Kelet-Magyarország, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-29 / 74. szám

A pártmunka tapasztalatait 6# A legjobbakkal megerősödve A legjobba írkai erősítsük a párt sorait — ez csendült ki nemrég a nyíregyházi városi párt-végrehajtóbi­zottság ülésén az előterjesz­tésből és a vitából. A ki­lencedik kongresszuson el­fogadott módosított Szerve­zeti Szabályzat megszüntet­te a tagjelöltségi időt Az alapszervezeteknek az eddi­ginél is felelősségteljeseb­ben kell előkészíteniük a tagfelvételt határozni a je­lentkező személyéről. Az MSZMP kipróbált, egy évtizede töretlen politikája vonzó, amit az is bizonyít, hogy a város alapszerveze­teinek száma százhúszra, az ott tömörült kommunistáké pedig négyezerre növeke­dett. Külön figyelemre méltó, hogy az utóbbi hó­napokban felvett párttagok jó része munkás, fiatal, vagy nő, nem kis részben éppen a legjobbak, a legöntudato- sabbak, a szocialista brigá­dok tagjai. Vannak persze olyan alapszervi döntések is, amelyek kevésbé vették figyelembe a kongresszus irányelveit Egyes helye­ken kampányszerüség ér­vényesül a tagfelvételnél. Politikai, szakmai felké­szültség és erkölcsi norma — ez az, amelynek minde­gyikét szem előtt szükséges tartani az alapszervezetek­nek, mielőtt újakat fogad­nak soraikba. Helyesen mu­tatott rá a vita: elemzőbb pártépítő munkát kell kia­lakítani a városban. Felelősségre, alaposságra kell nevelni a pártszerveze­teket Csak a személyes be­szélgetés, a megbízatások teljesítése után kerülhet sor az ajánlásra. Jó alkalom er­re hogy például most azt vizsgálják: ki. hogyan vett részt a választás előkészíté­sében, lebonyolításában. A végrehajtó bizottság felhívta osztályai figyelmét, meg kell vizsgálni e tevé­kenységet az üzemekben, a vállalatoknál, intézmények­nél, a mezőgazdaságban, s a KISZ-szervezeteknél. Ezután lehet határozni, mi legyen a további teendő. Űj alapokon gazdálkodni Tárgyalta a városi párt vb a nyíregyházi termelő­szövetkezeti csoportok hely­zetét A fő cél a csoportok gazdasági, politikai megszi­lárdítása. Az alacsonyabb tí­pusú társulásokban is meg­teremteni a nagyüzem kere­teit, amelyek országos ta­pasztalatok szerint is nagy­ban hozzájárulnak a több és jobb áru termeléséhez. A gazdaságirányítás új rend­szerének bevezetésével, az újabb kormányintézkedések érvényesülésével előbbre kell lépni a termelőcsopor­toknak is. A verseny érez­teti majd a hatását. Nem lehet közömbös, hogy a te­rületileg jelentős, s a több mint kétezer tagú csoportok később hogy gazdálkodnak, hogy járulnak a város el­látásához, gyarapítják saját jövedelmüket. Időszerű volt — állapítot­ták meg a vb tagjai, — hogy a csoportok többsége megértette a holnap követel­ményeit, s elhatározta az egyesülést. Ezzel a nagy­üzemi művelésnek megfele­lőbb területeken gazdálko­dik ezután a város tizennégy tszcs-je. Alapja a három, most kialakított nagy kö­zös gazdaság a gépesítésnek, a gazdaságos művelésnek, a közös tevékenység fejleszté­sének. Ennek hatása már idén is megmutatkozik. A termelőcsoportok to­vábbi szilárdításának másik — és nem másodrendű — alapja, hogy a tszcs-kben a jelenlegi viszonyoknak meg­felelően erősítsék, illetve hozzák létre a pártszerveze­teket. Ahol a kommunisták kis csoportja eddig is dol­gozott, meglátszott a mun­kán: javul az irányítás, a tagság beleszólása a terve­zésbe, a vezetésbe. A most létrejövő pártszervezetek el­sőrendű feladata lesz, hogy teremtsék meg a gondolko­dás, a tettek egységét is, amely a jobb gazdálkodás másik nélkülözhetetlen fel­tétele. Kopka János Több tag — belterjesebb gazdálkodás 81 új tagot Tettek lel a rakamazi Győzelem Tsz-be A lap megírta, az illetékesek válaszolnak Kétségtelen, hogy az ered­mények vonzottak vissza sok embert, korábban az iparban, bányában dolgo­zókat Rakamazra. Egy mun­kaegység értéke zárszám­adáskor meghaladta a 44 forintot. A csaknem száz jelentkezőből pontosan 81 felvétele mellett szavazott a közgyűlés. Gyarapodott te­hát a Győzelem Tsz tagsá­ga. Munkalehetőség bőven van. A közösség számbeli gyarapodása és az átlagos életkor javulása azonban szükségessé tette, hogy egyes üzemágak termelékenységét, jobb ellátását biztosítsák. Az vezette a tsz vezetőit, hogy minden ember a neki megfelelő helyre kerüljön, ott dolgozzon, ahol a leg­több hasznot hajtja a kö­zösségnek és maga is jól jár. Még a múlt esztendő­ben is sok gondot okozott az állattenyésztés megfelelő ellátása, a több mint 800 szarvasmarha szakszerű gon­dozása Egy embernek 22— 24 állat etetését-itatását kel­lett ellátnia. Ezen az új tagok felvétele után úgy segítettek, hogy a szállító­brigádból „kiöregedett”, de az állatokhoz értőket ide helyezték, s a fiatalabbak- ból kiegészítették a szállí- tóbrigátíot. Jelenleg 17 szarvasmarha ellátása jut egy gondozóra. Ez már meg­felelő, ha figyelembe vesz- szük, hogy a fejest gépesí­tették. Az eddigi 400 hold öntözéses legelőt 700-ra nö­velik, s itt is szükség van a munkáskézre. Gondoskodni kívánnak az új tagok képzéséről is. Kö­zülük azokat, akik munká­jukkal rászolgálnak, szak­munkástanfolyamokra kül­dik, s míg tanulnak minden­nap 0,75 munkaegységet ír­nak jóvá részükre. Legtöbb fejfájást és sok-sok gondot talán a növényápolás és a betakarítás okozta Raka- mazon. Ebben az évben több mint félezer holdon termelnek burgonyát, 680 holdon kukoricát, 150 hold lesz a cukorrépa. 100 a nap­raforgó és 20 hold a do­hány. Ez mind sok munkás­kezet igényel. Tavaly csak. a tagság megfeszített mun­kája, az iskolák igénybevé­tele útján tudtak megbir­kózni a növényápolással és a bő termés betakarításával. Ebben az évben már köny- nyítést jelent az új tagok munkába állítása. Már fel­töltöttek a növénytermesztő brigádokat az új tagokból. A fiatalok, főleg a lányok és fiatalasszonyok a gyü­mölcsösben munkálkodnak. Végzik a gyümölcsfatörzsek ápolását, műtrágyát szór­nak és gallyat szednek. Legalább 20 fiatal kapott itt munkát. Egész esztendő­ben lesz mit csinálniok, hi­szen több mint 400 hold a gyümölcsös. A munkalehe­tőségek biztosítása érdeké­ben növelték tíz holddal a zöldségkertészet területét is, az idén 70 hold lesz. Lehe­tőség nyílt arra is, hogy az idősebb fogatosok helyére fiatalabbak kerüljenek. Tavaly a szükséges keze­lők hiánya miatt nem hasz­nálták ki az erőgépeket. Ké­sett a munka, a szállítás. Most minden gépre megfe­lelő embert tudnak ültetni, s lehetőség van a nyújtott műszak megszervezésére. Az új tsz-tagok közül többen az építőbrigádban nyertek elhelyezést. így a jövőben a tsz saját brigádja több munkát végezhet. Ez évben már ők korszerűsítik a tsz egyik hízómarha-istállóját is. A Győzelem Tsz tagsága örömmel fogadta az új belépőket. A vezetőség nemcsak a munka lehető­ségét biztosította részükre. A közgyűlés úgy határozott, hogy ebben az évben ré­szükre 8—800 öl háztájit biztosít. Ha a nők teljesítik a 100, illetve a férfiak a 150 munkanapot, úgy a kö­vetkező évben már megkap­ják az egy hold háztáji föl­det. <F) A Kelet-Magyarország február 28-i számában „Mai kérdésünk: „Ruhaügyben’ címmel megjelent cikkre vonatkozóan az alábbiakat válaszoljuk: A cikk bírálja vállalatun­kat, hogy gyermek kötött, áruféleségekből kisebb mé retű, három-, négyéves gyermeknek való nagysá­gokból nagyon kevés áll a fogyasztók rendelkezésére. E ruházati cikkekből — mint jó néhány más ruhá­zati cikkből —, az ipar ál­tal belföldre termelt meny- nyiség nem fedezi kielégí­tően a szükségletet. Emiatt nemcsak a kisebb, hanem a nagy méretekben sem tudjuk az ellátást zökkenőmentesen biztosítani. Az általunk adott nagy­ság-megrendeléseknek az ipari vállalatok eleget tesz­nek. A nagyságbeosztáso­kat gyakorlati tapasztalatok alapján adjuk meg, ennek ellenére lehetséges, hogy megrendeléseink nem elégí­tik ki a méretekre vonatko­zó igényeket. Megemlítjük, hogy az elmúlt évben több tízezer darab íiú és leányka jersey, szintetikus, gyapjú és balon árut rendeltünk 1-től 6-os méretekben. Köszönjük, hogy felhívták figyelmünket az ellátás te­rületén mutatkozó hibákra. A cikk alapján ismételten megvizsgáljuk, hogy az ál­talunk feladott nagyság­megrendelések mennyiben felelnek meg a kormegosz lás szerinti arányoknak. Kelet-magyarországi Rövid- és Kötöttáru Nagyker. Váll. A lap március 16-í számá­ban „Igazság” címmel meg­jelent cikk alapján, az ügy tisztázása végett Burger László telepvezetőt beren­deltem vállalatunk központjá­ba és meghallgattam. En­nek eredményeképpen a fe­lelősségre vonást nem tartot­tam indokoltnak, de figyel­meztettem a telep vezetőjét, hogy a jövőben Is a tanuló ifjúsággal szemoen fokozott gondossággal és körültekin­téssel járjanak el a telep dolgozói. Hajdú—Szabolcs megyei MÉH Vállalat Földi Ferencné igazgató A lap „Mai kérdésünk: Mikor cserélik ki”? már­cius 3-án megjelent cikkére az alábbiakat közöljük: „A múlt év decemberében a Kossuth és a Beloiannisz téren felállított modern közvilágítási fénygombák a két tér jellegének megfele­lően készültek. A lámpate*- tekben 1000. illetve 400 wattos higanygőzlámpák vannak elhelyezve. Ezeket az égőket csak 1965-ben kezdték el gyártani, s az első széria a gyár által ga­ranciálisán megadott négy­ezer üzemóra helyett, csalt pár száz üzemórát működött. Helyettük a TUNSGRAM gyár a garanciális üzemórá­nak megfelelő lámpákat biz. tosítani nem tudott, csak most márciusban. Így már pótolni tudtuk a kiégett lámpákat. Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat Nyíregyháza Megszólt fásuk: sorsfárs — Van nekem botom, ott hordom a zsebemben. — Az nem fehér. — Az nem fehér? — cso­c.aodál kozák. S a riporter érzi. tapin­tatlanra sikerült a kérdés. ★ — Már így születtem. Ke­veset láttam, de ez is rom­lott Míg szüleim éltek, Ti­sza teleken laktam. Mindig igyekeztem, ne legyek fö­lösleges. Aztán — mikor meghaltak a szüleim — Bu­dapestre mentem, intézetbe, s telefonközpontos lettem Ott rengeteget olvastam, megtanultam a Braille-írást, és nem is fogom elfelejteni. Elolvastam Jókai meg Mik­száth összes művét, meg sok mást. Most is olvasgatok, de olyan lassan érkeznek meg Pestről a küldemények, hogy addigra elfelejtem az elejét. Itt meg kevés van, kétszáz kötet, ismerem mind. A megyei tanácson beszél­getünk Harsányi Máriával. Mióta visszajött Pestről, itt dolgozik. Állást kapott, s egy kis szobácskát, amit elnél­külöz a hivatal. — Nagyon kedvesek vol­tak, hogy adták, de én is szeretnék egy kis otthont, meghittet, kényelmeset. Persze, egyedül nem kap­hattam. Azután társasház építkezésre jelentkeztem megtakarított pénzecském­mel. Már be is fizettem 34 ezer forintot, mikor mond­ták, hogy kezes kellene, meg nem bíznak bennem, kis fizetésű vagyok, beteg is lehetek. Aztán visszakaptam a pénzt. Akkor voltam el­keseredve, egy hétig sírva dolgoztam. Hát nekem már ennyi se jár az élettől? Az­tán ígérték, hogy az idén teljesül az álmom, ha kicsi lesz is, de teljesül. Nevet, kacag, — teli van élettel. — Mikor a szüleim meg­haltak, azt hittem, ezt nem lehet elviselni egyedül. De aztán rájöttem, nem szabad elmerülni a fájdalomban, nem szabad keseregni, nem szabad erre gondolni sem, — mert az tragikus lehet. S jókedvű lettem, vidám. A vidámság tartja bennem az életet, a lelket Kis rádiója a munka­helyre is elkíséri. — Sokan azt hiszik, a vak ember semmire sem képes, elesett. Mások va­gyunk, az igaz, más lelkűek, más világúak. S tudunk dolgozni. Az én munkámat értékelik, s úgy érzem sze­retnek, kedvesek hozzám. Ez ad kedvet az élethez. ★ Harsányi Mária beszélt arról is, hogy a nemlátók­nak kevés örömük van az életben, de ha keseregnek sorsukon, azzal nem lesz jobb, s az örömöt kell ke­resni, mert akkor könnyebb, ö nyomban —- példázza is ezt. A helyi csoport kultú- rosa, a kis együttes vezető­je, amellett hogy vezetőségi tag. Alig várja az április elsejét, mert itt — novem­ber 15 után — akkor indul az élet. Aztán jeleneteket, verseket tanulnak, s május végére össze szeretnének hozni egy kulturális rendez­vényt. Jól dolgozik a vakok és csökkentlátók megyei szer­vezete. Asztalukon már ott díszük a vörös zászlócska, amelyet a legjobb vidéki szervezetnek adományozott az országos központ. De nemcsak a legjobbak, ha­nem a legnagyobbak is a helyi szervezetek között, 550 tagjuk van, negyedrésze Nyíregyházán. Olvasni csak ötven ember tud. (Most kezdődik egy tanfolyam, amelyen a peda­gógusok tanulják meg a Braille-írás tanítását.) A zöm segélyekből él, de többen várnak elhelyezkedésre. Am a szervek, akik alkalmaz­hatnák őket, Idegenkednek. Nem így a konzervgyár és a Nyírségi Mezőgazdasá­gi Kutató Intézet. (Szép formája a segítségnek: az intézet egy zongorát aján­dékozott a szervezetnek.) Érzékenyek, de hogy mire, azt Varró János titkár így határozta meg: — Ne saj­nálja őket. Nem sajnálatra szorulnak, s nem ezt kérik, hanem állandó munkát, megélhetést. Látó ember másutt is elhelyezkedhet, a mi sorstársaink csak a tele­fonközpontban. Csupán eny- nyi megértésre van szüksé­günk. 4 ★ — Tíz éve történt, 1957 januárjában. Betegség kö­vetkeztében. Két évig ki sem mozdultam a lakásom­ból. Nagyon rossz érzés volt Akkor eljött Ambrózy Géza bácsi. a szövetség megalapítója és titkára, s ő életet öntött belém, hogy nem kell elkeserednem, mert az emberek jók és se­gíteni fognak. Akikor Szilvás! Antal megtanulta a Brallle-irás! meg a telefonközpont keze­lést. öt évig nem tudott elhelyezkedni. Nem kapott még ígéretet sem. — A tárolóba sem akar­tak fölvenni. De ott ígér­gettek, legalább egy évig. Akkor elmentem a városi pártbizottságra, s ők segí­tettek. Azóta ott dolgozom az almatárolóban. Úgy érzi, bizonyított. S meg is indokolja. Egy látó ember figyelme megoszlik. Ö csak a munkájára kon­centrál. S arra panaszko­dik, hogy mindössze három vonala van, pedig kétannyi is kevés lenne, meg rosszak a központ körülményei — Szeretek dolgozni. Nem olyan unalmas, emberek között vagyok, nem élem tétlenül az életemet. Az emberek nem rosszak, talán szeretnek is, s én szeretem, meg tisztelem őket. Ritkán segítenek az utcán, az iga2. s én sem szeretek terhére lenni senkinek, és bosszan­tanak néha apróságok, de hát... Első gimnáziumba jár munkája mellett, s félév kor nagyon jól vizsgázott Kocsmár András sorstársá­val közösen tanulnak tele­fonon, egyszer kishuga ol vassa fel. másszor a mun­katársak az anyagot, aztán otthon lejegyzi néhány sor­ban írógépével. (Braille-író- gépe van.) — A Család utcán lakom, onnan vagy busszal, vagy gyalog Jövök a tanácsig. 20 perc nlatt itt vagyok. Gyor­san jövök, kielőzöm a látó embereket Is. Emlékszem mindenre, az épületekre, az utcákra, a kövekre. Nem felejtettem el semmit. el­tévedni sem tudnék Nyír­egyházán. És jó térérzékem van, kiszámítom át tudok-e iutni a iármű előtt. A tíz év alatt kétszer csikorgóit a fék, de érdekes. hogy mindkétszer kísérővel men­tem. Fiatalember. Harsányi Má­ria sorstársához hasonlóan. — Tíz év alatt háromszor voltam moziban. És kará­csonyra vettem egy tv-?. Sok olyan film van. amit megértek Elképzelem ma­gam elé. milyenek lehetnek a jelenetek, amelyek leját­szódnak. Uevanú°v. mint a rádiójátéknál Elképzelem, mindent el tudok képzelni, s így sikerül megérteni, amit csak hallok. ☆ Hogy mondta Harsányi Mária? Gond van elég, de keresni kell az örömöt az életben, mert csak így lehet, ”'ak így elviselhető. Kun Istváa

Next

/
Oldalképek
Tartalom