Kelet-Magyarország, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-26 / 73. szám
Várnai Zseni; Hiszek Hiszek tebenned, föld, szülőanyánk, Verejtékünk és vérünk bíbora Hullott reád és hizlalta rögöd, Te nem lehetsz a sorsunk ostora, Te velünk leszel! Hiszek tebenned, testvérünk, acél, A mélységből, hol poklok tüze ég, Kivájtunk, hogy a szikla is nyögött És ma te kard vagy, eke és kerék, Te értünk leszel! Hiszek tebenned, tűz, villámerő, Hiszek tebenne d, minden elemek, Hatalmas viz, hajókat tördelő Légáram, melyen szárnyasgép lebeg, Te szárnyunk reszel! Hiszek tebenne d. föld kincse, kenyér. Te fák gyümöl cse, benned is hiszek. Kelet, Nyugat. Észak és Déli táj, Messze tájakon testvéri szívek. Hiszek! hiszek! S hiszek tebenned felgyűlt nagy tavasz. Mert forradalomnak márciusa jár. Ég föld, acél, villám es tűz fölött. Hiszek, tebenned, Vörös proletár. Hiszek, hiszek!, A tv ünnepi műsorából Rajkin a Váci utcában — Konca Zsuzsa a moszkva metrón— Elkészült az első szovjet magyar köpi odukciós tv-film A Citadella étterem a tv-stúdióban. Az előtérben La- rissza Trembovelszkaja, a Moszkvai Nagyszínház tagja. Sárga, cirkuszi sátorhoz hasonló építménybe költözött ideiglenesen a Gellérthegyi Citadella étterme A Magyar Televízió 1-es stúdiójában építették fel a díszletkészítők az étterem egy részletét, méghozzá olyan tökéletesen, hogy a pincérek is elégedetten nézik a sziklából kiképzett falakat. Az egyik pincér nekitámaszkodik, az egész építmény megremeg: hiába ezek a sziklák papírmassé- ból készültek. — Az utolsó felvételeknél tartunk — mondja Deák István a Moszkva—1 Budapest címmel készült produkció rendezője. — A filmnek az kölcsönöz különös érdekességet, hogy ez az első magyar—szovjet koprodukcióban készülő televíziós film. A szereplőket még a sminkesek készítik elő, így a rendezőnek van néhány perce a tájékoztatásra Ä film felvételeit Moszkvában és Budapesten forgatták. Cselekménye mindössze ennyi: magyar színészek Moszkvába, szovjet művészek Budapestre utaznak. Ott fogadják őket, városnézésre mennek, ismerkednek a két főváros életével. Mindez persze csak keret ahhoz, hogy énekeljenek, táncoljanak, hiszen a film kifejezetten szórakoztató szándékkal készült. — Láthatták forgatás közben Rajkint Budapesten, a Váci utcában, a moszkvai metró utasai pedig Koncz Zsuzsát hallhatták Kedves szerep jut Rátho- nyi Róbertnek. Egy moszkvai színház nézőterén ül, de a közönség felismeri. A színpadra hívják, s ott a; Csárdáskirálynőből énekel részleteket. A szovjet vendégek egyike. Igor Kirilov, a népszerű tv-bemondó, s bizonyára megszereti majd a magyar közönség a csinos Larissza Trembovelzkaját, a Nagyszínház tagját. A leglátványosabb szovjet felvétel az orosz farsangról készült epizód, amelynek „főszereplője” egy havon száguldó trojka. Közben összegyűltek a színészek, bekapcsolják a világítást, és Sík Igor, az operatőr megkezdi a felvételt. Mire e sorok megjelennek, a kész film már dobozokban várja a forgatást. Egyidőben mutatja be a produkciót a szovjet és a Magyar Televízió a hazánk felszabadulása tiszteletére készített ünnepi műsorban. Úi mativar film Szevasz Vera A nézőtéren jórészt ua- lalok ülnek, pedig nem mondhatnánk, hogy csak fiataloknak készült a film. Talán nem is értik eléggé a 16—18 evesek, mint anogy Vera is inkább csak szemléli, mint éli az eseményeket. Azt hiszem már ez is sejteti, hogy nem szokásos teenageer történetről van szó. Herskó János filmje sokkal többre vállalkozik ennél. A mozgalma s nyári vakáció élményei egy kislányt felnőtté érlelnek. Így is megfogalmazhatnánk a rövid tartalmat. Ez azonban korántsem volna teljes Mert a filmet nézve a vakáció — s eközben a fiatalok szerelme — szinte csak keretnek tűnik, olyan mélységeket tárnak fel az alkotók előttünk, azaz Vera előtt. A diáklány furcsa véletlenek sorozatán át megismeri. vagy inkább megsejti a felnőttek ellentmondásokkal teli világát. Tehát tulajdonképpen két nemzedék vágya, életútja és magatartása bontakozik ki a filmen. De szó sincs semmiféle erőszakolt párhuzamról. Szinte csak a véletlenek laza szálai kapcsolják egymáshoz az ' eseményeket. A szintézist a nézőnek kell, vagy inkább kellene megteremteni. Ez azonban nagyon nehéz dolog. Különösen a film nézése közben az, mikor a pergő esemény annyira leköt bennünket, hogy nincs időnk asszociációra, Ezt érezzük az emlékezetes jelenet nézése közben is. mikor Vera ápolónőnek hazudva magát, hazakíséri a beteg asszonyt A kórházi ismerősnek leghőbb vágya, hogy ott legyen egyetlen lánya esküvőjén. Megérkezik a faluba. A násznép döbbenten nézi a nem várt vendéget, akit az egész falu, sőt már a család is eltemetett. A beteg nő megjelenése iszonyú indulatokat isttvar h lelkekben, s mindez a lakodalmi mulatozásban csapódik le. Ez a jelenet a filmművészet legjoó- jainak is dicséretére válna. Egyszerre érezzük a borba fullía.o t hit, a szétfoszló álmok és a halál megyéjének tragikumát. Kit érdekel most Vera, a kis diáklány, akinek a lakodalom lélekrázó hangulatához képest nagyon is eltörpülnek a problémái. • A nagy izzásnak a mentőautó szirénája vet véget és Vera egy élménnyel gazdagabban tovább mehet. Újabb dolgok történnek, csakhogy bennünk még mindig a lakodalom lüktet és szinte türelmetlenek vagyunk, hogy Vera csak jóval később reagál erre a benyomásra A film dicséretes törekvése mellett talán leginkább az a hiba, hogy a történet sok epizódra bomlik, s ha nem is hagy mindegyik olyan ni iy nyomot mint az előbbi, azért úton, útfélen kizökkent bennünket és nehezen létesíthető új kapcsolatok megteremtésére sarkall Vera tulajdonképpen nem főszereplő. csak programjával és sorsával elmesélő je a történetnek. Kár. hogv túl sok helyet be kell járnunk és hogy olyan sok minden tröténik. A fogékony lélek — s a filmbeli leány ilven — kevesebből is ért A néző sem szereti a sok magyarázatot. A nem hivatásos színészek szerepeltetése kitűnő öt'et. A Verát alakító Neményj Mária esetében nem is lehet kifogásunk. A azonban, ha figurálisán meg is feleltek a követelménv- nyeknek. színészileg gyenge alakítást nyújtottak Szerencsére Horváth Teri és Mensáros László kitűn»' 'á- téka sok mindenért kárpótolta a nézőket. , Gyarmati Béla A napokban volt a premiere a Nyíregyházi Vasvári Pál Gimnáziumban a d!daktoma<nak — az oktatógépnek. Vad Sándor kémiaszakos tanár Ismerteti a diákokkal, miként dolgozik a gép. Foto: Hammel József hamar. Volt három másik fuvarja, összesen tizenöt forduló. Ezt csak igen gondos időbeosztással teljesíthette. A három fuvarért közel négyezer biztos forintra számíthatott. Bárhogy mérlegelt, ez a közel négyezer biztos forint előbbre való volt, mint a már elköltött ezer. Közeledett a hatvan fokhoz a hűtővíz hőmérséklete. Épp kapcsolni akart a második sebességi fokozatba, amikor rányitotta a kocsiajtót a garázsmester. — Kértelek, hogy gyere be az irodába, Csapikám — mondta majdnem zavartan. — Ne haragudj főnők, elfelejtettem. De úgy is megálltam volna a menetlevélért. — Mivel látta, hogy a garázsmester komolyabb a szokásosnál, megkérdezte: — Segíthetek valamiben? — Hogyne. Épp erről van szó. — Mennyi kell? — Ne bolondozz. A vison- tai építkezésen kell segítened. Holnap délután indulsz. Csapiár megdöbbenve állította le a motort, de gyorsan visszabillent arcára a gondatlanság. — Éppen engem? — Nemcsak téged. Átmegy negyven kocsi. — És mennyi időre? — Ki tudja — tárta spét gyámoltalanul a tenyerét a garázsmester. — Talán ha beszélnél a direktorral. — Hiába. Sürgős a dolog, ráadásul te leszel az egyik brigád vezetője. De ne szívd a fogad. Jól fogtok keresni. — Oké — nevetett Csap- lar és újra indított. A kapunál ki sem szállt a kocsiból, a kesztyűjét sem húzta le, úgy vette át az írnoktól a menetlevelet. Éjfélig kettőt fordult Nyékládháza és Kazincbarcika között. A Skoda harapta az utat. Szép tiszta volt a téli éjszaka, száraz az út és jó a zene Luxemburg hullámhosszán. Érezte, ezen az éjszakán is, mint már annyiszor, minden sikerülni fog. Mielőtt Miskolcra ért volna a harmadik fordulóval, próbálta eldönteni, kinek a kedvéért térjen le legközelebb. Választhatott Sajószentpéter, Hámor és Kistokaj között. És persze szavazhatott volna a műbőrkabátosra is, akinek Perecesen volt a házhelye. Egyelőre az ötlet szintjén mozgott a latolgatás, nem sietett elszánni magát. Hosszú az éjszaka, nagyon hosszú. két óra előtt nem világosodik. Kazincbarcikán, az építkezésen aludt az éjjeliőr. Ez meglepte Csapiárt. Rendszerint hajnali háromig is virrasztani szokott az öreg, ő pedig minden fordulónál felriasztotta, hogy ne horkoljon olyan hangosan a fizetésért. Most nem ébresztette fel. Behajtott ugyan az építkezés területére, de csak azért, hogy megforduljon. Az ésszerűség úgy kívánta, hogy minél hamarabb megszabaduljon a kavicstól, tehát Sajószentpétert kellett volna előnyben részesíteni, de nem tudott szabadulni a műbőrkabátos tekintetétől. Mintha most is ott álltak volna az óra alatt, s ő nézné a műbőrkabátos elnyűtt, öreg arcát. Tudta róla, sovány pénzű vaskerti munkás a kohászatnál, hátha az egyik kölykéről hiányzik a télikabát az ezres miatt — élte bele magát Csapiár a műbőrkabátos helyzetébe. Neki még ma délután indulnia kell Visontára, ki tudja, mikor vergődik onnan haza. Igaz, visszafizethetné az ezrest, de ezzel csak nagyobb csalódást okozna a pasasnak. És egyáltalán, végre kéznél van a teljes összeg az új Wartburghoz, istenkfsértés lenne megbontani ilyen semmiség . miatt. Tehát: Irány Pereces. Még el sem ér a valódi álmokhoz az éjjeliőr, addigra ő már le is tudja a két fordulót, letudja ezt a valóban halaszthatatlan becsületbeli ügyet. Amikor gyalogosan megszemlélte a terepet a műbőrkabátos házhelyénél, jelentéktelennek találta az emelkedőt. Úgy élt emlékezetében, hogy sokkal enyhébb, mint a kavicsbányában, ahol minden fordulónál fel kell kapaszkodni a kapta tón. A motornak nagyon jólesett a tiszta, hűvös levegő. Olyan kedvvel húzott, mintha pelyvával lett volna tele a biltenőplató a három köbméter kavics helyett Csapiár mégsem hamarkod- ta el a dolgát. Nyugodtan megállt az utca alján, amelvnek felső végében volt a műbórkabátos házhelye Újra kapcsolt és érzékei szinte rátapadtak a dolgozó autóra: kiszámította, mekkora gaz. mekkora sebesség a legalkalmasabb, hogy a kerekek biztonságosan kapaszkodjanak a kilenc tonna súllyal. Az út egyik oldalát erdős szakadék szegélyezte, a másikat félig kész házak és ritka lámpasor. Csapiár szokatlanul hosszúnak találta az időt, amig a kocsi egyik lámpától a másikig ért. Az idő és a lámpák közti távolság egyre nőtt. De a motor hűségesen dolgozott, ereje masszív maradt, csalt a gázpedált kellett egyre mélyebbre nyomni. Aztán egyik pillanatról a másikra lefulladt a motor. Valahonnan, a végtelen messzeségből, csodálatra méltó nyugalommal és bájjal duruzsolta egy női hang: „Rádió Luxemburg”. Csapiárnak egyszerre több problémája támadt. Finom kezét otrombának érezte a kesztyűtől, a kocsi lassan gurulni kezdett vissza, lába lecsúszott a fékről. Rémlett, hogy a kocsi orra emelkedik. Kusza villanásokban követték egymást a felismerések: egészen hátul van a teher, ez így szokás, hogy ürítésnél szinte önmagától billenjen meg a plató. Hiába fékez, a két hátsó kereket nem tudják úgy leszorítani a fékpofák. hogy megálljt parancsolhatna nekik. Egyetlen megoldás lenne, az első sebesség, de az hiányzik a Skoda nyolc- tonnásból, nincs is rá szükség azokon az utakon, ahol nekik járni kell. Jó volt éreznie, hogy nem veszíti el a fejét. Fékezett, amig tudott, remélte, sikerül annyira késleltetnie a gurulást, hogy végül az utca aljába ér és ott minden rendbejön. De a lendület ’ veszedelmesen nőtt Világosan megérezte, semmi remény. Kilökte az ajtót és az utca sötét oldatára vetette magát. Szakadékba bukfencezett, de megakadt a bokrok rugalmas bozontjában. A többit már álomszerűvé tette valami furcsa szédület. Meglepően könnyű volt, amikor visszavergődve az útra, ismét talpraállt Úgy tűnt, soha nem járt itt autóval, soha nem húzta vissza gépestől mindenestől az a félelmetes erő. Vagy száz méteren át nyoma sem látszott a Skodának. Az utca dereka táján azonban roncsolt bokrok világítottak elő. A szakadék meredek oldalán folyosó nyílott * fák között, szálkás csonkok sora vezetett le a mély völgybe. Ott pedig groteszk pózban hevert a Skoda. Riasztóan fordította hasát az ég felé, a vezetőfülke pedig úgy lapult a kocs! nagy teste alatt, mint az összegyűrt cigarettásdoboz. Csapiár józanodni kezdett az álomszerű, furcsa szédületből. Az volt az első gondolata. hogy nyomban felkeresi és megöli a műbőr- kabátost. De csak a kesztyűjét húzta le. aztán elindult a legközelebbi rendőrőrsre. Amikor felelősségre vonták a hatvanezer forintos kárért, mindössze 175 forintra büntették feketefuvar miatt. Azt mondták a szakértők. műszaki hiba okozta a balesetet Indok: hiányzott az egyes sebesség- fokozat. Az a sebességfokozat amelyre a szabályos utaknál soha nincsen szükség.
