Kelet-Magyarország, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-08 / 33. szám

Iparjogvédelem a megyében Elkészült a tanulmányterv a több éves fejlesztésre A jövő nyíregyházi piactere „ABC" áruház — Üvegtalú, tüthető pavilonsor — Orvosi szoba, gombavjzsgáió helyiség — Seprés helyett „mossák" az udvart Az újítások es találmá­nyok megvalósítását nem egyszer fékezte és fékezi a bürokratizmus, a közöny, a meg nem értés. Mivel ezek hátrányosan befolyásolják • dolgozók kezdeményező kedvét, ezért új vonásként az Országos Találmányi Hivatal 1965 és 1966 évi munkaterveibe iktatta a megye társadalmi szervei­vel, főleg az SZMT-vel való szoros együttműködést. En­nek célja, hogy fokozatosan megismerjük a fővárostól távoli megye üzemeiben és intézményeiben az újító­mozgalom fejlődését gátló, a műszaki fejlesztés és a technikai színvonal emelé­sét akadályozó jelenségeket. Ennek a célkitűzésnek első, a gyakorlatban megvalósult egyik formája volt az 1966. évben a megyében megren­dezett iparjogvédelmi (újí­tás, találmány, védjegy és mintaoltalom) tanácsadá­sok. Ezeknek szervezését — az év elején történt megál­lapodás alapján — a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa, magát a tanácsadást pedig az Országos Találmányi Hi­vatal vállalta. A fogadóórákat az újítók és feltalálók, de az egysze­mélyi elbírálók és szakszer­vezeti felelősök is szép számban keresték fel. A ta­nácskérők részéről felmerült problémákat, panaszokat az érdekelt dolgozókkal kü­lön külön megtárgyaltuk, és ha a helyszínen nem tudtunk megnyugtató vá­laszt adni, úgy az ügyben további intézkedéseket kez­deményeztünk. Ilyenek voltak például Huber Géza motorszerelő­nek a sebességváltó módosí­tására és Popovics László normatechnikusnak a cent- rifugaállványra vonatkozó újításaikkal kapcsolatos pa­naszai. Az újításokat elbírá­ló. Danuvia, illetve RAVILL vállalatok, a helyszínen tör­tént vizsgálatainak alapján a sérelmek jogosságát elis­merték és módoeüoH állás­pontjukról az újítókat érte­sítették. Elismerést érdemlő mó­don, 24 órán belül intézke­dett a megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat igazgató­ja egy másik panasz ügyé­ben. A vállalat két fizikai dolgozója újításuk feladat- 1 n-vi különdíjával kapcso- k «ban kérte segítségünket Keszthelyi Gyula és Ju­hász György szakmunkások a Medrill és Wirh szivaty- iv’uk vízhozamának növelé­sére nyújtották be javasla­tukat. A megoldásra váró feladat korábban már a vállalat újítási feladatter- veben is szerepelt. Megoldó­jának az újítási díjon fe­lül 1500 forinttól 3000 forin­tig terjedően különdíjat is ígértek. /W ugda teát főzött az - anyósénak, aki fél órával ezelőtt érkezett az új menyétől. Tudta, hogy az új meny­nek félelmetes híre van. s az öregasszony éppen azért látogatta meg. hogy ezt a hírt személyesen ellenőrizte. Az új menyről a negtj- venéves özvegyasszonyról azt mesélték, hogy porcelán vödörben tartja a szemetet és naponta kétszer fényesí­ti a parkettet. Magda vi­szont hetenként egyszer tö­rölt port, | a tegnap leve­tett ruhája még ott hevert a díványon. Ismerte az anyósát. Tud­ta. hosszabb beszámoló kö­vetkezik, majd a pedáns menyről, félreérthetetlen cél­zásokkal azokra a szemé­lyekre, akik félórái tovább, alvást többre becsülnek, minthogy becsukják a reka- miét. Ezekre a beszámo­lókra ismerettségük óta többször sor került t eddig Intézkedésünkig a külön- díj kifizetésétől a főköny­velő elzárkózott. Álláspont­ját azzal indokolta, hogy a kétféle díj kifizetéséhez nem járulhat hozzá. Sze­rinte az újítók választhat­nak az újítási vagy a kü­lönülj között, de mindkét-; tőt nem kaphatják. A vál- j lalat igazgatójától kapott 1 tájékoztatás szerint az újí­tók részére az újítási díjon felül megállapított 2250 fo­rint különdíjat már kifi­zették. Ebben az ügyben csak az az érthetetlen, hogy az egyébként pénzügyi kérdé­sekben jártas vezetők, mi­lyen indítékok alapján he­lyezkedtek ellenkező állás­pontra? A teljesített feladat külön elismerését ugyanis a 29/1939 (V. 10.) Korm. sz. rendelet 23. §. 4. pontja lehetővé teszi. Hangsúlyoz­va, hogy a feladattervi kü­löndíjat az újítási díjból levonni nem lehet. A megyében több olyan vállalat, munkahely van, ahol intézményesen támo­gatják az újitómozgalmat és teret biztosítanak az alkotó, kezdeményező dolgozók­nak. Nyilvánvaló, hogy a panaszok azoknál az üze­meltnél merülnek fel a leg­többször, ahol ezek az elő­feltételek nincsenek bizto­sítva. Ennek az alapvető hiányosságnak az az oka, hogy nem ismerik eléggé a 29/1959. korm. sz. rendeletet és az iparjogvédelmi jog­szabályokat. Jól foglalkoznak a dolgo­zók javaslataival a Keme- csei Állami Gazdaságban. Nagy György műhelyvezető, szakszervezeti újítási fele­lős a fogadóórán örömmel számolt be két jelentős újí­tásról — talajmeghajtású szőlőpermetezőről és az RS—09-es permetező va- cuumszivattyúval történő megoldásáról. Elmondotta, hogy náluk —* a Kemecsei Állami Gazdaságban — a vezetők az újítók tevékeny­ségét nem csak megbecsü­lik, hanem komoly mérték­ben segítik. A fogadóórákon felvetett panaszok során olyan ese­tekre is fény derült, ami­kor az elbírálók elsősorban nem azt vizsgálták, hogy a javaslat mennyit hoz a népgazdaságnak, hanem fő­leg azt, hogy ki a javaslat- tevő, mi módon lehetne munkaköri kötelességet ráfogni, vagy mini­mális díjat megállapítani. Végül, de nem utolsósorban azt a módszert sérelmezték a dolgozók, hogy a jó szán­dékkal beadott javaslatokat egyesek felületesen kezelték és a felmerülő problémáik­kal nem megfelelő módon foglalkoztak. Tímár Antal főelőadó, az Országos Találmányi Hi­vatal munkatársa az Öregasszony fiatal korá­ról szóltak. Most azonban az új meny mindezt elho­mályosíthatja, sőt háttérbe szoríthatja. Az új menyre ugyanis az anyósa beszélte rá a fiát az egyetlent, aki még nőtlen sőt agglegény volt. Forrt a víz, de bosszan­kodva vette észre, hogy el­fogyott a kockacukor. Zso- zsó tegnap azt eszegette, mialatt beszámolt párizsi élményeiről. Az öregasszony természetesen nem szó} ezért csak beszívja a felső ajleát s ettől Magdának viszketni kezd a bőre. Leforrázta a teát, tálcát vett elő, csontszinüt, ünne­pit. Ezzel akarta ellensú­lyozni, hogy a rádió szélén, feltehetően porcsík van és az asztal lába még mindig törött. Kekszet tj talált egy zacskóban s némi törede­zett teasüteményt. Az egé­szet beegyensúlyozta a szo­Nyíregyháza város fejlesz­tésének egyik égető gondja indult el a megoldás felé: elkészült az új piactér ta­nulmányterve. Közismert, korábban a körül zajlott a vita, hogy a jövő nyíregy­házi piaca a Búza tér észa­ki, vagy déli oldalán le- gyen-e. A vélemények meg­oszlottak, abban viszont mindenki egyet értett, hogy a jelenlegi piac már egyál­talán nem felel meg a kö­vetelményeknek. A megyei és városi ta­nács kereskedelmi osztályai­nak közös felmérése segített a vita eldöntésében. Az el­ső tanulmányterv —■ mely az északi oldalra próbálta meg beszorítani az új piac­tér létesítményeit — széles körű bírálóbizottság elé ke­rült. Itt kitűnt: az északi oldalon csak nagy áldozat­tal járó szanálás útján- le­hetne kialakítani az új pia­cot, mely táviatokban még­sem oldaná meg a gondo­kat. Az említett tanácsi felmérés a déli oldal igény- bevételét indokolta. Alapos megfontolás, mérlegelés után döntött előbb a városi ta­Hat űj autószerviz Szabolcsban A tervezettnél gyorsabban fejlődik megyénk kisipari szövetkezeti hálózata. 1979. ig huszonötmillió forintot fordítanak beruházásokra, amelyből hat autószervizt létesítenek. Kisvárdán és Mátészalkán már ez év vé­gén átadják a szervizeket. Legutóbb az OKISZ-szal folytatott tárgyalások ered­ményeként idén újabb ezer­egyszáz dolgozót foglalkoz­tatnak megyénk ktsz-ei — elsősorban a cipő-, textil­es az építőiparban. Gépe­ket kap a műanyagipar, s a tervek szerint meghono­sítják községeinkben a bőrdíszmű és kötszövóipart is, amelyet a mai divatigé­nyek szolgálatába állíta­nak. A KISZÖV mái- dolgozik azon is, hogy Nyíregyházán barkácsoló műhelyt létesít­senek, ahol a lakosság mi­nimális használati díjért maga végezheti el a leg­szükségesebb javításokat, il­letve hódolhat ezermester szenvedélyének. bába, aztán megadóan leült. És megdöbbent. Az öreg­asszonynak sáros volt a ci­pője. Megszáradt sárfoltok éktelenkedtek a sarkán és a harisnyája ráncot vetett. Az anyósa mániákusan tiszta volt. Hírhedt zsarno­ka a pedantériának. Le­gendák keringtek róla, apró történetek, amelyeket mo­solyogva de némi tisztelettel adtak tovább a délutáni sziesztákon. Most vette csak észre, hogy az anyósa sír. Utol­jára akkor látta könnyezni, amikor kanadai bátyjának gyászjelentése megérkezett. Akkor is csak néhány pil­lanatig tartott az egész, mert rögtön szidni kezdte a sógornőjét, aki harmad­rangú gyászértesítöt csi­náltatott. Az öregasszony csendesen sírt halk csuklásokkal és Magda hallgatott. Ült és zavartan kavargatta a teá­ját. Aztán az öregasszony beszélni kezdett, szipogva panaszkodott, akadozó, tört mondatokban — az új menyére. A zavaros és hosz- szú történetből Magda egyetlen lényeges mondatot jegyzett meg: ^..és aztán nács végrehajtó bizottsága, majd a megyei koordináci­ós bizottság ez utóbbi mel­lett, s kapta a megbízást a tervező iroda a szükséges munkák elvégzésére. Érdeklődésünkre közöl­ték a tervező irodán, hogy nem vásárcsarnokról van szó, hanem a Búza tér déli oldalán egy homlokzatilag csarnok jellegű, telje­sen zárt udvarral ren­delkező tágas piactér­ről, mely — az anyagi lehetőségektől függően — több ütemben valósul meg. Sürgette a hely kijelölését s a tanulmányterv elkészí­tését, hogy a MÉSZÖV itt kívánja mielőbb megépíteni első városi „ABC” áruházát, mely szoros egységet alkot majd a piaccal. Ez a léte­sítmény képzei az új piac­tér kialakításának első üte­mét. A „LAKOTERV” ké­szíti e létesítmény tervdoku­mentációját, mely szerint a Rákóczi és az Uj utca sar­kán egy ezer négyzetméter alapterületű áruház készül el, főként zöldség, gyümölcs, vágott baromfi és hús áru­sítására Ehhez az épülethez A NEB vizsgálatot tar­tott a termelőszövetkezetek érdekvédelmével kapcsolat­ban. Azt elemezték, hogyan érvényesül a törvényesség, a szövetkezeti demokrácia a közgyűlés és a vezetőség áitai elfogadott határoza­tokban, milyen módon inté­zik a jogvitás ügyeket, s hogyan érvényesülnek a ta­gok jogai és kötelességei. Csak anyagi kérdés? E sokirányú elemzés a megye 46 közös gazdaságát és a felügyeletet gyakorló járási tanácsok mezőgazda- sági osztályait érintette, Ha az észrevételek alapján nem is szabad általánosíta­ni, a tapasztalatok minden esetre sok fontos dologra és teendőre hívták fel a figyel­met. A vizsgálat időszakában, a több, mint két és fél száz tsz-ben, 50 tszcs-ben, 7 tsz- közi vállalkozásnál mind­össze 12 jogtanácsos műkö­dött, akik 58 közös gazdaság jogképviseletét látták el. Még a folyamatban lévő két azt kiabálta, hogy inkább igazítsam meg a szőnyeg rojtját, mert összegubancol­tam, Én!... Én aki” Es folytatódott a történet to­vább, de Magda most már mindent értett. Azt, hogy az öregasszony miért nem veszi észre a szekrényből kikandikáló pizsamaujjat es miért dől hátra olyan ott­honosan a fotelben. És a sáros cipőt is értette, a ha­risnyát is. az anyósa csen­des hadüzenete volt ez az új menyének. Nagy diadalt érzett, Ne­ki ugyan soha nem volt porcelán szemetesvödre, de az anyósával egyetlen egy­szer sem veszekedett, ön­megtartóztató nyugalom­mal élte végig rövidebb hosszabb látogatásait. — Anyuka — tolta most oda készséges mozdulattal a teáscsészét — igya meg, egészen kihűl. Az öregasszony hálásan nézett rá és a bögrére, melyben a sötétbarnára si­került tea párolgott. Ivott belőle és azt mondta: — Nagyon jó ez a tea, fiam... lassan megtanulod... Bende Ibolya kapcsolódik majd a Rákóczi utca mentén — az úttesttől kb 15—20 méterre — a második ütemben megépülő 15 elárusító pavilon. Vala­mennyi pavilon egyenként 16 négyzetméter alapterüle­tű, fedett, elől üv;fallal zárt és fűthető, folyóvízzel ellátott, lesz. A harmadik ütemben a tér Búza utca felőli oldalát építik be, ahol a piacigazgatás, valamint a tej, tejtermékek csarnok­része helyezkedik el. A tér déli részén újabb 14 pavi­lont alakítanak ki az eláru­sítóknak. emellett itt nyer elhelyezést az orvosi szoba, (elsősegét}' nyújtó hely), a gomba vizsgáló helyiség és az állatorvosi szoba. Külön rész áll majd a halárusítás rendelkezésére. A Búza tér U;i utca felőli oldalán az ötödik ütemben hat darab fedett, de nem zárt pavilon készül majd el a tanulmányterv szerint az élő- és a vágott baromfi árusítására. Az Uj utca egy részén kerítéssel zárják le a teret, mely így valóban zárt piaccá lesz. A pavilonsorok­ban mindenütt az igények­főállású jogtanácsosi mun­kakör betöltésével is a megye tsz-ejnek felénél ke­vesebb jut jogképviseiet- hez. Megállapították: „A termelőszövetkezetek ter­meltetési és egyéb szerző­déseinek előkészítése a leg­több esetben jogtanácsos bevonása nélkül történik. Ennek következtében szinte minden kritika nélkül alá­írják, illetve elfogadják a termeltető vállalat áltál elő­re elkészített szerződes- tervezetekel. Mivel jár ez? Azzal, hogy a tsz-ek még a jogos érdekeikről is lemon­danak sokszor. Főleg a múlt évben volt ez tapasztalható, a jó termés eredményeként. Sok vita támadt a termés átvétele körül, s bizony több esetben a tsz-ek maradtak alul. Egyes tsz-vezetök úgy ítélik meg, hogy „a jogta­nácsos alkalmazása csu­pán anyagi megterhelést je­lent a közösnek”. Ez nem így van. Bizonyítja ezt a nyíregyházi járásban szer­zett tapasztalat, ahol 5—6 tsz alkalmaz egy-egy füg­getlenített jogászt, s „ezek a tsz-ek tettek lépéseket a törvényesség megszilárdítá­sában és az érdekvédelem területén.” Az a tapaszta­lat, hogy a város környéki és a közelebb eső tsz-ek jobban el vannak látva jo­gászokkal, mint a távoli ak. A csengeri járásban például főállásban dolgozó jogi kép­viselő nem is működik. Saját jogképviselet Ismeretes, hogy a párt IX. kongresszusa behatóan fog­lalkozott a tsz-ek demokra­tikusan megválasztott tár­sadalmi szervezeteinek ki­alakításával. Ennek egyik ilyen fóruma lesz a terüle­ti termelőszövetkezeti szö­vetség. Ezek elsősorban olyan feladatokkal foglal­koznak, amelyekkel a tár­sult szövetkezetek megbíz­zák. így a közös gazdasá­gok jog és érdekvédelmével is. A vizsgálat megállapította, hogy a járási tanácsok me­zőgazdasági osztályai min­dent megtettek annak érde­kében, hogy a felügyelet szempontjából hozzájuk tar­tozó tsz-ek a jogszabályok­ban előírtak szerint mű­ködjenek. Őrködtek a szövetkezeti demokrácia el­vének megtartásán, fellép­nek megfelelő közlekedő fo­lyosó lesz, melyet — a piaci kazánház üzembe állítása után — fűleni fogni.k. Gon­doltak a járműtulajdonosok­ra Is és az Uj utcai olda­lon, valamint a tér déii ré­szén parkolóhelyet alakíta­nak ki. A beépített rész —- az ABC áruház nélkül — 2020 négyzetméter, míg a fedetten ..udvari rész”, mejy az őstermelők rendelkezésé­re all majd. 4117 négyzet- méter alapterületet tesz ki. Az egész píacudvar új tér­burkolást kap. melyen 6—6 összefolyót és kerti csapot képeznek ki. Ezálta! seprés helyett a jövőben mindig felmossák majd a nyíregy­házi piacot. Természetesen, a csarnok- jellegű új piactér kialakítá­sa a város anyagi erőforrá­sainak függvénye s megva­lósítása hosszabb időt vesz igénybe. Mindenesetre a tervezők úgy képezik ki a teret, hogy később — szin­tén az anyagi adottságoktól függően — a tágas belső udvari rész is befedhető le­gyen. (is) tek az esetleges törvénysér­tő határozatokkal szemben. Ennek ellenére a 4« tsz-nél tapasztaltak bizonyítják: a vezetők többszőr megfeled­keztek az oly fontos közgyű­lések megfelelő előkészítésé­ről. Több helyen nem is­merték a tagok a közgyűlés elé kerülő problémákat, vagy csupán dobszó útján szereztek tudomást e fó­rum összehívásáról. Tapasz­talható volt, hogy egy-egy „kényesebb’ kártérítési ügy­ben a tsz vezetösege meg­kerülte a közgyűlést, nem hallgatta meg a tagság vé­leményét. Az önállóság nagyobb fe/eösség Sok helyen előfordult, hogy nem határozatképes közgyűléssel fogadtattak el fontos ügyeket. Így a döntés törvénysértő volt. A nyír- császári Uj Élet Tsz éves tervmódosítását 27 szavazat alapján fogadták el. Általá­nos tapasztalat, hogy tör­vénysértő határozatok több­ségében ott születtek, ahol jogtanácsos nem dolgozik. Ennek is tulajdonítható, hogy a tagság viszonyából eredő viták legtöbb esetben csak a vezetőségi ülésén kerülnek megtárgyalásra. Ez hatáskör túllépést ered­ményez. A vizsgálat megál­lapította : „Sokszor hoztak a közgyűlések hatáskörébe tartozó vitás ügyekben dön­tést.” Sok esetben a fegyel­mi és kártérítési ügyeket sem a jogszabálynak meg­felelően intézték. Az érin­tett tsz-tagokat nem hall­gatták meg. Két példát erre a vizsgálat anyagából: „A tiszalöki Úttörő Tsz közgyű­lése minden előzetes eljárás nélkül kizárta egyik tag­ját. A kölesei tsz-nél tar­tott közgyűlés anyagából sem derült ki, miért utasí­tották el 6 felvételre jelent­kező kérelmét.” Ezek mind azt tanúsítják, hogy bár sokat fejlődött, még mindig nem megfele­lő a közös gazdaságok jog- és érdekvédelmének képvi­selete. Az önállóság na­gyobb felelősséggel jár. Ennek vállalása, a vitás jogügyek intézése mégin- kább szükségessé teszi, hogy a közös gazdaságok érdekvédelme tovább erő­södjön. tv. k.) £(/r/ eiéize fen Törwéiiyesséy. szövetkezeti (leniOMB'áeia Népi ellenőrök vizsgálata a isz-ekben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom