Kelet-Magyarország, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-09 / 34. szám

Honvédelmi nevelés az iskolában Az iskolai nevelőmunka rendszerének szerves részét képezi az ifjúság szocialista hazafiságra nevelése és a honvédelmi nevelés. Pedagó­gusaink egyre inkább átér­zik felelősségüket, s mind magasabbra emelkedik ilyen irányú munkájuk színvonala. Mert nagyszerű eredmények­ről is számot adhatnak már iskoláink. A nyíregyházi Vasvári Pál gimnáziumban például magas szintre emel­ték a rádió elektrotechnikai oktatás hatékonyságát: már 24 műveletet végző műszer készítésén dolgoznak a fia­talok, a az iskola csaknem valamennyi tanulója részt vesz a honvédelmi sportok valamelyikének versenyein. A nyíregyházi Kossuth ha­jós szakközépiskola tanulói Jak U-es repülőgépet kap­tak, most iskolájukban is­merkednek vele. Híresek a tiszavasvári Kabay János ál­talános iskola lövészverse­nyei, a kisvárd&i Bessenyei gimnázium gépkocsivezetői, rádiós és lövészkörei. Ezek az eredmények, ame­lyek csak részét képezik a most kibontakozó mozgalom­nak, egyúttal válaszolnak ar­ra a régebben sokat vitatott kérdésre: szükséges-e a hon­védelmi nevelőmunkával fog­lakozni az iskolában? g ha igen, milyen formában? Es nem kelti-e ez valami nem kívánatos háborús készülő­dés hangulatát? A szükségesség kérdésére az élet adta meg a választ 1 indenki számára nyilván­való, hogy éppen békés épi- tömnnkánk védelme, a béke érdekében szilárd, ütőképes néphadseregre van szükség. A* egyre inkább előtérbe kerülő magas színvonalú ha­ditechnika mind képzettebb katonákat követel. Ma már nem elég ha csak a hadse­regben kapott kiképzésre, ne­velésre építünk, az újoncok­nak is rendelkezniük kell már bizonyos erkölcsi és gyakorlati felkészültséggel. Mindezek mellett az iskolai bmp édeimi nevelőmunkának fontos feladata egy bizonyos szellem kialakítása és ápo­lása a fiatalokban. Nem va­lami militarista szellemről van szó, ellenkezőleg: a leg­korszerűbb közösségi érzés, a szocialista hazafisúg ápolá­sáról, annak a felelősségtu­datnak már a serdülő kor­ban történő kialakításáról, amelyet mindenkinek táplál­nia kell hazánk, társadalmi rendszerünk vívmányai iránt. Nem más ez, mint annak a tudatosítása, hogy közös munkánkat, eredményeinket mindenkinek védeni kell, akár elvi, akár tényleges tá­madás éri azokat. Ez a hon­védelmi nevelóműhka célja, ezért kell azt már az általá­nos, a középiskolában elkez­deni. Mit is jelent „aprópénzre váltva” ez a feladat? Első­sorban nem közvetlen, direkt eljárásokat, „honvédelmi órá­kat” Az osztályfőnöki órá­kon lehet, sőt kell katonai témákról beszélni. A törté­nelemórákon részletesen be­szélhetünk a Hunyadiak, a Zrínyiek, Dózsa, Rákóczi, Kossuth és Petőfi életéről, munkásságáról, s ezek köz­ben nagy katonai hagyomá­nyainkról, szabadságharca­ink, forradalmaink lelkesítő, honvédő csatáiról. Nagy je­lentősége vap az olyan ka­tonai példaképeknek, mint a megyénkbeli Zalka Máté­nak, aki szívvel-lélekkel kommunista volt akkor is, amikor a szovjet hatalomért küzdött, és nem különben ak­kor, amikor a fasizmus elleni harcban a spanyol nép sza­badságáért áldozta életét. A fizikai tanításban széles körűek a haza védelmére va­ló felkészülés lehetőségei. Az elméleti megalapozás nélkü­lözhetetlen r.észe a korszerű hírközlő eszközök működési elve és a világűrkutatás meg­értése. A többi szaktudomány mellett a testnevelés sajáto­san, a tanulók testi nevelé­sével járulhat hozzá fokozot­tabban a hazafias és honvé­delmi nevelés feladatainak megoldásához. Különleges feladatot kap­nak a szakkörök. Megkez­dődött egy bizonyos fajta specializálódás, amely külö­nösön a technikai (rádiós, modellező stb.) szakkörök­f él jelentkezik. Sok helyen apcsolatok létesültek hon­védségi alakulatokkal, s a Magyar Honvédelmi Sport­szövetség is hathatósan se­gíti az iskolák ilyen irányú felszerelését, szakembereket küld a szakkörök segítésére. Megemlíthetjük itt az psz- szotett honvédelmi versenyek szerepét is; megyénkben több mint harmincezer álta­lános és középiskolás vett részt a járőrversenyekben. Az úttörőcsapatoknál több helyen kiváló honvédek, tisztesek látogatták meg a foglalkozásokat, s beszél­gettek a pajtásokkal. Gyü­mölcsöző kapcsolat alakult ki megyénkben a határőr­séggel is: az úttörő határőr őrsök pajtásai töpb esetben segítettek maguk is a határ­sértők elfogásában. Számos tervet, megvalósí­tott ötletet sorolhatnánk még, a feladat azonban az, hogy a honvédelmi nevelőmunka egységes formáját alakítsuk ki. Marik Sándor Huszonötmillió forint községfejiesztésre Nyíregyházán l i- és hídépítés, vízellátás javítás, iskola, óvoda Elfogadták Nyíregyháza ez évi közsegfejleszlési ter­vét, A részletes kidolgozás­nál messzemenően figyelem­be vették a lakosság igé­nyeit és a tanácstagok ál­tal benyújtott javaslatait észrevételeit. A több mint 2a millió forintból a lakos­ságot közvetlenül érintő, s ezen túl a városképet ja­vító feladatokat oldanak meg. A tanácshoz benyújtott javaslatok jeientós része utakkal, járdákkal kapcso­latos. Éppen ezért 1967-ben út, híd, járdaépítésre, kar­bantartásra, tervezésre 5,3 millió forintot irányoztak elő, A számos munka közül egyik legjelentősebb a Sós­tófürdőhöz vezető út kor­szerűsítése a Kemecsei út és a villamos végállomása között. A meglévő út ugyan­is erősen elhasználódott és az egyre növekvő forgalom is indokolttá teszi a közel háromezer négyzetméter új burkolat építését Közel félmilliós költség­gel építenek utat a Színház utcának a Zrínyi gimná­zium mögötti szakaszán, ki egészen a Vasgyár utcáig. Itt azonban egyéb munkát is el kell végezni. Az Ér folyó felett ugyanis jelen­leg alig egy méter sgéles híd van, melyet csak gyalo­gosok használhatnak. He­lyette most kilenc méter nyílású és hét méter szé­lességű, nagy teherbírású hidat terveznek. Hasonló nagyságú h?d készül a Hi­mes utcában, az Arany Já­nos utcai hidat pedig kor­szerűsítik. Megoldódik az Incédi sor lakóinak a problémája is. Eddig volt ugyan járdájuk, de hiányzott a jó út. Most a városi tanács által el­készített szórt alapra kétré­tegű kötőzuzalékos burko­lat kerül. tte terveznek ezenkívül útépítést Borbá- nya-Uj településen, a Maka­renko utcán, KISZ lakótele­pen, járdaépítést a Kálvin tér nyugati oldalán, a Beth­len Gábor utcán, Arany János utcán és a Szarvas utcán is. Jelentős összeget fordíta­nak a községfejiesztósi alapból parkosításra, fásítás­ra. Az utcai fasorok ülteté­se az ötéves fásítási terv szerint történik. Két autóbuszváróterem építése is szerepel a tervek között. Az egyiket a Tpkaji út cipőgyári elágazásához építik, a másik kivitelezésé­re pedig a Kótaji úton ke­rül sor. Az általános iskola felső tagozatos tanulói ugyanis bejárnak a városi iskolába, ezért feltétlenül indokolt egy buszvároterem építése. A város külterületi tele­pülésein számos család kap villanyt. A Manda II. kör­zetben például az épülő 700 méternyi kisfeszültségű ve­zeték 18 lakásnak szolgai- tatja az áramot. De bővítik a villanyhálózatot f elsősi­mán, a Bokréta utcában, a Sikló és Tölgyes utcán, a Palánta utcában és a Ke­mecsei úton is. Az Állami A ruha? eJőtt felszerelik a villanyrendőrt. Kereken kétmillió forin­tot fordítanak a családi és társasházak telkeinek kiala­kítására, tereprendezésre, kisajátításra. Telket biztosí­tanak többek között az Északi körút mentén 18 lakás, a Kossuth utcán 28, a Súgván telepen 60, a Sós tón pedig 20 lakás építésé­hez. Amennyire az anyagi le­hetőség engedi, igyekeznek megoldani az ivóvízellátást is. Számos helyen építenek ejektorqs kutat, vízvezetéke*, és kutat készítenek a Moszkva utcán, vízvezeték­csöveket fektetnek le a Bé­la és a Kálmán utcákban. Megoldják a Belső körút, Selyem utca és Hunyadi ut­ca vízellátását is. A Sar­kantyú utcában és a Hu­nyadi utcán csapadékcsa­torna is készül. A munkák egy részét azonban csak a következő évben fejezik be Ez évben már befejezik a Ságvári telepi négytgii- terntes általános iskolát. Felsősimán pedig kétszáz­ezer forinttal járulnak hoz- j zá a háromtantermes álta­lános iskola építéséhez, Be­fejezik a borbányai kultúr- házat és a Kert közi óvo­dát. Erre az évre másfél mil­lió forintos társadalmi mun­ka elvégzését terveztek. A lakosság, az üzemék, vőílg- latok dolgozói különösen az Utak és járdák építésénél segíthetnek sokat. De arra is volt már példa, hogy a vízvezetékesüvek lerakása - bpz fogtak össze az utca lgkói. A városi tanács most is számit a segítségre, hi­szen a lakosság érdeke, hogy a kögségfej’esztési ter­vek minél előbb megvalósul, japak. Bogár Ferepc ÁRUBŐSÉG Másfél milliárdos belke­reskedelmi import, gaz­dagabb ___ áruválaszték, jobb eilátás A hazai ellátást színesítő, kiegészítő és kisegítő im­porton belül egvre nagyobb részt kap a belkereskedelem választékcseréje. A szocialista országok belkereskedelmének kapcsolata az elfekvő áruk cseréjeként indult, -=» azóta azonban az igények növeke­dése nyomán átalakult Sok esetben ily módon jut a ke­reskedelem itthon hiány­cikknek számító árokhoz, az exporttal pedig r,gm tgyg^er az ipari kapacitások telje­sebb kihasználását leégik lehetővé. A választékcsere* furga'.om ban e* portád évi 15 000—20 000 televijsiőkóáJjö- íék például a székesfehérvá­ri VTRQY kapapi tusának 20 Százaléka A választékcsere -import yz plmúlt tír esztendő alatt iyipg- hároms^orozódpit, értéké az jdén eléri a másfél milliárd forintot, s a szocialista orszá­gokból származó teljes im­portunknak 20 százalékát te­szi ki. Belkereskedelmünk léién* Jpg a szovjet, a lengyel, az NDK, a csehszlovák, a román és a bolgár kereskedelemmel ál) rendszeres válhé”tékcsip- re kapcsolatban. Ezpkku' fiz országokkal már megkötöt­ték az 1967. évi árucsere- fftTgaími megAljgpofiást, amely a múlt étihez képéé? 22 százalékos forgalomnöve­kedést jelenj. A választékcsere-,partnerek között az idén is kiemelkedő helyet foglal el a szovjet kereskedelem, amely a vá­lasztékcsere összforgalmának 55 százalékát adja. A forgalom további jg-.-rrll százalékát tesz; ki a lengyel, az NDK és a román vá­lasztékcsere. A csehszlovák kereskedelemmel kötött meg­állapodás értelmében egye­bek között 130 000 pár tex­tilcipőt, kétmillió zsebkendőt, 5Ű 00Q méter gyapjúszöve­tet vásárolunk. Bulgáriából pedig 300 tonqa gyümölcs- konzervet. továbbá üvegárut és bort szerzünk be. Motoros fűrészek segítik a téli fakitermelést Tgvaly október közepén kezdődött a Nyírségi Állami Erdőgazdaság területén a sze­zonális erdőirtás. A megyé­ben tizenhat brigád látott a tervbe vptt több, mint 100 ezer köbméter fa kitermelé­séhez, amelyek többségében 30—S5 éves akác és 80 éves tölgy. A legkeményebb féli hi­degben is eredményes a sza­kosított erdei munka: negy­ven motoros fűrész segíti a kitermelést, amelyek egyen­f>\ hell mondanom az ecetei, mert optimis­ta vagyok és bízom benne, hogy okulásul szolgál azok­nak, akiket illet. No és aki­ket nem illet? Talán azok­nak sem lesz érdektelen, mert utána legalább meg­állapíthatják az ősi magyar felkiáltással: Nahát, hogy mik vannak!? Hát ez esetben az volt, hogy annál a bizonyos vál­lalatnál Hizonyos kqrtáfs — aki cseppet sem melléke? sen osztályvezetői funkciót töltött be — megorganizálta munkatársainak egyszerű és gyors eszközökkel való ra- portra hívását. Mindez a korábbi szervezésben úgy zajlott le, hogy kiüzent azért, akivel beszélni akart, hegyünk őszinték, ez e.gy nehézkes, elavulj forma. Bizonyos kartárs tehát se­gítségül hívta a technikát. Nq persze nem kell arrfl gondolni, hogy URH adó­vevőt szereltetett be maga és munkatársai szobájába. Kis ország vagyunk, nálunk ilyesmire nem lelik- Viszont telik egyszerű villanycsen- göre. cA.z eiyamzát&t Az osztályon levő nyolc előadó — Kicsi, Kiss, Nagy, Mégnagyobb, valamint Fe­kete, Fehér, Igen és Nem kqrtÓTSak két irodahelyi­ségben dolgoztak. Nos, az 6 szobájukba került egy-egy gsengp, az azokat megszólal­tató gomb pedig Bizonyos kartárs íróasztalán nyert el­helyezést. A csengővel való behívás módját Bizonyos kartárs az 56-os számú, bel­ső használatú körlevélben ismertette munkatársaival. Eszerint egy csengetésre Kicsi kartársnak kell be­mennie az osztályvezetőhöz, két csengetésre Kiss kar- társnak, háromra Nagynak, legvégül pedig nyolc csen­getésre Nem kariárspak. A siker frenetikus volt. Mármint Bizonyos kartárs szerint. Munkatársai viszont Úgy vélték, hogy beköszön­tött a frász és az idegbaj korszaka. Mert ugyebár megszólalt a csetioő, de ki tudta hol óil meg? Egy csen­getésre felemelkedett helyé­ről Kicsi kariárs, hogy ro­hanjon az osztályvezetőhöz, de alighogy nqdrqgja el­hagyta g székek még egy csengetés hallatszott, ami már Kiss kartársnak szólt a körlevél szerint, (ellát Kiss is lódulni akart, amikor felhangzott a harmadik, Kiss tehát visszaülhetett, hogy Nagy rúgja ki maga. alól a széket, de ezután jött a negyedik. Nagy tehát « megkönnyebbülés sóhajával folytathatta munkáját, de akkor már Mégnagyobb kartárson futott végig az ideges rangúé­Munkaidő alatt tehát úgy nézett kf az osztály, hogy néhányon állandóan felálló­ban vagy leülqpen vqllak de különösen az elsq három. Kicsi kartársnak ugyan any- nyi előnye volt a dologból, ként naponta harminc ember fizikai munkájának megfele­lő kapacitást teljesítenek. Így a termelési idényre elő­irányzott mennyiséget való­színűleg biztosítani tudják az erdészeti egységek­A kitermelt famennyiség fele részben ipari felhaszná­lásra, a többi tüzelési célra •kerül. A széria tömeget egyenesen vasúti állomások­ra viszik, hogy vagonokba rakva mielőbb rendeltetési helyre szállítsák. hogy a lábizmai az első hét Ufón hihetetlenül megerő­södtek az állandó rugózó mozgástól, s amikor a nagy havazások idején elakadt a vállalat egyik öttonás teher­kocsija, őt vitték ki a men­téshez, s ki is nyomta fél lábbal a kocsit a méteres hótorlaszok közül. A bajokat tetézte, hogy állandóan számolniok kel­lett a csengetések számát. Volt, aki strigulákat húzott egy papírra, míg Fehér kar- társ bevitte irodájába, a gyerek számológépét, s min­den csengetés után arrébb lökqtt rajta egy golyót. Igaz, hogy a munka visz- szaesett, de Bizonyos kar­társ elégedett volt, hiszen kitünően megoldotta mun­katársainak behívását. Lehetséges, hogy az igaz­gatóját maradi, ósdi ember- j nek tartja, hiszen ha főnö­ke beszélni akar vele, min­dig udvariasan megkéri: — Bizonyos kartárs, legyen szives bejönni hozzam. De hát hiába, nincs min­denkinek ekkora érzéke az organizációhoz. B. Z. 101 éves a legidősebb nyíregyházi választópolgár Makarenko utca 23. itt él özvegy Maisai Lászióné, a legidősebb nyíregyházi vá­lasztópolgár, a város leg­idősebb embere. 1866. május 15-én született a Zempién megyei Homonnán. Apja kovács volt, férje szintén' — gyógykovács. Milyen voit Nyíregyháza a századforduló végén? — Ez az utca, ahoi mi lakunk, csupa, csupa sző­lőskert. Nagy puszta. A má­sik, a Széelíenyi utca két mély árokból áll. Kétkere­kű taligán íjifhtiíhk k piac­ra. Mikor járj a városban Marsai néni? — Régen. Egyedül nem is mernék elindulni. Biztosan eltévednék. Itt mellettünk is olyan nagy az építkezés, nem tudok n\ár tájékozód­ni. Itt vagyok bent a szobá­ban, teszek, veszek, nyáron pedig a kertben szoktam gyomiálgatni. Beteg volt-e? sw Hogyne. Egyszer; 1918- han a forradalomkor. Tí­fuszba estem. Azóta nem. Fepsze az influenzát, meg­hűlést nem számítom- Az ét­vágyam jó, aludni is altató nélkül alszom. Csak az a baj, hogy olvasni nem tu­dok, az oryps nem rendel szemüveget, azt mondja, nekem váló Üveg mér nincs, így egy nagyítóval olvasga­tok. Meg nézem a tv-t, a rorcsolyát.... Hány gyermeke, unokája .4? — Hat gyermeket nevel­tem fel. Három él, Irma, Erpő és Kornél. Irma és Kornél itt vannak velem, ők viselik a gofldomaj. öt unokám van, és öt déduno­ka, közülük ketten Ervin­ben. Hallottuk, hegy a rádió utján jelentkezeti egy távo­li rokon? — Tgvajy ünnepeltem a százéves születésnapom. A nyíregyházi rádió is megem- * tekéiéit rólam. Egy unoka­öcsém, akivel nyolcéves ko­rúmban találkoztam utoljára hallotta a rádióadást és levelet írt. Csehszlovákiában ál, Nggymihályon, Rutzki Árpádnak hívják. Nem tud­ta, hogy énrólam van szó, Vágy rosszul hallott3 a ne­vem. Az unokaöcsém most 91 éves. Ajsóta levelezünk. Látni mar valószínű nem fogjuk egymást, neki is ne­héz a járás, hát még nekem. Minek tulajdonítja Marsai néni a magas életkort? ~ sí- Minek? A munkának. Én sokat, sokat, mindig dol­goztam- A hat gyerekét fel­nevelni igep nehéz vplt Nem tudtam én mi az üdü­lés. Csak mostam, főztem, takarítottam. Mentem qz urammal, ahová kellett. 1901-ben maradtunk vég­leg Nyíregyházán. Mit kí­vánok még? Egészséget. De az van, így csak nyugodt­ságot, nagy nyugodtságot Eddig a beszéigetés a város legidősebb embere­vei, aki számontartja a napi eseményeket. Eddig saját maga tette meg az utat. a szavazóhelyiségbe, az idén valószínű igénybe veszi az idős embernek ki­járó kényelmet, a vándor­úménál akarja leadni sza­vazatát Ez a megbecsülés ki is jár a város legidősebl Választópolgárának. Páli Gés»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom