Kelet-Magyarország, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-10 / 35. szám

Bizakodás, aktív viták a jelölőgyűléseken Beszélgetés Koncz Károllyal, a Hazafias Népfront megyei bizottsága titkárával Véget értek Szaboles- Szatmár megyében az or­szággyűlési képviselőket és megyéi tanácstagokat jelö­lő gyűlések, s tartanak a városi, járási és községi ta­nácstagok jtlölőgyúlései. Koncz Károlyitól. a Haza­fias Népfront megyei bi­zottságának titkárától ér­deklődtünk a választásokat előkészítő munka eddigi ta­pasztalatairól. — Mi jellemzi a lezajlott jelölőgyűléseket? — Nyugodtan mondhatom, hogy a választópolgárok ak­tivitása és a megnövekedett felelősségérzet. Komolyan, fegyelmezetten gyakorolják állampolgári jogaikat A számadatok is bizonyítják, mennyire nem közömbös számukra, kik képviselik érdekeiket, ügyeiket a par­lamentben. a tanácsokban. A mintegy ötvenötezer résztvevő, s a közel másfél ezer felszólalás bizonyítja: a gyűlések pezsgő légkör­ben, nagy érdeklődés mel­lett zajlanak. A pártszer­vezetek irányításával, segít­ségével népfrontbizottsá­gaink — a választókerületi bizottságok tagjaival együtt — nagy munkát fejtettek és fejtenek ki. Választóink pe­dig a választási munka mostani kezdeti szakaszában is lelkiismeretesen nagy felelősséggel vitatják meg a jelölt személyét, s a tenni­valókat — Milyen gyakorlati ta­pasztalataik vannak erről? „ — A jelölőgyűlések részt­vevői felszólalásukban szá­mos olyan konkrét javas­latot kérést, közérdekű be­jelentést is továbbítanak a jelöltnek, amit figyelembe kell ver.nl. Azonkívül, hogy elismerik az eddig végzett képviselői és tanácstagi te­vékenységet — ez a leg­több helyen így van —, nem rejtik azt sem véka alá, hogy ezúton is közöljék, a jövőben még nagyobb se­gítséget várnak községük, területük problémái megol­dásához. — Mennyire jellemző az őszinte, bátor légkör a I gyűléseken? — Akik ilyeneken részt vettek, tudják, hogy ez a légkör általános. Tiszanagy- falun például elmondták a tanácstagi és a képviselői munkáról, hogy az elmúlt négy évben bizony elha­nyagolták a községet. Nem sokat fejlődött épült Tisza- nagyfalu, s az is igaz. hogy jobb vezetéssel, körültekin­tőbb érdekképviselettel so­kat javulhatott volna a helyzet. A felszólalók — hat-nyolc jut egy-egy jelö­lőgyűlésre — bátran szóvá- teszik. miben kérnek segít­séget. A közérdekű javasla- tolcat, bejelentéseket a Ha­zafias Népfront szervei és a tanácsok illetékesei nyil­vántartásba veszik. A cél az. hogy a választások után az illetékes testöletek vitassák meg azokat és segítsenek abban, hogy a népgazdaság lehetőségeihez képest meg is valósuljanak. Ide tartozik az is, hogy bár változás a gyűléseken általában nem történt (e2 részben azt mutatja, hogy bizottságaink alapos, körül­tekintő munkát végeztek a jelölések előtt), több helyen nagy vita alakult ki a je­löltek személyéről. Voltak más javaslatok is, de a vi­ta után vagy száz százalé­kosan, vagy döntő többség­ben az elsőként javasolta­kat támogatták a résztve­vők. Tiszanagyfaluban és Kemecsén a jelöltek alig kaptáit meg a szükséges szavazatokat. — Hogyan sikerül elérni, hogy a jelöléseken ismer­tessék, népszerűsítsék az eddigi eredményeket és a feladatokat? — Ez a legfőbb célunk. Úgy látjuk, hogy a párt kilencedik kongresszusán hozott határozatok. ame­lyeket, ez alkalmakon is széles körben ismertetünk, pozitív visszhangra találnak. Ezt a határozatot a Haza­fias Népfront minden ere­jével támogatja, hirdeti, mert ez kifejezi az egész nemzet alapvető célkitűzé­sét. Gyűléseink legtöbbjén az is kifejezésre jut. hogy a választással tovább fejlő­dik, erősödik a Hazafias Népfrontmozgalom, amely a népi, nemzeti egységet je­lenti, szilárdítja a Magyar Szocialista Munkáspárt népfrontpolitikáját. Véleményünk szerint az elhangzott előadások oko­san politizálnak veszik számba az elért eredmé­nyeket. Az adatokat is az embereket érdeklő módon sorolják el. Elmondják ugyanakkor a legtöbb he­lyen az emberek fejében végbement változásokat, azt is, hogy formálódik maga a szocializmust építő ember. Megfelelően hangsúlyozzák, hogy az eredményeket min­den becsületes dolgozó munkájával érhettük csali el. A jövő feladatait is csak a legszélesebb összefogás árán oldhatjuk meg jók Tapasztalható néhány he­lyen az is, hogy sok az elő­adásban a száraz szám, s arról, ami ott az embere­ket érdekli bizony keveseb­bet szóinak. — Mit vár a hátralévő községi jelölőgyüléscktől? — Természetesen az it­teni tanácstagokat még kö­zelebbről, még alaposabban ismerik a választók, minta járásaikat megyeieket. Úgy gondolom, itt; sem lesz ke­vesebb a vita, s nagyon alaposan megfontolják, ki­ket jelöljenek tanácstagnak. Itt még konkrétabban meg­szabhatják az elkövetkező négy év feladatait, szinte minden embernek máris külön feladatot adhatnak. Azt várjuk, hogy a közsé­gek lakossága egységesen sorakozzon fel a szép, or­szágépítő célok megvalósí­tásáért. K. J. Kamerák a tanteremben — monitorok a tanáriban Világszerte sikeres kísér­letek folynak az oktatás gé­pesítésére. E törekvések nyomán születtek a külön­böző nyelvi laboratóriumok, az automatizált előadóter­mek. Több helyen a vizs­gáztatást, illetve az oktatás színvonalának mérését se­gítik már a gépek. Az oktatás korszerűsítésé­nek új eredményeit hasz­nosítva két űj berendezést helyeznek üzembe a Nyír­egyházi Vasvári Pál Gim­náziumban. Az egyik osz­tályteremben három ipari tv-kamerát helyeznek el, amelyek képüket a tanári szobában lévő monitorok­hoz juttatják el. A kamerák egyike az előadó tanárt és a táblát, a másik az osztály egészét, a harmadik pedig a kísérletek és a szemlélte­tés színhelyét közvetíti. A zárt láncú tv-rendszert március 15-én helyezik üzembe a nyíregyházi gim­náziumban. Segítségével a bemutató tanításokat kí­vánják megkönnyíteni, il­letve a kamerák adta lehe­tőséggel kiszűrik a hospitá­lások zavaró körülményeit: a látogató tanárok közvet­len jelenléte nélkül végez­heti munkáját a tanár és az osztály. A jövő tanévben új, rádió és televízió műszerész szakközépiskolai osztályt in­dítanak ebben az iskolában. Az új tv-berendezés akkor újabb funkcióhoz jut: szem­léltető, illetve gyakorló esz­közként használhatják a jövő szakemberei. Az ipari tv-hez hasonlóan új, korszerű, s a megyében eddig egyedülálló a prog­ramozott oktatás bevezeté­se. A Vasvári Pál gimná­ziumba a közelmúltban ér­kezett meg a „Didakto- mat,” s ezt a berendezést is március 15-én, a Vasvá­ri hét kezdetén állítják munkába. Segítségével a ta­nár lemérheti az előadott tananyag hatásfokát, meg­értésének színvonalát, A gép négy válaszadási lehe­tőséget biztosít az osztály­ban ülő minden diáknak, aki válaszait egy kapcsoló elfordításával adhatja meg. A „Didaktomat” megszünte­ti az írásbeli és a szóbeli válaszadás hibalehetőségeit és lélektani zavaró körül­ményeit A Nyíregyházi Vasvári Gimnázium meglévő labo­ratóriumainak, előadóter­meinek fejlesztésére tag» zatos osztályok és az új rá­dió-, tv-szerelő szakközépis­kolai osztályok felszerelésé­re 1967-ben mintegy 160 ezer forintot kapott a Mű­velődésügyi Minisztérium­tól. Sz. Sz. Beszélgetés az iskolapadbaa Este hat órakor az iskola- terem padjaiban télikabát­ban ültek az emberek. Min­den helyet elfoglaltak. A fo­lyosóra is kiszorultak. Nagy­részük a tanyákról jött be topogtak, szót hallgattak. A jelölt, amíg az elnök­ségbe nem szólították, egy kislány mellett talált helyet, melléje ült. — Hát te? — kérdezte. — Apunak tartom a he­lyet. Mindjárt jön. — Jársz már iskolába — Igen. Harmadikba. Csak az a baj tetszik tudni, hogy a falu másik végére kell menni és én azt nem sze­retem. mert itt lakunk e mel­lett az iskola mellett. Hát nem jobb lenne nekem ide­járni? — De igen... Hogy hívnak téged? — Bihari Katinak. — És apukádat? — Bihari Sándornak, a TÜZÉP-en dolgozik... — Mond Katika, tudod te, mi az, hogy földbirtokos? _Azt még nem tanultuk. Csak azt, hogy úr. — És azt tudod mi az, hogy gazdasági cseléd? — Annak nem jó lenni. Hallottam, hogy annak nem jó lenni. 1 —Azt tudod mi lesz itt? — Gyűlés. Választási gyű­lés. — És azt is tudod, mi a választás? A kislány a fejével bó­lintott: tudja. Majd felcsil­lanó szemmel közölte: — Már azt is tudom, mi a birtokos úr. Olvastam a „Tamás bátyja kunyhójá­ban”. Itt olyan nincs. A Hazafias Népfront helyi titkára eközben megtette ja­vaslatát az elnökségre. A beszélgetés félbeszakadt, s a tömegen átfurakodva Katika mellett elfoglalta helyét M Gázfűtés az új szövetkezeti lakásokban Sok az igénylő, körültekintőbb az elosztás Néhány nap múlva meg­alakul a szövetkezeti la­kásokat elosztó bizottság, s a hónap második felében megkezdi munkáját. A ki­lenc főből álló bizottságban a városi tanács, az OTP és az SZMT megbizottain kívül részt vesznek az üzemek, vállalatok képviselői is. Ez évben Nyíregyházán 139 szövetkezeti lakás épül. Ebből 37 az Északi, 102 pedig a Déli Alközpontban kerül kivitelezésre. Jelentős része kétszoba, összkomfor­tos lesz. Az Északi Alköz­pontban valamennyit táv­fűtéssel látják el, a Déli Al­központ lakásaiban pedig parapet gázfűtést alkalmaz­nak. Nagyon komoly feladat vár az elosztó bizottságra, hiszen a szövetkezeti laká­sok iránt évről évre nő az érdeklődés. A mai napig 471 igény érkezett a városi ta­nács vb. építési és közleke­dési osztályára. A bizottság nem személyi, hanem szervi elosztást végez. Tehát elő­ször azt döntik el, hogy a rendelkezésre álló lakáske­retből egy-egy üzem, intéz­mény, vállalat hány lakást kaphat. Utána összeül a vállalat gazdasági, párt és szakszervezeti vezetősége és meghatározza, hogy a dol­gozók közül ki van legjob­ban rászorulva a szövetke­zeti lakásra. Az elv az, hogy minél több szerényebb anyagi le­hetőséggel rendelkező fiatal házaspár jusson szövetkeze­ti lakáshoz. De természete­sen éppen így jogosultak rá az albérletben, vagy rossz körülmények között élő csa­ládok is. Elsősorban a nyír­egyháziak gondjain kíván­nak segíteni, nem pedig a vidékről betelepülőkén. A fentiekből következik, hogy egyedülálló személy nem kaphat a szövetkezeti laká­sokból. Miután a vállalatok, intéz­mények elvégezték a sze­mélyenkénti elosztást, köz­ük az elosztó bizottsággal, hogy név szerint kiket tar­tottak alkalmasnak a szö­vetkezeti lakásokra. Ez a névsor kerül aztán a lakás­ügyi hatóságokhoz, akik felkeresik azokat a családo­kat, ahol az igényjogosult­ságot még nem állapították! meg. Tekintve, hogy az igény­lők száma magas, s ehhe* képest lényegesen kevesebb lakás épül, ez feltétlen szük­ségessé teszi, hogy a válla­latoknál rendkívül körül­tekintően döntsenek. Ala­posan mérlegelni kell, hogy kinek juttatnak szövetkeze­ti lakást. Ezzel ugyanis el­kerülhetik az utólagos rek­lamációkat Természetesen nem kö­zömbös az sem, hogy a kapott szövetkezeti lakások­ba mikor lehet beköltözni. Ezzel kapcsolatban az épí­tőipari vállalatnak ió nírci vannak. A Déli Alközpont­ban épülő lakások egy ré­sze már el is készült, a mun­kások az utolsó simításokat végzik. Ezekbe már ápri­lisban beköltözhetnek. A többi lakás átadása fo­lyamatosan történik. A vá­rosi tanácson elmondták, hogy novemebr 30-xg min­den szövetkezeti lakást át- adnak­bogár) Tizenegy tanyabokor „tanácselnöke“ Ismerek olyan embereket, akiknek csak papiron van munkaidejük, akiknél hiva­tali kötelesség egybeolvad a társadalmi munkával, akik az unalom, a semmit­tevés fogalmát rég kitöröl­ték szótárukból. Ilyen em­ber Dakó József. Hivatali és vállalt funkcióit elég csupán felsorolni ahhoz, hogy mindezt elmondhassuk róla. Minden másodperc keli Dakó József a felsősimái és a Manda bokori tanács­kirendeltségek vezetője. Ti­zenegy bokortanya ötezer- háromszáz lakójának érde­keit képviseli, intézi ügyei­ket Hat éve az egyik felső­simái választókerület ta­nácstagja is egyben. Felsősimái irodájában mozgalmas élet zajlik. Az ügyfelek egymás kezéből veszik át az ajtókilincset Ezerféle kérdéssel, kéréssel, panasszal jönnek ide. Leg­alább annyival, mint a vá­rosi tanács összes osztályá­ra és csoportjára. Dakó Jó­zsef sohasem válaszolhat így: „Az én fejem sem káptalan”. Ö itt egy sze­mélyben képviseli a városi tanács vb-t, s a lehetősé­gekhez képest intézkednie kell, rendeletekkel, szabá­lyokkal kell megismertetnie ügyfeleit. apa. Aztán a görénypusztai tanító Csepelyi Tamást, a nagykállói járási MSZMP el­ső titkárát javasolta a bal- kányi választókörzet nevében járási tanácstagi jelöltnek. Egyik felszólalás a másik után hangzott el és sokszor kimondták Csepelyi Tamás nevét. A kislány az apjához ha­jolt. — Apu ki az a Csepelyi bácsi ? Az apja mutatta. — Jé. Én az előbb még azzal a bácsival beszélget­tem. Bihari Sándor csodálkozva nézett a lányára. — Te! És mit? — Mindent.. Sokat. Sereg Ernő Két ügyfél között szün­telenül kopog az Under­wood írógép. Itt minden másodpercet ki kell hasz­nálni: levél ide, felszólítás oda, jelentések, kérvények, hivatalos iratok születnek a „szabad percekben.” Köz­tük nem egy félhivatalos írás is megakad. Egy levél­ke a katonafiúnak — rö­vidlátó idős asszony diktál­ja. Máskor a tsz gépcso­portvezetője kéri meg egy szívességre: „Józsikám le­gépelhetnél nekem egy megbízólevelet. 5300 ismerős Dakó József Nyíregyhá­zán, a kórház környéken la­kik. Amikor idehelyezték mindenki ismeretlen volt. Ma már 5300 ismerőse van, s ezeknek az ismerősöknek az ismerkedés óta három kilométeres műút, földút épült. Közösen, sok-sok tár­sadalmi munkaórával kö­zösen csinálták. Együtt szer­vezték az ifjúsági klübot is. Most meg az iskolát akar­ják bővíteni három tante- j lemmel, buszvárót építenek, I s mint az egyik felsősimái j lakos említette: „téglánként j hordjuk össze az anyagot \ ha kell!” Megvalósult és közeli ter- j vekről adhat számot tana- í esi körzete és választói kör- i zete lakóinak. Mennyi j egyéb gondolat foglalkoz- j tatja ezenkívül Dakó Jó- : zsefet. Az út és a villany- j hálózat hiánya készteti j újabb erőfeszítésekre. Hat éve jár két munka-1 helyére autóbusszal, vagy : motorral. Lakása és mun- ‘ kahelye távolságát nem percben és méterekben, ha­nem tízkilométerekben mé- í ri. A két tanácskirendeltség 1 kilométerekre van egymás­tól, s közigazgatási terüle­tének két legtávolabbi pont­ja több mint 10 000 méter. ! Egy-egy kora tavaszi határ­szemle alkalmával napi száz kilométeres motorozás­sal egészül ki Dakó József útja. ismeretlen szó Hófehér hajú. pedig alig 35 éves férfi. Négytagú csa­lád feje. Esténként feleség és két kislánya várja ott hon. A várakozás néha ké­sőre nyúlik. Dakó Józsefet i esténként még várja né- I hány közösség, ahol ö min­denütt családtagnak számít. Egyik este polgári védelmi oktatást vezet, máskor az ifjúsági klub várja patr» nensét, a következő este az esti egyetemi konzultációé, utána a városi labdarúgó- szövetsége. Maradna a szombat és a vasárnap: a pihenésé, a családé. Legutóbb egy vasárnap kerestem. Nem volt otthon. „Lövészeten van” — mond­ta a felesége, kedves rost­szál lássál ; gondolta: megint valahova hivatalos a fér­je. A szürkéskék egyenruhát 1961-ben öltötte fel. Mun­kásőr, parancsnok. Egy- egy gyakorlaton, lövészeten, riadón ő gondoskodik a munkásőrség élelmezéséről. Élelmezés? Ehhez is ért Dakó József? A munkásőr­ségben kissé visszatért ere­deti szakmájához: sütőipari szakmunkás volt évekkel ez­előtt. Dakó Józsefnek csak pa­piron van munkaideje, szó­tárában ismeretlen szó a* unalom. Szilágyi Szabolcs Tudom áuvos r előadássorozat Az Építőipari Tudományos Egyesület nyíregyházi cs» portja az új gazdasági mechanizmus témaköréről négyrészes, tudományos elő­adássorozatot indít. Az első előadásra február 10-én kerül sor, délután 15 órakor. Ezt követően — szintén azonos időpontban — február 16-án. 24-én, majd március 3-án 16 órai kezdettel lesz előadás. A vi­taindító előadásokat — ne­ves fővárosi közgazdászok bevonásával —, az Iroda­ház, első emelet 100-as szá­mú előadótermében tartják meg. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom