Kelet-Magyarország, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-30 / 75. szám

Árvíz és humanitás Megdöbbentő eseményről számolt be huszonkét napja lapunk. Az ár megyénk né­hány községében áttörte a gátakat, legyőzte a védekező embert és elöntötte a laká­sokat, az udvarokat. Ezer- hatszáz lakás került a nagv tömegű víz útjába. Egyedül Csegöldön negyvenöt csalá­dot költöztettek ki, egész utcasor került víz alá. Má­sutt utakat rongált meg, tett tönkre a nagy termé­szeti csapás. Nyíregyházán ötven család került veszély­be, a sok csapadék követ­keztében számos ház ledőlt, vált életveszélyessé. Egy hónapja sincs, hogy a társadalom megkezdte a legsürgetőbbet, a mentést, a családok kiköltöztetését a veszélyeztetett házakból, te­rületekről. Az események után gyorsan intézkedtek a megyei szervek, s már azokban a napokban meg­kezdődött a károk felméré­se, a kárt szenvedettek in­góságainak megmentése. Emberek, gépek, szivattyúk százai dolgoztak éjjel és nappal, mérnökök, techniku­sok járták a falvakat, s a munka eredményeként mára befejezték a károk felméré­sét, megszülettek az intéz­kedések: mit, hol kell hely­reállítani. Példás gyorsasággal szü­letett meg a megyei párt­ós a megyei tanács végre­hajtó bizottságainak közös határozata, amelyben meg­szabták a helyreállításban érdekelt szervek, vállalatok, kisipari szövetkezetek ten­nivalóit, konkrét segítséget adtak az élet megindulásá­hoz, s kértek segítséget a minisztériumoktól, országos hatóságoktól. Most már arról adhatunk hírt, hogy a -fenyegetett la­kások egy részébe vissza­költözhettek lakóik, s a kór itt jóformán minimális. Az árvízzel borított területe­ken azonban a lakások több­sége sárból és vályogból, alap nélkül épült, s ezekbe a házakba nem költözhet­tek vissza a családok a mai napig sem. Még mindig szükséglakásokban, közin­tézményekben kénytelenek élni sok községben és Nyíregyházán. Mintegy ezerre tehető azoknak a családoknak a száma, akik­nek új hajlékot kell építe­niük. Megmozdult segítségükre a társadalom. A napokban megalakult helyreállítási bi­zottság megszabta az épí­tési hatóságok és a hitel ügyi szervek, az építőanyagot árusító vállalatok és a hely­reállításban nagy szerepet vállaló kisipari szövetkeze­tek, tsz építőipari társulá­sok, az építőipari vállalatok feladatait: ezeknek a csalá­doknak még ebben az esz­tendőben új lakásba kel! költözniük. Közel kétszáz- milliós az az összeg, amit államunk minden más igényt megelőzve e házak építésére kamatmentes köl­csönként nyújt. Az építő­anyagot is soron kívül bo­csátják az ár- és belvízkáro­sultak rendelkezésére, e a kivitelezők terven felül vég­zik a munkát. Megnyugtató érzés látni, milyen nagy készséggel fo­gadták a tennivalókat az érintett szervek, vállalatok, s tudni, valóban mindent megtesznek bajbajutott em­bertársaik érdekében. Az országos szervek például azonnal hozzájárultak ah­hoz, hogy a megyeszékhelyen terven felül építsenek laká­sokat. anyagokat kapjanak, stb. De még ettől is többet mond a? a példás áldozat­készség, amit az 5. AKÖV dolgozói indítottak el a megyében: hat ár- és bel­vízkárosult munkatársuk­nak építik újjá, segítik tár­sadalmi munkával és fu­varral a károk részleges helyreállítását. A bizottság — amelynek ülésén ezt be­jelentették — azonnal fel­hívta a szabolcsi társadal­mat e nemes gesztus köve­tésébe. S még ott, a helyszí­nen bejelentette a résztvevő KJSZÖV, MÉSZÖV és több vállalat képviselője: ők is segítik munkatársaik hason­ló gondjának megoldását. Szép ez a vállalás. Méltó új társadalmunk humanitá­sához. < K. J.) Jelentés az űiemekbBt 0 Rakamaz május 1-re szállítja a nyári cipőket ® Záhony „behozta“ a téli elmaradás! A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 50. évfor­dulója tiszteletére jelentős többletmunkát vállalt a Szovjetuniónak a Rakamazi Cipész Ktsz. Ennek ered­ményeképpen forint érték­űen már teljesítették első ne­gyedéves tervüket. A ter­melékenység fokozásával el­érték, hogy a belkereskede­lem részére gyártott nyári idényű divatcipők már má­jus elsejére kikerülnek a boltokba. Újabb munkasikerekről számolnak be a záhonyi át­rakóból Is. A jubileumi év­forduló tiszteletére vállalt munkafelajánlások eredmé­nyeként már teljesen meg- szünették a tél folyamán fel­gyülemlett kocstmarad- ványt. A korábbi kétezer­ről már csak a szokásos négy-ötszáz széles nyomtávú kocsimaradvánnyal kell szá­molniuk. Most arra töreked­nek, hogy a megrakásra vá­ró normál kocsik kihasz- náltsági foka is elérje az előírás szerintit, illetve mi­nimálisra csökkentsék túlsúlyt. Sikeres volt a téliesítés az ÉM. Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat munkahelyein. Ennek kö­vetkeztében átlagosan si­került teljesíteni az erre az időszakra tervezett, mint­egy negyedmillió forint ter­melési értéket. A jó idő beálltával a vállalat leg­több munkahelyén már a második negyedévi felada­tok megvalósításán dolgoz­nak. A nyíregyházi filmszín­ház építésénél például már a felső szintek betonozási munkáinak zsaluzásán dol­goznak az ácsok és a vasbetonszerelők. Fiatal műszakiak tanácskozása Nyíregyházán Egyre képzettebb műsza­kiakra és szakmunkásokra lesz szükség az új gazda­ságirányítási rendszerben, A gazdaságosabbá váló ter­melés. a vállalatok önálló­sága nagyobb követelménye­ket állít a fiatal műszakiak és közgazdászok elé is. Ugyanakkor a fiatal műsza­kiaknak és közgazdászoknak segíteniük kell a KISZ­s tervezeteket az ifjúság szervezésében is, hogy a népgazdasági feladatokat minél gyorsabban végre­hajthassuk, — ezek voltak a szerdai ifjú műszakiak és közgadászok tanácskozásá­nak főbb gondolatai. A vitaindító előadásokban — Morovcsik Attila és Kagy Lajos, a KISZ Köz­ponti Bizottsága ifjúmunkás osztályának két munkatársa tartotta, — az új gazdaság- irányítási rendszerről, illet­ve a fiatalok várható fel­adatairól esett a legtöbb szó. A fiatal műszakiak és köz­gazdászok — szakmai isko­lázottságuknál fogva — kü-' Iönleges helyzetben van na!: a vállalaton, s az ifjúsági mozgalmon belül is. Munká­juk elismertetése elég ne­héz, mert akadnak még olyan idősebb szakemberek is. akik lebecsülik a fiata­lok eredményeit, sem erköl­csileg, sem anyagilag nem értékelik jó munkájukat. Ezért több helyen érdekvé­delmi parlament alakúit, amelynek feladata e visszás helyzetnek a megelőzése. Helyenként — például Győrben — ez a parlament kitűnően működik. (Me­gyénkben nincsen.) A fiatal műszakiak fel­adata lesz az idén például a géplakatosok felkészítése arra az országos versenyre, amelyet a tavalyi esztergá­lyos vetélkedőhöz hasonlóan rendeznek meg. Ugyanakkor a műszakiak rendelkezésére állnak a különböző szakmai versenyek, a KIM, KIT, és a szakdolgozatok országos pályázata. (Évenként több száz szakdolgozat érkezik a KISZ Központi Bizottságá­ra. szabolcsit azonban nem találunk közöttük.) Persze, jó kezdeményezé­sek nálunk is akadnak, kü­lönösen a beruházások te­rületén. A vasúti villamosí­tásnál például a fiatalok oldottak meg — a maguk heves módján — számtalan menet közben jelentkező gondot, s úgy tűnik, év vé­géig be lehet fejezni a Zá­hony—Nyíregyháza vonal villamosítását. Tiszabezdéden a kövek ki és berakását gépesítette egy fiatal mérnök, 35—40 em­ber végezhet azóta más, könnyebb munkát. A Vé- csey közben épülő KISZ- lakások terveinek adaptálá­sát öt fiatal mérnök végez­te társadalmi munkában, megtakarítva ezzel 20—25 ezer forintot. A példákat lehetne sorol­ni, hiszen majdnem min­den vállalatnál kezdemé­nyeznek a fiatalok, azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni az itt-ott jelentkező politikai közömbösséget, vagy egyes helyeken az ifjúsági szövetség munkájá­tól való távolmaradást sem. A tanácskozás első lépés volt azon az úton, amely közelebb viheti az ifjúsági szövetséget a fiatal műsza­kiak és közgazdászok köré­hez. <K) 960 ezer facsemete Megkezdődött a fásítási hónap Megyénk termelő- szövetkezetei a már meglé­vő 29 800 holdas erdőjüket a fásítási hónap ideje alatt április végéig újabb 423 hold telepítéssel növelik. Az új telepítéshez 960 ezer akác- és nyárcsemetét használnak fel, amelyet a Nyírségi Állami Erdőgazda­ság biztosít. A termelőszö­vetkezetek a korábbi telepí­tésű 3200 hold erdő ápolá­sára, valamint az új telepí­tésre 3,5 millió forint ér­tékű állami támogatást kap­nak. A fásítási hónap kereté­ben a termelőszövetkezetek 76 holdon végeznek erdő- felújítást, ehhez az erdő- gazdaság 38 ezer óriás nyár­facsemetét biztosít. 1967 ja­nuár 1-től a termelőszövet­kezetek az erdőfelújításhoz is kapnak állami támoga­tást, a jelenleginek összege 65 ezer forint Sor kerül a tsz-majorok és községi közterületek to­vábbi fásítására is. Erre 230 ezer csemetét használnak fel 400 ezer forint értékben. A fásítási hónap már ha­gyományosan a KlSZ-szer- vezetek patron ál ásával tör­ténik. A munka nagyrészét idén is KISZ-fiatalok és út­törők vállalták. Ellenőrzésen a kijavított traktor A leveleki Dózsa Tsz-ben minden gépet kijavítottak. Csatlós Béla gépcsoport ve­zető testvérével, Csatlós József gépszerelővel ellenőr­zi az utolsó K—25-ös trak­tor javítását. „NÁLUNK TÖRTÉNT" A Kelet-Mugyarorsnág pályázatára érkezett írás Frontáttörés" „Visszatérve a 4. számú főútvonalra, a hatalmas tábla földeken gyakori hoez- szú piros szoknyák árulkod­nak, hogy Ajak felé közele­dünk. Egyetlen községe a megyének ahol még az asz- szonyok körében él a nép­viselet.” A szabolcs-szatmári úti­könyvben olvastam ezeket az ismertető sorokat. Kö- rülbelüi én is ennyit tud­tam az itt lakó népről, amikor több mint tíz évvel ezelőtt először léptem az iskola katedrájára. Jól em­lékszem arra a verőfényes nyári vasárnapra, Szinte az egész falu az utcán volt. Csoportokba ve­rődve igyekeztek hazafelé a templomból, ráérősen, mél­tóságteljesen. Álmélkodva néztem ezt a — nekem szo­katlanul — színes forgata­got. Asszonyok, leányok (a legkisebbek is), mint eleve­nen mozgó virágcsokrok az utcán! És mindannyian egyforma, pirosán tarkálló ruhákban. No, itt hamar meg lehet ismerni az ide­gent — gondoltam magam­ban —, hiszen ez valóban sajátságos néprajzi szigete Szabolcsnak! Milyenek lehetnek ezek az emberek? — ez és hasonló gondolatok foglalkoztattak még hazafelé menet is. Az itt dolgozó pedagógu­sok rendkívüli nehézségek­ről tájékoztattak. Nem jár­nak rendszeresen Iskolába, a gyakori rokonházasség és az italozás miatt sok a gyenge képességű gyermek. A nehézségeket magam is tapasztaltam már az első nap. A tanév beindítása után költöztem ide és az egyik hetedik osztály veze­tését bízta rám igazgatóm. Ebben az osztályban tar­tottam az első órát is. Meg­döbbentett, amit a „hetes” tanuló jelentett: „Tanár bá­csi jelentem, jelen van 17 tanuló, távol 22”. Nem akartam. hinni a fülemnek és megismételtettem a je­lentést. Nem volt tévedés. Mi a helyzet a népmű­velés terén? — érdeklődtem tovább. — A népművelés vontatott, kevés az érdek­lődés Gazdag népszokásaik vannak. Szívesen járnak estézni házakhoz, fonóház­ba és más ö stze jövet elekre. A fiatalok itt érzik jól magukat. Nagyon szeretnek táncolni, virtuskodni. Nagy tiszteletnek örvend a külső formájában is hagyomá­nyos népszokásokra épülő lakodalom, mely az egész falu ünnepét jelenti. Akkor nagyon elgondol­kodtatott az az ellentmon­dás, ami a gazdag népszo­kások és a művelődés szín­vonala között feszült Azóta több mint egy év­tized telt el. A régi kön­töst a falu levetette, meg­fiatalodott, újjászületett. A kultúra szűkös napjait szin­te forradalmi változás kö­vette. A faluba vetődő ide­gen takaros házakat, egyre modernebbé formálódó élet­módot, jól öltözött embere­ket figyelhet meg. A rvta „honfoglaló" pedagógusát nem a múlt nehézségei fo­gadják. A pedagógusoknak az öt­venes évek végén sikerült a „frontáttörés”. Felvilágo­sítással. a társadalmi szer­vek összefogásával. Emlék maradt a lemorzsolódás, az iskolakerülés. A termelőszö­vetkezetbe tömörült szülők szemlélete szinte ugrássze­rűen megváltozott. Kezdték nagy figyelemmel kísérni az iskola munkáját. Nem volt már közömbös, hogyan ta­nul a gyermek. Sőt érdek­lődéssel hallgatják a peda­gógiai és politikai előadáso­kat is Népszerűek lettek az ismeretterjesztő előadások, különösen az egészségügy' ismeretek. Ennek eredmé­nyeként javult az egészség- ügyi kultúra helyzete, ke­vesebb lett a fertőző meg­betegedés. a gyermekhalan dóság A megváltozott szerpléle- tet tükrözi a továbbtanuló gyermekek nagy száma is. Az idén a tanulók több Megjegyzés: Fák ás virágvázák Tagadni sem lehet: as utóbbi években rohamosan fejlődik Nyíregyháza. A ta­vasszal zöldet hajtó fák, vi­rágos parkok és útszegélyek, a járdaszéleket díszítő kő vi­rágvázák arról tanúskodnak hogy történik egy és más a város szépítése érdekében is. De egy kis akarással, törő­déssel és alaposabb megfon­tolással többet is fel tud­nánk mutatni. Kezdjük talán éppen a jár­daszegélyeket díszítő gömb- akácokkal, amelyeket min­den tavaszra oly osúfosan megfosztanak gyorsan friss lombot hajtó, fiatal hajtá sáltól. Éppen a legnagyobb melegben nem nyújtanak ár­nyékot a járókelőknek. Lehet, hogy tetszik vala­kinek a járdák szintjétől jó­val magasabbra emelkedő virágágyások. A célszerűség és a logika mégis Úgy érvé­nyesülne, ha nem így lenne. Ezeket a földhalmokat az esővíz lemossa az úttestre és a járdára, s előbb sár, majd por lesz belőle. Ugyan­ezt a célt „szolgálják” az fit­test és a járdák között lévő csupasz földszegélyek is, amelyeket — jobb híján — sok esetben egész nyáron dudva és gaz borít. (Lásd a Bercsényi utca és a többi.) Kétségtelenül szépek es> tetszetősök a város több ut­cájában elhelyezett kő vi­rágvázák. Természetesért csak ott, ahol ezeket meg­felelő helyekre tették. Mert a Bethlen Gábor utca elején, a járdaszegélyen kívüli föld­kupacokon illegő-billegő vá­zák egyáltalán nem valnak városunk díszére. Más városok példájára itt is meg kellene már kezdeni a járdaszegélyekbe ültetett fák köré helyezhető rácsok beépítését. Ideje lenne már eltüntetni a forgalmat .s akadályozó ideiglenes, a jár­dára és az úttestre épült, egyébként is korszerűtlen, elavult árusító bódékat (Az eléggé forgalmas Rákóczi ut­ca Búza térig tartó szakaszá­nak bal oldalán sok ilyen tá­kolmány is rontja a város­képet.) A már korábban elkészüli városrendezési terv hosszú távon meghatározza a belvá­ros immár sürgetően szüksé­gessé vált rekonstrukcióját. Mindez beruházás és idő kérdése De addig is lehet szépíteni az utcákon. Tóth Árpád mint 80 százaléka kérte » továbbtanuláshoz szükséges nyomtatványt. A művelődés népmozga­lommá válását az Iskola- rendszerű felnőttoktatás eredményei is szemléltetik. 1936-ig csupán 38 dolgozó Végezte el az esti iskolát. 1966-ig 438 felnőtt tanult a dolgozók iskolájában Az eredmények elérése itt sem volt könnyű. A beiskolázás a hatvanas évek elején vett erőteljes lendületet. A pe­dagógusok a diákok önkén­tes segítségével feltérképez­ték a falu iskolázottságának szintjét Ezután következett a házi agitáció, az üzemek segítségének kérése, a szük­séges feltételek megterem­tése. Ma 102 hallgatója van a dolgozók iskoláiénak Az eredmény azonban nemcsak a számadatokban tükröződik, hanem az em­berek tudatának változásá­ban is, bár a fejlődés még nem akadálytalan. A ■ aió- ság képe mögött — ha egy­re halványodva (s — fél- teltiinnek még a múlt ked­vezőtlen vonásai, örökségek De az új nézetek harcban állnak velük és nem kétsé­ges. hogy le is győzik őket, Tóth Andrái Ajak

Next

/
Oldalképek
Tartalom