Kelet-Magyarország, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-01 / 51. szám
YTltG P*ÖltTt*]A1, ÉGTESOy&TEKt XXIV. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM ARA: 50 fillér 1967. MÁRCIUS 1, áZERDA Huszonöt éve alakult a Történelmi Emlékbizottság Kádár János elwtárs moszkvai látogatásai CM2 március 1-én a Népszava olvasói különösnek ható felhívást olvashattak. A történelmi hagyományok ápolására „az országban mindenütt gondozatlanul kallódó ereklyék összegyűjtésére“ országos társadalmi megmozdulást hirdettek: „Álljanak sorainkba mindazok, akik tisztán őrzik magukban a történelmi hagyományt, és hiszik, hogy e nagyszerű örökség ápolása és elmélyítése fontos nemzeti feladat.” — Aláírva: „A Magyar Történelmi Emlékbizottság” és huszonnyolc név. Ismert baloldali politikusok, újságírók, írók, művészek, mint Bajcsy-Zsitínsz- ky Endre, Kállai Gyula, Szakosíts Árpád, Szönyi István, Veres Péter, Darvas József, Bernáth Aurél és mások. Az egyszerű újságolvasó valószínűleg meghökkent Az ország több mint féléve, hogy részese Hitler bűnös és örült háborújának. A német fasiszta csapatok elszenvedték már első nagy vereségüket Moszkva alatt. Az antifasiszta demokratikus országok szövetségi szerződése és az angolok Magyar- ország elleni hadüzenete széjjelzúzta a kettős politikában reménykedő csoportok illúzióit. Már nem lehetett eltitkolni a magyar csapatok első nagy bűnös akcióját, nemzeti szégyenünket a „Hideg napok”-at, az újvidéki és zsallyai tömegvérengzést, amelynek több mint háromezer áldozata volt. Ilyen vérzivataros időkben minden haladó ember előtt köztiszteletben álló férfiak .,ereklyegyűjtéssel” foglalkoznak, múzeumot szerveznek? A kudarcok és a felháborodás hulláma megbuktatta a Bárdossy kormányt. Utóda Kállay Miklós — akit közvetlen környezete is politikai sviháknak, gátlástalan kalandornak tartott — fő feladatául tűzte, hogy a háború folytatásához szükséges egységet megteremtse és a függetlenségért, demokráciáért és békéért küzdő erők egységét megbontsa. A Magyar Történelmi Emlékbizottság nem múzeumalapítással foglalkozott. Része, illetve legális fedőszerve a kommunisták által Kezdeményezett széles körű függetlenségi mozgalomnaK. így ír erről az illegális Szabad Nép 1942 márciusi száma: „Minden mozgalom a kenyérért, földért, szabadságért, az ország függetlenségéért erősíti a gátat a labanctörekvésekkel és a Bárdossy klikk kapitulációs politikájával szemben. A munkásság mozgalmai így válnak mind hatalmasabb tényezőivé a nemzeti szabadságharcnak, 1848 eszméinek megvalósításáért.” A Történelmi Emlékbizottságot a legszélesebb értelmiségi összefogás jellemezte. A budapesti rendőrfőkapitány helyettesének jelentése így látja ennek a lényegét: „A bizottság éppen azért alu - kult meg politikailag heterogén elemekből, hogy ezzel is demonstrálja a függetlenség és szabadság kérdésének, politikai pártok és mozgalma kon való felülállását és egységes magyar követelés jellegét.” Távolabbi perspektívában a bizottság résztvevői talán nem értettek mindenben egyet, ideológiai különbségek is fennállottak, de valami lényegesben azért találkoztak. Szekfü Gyula szavaiból érthetjük ezt meg, aki így írt a Népszava emlékezetes karácsonyi számában: „...A magyar munkássággal, akárcsak a magyar parasztsággal, nem voltak soha kapcsolataim, viszont ami a marxizmus tanelveit illeti, ezekkel szemben elfoglalt álláspontomat sohasem tartottam titokban._ Nagy elemi csapások idején, felhőszakadás után, árvízveszedelemben senki sem tud négy fal között maradni... Ilyen viharban élünk ma is... Azt hiszem, a szabadság dolgában megérthetjük egymást, mégha különböző pontokról indulunk is el” Az értelmiség feladatává vált, hogy leleplezze az uralkodó rendszer magyarkodásának „hazafias” szólamainak hazug voltát. Megmutassa, hogy a magyar nép történelmi hagyományaink legdicsőbb szakaszaiban — elsősorban 1848-ban — hogyan küzdöttek a nép és vezetői együtt , a szabadságért, függetlenségért, demokráciáért, a gazdasági és társadalmi haladásért. Az írott szóval, az előadó és képzőművészet eszközeivel próbálták felébreszteni a nemzet lelkiismeretét, Áz értelmiség részvétele a közös nagy feladatban igen sokoldalú volt A munkáskórusok és munkásszinját- szók előadásaiba, majd a Hont Ferenc által rendezett Vigadó-i és Zeneakadémia-i irodalmi esteken valóban a művészek színe-java vállalt szerepet. Olyan műveszek fémjeleik ezeket az előadásokat, mint Ascher Oszkár, Basilides Mária, Bánki Zsuzsa, Baló Elemér, Gobbi Hilda, Gábor Miklós, Gellert Endre, Hont Erzsébet, Horváth Ferenc, Major Tamás, Medgyasszai Vilma és sokan-sokan mások. Hogy nemcsak egyszerű művészi produkcióról volt itt szó, jelzi például Kállai Gyula cikke a Népszavában az 1941 decemberi Petöfi- eströl, amelynek bevezetőjét Móricz Zsigmond tartotta. „Igaza van Móricz Zsigmond- nak — írja Kallai —, amikor a bevezető tanulmányában Petőfiről azt mondja: Korlátlan benne a szabadságvágy, s ezt a korlátlanságot követeli a nép számára is.” Petőfi élete Móricz Zsigmond szerint: „egyetlen harc, egyetlen eszme érdekében... megszüntetni a jogtalan és oktalan rabságot, amiben emberek milliói je- küdtek.” A magyar kultúra olyan értékei nyertek új megvilágítást, mint Bartók, Kodály, Ady és József Attila. A szocialista és rokonszervező képzőművészek is a jna- °uk eszközeivel tárták fel a kor égető problémáit. A Vasas Székházban rendezett kiállításon olyan nevekkel találkozunk, mint: Bán Béla. fíerda Ernő, Bokros-Birmann r'ezsö, Derkovits Gyula, Dé- si-Huber István, Farkas Hadár, Fenyő A. Endre. Goldmann György, Hay Ká roly László, B. Juhász Pál, Kender György, Kurucz D. István, Mészáros László, Moszkva (MTI): A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága február 28-án ebédet adott Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára és Erdélyi Károly, az MSZMP KB tagja, külügyminiszter-helyettes tiszteletére. Szovjet részről az ebéden jelen volt: ■ L. I. Brezsnyev, A. N. Koszigin, A. N. Se- lepin, M. A. Szuszlov, G. I. Voronov, V. V. Grisin, P. N. Gyemicsev, J. V. Andropov ae SZKP Központi A Hazafias Népfront választási nagygyűlést rendezett Gödöllőn a gépgyár művelődési termében. A nagygiyűlés elnökségében helyet foglalt Hku Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, művelődésügyi miniszter és Cserven- ka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára is. Ilku Pál beszéde bevezető részében nemzetközi kérdésekkel foglalkozott, majd kulturális életünk időszerű problémájáról szólt. Foglalkozott az oktatásügy, az. ifjúság nevelésének néhány kérdésével. Elmondotta többek között, hogy ifjúságunk nemcsak tudásban gyarapszik^ de fejlődik szocialista tudata is. A felnövő nemzedék szellemi arculatának formálása azonban nem kizárólagosan az iskolai nevelés kérdése. Másképpen szólva: az ifjúság mindig olyan, amilyen az őt nevelő társadalom. Ezért vagyunk mi, felnőttek, valamennyien felelősek a fiatalokért. — A magyar ifjúság alapjában véve egészségesen fejlődik. becsületesen dolgozik és tanul. Ott vannak az üzemi szocialista brigádokban, a munkásőrség tagjai között, a közéletben. katonaköteles if- jaink becsülettel sajátítják el a korszerű haditechnikát. A különböző tanulmány: versenyek és vetélkedők — a televízió jóvoltából — az egész ország előtt bizonyítják, hogy ifjúságunk java tudásban, szellemi kéRánki József, Sugár Andor és mások. Patzay Pál Petőfi emlekplakettjét, a Történelmi Emlékbizottság bocsájtotta ki és az emlékezetes március 15-i tüntetés előtt már tízezres példány ban díszítette a kabátok hajtókáit. A bizottság kiadásában je lent meg 1942 márciusába:' egy „Jókai útján” című tanulmánykötet, amelynek írói ismét a legkülönbözőbb szemszögből tettek hitet Petőfi eszméi mellett. Bizottságának tagjai, .4. .4. Gromiko, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter, N. G. Jegoricsev, a Központi Bizottság tagja, a moszkvai pártbizottság első titkára, F. J. Tyitov. a Központi Bizottság tagja, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, L. F. lljicsov külügyminiszter-helyettes es A. F. Kudrjasov, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetője. A vendégek között volt Szipka József, az MSZMP Központi Bizottságánál: tagja, moszkvai magyar nagykövet és a nagykövetség több diplomatája. A meleg, szívélyes légpessegben, tehetségben legszebb eredményeinket is képes valóra váltani. — Külön kell szóim — folytatta beszédét Ilku Pál, — a tanítók és tanárok, a pedagógusok döntő szerepéről az ifjúság művelésében, szocialista tudatának formálásában. Minden erkölcsi alapunk megvan arra, hogy a társadalmunk előtt álló fokozódó feladatokkal párhuzamosan még eredményesebb, még oda- adóbb munkát kérjünk tőlük. Ismeretes, hogy számottevően emeltük a pedagógusok alapbérét és túlóra- diját. A fizetésemeléssel egyidöben a bérezési rendszerben is néhány olyan változás következett bé, amit a pedagógusok hoszA Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei elnöksége hétfőn ülést ' tartott Nyíregyházán. Az ülésen részt vett Demeter Sándor, ai MSZBT Országos Elnökségének tagja is. Májer István, az MSZBT megyei titkára tájékoztatta a megjelenteket az elnökség múlt évi munkájáról és idei programjáról. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei elnöksége más szervekkel együttműködve a múlt évben újabb sikereket ért el a szovjet nép életének sokoldalú bemutatásában, a poliA mozgalom csúcspontja az 1942 március 15-i tüntetés előkészítése volt. Erre nemcsak a párt mozgósította tömegeit, hanem a Magyar Nemzeten, Kis Újságon és Népszaván keresztül a Történelmi Emlékbizottság is felhívást bocsátott ki. A ilágháború viszonyai közölt páratlan erejű tüntetés élén ott haladtak a bizottság vezetői is és tették le az emlékezés koszorúit Petőfi szobrára. körű ebéden L. I. Brézs- nyev és Kádár János baráti pohárköszöntőt . mondott. ★ Moszkva új 1 éteri: mén vei- vél ismerkedve Kádár János. Biszku Béla. Erdélyi Károly és Szipka József megteld n tette az osztani:: - noi, televíziós központ épületét. a Rosszija szállodát és más épületeket. A vendégeket N. G. Jegoricsev. az SZKP KB tagja, a moszk7 vai pártbizottság első titkára és V. F. Promiszloy, a moszkvai- városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke kísérte. szabb ideje joggal kívántak. Jelentős eredményeket értünk el a pedagógusok lakáskörülményednek javításában is. A gondoskodás önmagáért beszél és azt bizonyítja, hogy a párt és a kormány alapvető szerepet tulajdonít a tanítóknak és tanároknak. 1 Ilku Pál végezetül arra kérte a gyűlés résztvevőit, hogy a- választás napján egyértelmű állásfoglalásukkal adjanak erőt és biztonságot a megválasztandó képviselőknek és tanácstagoknak, hogy a dolgozók és a nép államának érdekeit képviseljék ott, ahová a lakosság bizalma állítja őket. Enélkül a bizalom nélkül senkj sem végezheti jói munkáját. tikai, gazdasági, kulturális és tudományos eredmények ismertetésében. Az idei program is igen gazdag és változatos, s középpontjában a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 30. évfordulójának megünneplése áll. Ezt az alkalmat felhasználják annak tudatosítására, hogy a szocialista építő munka sikereinek egyik alapvető biztosítéka a baráti, testvéri együttműködés a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval. Ennek megfelelően a nagyobb jelentőségű akA tömegek és az összefogás erejétől megrémült uralkodó osztály terrorral válaszolt. A fő csapást a pártra mérte, letartóztatva annak mintegy 600 harcosát és vezetőjét. A terror megrémítette a »szövetségeseket — így a Történelmi Emlékbizottság rövid fennállása után megszűnt, Megszűnt, hogy későbbi időben új keretekben éledjen újjá. Nehéz volna felsorolni is Ülést tartott a városi tanács vb Az általános iskolákban folyó szocialista hazaíiság- ra nevelés tapasztalatairól tárgyalt többek között keddi ülésén a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az elmúlt években aa iskolai munkát az oktatási elsődlegesség jellemezte, a nevelési kérdések rókább háttérbe szorultak. Ezért az oktatási ev kezdete előtt központi irányelveket adtak ki a szocialista hazafias nevelésről A várösban ennek szükségességét már korábban felismerték, s bizonyos kezdeményezések történtek, elsősorban a szűkebb szülőföld jobb megismerésére. Az oktatási évet megelőző nevelői tanácskozásokon is részletesen megbeszélték a feladatokat, s ennek, valamint a korábbi lépéseknek a kedvező hatásai máris tapasztalhatók. A tanulók a tanórákon, az őrsi és rajfoglalkozásokon saját maguk is kellő önállósággal, sokrétű munkát végeznek, amely hatással van hazafias nevelésükre. Ilyen többek között az iskolai szemléltető eszközök készítése, az osztály, az Iskola szépítése. a nemes tettek végrehajtása (idősek, szülők segítése stb),, az ismerd meg hazádat mozgalom keretében végzett gyűjtőmunka, * tanulmányi versenyeken, szellemi vetélkedőkön való részvétel, a társadalmilag hasznos tevékenységben (fém- és papírhulladék gyűjtés, betakarítás. növényvédelem stb.). való aktív bekapcsolódás. A végrehajtó bizottság megállapítolta, hogy a haza- fiségni való nevelés feladatainak végrehajtásában a nevelők jól kapcsolják össze a korszerű oktatást az ifjúsági munkával. ck>k mellett a hétköznapok propagandamunkájában is megfelelő helyet kap a szovjet állam ismertetése, a szovjet nép 50 éves vívmányainak méltó bemutatása a legkülönbözőbb módszerekkel és eszközökkel. Áprilisban a moldvai, októberben az üzbég kulturális napokat szervezik meg több községben. Egyik legjelentősebb esemény lesz, hogy október végén külön barátsági vonat indul a megyéből a Szovjetunióba mintegy 100 fő részvételével. azt a sokrétű és széles körű tevékenységet, amelyet az értelmiség legjobbjai a rövid néhány hónap alatt tettek. Tetteik már a történelem részei és így vonhatjuk le a következtetést; ezért csatlakoztak a párt népfrontpolitikájához. mert felismerték, hogy a nemzet sorsdöntő kérdéseiben akkor is a párt mutatta a helyet utat. Dr. Szemere Vet* történész Ilku Pál beszéde Gödöllőn Barátsági vonat indul a Szovjetunióba Érdekes az MSZBT idei programja A LAP TARTALMÁRÓL Módosítások az érettségi vizsgák lebonyolításában (6 oldal) Totó tanácsadó (4. oldal)
