Kelet-Magyarország, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-26 / 49. szám

ÉVTIZEDEK ILLÚZIÓI A dél-nyírségi gyepvasérc A dél-nyírségi paraszt emberek előtt már régen j pl ismert a nyírségi lapályok­nak e különleges képződ­ménye. Hiszen kút és csa­torna ásáskor gyakran kop- pan es vet. szikrát az ásó hegye, olyannyira, hogy csákánnyal kell szétverni az ásónak nem engedelmeske­dő vasrögöket. Lzletet g/iuiato nak Geológusok a századfor­duló után figyelnek fel e \ asrögökre es elsőnek egy Zsigmondi Árpád nevű geológus járja be a terüle­tet és ad hírt a tudomá­nyos élet szamára, ő álta­la még nyírségi gyep­vasérc kincsnek nevezett képződményekről. Valószí­nű, hogy az ő információja hatásúra ragadtatta el ma­gát a „Jó szerencsét" című bányász hetilap 1910 augusztus 21-i számában az egyik újságíró, aki a vas­érctelep Bihar megyében címen cikket közöl és leírja, hogy Nagyiéta, Ba- gamér. Nyírábrány és még más S abolcs megyei köz­ségek határaiban is, közvet­lenül a felszín alatt jelen­tékeny mennyiségű gyep­vasérc fordul elő, állítólag 50—70 százalékos vastarta­lommal. Természetesen e rendkívüli mértékben túlzó és valótlan hír igen nagy érd '-'ödést váltott ki, töb­bek között a rimamurá­nyi vasmű es részvénytár­saság, sőt még a sziléziai bányatulajdonosok is érdek­lődni kezdenek. 1921-ben pedig a Leféber fúróvállal­kozó cég meg is vásárolja a már gyepvasérc előfor­dulásáról híressé vált Ba- gamér, Ál mosd és Nagyléla hatá'á "n húzódó Daniéi vagy Kádár-ér lapályos vő lg él. A cég geológusával tüzetesen .átvizsgáltatja a területet és a vizsgálat* eredni íny eként 22,91 száza­lékos v a.-tartalmat mutat­nak ki. A bányászathoz azonban ismeretlen okok miatt nem kezdenek hozzá (valószínűleg nem tartották gazdaságosnak és nem merték a tőkét befektetni), sőt 1937-ben az örökösök az Iparügyi Minisztérium­nak frinjánliák a területet megléteire. Hosszú tárgya­lás után. a háborús kon- juklúra hatására a kincstár 1943-ban megvásárolja a völgyet, de a kitermelésre i ekkor sem kerül sor. A felszabadulás után 1948-ban az országépítés sok vasat igénylő éveiben újra ráte­relődik a figyelem, és ekkor tisztázódik tulajdonképpen a gyepvasérc kérdése vég­legesen, 5000 é\ Mi a gyepvasérc, ho- , gyan helyezkedik el és ho­gyan keletkezett? Ezek után. ezek a kérdések jog­gal vetődnek fel. A gyepvasérc megyénk­ben Bátorliget környékének és a hajdúsági Nyírség nyírvízlaposainak jellegze­tes képződménye. A felszí­nen ritkán fordul elő, álta­lában a völgy lapály homo­kos. agyag, vagy agyagos homokja alatt rendszerint 30—50 cm. vastagságban található. Nagyobb terüle­ten soha sem összefüggő. Megjelenési formái, alakja rendkívül változatos, az apró un. vasborsótól kezd­ve a dió, ökölfej vagy tömbnagyságon át a la­zább vagy tömöttebb táb­lás vasércpadokig minden formában megtalálható. A vasborsók általában kicsi­nyek. Még a legnagyobb átmérője sem éri el a há­romnegyed cm-t Ha kala­páccsal ráütünk, akkor leg­több héjasán törik, gömb­héjakra hull szét. Szétszórt­ságuk miatt a legértéktele­nebbek. A többi képződmé­nyek lényegében ebből épülnek fel, ezek összece- mentizálásával jöttek létre. C -i,ti szempontból leg­érte' • hűek a vaspadok. Ezek nagysága a néhány négyezetmétert sohasem ful­ladja meg, de a legnagyob­bak sem érik el a száz négyzetmétert. Vastagságuk igen változó, formájuk meg-» halározhatatlan és a színük a sötétbarnától a vörösig minden színt képvisel. Szer­kezetük likacsos, ami ke­letkezésük módjának ter­mészetes függvénye. Gyepvasérceink korát, képződésének időszakát a pollenanalitikai vizsgálatok alapján kb. 3500—5000 év­vel ezelőtti időre teheijük. Ebben az időszakban az éghajlat vidékünkön a mainál hűvösebb és lénye­gesen csapadékosabb volt. A bükkfa pedig, amely ma középhegységeink magas régióinak jellegzetes növé­nye, leereszkedett az Al­földre es itt a tölggyel, nyírrel, fenyővel óriási er­dőségeket alkotott. Ebben az időszakban keletkeztek a Nyírség gyepvasérc tele­pei. Keletkezésének pontos menete még ma sem tisz­tázott, egy azonban biztos, hogy képződésében a fő szerepe a vastartalmú talaj­vizeknek volt. Ugyanis a vasat a talajvíz a folyó part menti, magasabb fek­vésű erdőboritotta területek talajából és az ott felhal­mozott vassókból oldotta ki és könnyen aldódó ferró- sók alakjában szállította a mocsaras lapályokba a pa­takmedrek tájékába, ahol a talajban végbemenő igen különböző fizikai, kémiai és biológiai folyamatok ré­vén kicsapódik és mint li- monit, vashidroxid leülep­szik. Igen valószínű, hogy a vashidroxidnak az olda­tokból való kiválásánál szerepe van különböző un. 'ősbaktériumoknak, vagy bizonyos növényi algáknak. Ezek közül pl. a Gallionella ferruqinea alga a sejt falá­ba halmozza fel a vasat »és cs=k. pusztulás után marad vissza a vas a ta­lajban. így sok millió alga emelőjeként is felfoghatjuk ezeket a vasképződménye­ket. A vasnak a vízből va­ló kicsapódását viszont az bizonyítja, hogy pl. sok h'=1’ren a vasérc az elkor­hadt gyökereknek a helyén maradt üregeket tölti ki. \ vassók az elhalt gyökér mentén mozgó vastartalmú talajvízből a korhadt, meg. ritkult avökérszövet közé rakódnak le és azt elköve­sitik, illetve elva-sasítj-ák. így a gyökerek helyén hosz- szú rudak, igen változatos cseppkőszerű képződmények keletkeznek. Csak földrajz! érdekesség A gyepvasérc képződés helyei mindig az erősen ka nyargó, de lassú folyású folyók voltak. Ez érthető is, ha meggondoljuk, hogy a víz gyors mozgása az érckiválást megakadályozza az esetleges áradások pedig az addigi lerakódásokat ki­kotorják, a medret a vas­tól megtisztítják. Az álló vízben pedig azon az egy­szerű oknál fogva nem képződhetett gyepvasérc, hogy nem került bele elég vasoldat, és így a folyama­tos képződésnek elmaradt az utánpótlódása. Mint már említettem, a 4—5000 évvel ezelőtti hűvösebb és ned­vesebb időszakban a Dél- Nyírség közismerten gaze dag volt ilyen lassú, ka­nyargós vízfolyásokban, s a területet pedig összefüggő erdőség borította, ahonnan a talajvízzel nagy mennyisé­gű vassók oldódtak ki és szállítódtak a mai nyirvi- zes laposokra és ott igen bonyolult folyamatként ki­csapódtak. A dél-nyírségi gyepvas­érc rendszertelen eloszlása, szeszélyes, változatos megje­lenése viszonylag sekély mélységben való hatolása (0—10 méterig fordul csak elő) kis kiterjedése igen nehézzé teszi a becslést, az ercvagyon felmérését. En­nek ejlenéne ma már tisz­tázódott, hogy részben a készlet kicsiny volta, más- részi: az ércek értéktelensé­ge (alacsony vastartalom, magas kovasavtartalom) miatt nagyüzemi kiterme­lésre, bányászáéra alkal­matlan. A korábbi évtize­dek’ illúziói tehát szerte­foszlottak. A nyírségi gyep­vasércek a gyakorlat szá­mára nem jöhetnek szá­mításba. A gyepvasércünk tehát nem marad más, mint földrajzi érdekesség, mely tájunk, vidékünk moz­galmas földtörténeti múlt­járól tanúskodik, de meg­ismerése így sem haszonta­lan. Kuknyó Janos GYEREKEKNEK VÍZSZINTES: !o Megfejtendő. 2. Saabályo* görbe vonal, mely önmagába visszatér. 8. Háziállat. 9. Ritks férfinév. U. Költő. 12. Háziállat. 13. Vissza: kályhában tüzel. 14. Tova. 15. Megfejtendő. 19. Egyip­tomi jobbágy neve volt. (+’). 23, Emelkedik a folyó vizszintje. 24, ...köt, kikezd vele. 26. Vissza: heg. 27. Mely személy? 29. LAR. 30. Római 550. 31. Start. 33. KT. 34. Megfejtendő. FÜGGŐLEGES 5 1. Zúz. a. Tejipari mellékter­mék. 3. Vissza: kettévág. 4. Név­elővel gyümölccsel vegyített sze­szes ital. 5. Gyilkolt. 6. KEÜ. 7. Megfejtendő. 10. Megfejtendő. 16, Tó a Szovjetunióban. 17. Vissza: tejtermék. 18. Ajándékoz. 20. LB. 21. Talál. 22. Forma. 27. Juttatás­ban részesül. 28. IJK. 31. Hely­rag, 32. Állóvíz. (—’). Megfejtendő: Vízszintes 1, 15, 34, függőleges 7, 10. Megyénkbeli községek. Múlt heti megfejtés: MÜZEJJM — GOT — NYÍRBÁ­TOR — BAROKK. Könyvjutalom; Nagy Katalin rsaholc, Sza.szi István Mátészalka, Szekretár Agnes és Deák Gyula Nyíregyháza. Tavasz készülődő Még itt kuksolt a február* mikor hét fürge napsugár fellibbentette már az ég ködből szóit szürke függönyét, s mint hét-ördöngős rendező, sziporkázóan szökkent elő. Lábán szivárványos cipő, kezében hétvarázs-ütő, azzal tett-vett a hó alatt, az meg buckástul elszaladt. Szaladt-szaladt és messze járt, a fák tövéig meg sem állt. És kotyogott, míg csordogált, s hátán vitte a napsugárt: — Fel-fel, hé, alvók, álmodok, virágok, fák, pufók gumók! Üj sípot kaptatok, rigók, csaphattok újra dáridót! Hangját egy szellő vette át, felébredt rá a hóvirág, hagymácskája is felderült, nyújtózott egyet és felült: — Fényes jóreggelt, napsugár! Jöttél, s a föld is táncra áll! Cipellőm sarkán tánc! fény. A bálból el ne késsek én! Gyorsan-gyorsan, az új ruhát! Fehérből fodros rokolyát és suhogó simaselyem zöld pruszükofc varrjá! nekem! És nézte azt a napsugárty amint szőtt, varrt és ujja járt, s ripsz-ropsz, fehérben állt a fák moh ás tövén a hóvirág* Szellő kapta e! derekát, ringatta mint legény a lányt. Jókedvében a kis virág még megette is magát, riszálva várta hátha int és körbe kéri táncba mind, sok társa, a tengernyi szín, az ibolya, a kankalin... Csak állt és várt, lengette szél, sehol virág, sehol levél, és csendesen leszegte szép fehérbe öltözött fejét. Azóta búvik így a fák mohás ölén a hóvirág. CSANYI GYÖNGYI KERESZTREJTVÉNY 1802 február 26-án született Hu­gó Victor. Az Európai romantika vezér egyénisége. — A Nyomo­rultak c. társadalmi regénye megeleveníti a XIX. század törté­nelmi eseményeit. A regény til­takozás: .... Folyt, a beküldendő sorokban. Beküldendő sorrendben: vízsz. I. , 7. függ. 12. Viasz. 68., 39. függ. 48. és 14. VÍZSZINTES: 12. Ütszakasz, közismert fran­cia szó. 13. Van hely részére. 15. Hegység Bulgáriában (+’). 16. A Vémász írójának csa^di neve. 18. Kifogástalan becsületes, ango­lul fonetikusan. 19. Kellemetlen ügy, összeütközés valakivel. 20. Ünnepelt színésznő. 21. Ez van a földgolyón. 22. Kétjegyű mással­hangzó. 24. OE. 25. Seftel egyik fele. 27. Repülőgép típus. 28. Sza­márhang. 29. Mutatószó többes­ben. 31. Kölcsönt visszafizet. 33. Bajbajutottan segít. 35. Vissza: levegő. 36. Meghatottan mond el. 38. LTU. 42. Vissza: K-val az ele­jén kábítószer. 43. Nem egész. 44. Ritka férfinév. 45. Tibeti szar­vasmarha -j- T. 46. Japán táncos­nők (—’). 47. Két azonos szemé­lyes névmás. 50. ,.Éktelen” szín. 52. Igen oroszul. 54. Román folyó. 56. ASE. 58. Ez is repülőgép típus. 59. Bántó humoros megjegyzés. rKét szó.) 62. Borsod—Abauj— Zemplén megyei község. 64. Őseink háza. 65. Latin körülbelül rövidítve. 67. Ha mégis. 69. Lo­vász aki a lovakat kantárszáron vezeti. FÜGGŐLEGES: 2. NTO. 3. Angol hosszmérték. 4. Elővételi jogok. Folyó a SZU- ban. 6. Vallás rövidítés. 7. AÉR. 8. Egymást követő betűk. 9. Mű­soros, zenés mulató. 10. Felvonó. II. Helyhatározó szó. 14. V. Hugó politikai szatírája. 17. Egykori la­tin üdvözlés. 19. Énekkari szólam. 23. Tintahal. 25. Közigazgatási bí­rói tisztségeket betöltő személyek az USA-ban. 26. Tanítómesék. 28. Érintetlen, sértetlen latinul. 30. Elrámoló. Si. „Hangtalanul” mu­lat. 32. DEA. *4. Gyorsan távo­zik. 36. E fűszer. 37. Gleccser ele­je. 40. Hónap rövidítés. 41. Kárt csinál. 49. Céljához jutó. 51. Ti­tokban lopott. 53. Névutó. 54. Surran. 55. Tál szélek. 56. Hatá­rozott névelő. 57. Magasra tart. 58. Ez megmarad a szó elszáll. 60. Becézett női név. 61. Azonos mássalhangzók. 62. Madár. 63 Sportegyesület rövidített neve. 66. Mint a 61. függőleges. A megfejtéseket legkésőbb március 6-ig kell beküldeni. Csak levelezőlapon beküldött megfejtéseket fogadunk eL Február 12-i rejtvénypályáza­tunk helyes megfejtése: A világ legtermé­kenyebb feltalálója. Szénszálas izzólámpa. Hengeres fonográf. Szénpormikrofon. Nyertesek: Hogyan Mihályné, özv. Rádi Sándorné és Szabó Pál nyíregyházi Dávid József bese- nyődi, Kocsár Imre csengeri, Papp Krisztina mezőladányi, Bó- dogán Zoltánná nagykállói, Hoz­mán Hona nyírbátori, Pálur Gé- záné nyírgyulají és Miliő József záhonyi kedves rejtvény fej tőink. A ny ereményköny veket postán elküldtük» Törd a fejed ÚTTÖRŐPOSTA Levelek a nyíregyházi pajtásoktól Ma jelentkezik először „Üttörőposta” rovatunk, a nyír­egyházi 4. számú altalános iskola úttörőinek legjobb leve- leit közöljük benne. Ezentúl azonban a megye valamennyi úttörőcsapatától várjuk a leveleket. írjátok meg, mi történi nálatok, mit csináltok a „Három tavaszt ünnepelünk” ak­cióban, hogyan segítitek egymást, a kisdobosokat, az óvo­dásokat... Minden héten közölni fogjuk a legjobb levele­ket. Kérjük, hogy a szerkesztőségünknek címzett borítékra írjatok rá: „Üttörőposta.” A „Három tavaszt ünnepiünk^ akció A iái őrsünket Őzikének hívják. Még csak először vagyok őrsvezető, és elég nehéz dolgom van, de a lá­nyok sokat segítenek nekem. Az őrsi foglalkozásban a játékot szeretik a legjobban Egyszer akadályversenyen voltunk az úttörőházban, es egy társasjátékot nyertünk. Ezzel egyszerre négyen játsz- hatnak és nagyon szeretjük. Szeretünk szórakozni más­képpen is, ezért mozifele­lőst választottunk. Ha jó fil­met játszanak valamelyik moziban, közösen megnéz­zük. Közösen hallgattuk meg Ánghi Csaba előadását iá az állatkert lakóiról. A szórakozás mellett ko­moly munkát is végzünk, Sok képet gyűjtöttünk Le­ninről és a Vörös Zászló hőséiről. Nemrég teli ma­dáretetőt készítettünk as éhező madárkáknak. Szalon- nabórt, faggyúdarabkákat tettünk bele. Ezt a „Három tavaszt ün­nepiünk” akció keretében csináltuk. Sziky Csilla őrsvezető Megemlékezés a hősök rőt Segítjük úttörőcsapatun­kat, kisdobosokat, óvodáso­kat egyaránt. Legutóbb a Csillag utcai óvodásoknak javítottuk meg a játékaikat. Nagyon boldogok voltunk, hogy valami jót tehettünk másért. Az óvó néni megdi­csérte munkánkat. Nagy tervünk kezd való­ra válni. Kun Béláról ké­szítünk albumot. Búcsúaján­déknak szánjuk csapatunk­nak, mivel mi már nyolca­dik osztályosok vagyunk. Szeretnénk ha jó velemeny- nyel lennének őrsünkről. Komoly munkát is vég­zünk. A „Három tavaszt ün­nepelünk” akcióban szeret­nénk megemlékezni a har­cosokról, akik hősiesen har­coltak szép hazánk szabad­ságáért. Nagyon szeretnénk, ha veterán forradalmárral beszélgetnénk népünk har­cairól. Kusnyerik Katalin a Hattyú őrs vezetője Mi akar8Z leírni.' Ezzel a kérdéssel foglal­koztunk az elmúlt összejö­vetelen. Nagyon nagy prob­léma a pályaválasztás. A je­lentkezési lap a kezünkben van, de nem tudjuk mit írjunk rá, hogy fel is ve­gyenek, és nekünk is ked­vünk legyen hozzá. Nagyon kevés pályát ismerünk úgy hogy azt életcélunknak vá­laszthassuk. Nekem sincs valami sol< ismeretem ezzel kapcsolat­ban, de a megjelent „Pálya- választási tanácsadó” című kis füzetből, a televízióból, meg innen-onnan csak ta­pasztaltam valamit. Mégis legjobbnak láttam őrsömmel együtt ellátogatni egy pá­lyaválasztási ankétra. A városi tanács előadója nagyon sok továbbtanulási lehetőséget sorolt fel, de mellette ott volt a statiszti­kai adat is, hogy három- négyszeres túljelentkezés van. Szegény nyolcadikos* törheted a fejed, hova is fog jelenkezni. A foglalkozás célja as volt, hogy megismertessük pajtásainkkal a lehetősé­geket. Huba Judit nyolcadikos őrsvezető Délutáni iejtöző láték a négyzetekkel Valamennyi négyzetünk visel egy számot. A számok és szövegünk segítségével a vízszintes sorokban irodal­munk kiválóságainak nevét fedezhetjük fel. l+9=helyrag. 14+24= ajándékoz. 20+10+2=idő- határozó. 8+ll+15+9=csu- pasz. 19+23+4+25+16=küi- területi lakott hely. 6+7+17 +5=ez is szarvasmarha. 25=18. 22+13+3=átjárnak rajta. 12+21=sakkfigura mássalhangzói. Megfejtendők: a TázsraB= tes sorok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom