Kelet-Magyarország, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-19 / 67. szám

Érdekességek a hímes tojásról Közeledik a húsvét, festik már a tojásokat éppen úgy, mint egy évszázaddal ez­előtt. Országunkban hagyo­mány, hogy husvétkor a lo­csoló fiú szépen díszített hí­mes tojást kap a kislánytól. Mikor is alakult ki ez a népszokás? Majdnem két évszázaddal ezelőtt Az asz- szonyok egyre több ötlettel díszítgették e kedves aján­dékokat, és az 1800-as évek vége felé már igen gazdag népművészete alakult ki a tojásfestésnek. A tojásfes­tők, úgynevezett tojásíró asszonyok egy-egy szépen festett hímes tojásért két-há- rom nyers tojást kaptak fi­zetségül. Minden falunak több híres tojásfestó asszo­nya volt, akik a falu ízlése szerint díszítették a tojáso­kat és így alakultak ki a különböző stílusok és jöttek létre újabb és újabb tech­nikák. Jelenleg a tojásfestésnek tizenkét technikája ismert. Hogy melyik volt az első, azt nem tudni, talán a „ka- parásos” technika, amely abból állott, hogy a rajzot éles késsel vagy nyílhegy­gyei belekarcolták a fehér héjba. Később az előzetesen színesre festett tojásba kar­coltak különböző virágmin­tákat Egyébként ma a leg­szebb karcolt tojásokat Vas megyében készítik. A tizen­két különböző technika le­írása igen hosszadalmas lenne, így csak a legismer­tebbeket említjük meg. Ré­gen használják az asszonyok az úgynevezett rákötözéses díszítést is. Ma különösen Nógrádban és a Nyírségben divatos. A díszítést azzal kezdik, hogy a tojáshéjra méhviasszal egy szép formá­jú növénylevelet ragaszta­nak, majd rákötözik cérná­val. Ezt megfőzött festőiébe áztatják. Utána gondosan le­fejtik a héjról a ráragasztott viráglevelet. Ott, ahol a le­vél a héjra tapadt és a szí­nes lé nem érte, szép fehé­ren kiemelkedik a levél mintája. A legfejlettebb dí­szítés viaszos eljárással ké­szül. A viaszba mártott ecsettel rajzolják a tojás hé­jára a mintát, majd festék­be mártják. A legszebb ilyen tojásokat özv. Dér Józsefné bátai tojásíró készíti. Diva­tos ez a módszer Baranya, Sopron és Zala megyében is. A legújabb technika, ame­lyet ma elsősorban a kalo­csai és matyó asszonyok al­kalmaznak. az ecsettel való tojásfestés. Virágillemtan Évente 130—150 millió fo­rintot költenek a budapes­tiek virágra. Hogy pénzüket illendően költsék, a VIRÁ­GÉRT virág-illemtant állít össze, amelyet nyáron kis füzet formájában kapnak meg a vásárlók. A készülő illemtanból ki­tűnik, hogy a virágnyelv igen gazdag. Azt sokan tud­ják, hogy a piros virág a szerelem szimbóluma — kü­lön a vörös szegfű a mun­kásmozgalom, a munka jel­képe. A fehér szín elsősor­ban az eljegyzésé, az eskü­vőé, a sárga pedig — bár­mennyire is idegenkednek nálunk tőle — a kedvesség, a vidámság jelképe. A mennyiséget tekintve az il­lem szerint 1—X szál virág­gal egyéb ajándékot, köny­vet, édességet, sőt babake­lengyét meg lehet tetézni. Vacsorameghívásra legalább három szál nemes virágot ír elő az illem, tíz szálnál többet azonban nem szokás ■vinni. Szigorú előírás, hogy a lányok, asszonyok szüle­tésnapjára 25 éves korban abba kell hagyni az „ahá- nyadik születésnap, annyi szál virág” szokást. A 100 szál virág divatja elmúlt, régi „úri virtus”, semmi ér­telme, nem jelent semmit, hacsak nem, a pazarlást. A férjeket külön figyel­mezteti az illemtan. A fele­ségnek illik rendszeresen virágot vinni, születésnapra, névnapra, házassági évfor­dulóra, nőnapra pedig egye­nesen kötelező, s ha lehet, ezekre az eseményekre min­dig a feleség kedvenceit. Az ismerettség elején sze­rény. kedves, olcsó kis cso­kor, később, az „igazi” sze­relemnél vörös rózsa, szeg­fű és egyéb nemes piros vi­rág a vallomás. Lányos házhoz a mamának is illik virágot vinni, de a meny- nyiség, a fajta, sohase egyezzék a lányéval, s a pi­ros szín itt is kerülendő. A fiús házhoz — ma már ez is gyakori — a lánynak sem illik virág nélkül beállítani, de csak szerény csokorral, nehogy a mamát elrettent­sük, s azt higyje, hogy „sürgős”. Sok minden illik, s nem illik még a virágillemtan szerint, amely bizonyára hasznos tanácsadó lesz — különösen a férfiak részére. GYEREKEKNEK vtzsmnrBSz 1. Beletaszítja. 7. Vidék. S. Nü. 9. Azonos betűk. 11. Kárára van. 12. Gál Sándor. 13. —szó (panaszos szó). 14. £s, latinul. 15. Nem érdes felületű. 19. Meg­fejtendő. 23. Vissza: baráti állam pénzneme. 24. Gábor beceneve. 26. Sérülés. 27. Feltételező szócs­ka. 29. KÁT. 30. Hamis, nem igazi. 31. Lágy hangsor. 33. Há­ziállat. 34. Megfejtendő. FÜGGŐLEGES: 1. Éjszakai mulató. 2. Hullajt 3. Személyemet. 4. Lomha. 5. Megfejtendő. 6. IÖO. 7. Megfej­tendő. 10. ...fergeteges. 16. Fél­kör alakban hajlik. 17. Vissza: a 48-as szabadságharc legendás hírű tábornoka. 18. Alumínium vegy- jele. 20. Azonos mássalhangzók. 21. Világtalan. 22. Szalonnát főz. 27. Haza. 28. Igekötő. 31. E na­pon. 32. Római 50 és 190. Megfejtendő: Vízszintes If* 94., függ. 5. és 7. Múlt heti megfejtés: — MÁR­CIUS TIZENÖTRE EMLÉKE­ZÜNK. — Könyvjutalom: Lunczor Ottó Nyíregyháza, Nagy Erika Csen- ger és Farkas Júlia Vasme­gyei Törd a fejed ! Kiváncsi Kata kalandjai Bemutatjuk nektek Kiváncsi Katák Vajon miben töri most a huncut fejét? íme! A húsvéti locsolókat várja! . . (Hauswiert Magda rajza) OKTALAN IJEDELEM Szól a traktor tüdeje: ta-ta-ta-ta, te-te-te... Kerék, eke nyomába bársonyos a barázda. Kiscsikő jön, megijed: sose hallott még ilyet! Jó szó inti: ,,Ne remegj! Barát ez, nem szörnyeteg! Szántás, hordás nehezét végzi, szeresd hát ezért.” All a csikó, nagy szemet, csodalátót mereget. Dalol a gép: nyomába tündöklik a barázda. LOVÁSZ PÁL KERESZTREJTVÉNY Wias Lönnrot finn íré és nyelvész 1884 március 19-én halt meg. Beküldendő sorrendben: vlzsz. 1„ függ. 13., vizsz. 32., 49. és 72. VÍZSZINTES: t. Legnagyobb érdeme (folyt, függ. 13.) 13. Zöld németül. 14. Fed. 15. Román folyó. 16. D-vel a végén angol hosszmérték. 18. Toll angolul. 20. Becézett angol férfinév. 21. Ver. 22. Régi űr- mérték. 24. Fordított minőségi ellenőrzés! 26. Sir. 27. Kanállal forgat. 29. Neves ökölvívó ed­zőnk (Zsigmond). 32. Lönnrot gyűjteménye. 33. Személyes név­más. 34. ÖÖT. 36. Vizet kedvelő növény. 37. Szabolcs megyei köz­ség. 38. Létezik. 39. Egykori nép a Balkánon. 42. Küzdelem. 43. Kisnövésű. 45. Építészeti stílus. 47. Elkészített káposztaétel. 48. Vége németül. 49. Lönnrot gyűj­teménye. 52. RKE. 53. K-val az elején szürke pára. 55. Hegység a Kárpátokban. 57. A főnév kér­dőszava. 58.' Akkumulátor rövi­debben fonetikusan. 60. A szerb nép, régi magyar neve. 61. Hajó része. 63. Erdélyi fürdőhely. 66. Becézett női név. 68. Nem megy tovább. 70. Szabálytalan ütés az ökölvívásban. 72. Legjelentősebb munkája. függőleges : 2. Mezőgazdasági munkát vé­gez. 3. Kavarodás, tisztázatlan helyzet. 4 Dátumrag. 5. Tata kö­zepe. 6. Égitest. 7. Kis fadarab­bal fixál, stabilizál. 8. Stan párja. 9. Betűt vet. 10. Hangtalanul ráz. 11. Kelet németül. 12. Világhírű francia piperemárka. 13. Vizsz. 1. folyt. 17. Balettművészünk (Ferenc). 19. Tv-típus. 22. Kis ház. 23. Pedagógus. 24. Lengyel­német határfolyó. 25. Enyém la­tinul. 28. Rétes mássalhangzói. 29. ALU. 31. Útitáska. 33. Francia kártyajáték. 35. Nyisd. 38. Tűvel, cérnával dolgozik. 40. Készpénz. Zenemüleírások. 42. Téli csapadék. 44. EEEE. 45. H-val az elején vízinövény. 46. Nemes prém. 47. Személyes névmás. 50. Orion tv-típus betűjelzése. 51. Enekhang. 54. Ennek tövén költ a ruca, névelővel. 56. Hamis ku­tya teszi. 58. A világtalan. 59. Hivatkozik. 61. Kugli. 62. Tejter­mék. 64. Vissza: a paripa. 65. Juttat? 66. Alt betűi keverve. 67. Vészjel. 69. Televízió. 70. Rang­jelző. 71. Kétjegyű mássalhang­zó. * A megfejtéseket legkésőbb már­cius 28-ig kell beküldeni. Csak levelezőlapon beküldött megfejtéseket fogadunk eL Március 5.-ei rejtvénypályáza­tunk megfejtése: Első művelője volt Magyarországon az állatok mik roszkópiai anatómiájának. Nyertesek: Adám Hajnalka, Görög Anna, Jánkfalvi Lajos és Korsós Imre nyíregyházi, Erdélyi Mária hodászi, Kovács Gyuláné komoról, Cirka Miklós mátészal kai, Kovács József nyírbátori, Lengyel Ferenc nyírvasvári és Pap Gyula tiszacsécsei kedves rejtvényfej tőink. A nyereménykönyveket postán elküldtük. Molnár Endre: Arany alma Megöregedett nagyon B6- lömbér király. Nehezére esett a járás is. Egész nap a idiótája előtt ült. Sütké­rezett a napon és pipázott. Egyszer, amint pipázott, ijedten vette észre, hogy nincs meg a szakálla vége. Hivatta is menten az udva­ri bölcseket. — Zsák arannyal jutal­mazom azt, aki megtalálja és visszahozza a szakállam végét. Nosza, nekigyűrkőztek a bölcsek a keresésnek men­ten. Tűvé tettek mindent. De csak nem találták meg a királyi szakáll végét. Ak­kor előállott Móka, az ud­vari bolond: — Felséges királyom — mondta —, én tudom, hol a szakállad vége. Mit adsz nekem, ha megtalálom? — Neked adom a fél or­szágomat! Kétszer sem mondattaezt magának a bolond. Mind­járt odalépett a király elé s megfogta a szakálla végét: — Itt van a szakállad vé­ge, felséges királyom. Nem is vesztetted el, hanem más a baj. Annyira megöreged­tél, hogy okuláré nélkül nem látod meg a szakállad végét sem. Kapott a szón Bölömbér király. Tüstént szemüveget hozatott. Amint orrára il­lesztette, menten meglátta a szakálla végét. Hej, meg­örült nagyon: — Több eszed van neked — mondta a bolondnak —, mint az összes bölcseimnek együttvéve. Hanem mielőtt rádhagynám a fél országo­mat, próbára teszlek. Tudni akarom, ki az okosabb: te, vagy a fiam. A szomszéd erdőben lakik egy törpe, aki nekem egy aranyalmát ígért. Induljatok el a fiam­mal érte. Amelyiktek el­hozza az aranyalmát, az fog utánam királyi székem­be ülni. Elindult hát a bolond is, a királyfi is. Három napon, három éjszakán át járták az erdőt, míg végre ráakadtak a törpére. — Vártam már rátok — mondta az, s egy tündöklő aranyaimat meg egy piros­ra sült, illatos cipót tett eléjük: — Válasszatok! A királyfi mohón az aranyalma után kapott, a bolond pedig a cipót tette a tarsolyába. Elbúcsúztak, s nekivágtak a nagy útnak. Amint mentek, mendegéltek, egyszerre csak nagyon meg­éhezett a királyfi: — Adj egy darabot a ke­nyérből! — kérte a bo­londot. — Neked adom a kenye­rem felét, ha te nekem adod az aranyalma felét — felelt az. Nagyon éhes volt a királyfi, hát belement a cserébe. Második napon kis, tiszta vizű patak mellé ér­tek, s a királyfit megint gyötörni kezdte az éhség. Megint szólt a bolondnak: — Adj egy darabot a ke­nyeredből! — Adok — felelte a bo­lond, ha nekem adod az aranyalma másik felét is. Mit tehetett szegény ki­rályfi, odaadta. És mire hazaértek, már az egész aranyalma a bolond tarso­lyában volt. ÚTTÖRŐPOSTA A pajtások munkájáról a héten is kap­tunk híreket. Helmeczi Ka­talin, a rohodi Petőfi Sán­dor úttörőcsapat őrsvezető­je farsangi bálról és jel­mezversenyről írt levelét: „A versenyben a vietnami kislány jelmeze lett az első, aki katonaruhába öltözött” Kalapos Erzsébet, a felső­simái Kakukk őrs vezetője is olvasta legutóbbi szá­munkban az Uttörőpostát, s ennek nyomán adott hírt őrsük munkájáról. A Parti­zán és a Fecske őrssel kö­zösen teaestet rendeztek a nemzetközi nőnap alkalmá­ból A teaestre meghívták az édesanyákat, virággal, műsorral köszöntötték őket, majd a maguk készítette süteménnyel és teával ked­veskedtek nekik. Nyírlugasról Horváth Ti- borné csapatvezető küldött híreket. A nyírlugosi hete­dikes és nyolcadikos pajtá­sok a régi ifjú kommunis­ták életével, s harcaival fognak megismerkedni a Három tavaszt ünnepelünk akcióban A lányok nagyon szeretnek kézimunkázni, s ez meg is látszik az iskolán: az asztalokon, naplókon és a falakon sok az értékes keresztszemes terítő. A paj­tások nagysikerű kultúrmű­sort rendeztek, amelyben a szabadságukért harcoló né­pek tetteiről szóló verseket is hallhatott a zsúfolásig megtelt kultúrház közönsé­ge. Továbbea is várjuk leve­leiteket, pajtások „Színpad44 Tiszabercelen Nagyszabású karnevált rendeztünk a kisdobosod részére. Több mint hatvan jelmezbe öltözött kispajtás lépett „színpadra”. Nem is volt az színpad, csak két munkapadot tettek egymás mellé a legnagyobb tante­rembe, a köröttük lévő hé­zagra pedig deszkákat Ezen botladozott a sok apró lábú Mazsola, Télapó, Belphegor. Táncolni szerettek volna, de mindig megbotlottak a ki­álló deszkákban. Láttam, hogy az egyik tanár néninek könnyes volt a szeme, mert sajnálta a kispajtásokat. A termet gyönyörűen feldíszítettük, a jelmezek is kitűnően sike­rültek, a szülők gyönyör­ködtek a kicsikben, — csak a színpad nem illett a rendezvényünkhöz. Olyan sok mindent csi­nálunk az úttörőcsapatban, mégsem olyan szépek gyan eltervezzük. Nincs színpadunk, nincs termünk. Ezek a műsorok csak ta­vasszal szépek meg ősszel, amikor a szabadba mehe­tünk. A jelmezek felvonulása után megkezdődött a tánc. A helybeli KISZ-zenekar muzsikált, s a fejük majd­nem a gerendát érte. Ez azonban nem akadályozhat­ta meg, hogy a kisdobosok­nak jókedve kerekedjen. Spisák József 5. b. osztály Tiszabercel NYUSZIGOND Három nyuszi tojást pingál. J Egyik kéket piros pöttyel, másik sárgát fehér körrel... a harmadik sírdogál: több festéket nem talál Kettő nyuszi nevet rajta: — A tojással mit is kezdesz? Valamennyi színtelen lesz! Rántotténak sütheted! Nem kapsz tőlünk színeket. Am parancsot ád az erdő: — Piros bogyót fakassz, cserje! Ezüst port hints, lenge lepke, sárga lisztet, virág kelyhe, kék könnyet sírj, patak cseppje... Fest nyuszink már, s egy veréb megdicséri: — „Jaj, de szép!” ‘ Török 7séf>

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom