Kelet-Magyarország, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-23 / 70. szám

Olvasóink kérdései, az illetékesek felelete Olv ásóinktól Makacs buszvezető a korábbi hetekben érkezett levelekre — amelyeket az il­letékesekhez továbbítottunk — több válasz már meg is érkezett így Koníig Istvánné nyírmadai olvasónk panaszára is, akit levélben tájékoztatunk majd az ügyében ka­pott válaszról. Ugyancsak nem részleteznénk itt Bunkóczi József vasmegyeri és Bíró József nyírmadai lakosok pa­naszára kapott választ Balogh Gusztáv vásárosnaményi ol­vasónk sürgősen mutassa be a mátészalkai mentőállomáson a panaszában említett időre 'érvényes SZTK-igazolványát, mellyel igazolja, hogy a szállítása idején blztosításkötelezett munkaviszonyban állott. Ennek alapján a mentőszolgálat el áll követelésétől. Szilvási Mária gyulaházi lakosnak, a Kis- várdai Császy László Gimnázium tanulójának köszönjük .kedves sorait, természetesen a jövőben is hasonlóan segí­tünk, ha problémájával hozzánk fordul. Jászberényi András balkányi olvasónk kérését nem teljesíthetjük, de kérünk segítséget számára, bizonyára meg is kapja, ha arra valóban annyira szükség van, mint ahogy azt levelében írja. Ugyan­csak ezt tehetjük Simái Margit balsai, Veres Lajosné nagy- ecsedi, Balogh Gáspár nábrádi, Bállá Ilona lónyai és Küz- mös Sándor nyírbélteki olvasóink ügyében is. Halász István Nyíregyházáról .küldött levelet, panaszát már eljuttattuk az illetékeshez, Nemes Gyula pátrohai olvasónk panaszával együtt. Köpájer Ilona rakamazi lakos problémáját bizonyá­ra már megoldották, mindenesetre felhívjuk rá a figyel­met Tomkó Józsefnek Tiszaes zlárra nehéz lesz kedvező vá­laszt adni, de megkíséreljük. Fráter Miklósné Nagyhalász­ban csak földjáradékra tarthat igényt, háztáji területet csak a tsz-tagok kaphatnak. Spisák Györgynek Kékesére levélben küldünk választ, özv. Kristófi Mihályné leveleki Pál János- né hodászi. if. Varga Józsefné tiszabecsi, özv. Szabó Sándor- né kékesei és Tóth Sándorné győrteleki olvasóink leveleit Bz intézkedésre jogosultnak kellett továbbítanunk. Március 14-én este Nyír­turára utaztam autóbusszal. Felszálltam a 17 óra 50 perckor induló Nyíregyháza —Nyírbogdány —Nyíribrony járatra. Indulás előtt a ka­lauz beszólt a kocsiba, hogy „Pazony—Túra leszállni! — mentesítő járatot kap!” El is indultunk a tömegen ke­resztül, de mire a kocsi elejére értünk, nem tudtunk valamennyien leszállni, mert a gépkocsivezető bezárta az ajtót, és már indultunk is. Nyírturára érve hiába nyomtuk a csengőt, a veze­tő hátraszólt, hogy „Hiába csengetnek, úgysem állok meg.” Elvitt Nyírbogdány- ba. Szerencsénk volt, mert éppen akkor fordult a men­tesítő járat is, gépkocsive­zetője észrevette, hogy át szeretnénk szállni, így várt ránk. A mi gépkocsiveze­tőnk jót nevetett a történ­teken. Amint hallottam, a mi esetünk nem az egyedüli ezen a járaton. ' Hajzer Ferenene és két társa Megyei Építőipari Váll. A Kisvárdai Mezőgazdasági Gépjavító Állomáson ebben az évben eddig hetven, a tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdéséig összesen nyolcvanöt UE—28-as traktor gene­ráljavítását végzik el. Képünkön Varga József és Szabó László egy UE—28-ason dolgoznak. Stern Károly Kisvárda Versenyláz Fehérgyarmaton Foci, vagy virág? Olvastam a 1<*P múltkori Fórum rovatában „A virá­gos Szabolcs-Szatmárért és Nyíregyházáért” címmel kö­zölt leveleket. Nekem is lenne mondanivalóm ezzel kapcsolatban. Az Engels ut­cában lakom, s amikor odaköltöztünk, mi is csinál­tunk az ablakok alá kis Virágoskerteket. Sokan meg­álltak és gyönyörködtek a szépen virító virágokban. A szomszédságunkban azonban diákfiúk laknak albérletben, akik az utcán rúgják a labdát. Ez még nem is len­ne baj, hiszen gyerekek, játszaniuk kell, A baj az, hogy játék közben nem kí­mélik a virágágyakat sem. Az idén is rendbetettük a kiskertet, néhány nap múl­va széttaposták focizás köz­ben. A figyelmeztető, intó szó nem sokat használt. Horváth Istvánné Engels utca 37. Szifontű van Olvastam március 12-i lapszámukban az „Autoszi- fontű kerestetik” című kis cikket A megyeszékhelyen hiánycikk lenne egy ilyen kis apróság? Ezúton aján­lom fel tehát mindazoknak, akiknek erre szükségük lenne, a balkányi fmsz ve­gyi háztartási boltjának korlátlan mennyiségű kész­letét. SzQcs András boltvezető Balkány Tizenötödik alkalommal jöttek össze a Baktalóránt- házd Vegyesipari Ktsz dol­gozói. A ktsz 1951 április 23-án alakult néhány tag­gal, mostoha körülmények között. A ma már 84 ter­melő taggal dolgozó ktsz évről évre jobb eredmé­nyeket ért el. Legjelentő­sebb a lakosságnak végzett szolgáltatásuk: a tervezett 1 850 000-rel szemben 3 223 000 forintot termeltek. Évi nyereségük 570 ezer forint volt, melyből a dol­gozóknak 146 ezer forintos nyereségrészesedést osztot­tak ki, ami 21 napi munka- -bemek felei meg. A ktsz Ünnepélyes keretek kö­zött tartották meg szak- szervezeti választógyűlésü­ket a Fehérgyarmati Gép­javító Állomás dolgozói. En­nek keretében ismertették a „Kiváló dolgozó” jelvény viselésére jogosultak név­sorát, valamint annak a két brigádnak a teljesítményét, akik elmúlt évi munkájuk Szemészet — Eszenyi László olvasónk közérdekű panasszal keres­te föl a szerkesztőséget: Nincs szemészeti szakrende­lés Nyíregyházán, a megyei rendelőben. Panaszára dr. Székely Imrétől, a megyei tanács vb. egészségügyi osz­tályának vezető helyettesé­től kértünk választ: — A rendelő szakorvosa megbetegedett, és nem tud­tiszta vagyona 4 202 000 fo­rintra gyarapodott, de ez évben is tovább korszerűsi­tik műhelyeiket. Az ered­mények eléréséhez nagyban hozzájárult a jó vezetés, a brigádverseny, melyben 3 brigád nyerte el a szocia­lista címet és oklevelet. Újabb 4 brigád csatlakozott, a versenyhez, célul tűzte ki a szocialista brigád cím el­nyerését A ktsz tervében szerepel a gépkocsijavító részleg korszerűsítése, valamint a háztartási kisgépjavító mű­hely tökéletesebb felszerelé­se. Kricsfalussy Béla alapján elnyerték a szocia­lista brigád címet. Valóságos versengési láz terjedt el a gépjavítóban. Ebben az évben hat brigád alakult azzal a céllal, hogy elnyerjék a szocialista bri­gád címet. Ugyanakkor kia­lakulóban van a műhelyek közti verseny is. Hornyák Istváa Fehérgyarmat orvos nélkül tűk gyorsan pótolni. Amíg más megoldást nem talá­lunk, addig a kórház sze­mészeti osztályáról látják el a berendelt betegeket. Azon­ban olyan kevés Idő áll rendelkezésre, hogy szem­üvegrendelésre most nem kerülhetett sor, csak a sür­gős, baleseti, vagy más, azonnali beavatkozást igény­lő eseteket vizsgáltak meg. — A megyében nagyon nehéz a szemészet helyzete. Mátészalkán például van egy szemész szakorvos, de sok a betege, mert Fehér- gyarmaton nincs szemészeti rendelés. Ezt a betöltetlen állást már régebben meghir­dettük, de még pályázó, vagy jelentkező sincsen. — A nyíregyházi szemé­szeti rendelést a miniszté­riumon keresztül próbáltuk megoldani, ez azonban még nem sikerült. Szerdán megtudtuk, hogy a minisztériumon keresztül a megyei szakrendelő ígé­retet kapott: elsejétől a szegedi klinika egyik orvo­sa segít két hónapon ke­resztül. Ez azonban csak át­meneti megoldásnak szá­míthat, hiszen legalább há­rom szakorvosra lenne szük­ség. 15 éves a bakfai ktsz a tsz-nyugdíjtörvényről 2. Hogyan történik a ter­melőszövetkezeti tag nyu ^díjosztályba Soro­lása, ha a besorolást megelőző naptári évben egyetlen munkanapon sem dolgozott? Azt a termelőszövetkezeti tagot, aki a besorolást meg­előző naptári évben saját, hibájából nem dolgozott egyetlen napon sem, az 1 nyugdijosztályba kell beso­rolni. Azt a termelőszövet­kezeti tagot, aki saját hi­báján kívül, vagyis a tsz nyugdíjtörvényben felsorolt valamely okból nem dolgo­zott egyetlen napon sem, abba a nyugdíjosztályba kell besorolni, amelybe a ter­melőszövetkezet a vele azo­nos, vagy hasonló munka­kört betöltők többségét be­sorolta. A besorolásokat a terme­lőszövetkezetek végzik. Ez­zel kapcsolatban a Föld­művelésügyi Minisztérium munkaügyi és szociálpoli­tikai osztálya közleményt adott ki „Az új nyugdíjtör­vény végrehajtásával kap­csolatos feladatokéról, amely a termelőszövetkeze­teknek a tagok nyugdíjosz­tályba sorolásával összefüg­gő tennivalókat is magában foglalja. A közlemény a „Mezőgazdasági Értesítő” 1967. évi 7. számában je­lent meg. Miképpen állapítják meg, hogy az úgyneve­zett családi művelésből származó jövedelem mennyit tesz ki? Első lépésként a családi művelésre vállalt földterü­leten a tag által személye­sen teljesített munkanapok számát kell meghatározni. Ehhez elsősorban azt kell megállapítani, hogy mekko­ra a tag által vállalt föld­területen az általa vagy családja által elvégzendő összes teendők munkanap­szükséglete. A különböző növényi kultúrák 1 kát. holdra vetített munka­napszükséglete sok helyen közismert. Ahol nem az, ott célszerű ezt az érvény­ben lévő tervezési előírások alapulvételével meghatá­rozni. Idevonatkozó irány­számokat tartalmaz a Me­zőgazdasági Értesítő 1963. évi 11. számában közzétett FM—KSH együttes közle­mény melléklete is. A szükséges munkanapok számának megállapítása után azt kell megvizsgálni, hogy a család tagjai a terü­let megmunkálásában mi­lyen mértékben vettek részt. A munkanapok számát a munkában való részvétel arányában keli a család tag­jai között megosztani. (Ha például a család 3 tagja 3 kát. hold kukoricát vál­lalt családi művelésre és az előzőek szerint figye­lembe vehető munkanenok száma 48, úgy — feltéve, hogy a munkában lően vettek részt — a 48 napot hárommal kell osz­tani és az eredményt — 16 munkanapot — kell a ag javára a besorolásnál fi­gyelembe venni. i...... _űí fel, ha a művelést netten vállalták és a munka há­romnegyedét nem tag, ha­nem felesége végezte, úgy magánál a tagnál csak az összes munkanapszükségiet egynegyedét — a jelen eset­ben 12 napot — lehet fi­gyelembe venni.) A tag által személyesen teljesített munkanapok szá­mát azzal a részesedéssel kell megszorozni, amelyet a termelőszövetkezet a besoro­lást megelőző naptári évben egy napi munkájáért átla­gosan fizetett. A családi művelés munkanapjaira fi­gyelembe veendő részesedés tehát a termelőszövetkezet­ben fizetett egynapi átla­gos munkadíj. A szorzás eredményeként kapott jöve­delmet kell a tag javára családi művelésből szárma­zó jövedelem címén figye­lembe venni. Panaszos levél nyomán Tizenegy nap hidegben „Hiába fordultunk az !KV-hoz.“ — Ha egy vállalat ijesztget... „A kisgyermekes anyák nevében fordulok Önökhöz — írja panaszos levelében Tóth Ernőné, Nyíregyháza, Arany János utca 27. szám alatti lakos. — Államunktól — legnagyobb örömünkre — hatvanhatan kaptunk la­kást az Arany János utcá­ban. Sajnos, örömünkbe üröm is vegyült, mert a té­len gyakran nem fűtöttek, s hiányzott a melegvíz-szol­gáltatás is. A teljesen kihűlt lakásban — más fűtési lehe­tőség hiányában — még az 'enyhe időben sem tudtuk megvédeni gyermekeink egészségét Érthetetlen volt előttünk, hogy a felelősök miért kezelték felelőtlenül a központi fűtést Fizettük a fűtési díjat, a meleg víz dí­ját, de panaszunkkal hiába fordultunk az Ingatlankezelő Vállalathoz, nem volt semmi eredménye.” A panasz ügyéből az IKV műszaki vezetőjétől kér­tünk felvilágosítást. Elmond­ta, hogy a TÜZÉP nem szál­lított megfelelő minőségű szenet a kazánok fűtéséhez, emiatt volt a legtöbb gond. — Egyetértek a lakókkal — mondta, — bár a fűtési szezon nagyobb részében nemcsak az előírt húsz Cel- sius-fokot érte el a lakások hőmérséklete, hanem ennél magasabb volt. Igaz, méré­seink szerint 11 nap volt olyan, amikor nem érte el a húsz fokot sem. Ügy gondoljuk a lakók­nak mindegy, ki a felelős a . Két levelet is kaptunk a héten, amelyekre érdemes „odafigyelnie” a Nyíregyhá­zi Vendéglátóipart Vállalat­nak. Ifj. Demeter Miklós Nyíregyháza, Szeder utca 71 szám alól azt írta, hogy „A napokban mindössze egy órát töltöttem a Toldi ut­cai cukrászdában, s ez alatt háromszor hangzott el a lemezjátszóról az „Én és a gitár” című táncdal. Egy ki­csit egyhangúnak találtam, és szeretném javasolni, bő­vítsék a lemezválasztékot.” Méginkább figyelemre méltó bírálatot tartalmaz a másik levél, amelyet hár­man írtak alá: Hornyák fűtés problémáiért, a TÜZÉP vagy az IKV, ők csupán egyet láttak, de azt teljesen jogosan: hideg a lakás. Erre pedig nem mentség az, hogy máskor magasabb volt a hőmérséklet húsz foknál, hi­szen 11 nap bőven elegendő egy alapos megfázáshoz, vagy más betegség szerzéséhez. Egyébként a rendelet azt írja elő, hogy 20 fokot min­dennap biztosítani kell, s ha ez nincs meg az sem nyugtatja meg a lakókat, ha arányosan csökkentik a fű­tési díjat. Igen furcsa esetet Is em­lít a levélíró. A lakók értesí­tést kaptak, hogy március 9- től megszüntetik a fűtést. Az IKV a tervezett intézkedést azzal indokolta hogy sok bérlő elmaradt a fűtési díj fizetésével. — 83 ezer forint kintlévő­Tíz éve dolgozom Encsen- csen, mint vb-titkár. Úgy érzem ez az új tanácsi cik­lus lesz az, amikor a koráb­bi határozataink és ter­veink valóra válnak. Jövőre elkészül a négy­tantermes emeletes iskola, pedagóguslakással. A fel­szabaduló iskolák közül át­alakítással már júniusban megkezdi működését a köz­ségi óvoda, 1968-ban pedig László és Kiss Mihályné bökönyi, valamint Páll Ilo­na geszterédi lakosok. Ezt írták: „Március 21-én kora reggel a Nyíregyházi Ven­déglátóipari Vállalat Rá­kóczi u. 4. szám alatti, 5. számú falatozójába tértünk be reggelizni. A tejeskávét olyan csészében szolgálták fel, amelyben korábban va­lami tojásféle volt, leg­alább is erre utaltak a jól látható jelek. Szóltunk a pénztárosnőnek, aki ter­mészetesen kicserélte. Re­méljük figyelmeztetésünk nem lesz hiábavaló, s a jö­vőben jobban ügyelnek majd itt a tisztaságra.” ségünk van —- felelt az IKV. — Negyven, vágj' ötven lakó nem fizet már évek óta. A fűtést azonban az értesítés után sem állítottuk le, hi­szen az értesítést csak azért küldtük, hogy meg­ijesszük őket. A fenyegetés nem volt komoly, ezzel csak a hátralékok behajtását akartuk elérni. Meglepőnek tartjuk a vál­lalat március 9-i „értesíté­sét”. Meglepőnek és indo- kolhatatlannak. Különösen az eljárás módja furcsa, az, hogy egy vállalat ijesztgeti az ügyfeleit. Még akkor is, ha a lakók egy része tartozik a fűtési díjjal. A hátralék behajtásának megvan a tör­vényes útja, s ugyan kitől várjuk a törvények betartá­sát, ha nem egy szocialista vállalattól? (kun) szintén átalakítással, a mű­velődési ház is készen lesi Sajnos, évek óta nem tud­juk megoldani a községen áthúzódó út kövezését A forgalmas úton szállít az erdőgazdaság, s a gépek tel­jesen járhatatlanná teszik másfél kilométer hosszúság­ban. 30 ezer forint értékű társadalmi munkát fordítot­tunk az útszakasz karban­tartására, hogy valameny- nyire Is közlekedni lehes­sen rajta, mégsem sok a változás. Ehhez már segít­ségre lenne szükségünk. Az elmúlt évben negyven lakóházat kellett újjáépíte­nünk a belvizek következ­ményeként. Ezért mond­hatjuk nagy segítségnek* hogy tavaly a község har­minc százalékáról sikerült lecsapolni a vizet egy csa­torna megépítésével. Oláh György vb-titkár Encsenes Iskola, út, csatorna Fncsencsen 5 Nyíregyházi vendéglátás

Next

/
Oldalképek
Tartalom