Kelet-Magyarország, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-01 / 51. szám

Eredményeink forrása a társadalom minden rétegének összefogása Kander Pál elvtgrs beszéde a petneházi választási gyűlésen Kedden este Petneházán Kanda Pál elvtárs, a megyei párt végrehajtó bizottság tagja, az S2MT vezető tit­kára mondott beszédet a választói nagygyűlésen. Miután Kanda elvtárs át­adta a Párt megyei végrehaj­tó bizottsága üdvözletét a nagygyűlés résztvevőinek, elöljáróban arról a nagy po­litikai aHtiyitáafqi " szóit, mellyel megyénk lakosai ké­szülnek a március 19-i or­szággyűlési és tanácsválasz- tasokra. Elmorujta: három­millió választópolgár adja le majd szavazatát ezen a na­pon, nyilvánít véleményt a párt és a nepirpnt politiká­járól-. — Azzal mérhetjük e po­litikai irányvonal értékét hogy mire jutottunk a szo­cializmus eddigi építése so­rán, mi valósult meg azokból, az anyagi és eszmei tervek­ből, melyeket pártunk az egész nagyar nép elé tűzött. A Hazafias Népfrontot kép­viselő emberek tiszta lelkiis- merettei adhatnak számot a végzett munkáról, a megtett útról. Ezután részletesen szólt országunk gazdasági eredmé­nyeiről, az iparban, mezőgaz­daságban, elemezte a bakta- lórántházi járásban tapasz­talható fejlődést, a mezőgaz­dasági termelés fellendítésé­be«. Majd így folytatta: — A nép nyomora mérhe­tetlen volt ebben a járásban a Horthy rendszer idején. A terület ?ü százalékát föld- birtokosok uralták. Köztu­dott, hogy egy grófi cseléd 10 mázsa terményt, két köbmé­ter fát és 40 pengőt kapott egy esztendőre, ebből kellett eltartania népes családját. Hiába küldték innen a kér­vényeket a nagyméltóságú miniszterekhez, a kormány­hoz: segélyt, földet nem ka­pott a baktat, az ófehértói, a vajai parasztember. összegezte ezután a járás­ban a felszabadulás óta vég­bement változásokat, azt bpgy a járás húsz termelő- szövetkezetében egyre gyara­podik a közös vagyon es nő g tagok jövedelme is. Állan­dóan változik a táj: á? Űjöh­nan telepített tsz-gyilmÖlcsö- sök közül félezer hold már termőre fordult, ez újabb 24 milljp forint bevételt jeient a szövetkezeteknek- Már öt évig sem kell várni arra, hogy az új telepítésű gyü­mölcsösök mindenütt termő­re fontoljanak, s ez hárpm- n égy ezer forinttal növeli majd egy pgy termelőszövet­kezeti tag évi jövedelmét. Szólt arról, hogy évről évre növekszik a szántóföldi no* yépyek termésátlaga s hogy ma már két és félszer any- nyi mezőgazdasági erőgép van a járásban, mint négy évvel korábban. Az e terü­leten lévő két állami gazda­ság nyeresége négy ev alati meghaladta a ?2 millió forin­tot. Fejlődtek a járás közsé­gei, közöttük Pejneházáo is megtalálni az új bérházakat, 1 étesítmény-eket. — Túl az adatokon, a léte­sítményeken, az ytóhhi évék jelentős eredményeként tart­hatjuk számon azt a fejlő­dési folyamatot, mely a köz- gondolkodásban végbement és megy végbe jelenleg is. Erősödött a kritikai szellem —- mondotta — másrészt bát­rabb lett a viták hangja, mind erőteljesebb a szocialis­ta szemléletmód. Tanúi va­gyunk a közélet egyre tisz­tuló folyamatának: a becsü­letes emberek egyre több­ször hallatják szavukat, ha a közélet tisztaságán foltot ejtő cselekményekről halla­nak. A szocialista demokra­tizmus fejlődése teremtette meg ezt a légkört hazánk­ban. Ezt követően arról a nagy változásról szólt az előadó, mely a dolgozók érdekvédel­mében következett be a fel- szabadulás óta, különösen pedig az utóbbi években. — A mi társadalmunk a mwnka társadalma, melynek alapját a munkás—paraszt szövetség képezi. Törvény­szerű tehát, hogy hazánkban messzemenően gondoskod­junk a dolgozó emberről, s őrködjünk fizott, hogy jogta­lan sérelem ne érje a kétkezi munkást — mondta, majd részletesen szólt azokról a termelést fejlesztő" nehéz testi munkát könnyítő beru­házásokról, melyekkel ipari és mezőgazdasági üzemeink gazdagodtak az elmúlt esz­tendőkben. Beszélt arról az előrehaladásról, jqffi sfo- ciáljSj kommunáig és kultu­rális téren végbement.' Szé­lesedett utóbb az üzerru- kónyha hálózat, több az üzemi’ étkezde, melyekben — vállalati támogatással — kö­zel 21 ezer ember étkezését oldjyk meg. Tovább javult a munkásszállások színvona­la. Nőtt a gyógyintézetek, a körzeti orvosi rendelők, a szakrendejőintézetek száma, húsz óvoda, hapköziotthon, tizenkilenc művelődési ház épült meg, s több mint 1760 lakást adtak át, melyek ál­lami erőből készültek. A2 átlagkeresetek növekedése mellett kedvező, hogy évről évre nagyobb összegeket fi­zetnek Hí § dolgozóknak nye­reségrészesedés rímén. Ef az összeg öt év alatt két él fél­szeresére nőtt. Jelentős az az összeg is, mélyet a kiváló dftigozó kitüntetésekkel együtt adjak át a munkások­nak: kilencezren 1 neti, öt- ezerötszázan pedig 2 heti átlagkeresetnek megfelelő jutalmul kaptak. Mindezek érezhetően emel­tek az érintettek reáljöve­delmét — mondta, majd ar­ról beszélt, hogy a Központi Bizottság 1965. decemberi ha- táfozata alapján végrehajtott bérpolitikai intézkedések nyomán megyénkben tpifo mint 24 ezer dolgozónak rendezték a bérét. Ebből 16 ezer főt a munkásálipmáoyú- ak tettek ki. Az intézkedés to hatásj váltott ki a meg­lévő bérarány taíanságok csökkentésében, a munka­morál javításában. Megemlítette: a családel­látás és a gyermeknevelés mellett egyre növekszik a nők szerepe a munkában. 1963-hoz viszonyítva több mint négyezer fővel emel­kedett a dolgozó nők szá­ma megyénkben, s má már a szervezett dolgozó nők száma eléri a 22 ezret. Majd ezt követően elmondta: a dolgozókról való gondosko­dásnak igen fontos területe a társadalombiztosítás, mely­nek szolgáltatásaiban a me­gye lakosságának 98,4 szá­zaléka részesül. Ez jobb be­teg- és gyógyszerellátást je­lent, jobb körülményeket a gyermeknevelésre, a nyugel­látásra. Ennek kapcsán be­szélt Kanda elytárs azok­nak a határozatoknak a fo­kozatos végrehajtásáról, me­lyeket pártunk IX. kong­resszusa a termelőszövetke­zeti parasztság jobb ellátá­sa, a. gyermeknevelés to­vábbi megkönnyítése érde­kében rögzített Az a tény — mondotta — hogy a dol­gozó parasztság SZTK-ellá- tása foipd közelebb kerül az ipari munkásságéhoz, új forrásává vált a mezőgazda- sági nagyüzemek további erő­sítésének, a szaholcsi fat- yak virágzásának. Beszéde további részében azokról a még meglévő gon- dpkról szólt melyek a mun­kaerő foglalkoztatásában, a munkavédelemben, a szociá­lis ellátásban tapasztalhatok. Ezek megszüntetését, éle­tünk foyábbi javjtását a szocjalizrhus építésének meg­gyorsítását tűzte célul har­madik ötéves tervünk — mondta — melynek mara­déktalan teljesítése tovább gazdagítja Szabolcs-Szatmár népét is. Miközben hangpz- latta, hogy e terv jogos bi­zalommal tölti el megyénk lakosságát, utalt arra, hogy e bizakodás a nemrég véget ért második ötéves terv eredményein alapszik. Ekkor például Szabolcsban hatezer ember kapott új munkale­hetőséget a megye frissen telepített üzemeiben. Indo­kolt, hpgy toyább szélesed­jék ez az iparosítási fplyar mat, mely a legközvetleneb­bül érinti anpgk a több ezer ingázónak az érdekét, aki hetente, kéthetente utazik száz kilométereket családjá­tól távoli munkahelyre és vissza. De közvetlenül érin­ti annak a hétezer ember­nek Is a? érdekét, aki csak ideiglenes jelleggel (folgpzik a megye üzemeiben. — Eddigi eredményeink, sikereink forrása a társada­lom minden rétege erejének összefogása, alkotó kedvének kibontakozása volt. Ahhoz, bogy továbbra fs sikeresen haladjunk a szocializmus építésében, ezt az utat kell járnunk, pártunk és a nép­front szilárd politikáját kell továbbra Is folytatnunk — mondja, maid beszéde vé­gén az időszerű nemzetközi kérdésekről tájékoztatta a nagygyűlés résztvevőit. Varga Erzsébet érettségi után ment dolgozni a Tisza- vasyári Gépjavító Állomásra. Szakmai tanítását Kosztik Lászlónéra bízták- aki hétéves gyakorlattal rendelkezik. A fiatal munkásnő rövidesen önállóan végzi munkáját. Hammel József felvétele Nagyobb tanácsi jogkör az idős em&erek védelmében A tartási, életjáradéki é9 öröklési szerződések új rendjéről nyilatkozik a városi tanács vb igazgatási osztályvezetője Nagy jelentőségű rendele­teket hozott az utóbbi na­pokban az Elnöki Tanács és a Minisztertanács a tar­tási. az életjáradéki és az öröklési szerződésekről. A rendeletek az eddiginél jó­val nagyobb hatáskört ad­nak e területen is a ta­nácsok igazgatási osztályai­nak. — Mit tart e szem­pontból a legfontosabb tennivalónak — e kérdésre kértünk választ dr. Bum- berák Józseftől, a Nyíregy­házi Városi Tanács VB igaz­gatási osztályvezetőjétől. — Nyugodtan mondhatom mind a társadalom, ’ mind a tanácsok nagyon várták e rendeletet, hiszen ez a probléma évek óta rende­zetlen volt. A tartási, élet- járadéki és az öröklési szerződésekkel nagyon sok volt a probléma, ugyanak­kor a tanácsoknak meg volt kötve a kezük, nem tudtak érvényt szerezni a jognak és az igazságnak. Az új rendeletek szerint ezentúl nemcsak jogunk, kötelességünk is megvizs­gálni a szerződések előz­ményeit, a tartus körülmé­nyeit. Ellenőrizzük a meg­állapodások betartását me­het közben, s ha szüksé­gesnek tálaljuk, a szerző­déseket fel is bonthatjuk. — Miért vpn erre npgy szükség? Eddig sok tarjási szerződést be sem jelentet­tek, csak szóban kötöttek meg. De még az írásos ggepződések esetében is sok volt a visszaélés — első­sorban a gpndozottak, az idős emberek rovására. Nem egyszer tapasztaltuk, hogy a szerződések megkö­tésénél a fo ok az öregek földes Pál: Régi képviselőválasztások Crcfszak, megfélemlítés 7. Én biztos voltam kerüle­tem elvhúségében, hogy le­tart a 48-as függetlenségi zászló mellett. A járás népe látta a munkámat, melyet most már több, mint 5 éVe, a járás népe jpi(ttpnek éme" lésére végeztem. Láthatta elvhűsésentej, hogy nefh a hatolom árnyékában akar­tam sütkérezni, hanem in­kább á’ harcos ellenzéki utat választottam. Minthogy az 1906-os második választá­somkor „nagy támogatóm és elvbarátom” Dienes földbirtokos támadott náfoa, mint helyi jelölt, úgy most 1910-ben régi legnagyobb támogatóm, a függetlenségi Kossuth párt elnöke, Szálkái Sándor, Mátészalka leggaz­dagabb tőkés földbirtoko­sa lépett fel ellenem- Mint" ahogy Kosspth Ferenc 1905 januárjában nekem nyújtót- ta át ajánlólevelét, most el­küldte Szálkáinak és ő lett, velem szemben, sze­mélyes bizalmára érdemes, •íettetnző. hogy a „Máté­szalka” c. helyi lap, melyet helybeli értelmiségiek szer­kesztettek ugyanazon i9jP- április 29-i számában közli Kossuth Ferenc levelét Szálkáihoz, személyes bi- ZEpmas jelöltjéhez es Tisza István Válaszát á mátészal­kai mujtkáPárti darabont küldöttséghez, mely munka­párti jplöltet kért Tiszától, Szúnyog ellen. A küldöttsé­get dr. Farnek László köz­jegyző, a reakció mátészal­kai vezéralakja vezette' aki az 1995-ös téli választásokon elnök volt és az 1910-es választásokon ismét válasz­tási elnök lett és pzjp} ke­zébe ragadta a választás gyakorlati menetének irányí­tását. A küldöttség mögött Ppphy László, az új ^ fő­szolgabíró állott, későbbi főispán, majd a Horthy idők- hen több piklusop Máté­szalka reakciós képviselője volt, aki eljutott egészen a fasizmusig és körmeit már az 1910-es választásokon kezdte élesíteni. Tisza azt a tanácsot adta, hogy ne lép­tessenek fel munkapárti jelöltet, hanem Szálkáit tá­mogassák Szúnyog ellen. A választási harcról és annak atmoszférájáról a Magyarország május 26-i és 27-i száma a következőket írja: „Szúnyog Mihály függet- Jepségi és 48-as Justl párti jplplt most járja be kerülete községeit, melyek­ben impozáns fogadtatásban van része- Szálkát Sándor Kossuth-párti ellenjelölt, látva Szúnyog Mi­hály mellett megnyilvánuló lelkesedést, hogy sem pénz­zel, sem étellel-itallal nem tántorítható meg a válasz­tók elvhűsége és szeretete, lemond a kerület mandátu­mának reményéről.” Győrietekről táviratoz­zék: „A választókerületben Péchy főszolgabíró to­vább folytatja szemérmetlen korteskedését és erőszakos­kodását. A Szúnyog Mihály pártján lévő községi bíró­kat egymás után függeszti fel, míg a Szálkái Sándor­nak nyíltan korteskedő Ve­res Gábor fábiánházi bíró szabadon garázdálkodhat. Péchy főszolgabíró felfüg­gesztette Krisztyán Endre kéri és Lencsés Menyhért vitkai bírókat, derék haza­fiakat, míg Katona Gedeon kocsordi és Baráth Sándor győrteleki bírák lemondással menekültek meg a főszolga­bíró erőszakoskodásai elől-” A választási harcban az én több évi munkám alap­ján a helyi kérdések lettek a központi kérdések, így az „egyenes út” az új vasútál- loítjáshoz. Jpllemző, hogy a helybéli Szálkái programbe­szédében — a „Mátészalka” című helyi lap megállapítá­sa szerint — helyt problé­mákról egyáltalában nem beszélt. Húségét hangoztatta Kossuth Ferenc iránt és én lettem az „áruló”. Az „egye­nes út” ugyanis Szálkái Sándor képviselőjelölt gyár­telepén, birtokán vezetett át és kortesei (U) azt ígérték, hogy ha megválasztják, hozzá fog járulni az útépí­tés jjez. A falu népe meg sem akarta hallgatni a rossz szónok nagyurat, Szálkáit, úgyhogy Péchy egy zászló­alj katonaságot kért a vá­lasztások biztosítására és Szálkáit a falvakban mindig katonaság kísérte, mert csak így juthatott szóhoz. Ilyen körülmények között egy ki­csit talán elbizakodottan, biztos voltam a gypzeimefo- ben. A „Mátészalkádban megjelept hosszú, humoros választási strófa, melynek egyes sorait idézem is, ezt mutatta: „Szálkáié Mátészalka, Vezeti nagy kortesfalka. Szúnyog szerencséje ritka, Mert az övé egész Vitka. Szálkáinak vára recseg, Ha bevonul a Nagyecsed, Merk meg hozza a bandáját Most is nyalja még a száját, Mindkét félnek nehéz vgrni, Míg jön Császári, Vasvári, Mantfátumot sohase vállal Szálkái, ha másé Vállai. De még Szúnyog se merül fci, Negyven voks jön csupat Jánosira ketten várnak, Lassan jönnek, lassan szállnak. Egyszerre nagy sebbel-lobfral Dobos jön a szunyogdqbbaV’ És mégis mi történt a választás napján, forró nyá­ri hőségben?! A katonaság két táborra osztotta és kö­rülzárta egyenként a gyár­telep elptti nagyteret és a mellette fekvő vásárteret­(Folytatjuk) lakásának, pénzéneik meg­szerzése vqlt. Az egyedül­álló öregekkel néhány hé­tig. esetleg csak néhány napig megfelelően bántak, s később paegindult a törejf- vés a ffítewfniféfiikhqz­Nyíregyházán jelenleg negyvenöt bejelentett, s mintegy kétszázra lehető szóban megkötött ilyen jel­legű szepzőctés vap, ami pt-hatszáz fops ember sor­sát érinü. Tapasztalatunk, hpgy a vállalt fcíiteiezeítsé- geket az eltartók a ley ritkább esetben teljesülte. A megállapodás megelőzé­séhez, megváltoztatásához azonban eddig a tanács vb- nek nem volt joga. — A jövőbep megnő a szerepünk az ilyen idős emberek sorsa intézésében. Államigazgatási úton is ki lehet kényszeríteni az in. tézkedést abban az eset­ben, ha a szerződést nem tartják meg. A2 eltartási szerződésekét be kell je­lenteni hpzzánk és ’ az írá­sos feltéteteket csak akkor lehet érvényesíteni, ha ah­hoz az igazgatási osztály hozzájárul. Ez az eddig megkötött szerződésekre is vonatkozik. A tanács ez­után érdekvédetofü szervük is lesz az idős embere (rock. Fontos a rendelkezésben, h°gy az eltartó csak akkor válik telekkönyvi tulajdo­nosává az eltartott ingat­lanának, ha a tanács iga­zolja — az eltartott halála uKin’ ~ bógy a köteiezptt- segeknek mindenben eleget tett. — Nagy felelősség hárul e rendelet következtében az új tanácstagokra, segít­senek felkutatni, jelenteni az igazgatási osztálynak a rejtett „megegyezéseket” Feladatot kap itt a szppjá- Iis és egészségügyi. s az igazgatási és jogi ájtondó bizottság, másrészt a nöta- nács és a társadalom A jogkörrel ugyanis csak ak­kor élhetünk megnvugta- tőan. ha annak érvényesí­tésében segít a lakosság af öregek javára. Legközeleb­bi tennivalónk is az: szé­les körben ismertessük aí ezzel kapcsolatos jogsza' bályt az érdekeltekkel, t a lakossággal. K. 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom