Kelet-Magyarország, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-15 / 39. szám

MOSZKVA Kedden a Szovjetunióban *%id körüli pályára juttat­ták á Kozmosz—142 jelzésű Mesterséges holdat. A szput- Hjrik rátért pályájára. LONDON A BBC hétfőn bejelentet­te, hogy június 25-én „A mi Világunk" címmel televíziós Világprogramot sogároznak, ■melynek témája a „de­mográfiai robbanás" — Föld népességének ugrásszerű megnövekedese. Egyelőre tizenhat ország járult hoz­zá a részvételhez — közöt­tük Magyarország. A két­órás élő program közvetíté­séhez négy távközlési mes­terséges holdat kapcsolnak össze, a várható nézőszám él­ői az ötszázmilliós rekordot LAGOS Hétfőn Lagosban, Nigéria güvárosában megnyílt az ENSZ afrikai gazdasági bi­zottságának 8. ülésszaka. A bizottság február 25-ig tar­tó ülésszakán a részvevők a napirend szerint — meg fogják vitatni az afri­kai gazdasági és társadalmi fejlődés irányait, a gazda­sági együttműködés, a nem­zetközi segélynyújtás kérdé­seit, afrikai gazdaságfej­lesztési és tervhivatal léte­sítését WASHINGTON Hailé Szelasszié etiópiai «sászár hétfőn kétnapos lá­togatásra Washingtonba ér­kezett Megérkezése után azonnal fogadta a császárt Johnson amerikai elnök. A látogatás céljával kapcsolat­ban a Fehér Ház szóvivője kijelentette, hogy a csá­szár eszmecserét akar foly­tatni Johnsonnal a nemzet­közi helyzet kérdéseiről és a két államférfi meg fogja vitatni a „Vörös-tenger tér­ségének biztonsági problé­máit. SANTO DOMINGO Egy 17 éves diák meghalt, négy személy megsebesült Santo Domingo egyik külvá­rosában. A rendőrség puska- tűzzel próbálta szétoszlatni a tüntető tömeget, amely a do­minikai rendőrterror egyik korábbi áldozatának temeté­sére gyűlt össze. »AKAR A portugál-quineai nem­zeti függet'enségi front köz­leményt adott ki Portugál- Guineában folytatott kato­nai akciójáról. A közlemény szerint a nemzeti független­ségi front harcosai 1066-ban 554 portugál katonát öltek meg. 319-et megsebesítettek. Saját veszteségük hatvanöt halott, százhuszonöt sebesült volt. AMMAN Az Egyesült Államok am- mani nagykövetsége bejelen­tette, hogy az amerikai—jor- dánlai fegyverszállítási meg­állapodásnak megfelelően az elmúlt napokban F—104 tí­pusú amerikai vadászgépek érkeztek Jordániába. Tiltakoznak a kínai provokációk ellen a szovjet dolgozók Moszkva, (TASZSZ) A szovjet dolgozók or­szágszerte gyűléseken Ítélik el a kínai hatóságok saov- jetellenes provokációs cse­lekményeit és teljes támoga­tásukról biztosítják kor­mányukat A szovjet dolgo­zók megállapítják, hogy a szovjetellenes hisztéria, a szélsőséges sovinizmus, amelybe az ifjúságot sodor­ták, nagy kárt okoz a kí­nai népnek, a szocialista országok összefogásának, n imperialista agresszió ellem harc ügyének. Konsztantyinov írja a Szovjetszkaja Kultúra cí­mű lapban: „Az, ami Kínában végbe­megy, rosszabb a polgárhá­borúnál. Az anarhia mind jobban hatalmába keríti az országot” A külföldi meg­figyelők mindinkább arra a következtetésre jutnak, hogy „ez nem forradalom, hanem tömegőrület". Előre kitervelt részletesen kidol­gozott akció, amelynek cél­ja: a fanatizált ifjúság által megsemmisíteni Ma Ce-tung kalandor irányvonalának egész ellenzékét. Ma kezdődnek az indiai választások Delhi (MTI) Ma kezdődik az általános választás Indiában. Negyed­ízben járul az urnák elé India ezúttal több mint negyedmilliárd választópol­gára, hogy megválassza a „Lók Sabha” a delhi „Né­pek házának” 521, és a he­lyi államok parlamentjei­nek összesen 3563 képvise­lőjét. Február 15-én azon­ban csupán a választásra jogosultak egyötöde szavaz, a választás zöme csak 21- én fejeződik be, s az első hivatalos eredmények is csak azután várhatók. Az új parlament áprilisban ül össze. Ennél előbb nem várható döntés a miniszter- elnök személyét illetően sem. A régi parlament még egyszer összeül a költ­ségvetés elfogadására. Az 1967-es indiai vá-1 lasztások mindenképpen j igen jelentősek. A választá­sok után nemcsak a mi­niszterelnöki szék sorsáról döntenek a győztes párt parlamenti képviselői, de az új parlament új köz- társasági elnököt is vá­laszt. Az indiai fővárosban úgy tudják, hogy Radha­krlshnan elnök korára és egészségi állapotára va­ló tekintettel nem kívánja újra elfoglalni az elnöki tisztet. Moro nem akar lemendani A* olasz szenátus a kormányválságról Róma (MTI) A kommunisták és a köz­vélemény nyomása meg­győzte az olasz kormányt, hogy nem cselekedhet úgy, mintha semmilyen jelentő­sége sem volna a múlt hét csütörtökön tartott szenátu­si szavazásnak, amikoris a kormány súlyos vereséget szenvedett. Hétfőn a több órás mi­nisztertanácsi ülés befejezté­vel úgy határoztak, hogy Moro miniszterelnök rövid nyilatkozatot tesz a szená­tusban. Ilyenformán hétfőn délután Moro a szenátorok előtt kijelentette, hogy a kormány technikai és nem politikai jelentőségűnek te­kinti a múlt hét csütörtö­ki szavazást. Ekkor — mint ismeretes — leszavazták a kormánynak a közalkalma­zottak társadalombiztosítási Ügyében benyújtott tör­vényjavaslatát. Minthogy technikai jelle­gű szavazásról volt szó — folytatta Moro — az olasz kormány úgy határozott hogy helyén marad és foly­tatja az általa meghirdetett program megvalósítását A Moro nyilatkozatát kö­vető vitában Ferracini, a kommunista szenátusi cso­port elnöke erőteljesen tá­madta a kormány antide­mokratikus döntését, han­goztatva, hogy a Moro-kor- mánynak le kell mondania, mert politikailag nem tá­maszkodhat szilárd és biz­tos többségre. Bakonyi Csabai Kilenc hónap — egy éjszaka Úti napló a Komi Köztársaságból 2. A köztársaság pártköz- megfeledkezni arról. h< pontjában A. r. özjutKin elvtárssal, a kultúrosztály vezetőjével beszélgettünk. Nagyok a távolságok, min­den egységet önállósítani kell. Mindhárom nagyváro­suknak: Sziktivkámak, Uchtának, Vorkutának ön­álló rádiója és televíziója van. Sziktivkárban és Vor- kutában önálló színház is működik. Más városokba és falvakba kijárnak a színészek és színjátszó cso­portok. A köztársaságban 645 mozi, 600 kultúrház és 480 nagykönyvtár van. A számok természetesen csak viszonyítva mondanak va­lamit Ezért nem szabad >Sf a vermei íaKoinaa szama egymillió, tehát körülbelül annyi, mint nálunk két megyéé. És arról sem sza­bad megfeledkezni, hogy 60 évvel ezelőtt Itt még jóformán semmiféle kultúr­áiét nem volt. Most a síin* házak komi nyelven is .já­szának. önálló egyetemük van, főiskoláik főleg a* iparfejlesztést szolgálják. Három köztársasági lapjuk közül egy komi nyelvű, ezenkívül 10 kerületi újság Van és sok üzemi. Műkö­dik író, művészStövetség, nagyon élénk az irodalmi és művészeti élet. Megfordulnak, a folyók Először az úttörőházat lá­togattam meg. A fogadtatás kedves, az úttörőház igaz­gatójával jártuk végig a különböző szakosztályokat. Működik itt festő, szobrász, író, varró és több más szakkör. Különböző népek ruháit varrják és hímezik a gyerekek. A sportolók közül a vívókat láttuk, a legkisebbek balettet táncol­tak, a filmszakkör bemu­tatott több filmet, melyeket az iskola életéről készítettek ők maguk. Legtöbbet a nemzetközi csoportnál időztünk. Ez a klub kétéves, tizennyolc ország iskoláival leveleznek, köztük a kiskunhalasi ma­gyarokkal is. Természetesen adtak néhány címet, hogy szerezzek levelezőt. Énekel­tek komi nyelven, aztán érdeklődtek a magyar út­törőéletről. Estefelé a könyvtárban időztünk. Uj, hétemeletes ház a könyvtár, bár külső­leg nem éppen szép, de praktikus és gazdag. Több mint félmillió kötetnyi könyvük van és 22 ezer ol­vasó. A városban nem az egyetlen, csak a legnagyobb könyvtár. A forradalom előtt a könyvtárban — pon­tosabban a könyvtár előd­jében, hiszen ez az épület még akkor nem volt meg — komi nyelvű könyv nem volt. 1903-ban össze­sen 1300 könyvből, 1917- ben 7 ezer könyvből egyet­len komi nyelvű sem volt, pedig akkor a lakosság nagyobb százaléka volt ko­mi, ha szám szerint keve­sebb is. A komi írók mű­vei is csak oroszul jelen­tek meg akkor. Most a 22 ezer olvasóból, 10 ezer ko­mi nyelvű könyvet olvas. A könyvtárban beszélget­tünk a komi és a magyar nyelv hasonlóságáról is. Azonos például a „kutya” szavunk. Azonos a hangsúly, azo­nos a főnévi igenév jel­zése, a „ni”. így például menni—muni, inni—juni és így tovább. A helyhatározó ragja az „n”, ugyanúgy mint ná­lunk, n-nel végződik min­den „hol” kérdésre felelő szavunk. Nagyszerűen ki­mutathatók a komi nyelv­hez viszonyítva is, az is­mert magyar hangfejlődési tendenciák. A ,.p”-ből „f’’-é fejlődés, a nyíltabbá válás. A „fa” komi nyelven „pu”. Észre sem vettük az idő múlásét. Bántam, hogy nem tanultam meg alaposabban — amikor kellett volna — a finn—ugor összehasonlító nyelvészetet! Mondtam is — és hogy kedvet kapjak mulasztásomat pótolni, egv komi—orosz szótárt kaptam ajándékba. Legjobban a sziktivkári egyetemen hiányzott az ala­pos nyelvtudás. Mert s mindennapi dolgokról köny- nyebb elbeszélgetni, de a tudomány alapos nyelvis­meretet kíván, Szerencsére a könyvekből, amelyeket az egyetemen ajándékba kaptam kiegészíthettem az egyetemen készített jegyze­teimet, az ott szerzett is­mereteimet is. Az egyetem közvetlen kapcsolatot tart a gyakor­lattal. Kutatjuk a múltat, hogy világosabb legyen a jelen; a föld mélyét és fel­színét. Geológiát tanítanak és részt vesznek a kincsek feltárásában is, kutatják a felhasználás legokosabb módjait. Biológiát taníta­nak, kutatásaiknak is ered­ménye, hogy a különböze növényfajták termel he tőség) határa, különböző állatfaj, ták tenyészthetési halára egyre hátrál, húzódik a2 Északi-sark felé. Ha egy gigantikus terv megvalósul, nem északra folyik, nem a tengerbe öm. lik a Pecsora, a Viosegda hanem a Volgát, majd a -Kaspi-tengert gazdagítja vizük és: sok-sok szénnel, olajjal, fával telt hajó köz­lekedhet a folyókon. „Néhány percre” tér­tünk be a városi tanácsba és csaknem egy fél napot töltöttünk el ott. Jelezarov elvtárs, a váro­si tanács elnöke a beszél­getés bevezetéseként el­mondta, hogy Sziktivkár tu­lajdonképpen nagyon fiatal város. Korábban Usztyszi- szol volt a neve és falu volt. csak 1921-ben lett ad­minisztratív központ. 1926- ban — azt pontosan tudták — 6600 lakosa volt. Har­minchét évvel ezelőtt, 19.10 márciusában kapta új nevét, új komi nyelvű városnevét „Sz:ktiv” a folyó, amely mellett épült és ..kér”, komi nyelven várost jelent. A köztársaság fővárosa lett 1936-ban, 1939-ben 26 ezer vőlt lakosainak száma és ma hozzávetőlegesen 140 ezer ember él itt. Évente 10 ezer új lakos­nak biztosítanak lakást és mindent, ami kell még eh­hez: iskolát és üzleteket, vizet és utat, világítást és közlekedést, szórakozás) le­hetőséget Miből fejlődik ilyen gyor­san? A kérdésre adott vá­laszból érthetővé válik nemcsak Sziktivkár, hanem a többi komi város, sót az egész köztársaság fejlődőié­nek alapja, Nagyon gazdag ez a köz­társaság. Felületének 70 százaléka erdő. Sziktivkár­ban most épült fel az eiső igazi nagyüzem, amelyben tizennyolc különböző ter­mékké dolgozza fel a fát 20 ezer munkás. Épületfát, bútort és papírt szállítanak innen, a Szovjetunió min­den részére és külföldre is. Különös lelkesedéssel be­szélt Jelez« rov elvtárs. az építkezésről. Eltűnnek a faházak és a kisméretű kő­házak is. üj. nagyszerű épületek foglalják el a ré­giek, a korszerűtlenebbek helyét, Aki utánam érkezik vendégként már az új kor­szerű szállodában lakhat, esténként az új színházban szórakozhat, mert a jelen­legi már kicsi. És lakóház is csak sokemeletes, száz- százhúsz lakásos épül. Ilyen gyorsan természetesen csak korszerű módszerekkel le­het építkezni. Csak a vá­ros számára termelő új panelágyár épült, Sziktivkámak két évvel ezelőtt még nem volt re­pülőtere. Repülővel p*dig két óra Leningrad, négy óra Szocsi és a repülőgép" semmivel sem drágább, mint a vonat. Most aztán bekötötték a vasúthálózat­ba. de megkezdte működé­sét az új repülőtér is. A Városban 170 autóbusz és 100 taxi bonyolítja le a forgalmat. Következik: Vágni lehet az olajat. A kéftobefui PINTÉR ISTVÁN: 36. Az ezredes egy papírlap- sói olvasta: — „Én amerikai vagyok. Áz amerikai nép barátja” — és itt mindig azt a népet ír­tuk be, amelyek nyelvén •zól a szöveg. „Én nem be­szélek az önök nyelvén, de nem bántom magukat, és nem kívánok rosszat senki­nek. Kérem, adjanak nekem ennivalót, lakást és védel­met. Ha segítesz rajtam, ju­talmat kapsz 1” Remélem, kitűnőnek találja a szö­gét?.» — Persze, persze — válá­sáéit Rowers. Feltétlenül... — Egyébként is mindegy, hogy mi van ezen a selyem­darabon. Nem kell majd használnia. Aztán elteheti emlékbe!... Az ezredes kezet nyújtott: — Hát nkk >k sikert Francis! Nem búcsúzom, mert holnap ilyenkor már együtt iszogatunk! A start­nál még találkozunk... Men­jen, készüljön elő... Rowers megszorította az ezredes kezét, aztán távo­zott. Amint a légzőkészülé­ket ráerősítették és elkezdte a légzési gyakorlatokat, úgy érezte, mintha a me­nyországba indulna. Friss­nek és bátornak érezte ma­gát. És ekkor jött az ezredes, átadta a mérgezett tűt. S Ro- wersből hirtelen elpárolgott a bátorság és mintha elíúj- ták volna a jókedvét. De nem maradt ideje a töprengésre. Megkapta a pa­rancsot az indulásra. A gép a levegőbe emelkedett. Az első percekben a mo­torokat figyelte. Kifogásta­lanul működtek. Ellenőrizte a műszereket is. Azokban sem talált hibát. Nyugodtan vizsgálta a térképet, a be­rajzolt útvonalhoz tartotta magát. Lefelé nézett «— kristálytiszta idő volt, s húszezer méter magasságból is jól látszott a föld. Átrepülte Pakisztánt és Afganisztán határát. Űjra ellenőrizte a műszereket és a motorok működését. Biz­tonságban érezte magát. Mintha csak oktatórepülő­gépet vezetne valahol az Egyesült Államok felett. Pe­dig néhány perc múlva a Szovjetunió fölé ér. A feleségére gondolt, no­ha Rose egyre ritkábban jutott az eszébe. Mit csinál­hat most? Alszik, persze, al­szik, hiszen még hajnal van. Átrepülte a Szovjetunió határét. Balra hátul még jól látszott a hatalmas Pa­mir hegység — az még Af­ganisztán. De ami alatta és előtte Van, az már Szovjet­unió. A titokzatos föld, amelynek titkait ki kell kémlelni. Magasság húszezer méter, sebesség 900 kilométer óránként. A térképen piros jel fi­gyelmeztette, hogy fényké­peznie kell. Megnyomta a különleges készülék gomb­ját. Elkészítette az első fel­vételt. Gondolkozás nélkül, gépiesen dolgozott. A jól be­gyakorolt mozdulatokat nem Vétette el. Az órájára nézett. Megle­pődött. Még csak tíz perce repült szovjet terült felett. Ügy érezte, már jóval több idő telt el. Hiába, ilyen kö­rülmények között gyakran cserbenhagyja az embert az időérzéke. Gyors fejszámolást vég­zett. Az egész út kilenc óra hosszat tart, tíz perc alatt megtette az ötvenhatodré- szét. Űjabb vörös jel nyomán ismét légi felvételt készített. S ahogy sűrűsödtek a jelek a térképen, ügy akadt Ro- wersnek egyre több és több dolga. Ha volt is benne ed­dig valamilyen kétség, hogy hátha mégsem olyan sima lesz a repülés, mint ahogy azt Khelton elképzelte, már tel­jesen elmúlt. Nem vitás, az oroszok föl sem fedezték őt. Este Bodőben vacsorázik, Khelton ezredessel. És az­tán megkapja a visszatar­tott összeget. Éppen huszon­ötezer dollár jár még neki Ezzel már lehet valamit kezdeni. Már kétezer kilométert tett meg. Ha arányosan szá­mol, több mint hatezer dol­lárt megszolgált. És akkor a pilóta tompa robbanást hallott. Narancs- sárga fénybe borúit minden. Ideje sem volt meglepődni, s a gép hirtelen oldalára billent. Mintha leváltak volna a szárnyak, és a törzs farokrésze... A gép zuhanni kezdett. Francis a műszerfalhoz szorult. A lélekjelenléte azonban nem hagyta el. Ha be is gyakoroltatták vele a katapultálást, óvakodott at­tól, hogy megnyomja a be­rendezés gombját. Nem, nem robbantja fel magát a géppel együtt. Megpróbál menekülni. Megpróbál? Megmenekül, akármi is tör­ténik. Harmincéves, nem hagyhatja itt a fogát. Élnie kell. Óriási erőfeszítésébe ke­rült, amíg sikerült megemelni a fülke tetejét. Kioldotta a szíjakat, amelyek az üléshez rögzítették őt és kimászott a gép tetejére. Ugrott. Örökkévalóságnak tűnt. nmig az ejtőernyője kinyílt. Megismerkedett a halálféle­lemmel. És még a kissé sárgás ejtőernyőn a föld fe­lé lebegett, amikor elhatá­rozta: nem fogja használni a mérgezett tűt. Két egyenruhás ember fogta el. Géppisztolyt sze­geztek rá, s kiabáltak Vala­milyen — Rowers előtt — ismeretlen nyelven. Amikor a pilóta a tarkójára kul­csolta a kezét, tovább kia­báltak. Rowers csak nehe­zen értette Meg: azt köve­telik tőle, emelje magasba a két karját. Hiába, itt má­sok a szokások. Amikor Rowers engedel­meskedett, megmotozták, majd kihámozták a pilóta- felszerelésből. Valamilyen köpenyt adtak az alsóru­hás pilótának. Azván egy gépkocsihoz vezették, s in­tettek neki, hogy szálljon be. Mielőtt elindultak volna, megmutatták a sofőrnek a Rowersnél talált selyem­kendőt. A gépkocsivezető először nevetett, amikor el­olvasta a szöveget. Aztán hirtelen elfogta a méreg és kiköpött. Ez volt az egyetlen in­zultus, ami Rowerset érte, A kocsi behajtott egy épüleí udvarára. A pilótát egy tá­gas szobába vezették. Otl őrizték ketten is, egy szőj sem szólva hozzá, amig érts nem jönnek Moszkvából. (Folytatjuk#

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom