Kelet-Magyarország, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-26 / 49. szám

ö gyors ütemben iparosodó tiszalöki járásban A szociális ellátottság érde­kében étterem, konyha, öltö­ző, fürdők és üzemorvosi rendelő építése szükséges. Változást hozott a község életében a gépállomás utód­iaként létrehozott Mezőgaz- íasági Gépjavító Állomás. A Tiszavasvári Alkaloida új létesítménye: a készáru üzemrész. 8$§ házsorok Tiszává*váriban. A megye legkisebb járása. Háromszáznyolcvankét négy­zetkilométernyi területe a megyének csak egytizenötö- dét foglalja el. öt községé­ben és a környező tanyákon lakók száma még a 30 ezret sem éri el. Mégis itt kezdő­dött el a felszabadulás utáni évek egyik legnagyobb — or­szágos szinten is egyedülálló — beruházása. Nem csak a járásban, ha­nem a megyében, sőt az egész országban is nagy esemény- teámba ment, amikor 1954­erőmű összesen mintegy 438 millió kilowattóra villamos energiát termelt. Ennek ér­téke majdnem pontosan meg­egyezik az erőmű bruttó be­ruházási összegével. Az öntözővíz és a villamos energia ma már minimá­lis költséggel jut el a földek­re, illetve az üzemekbe, lakó­házakba. A szeszélyes Tiszát engedelmes, hasznot hajtó társává szelídítette az emberi tudás és akarat. A gigászi munkát jelentő feladat elvégzését követő koztat és a termelési érték meghaladja a 70 millió fo­rintot. A bővítés teljes befe­jezése után — 1972-ben — a gyár kapacitása termelési ér­tékben már közel egymilliárd forint lesz. A foglalkoztatot­tak száma pedig 2255-re emelkedik. A termelő üzemekkel együtt kiépül, illetve bővül az ipari szolgáltatások rend­szere is, Űj iparvágány épül, bővítik az erőművet, az ipari- és ivóvízszolgáltatást, laboratóriumokat létesítenek. A Tiszalöki Vegyes Ktsz asztalosrészlege az Idén mint­egy 700 garnitúra konyhabútort készít. A képen: Bereczky Demeter, Róka Bálint, Zema János, Kovács János és Juhász József. Az éj özem gyors Iramé fej­lődése meglepő. Jelenleg mintegy félezer erőgép javí­tását végzik el évente, ebből kétszázat főjavításra hoznak alá tartozó műhely eddig csak a saját hajópark fel­újítását, javítását végezte, de szó van arról, hogy a kö­zeljövőben ellátja majd az összes tiszai hajók karban­tartásával kapcsolatos fel­adatokat is. Már készül a terv egy sójatér építésére, mely­nek költsége meghaladja a hárommilliót. A munka so­rán mintegy tízezer köbmé­ter földet kell majd megmoz­gatni. Ezt még a tél folya­mán meg akarják kezdeni, hogy a most még szabad földmunkagépek kapacitását hasznosítsák. Bővül az idén a tiszavas­vári téglagyár is. Már épül­nek az új vasbeton szerkeze­tű kellerszínek, összesen tíz darab. Ezek a színek már márciusra, a nyerstéglagyár­tás megkezdésére elkészül­nek. A nyerstégla szárítását az elmúlt évben még csak harminc százalékban tudták kellerszinekben megoldani. Ez évben az arány már öt­ven százalékos lesz. Nem csak a selejt lesz ezáltal ke­vesebb, hanem évente két­millió téglával növekszik majd a gyár kapacitása. Gyors ütemben fejlődik a járás két vegyes ktsz-e is, a tiszalöki és a tiszavasvári. A lakossági és közületi szolgál­tató feladatokat ellátó két szövetkezet termelése az el­múlt öt év alatt meghárom­szorozódott. A foglalkozta­tottak száma már meghaladja a kétszázat. A járás két községének gyors ütemű iparosodása ki­hatással lesz nem csak a kör­nyékre, hanem — egyes vo­natkozásaiban — jelentkezni fog a megye életében is. A legfrissebb felmérések sze. rint ugyan a járásban mint­egy ezer eljáró ingázó van, s az alkaloida elsősor­ban ezek bevonásával akarja megoldani a rövidesen je­lentkező létszámigényét. A teljes létszámf eltöltéshez azonban közel kétezer új em­berre lesz szükség. Közöttük hatvan diplomásra, 164 technikusra és 680 szakmun­kásra is. A műszaki és adminisztra­tív felső- és középkáderek biztosítása — ilyen rövid idő alatt — csak megfelelő laká­sok juttatásával oldható meg, A tervezett lakásigény 1972= ig — a jelenleg meglévő 84 mellé — újabb 250. A bőví­tés első ütemében szükséges 150 lakásból 18-at a tanáé# építtet, 78-at ipari alapberu= házásból, 27-et a Gyógv= szeripari Tröszt finanszíroz a többit pedig a gyár saját beruházásból építi meg. Terv szerint az üzemibe« mintegy negyven százalék­ban női munkaerőt alkal­maznak majd. A mintegy 800—900 nő munkába állítását azonban csak úgy lehet meg­oldani, ha a gyerekek böl­csődei és óvodai elhelyezését megnyugtató módon meg­oldják. Éppen ezért ezek építését is el kell kezdeni. A gyár már tárgyalásokat foly­tat a helyi fmsz-el a munká­sok és a gyári lakótelep ke­reskedelmi szolgáltatási ellá­tását kielégítő módon meg­oldó létesítmények megvaló­sításáról. Ugyanakkor gon­doskodni kell megfelelő autóbuszközlekedésről is a bejáró dolgozók részére. A kicsi járás nagy gondjai mindjobban Tiszavasváriban jelentkeznek. Az iparita- nuló-képzés meggyorsítására bővíteni kell a helyi szak­munkásképző intézetet A gyár másfél millió forinttal járul hozzá újabb nyolc tanterem építéséhez. Az új iskolaépülettel lehetővé válik a tanulóotthon bővítése is. Ezzel a beiskolázás más köz­ségben lakók részére is lehe= tővé válik. A gimnázium a községbe« jelenleg — szükségmegoldás­ként — az általános iskolai épületében működik. Üj gim­názium építése szükséges, szakközépiskola jelleggel. Ugyanakkor felvetődik az igény diákotthon létesítésére is. A milliárd ok újabb mil­liókat követelnek. Szokás- mondás: „Evés köziben jön meg az étvány.” S hogy van mit aprítani már a „tejbe” a járás lakóinak, azt a statisz­tika is bizonyítja: Az elmúlt 15 év alatt a járásban két­ezer kislakás épült, a taka­rékbetét-állomány öt év alatt 5 millióról 26 millióra emel­kedett, s közel százan ren­delkeznek személygépkocsi­val. Négy év alatt öt tanya kapott villanyt és folyamat­ban van újabb három tele­pülés villamosítása is. Kor­szerű éttermet kapott Ti- szalök és Tiszavasvári, a já­rási székhelyen a harmadik ötéves tervben rendelőinté­zet építését tervezik, cuk­rászda van már minden köz­ségben. A felszabadulás előtt csa­pán pár százan dolgoztak az iparban, ma már mintegy másfél ezren, s számuk ma már hatványozódik. A befek* tetett milliók a járás dolgom zóinak szorgalmas munkájí nyomán bőven kamatoznak: loth Arjáí Kijavított erőgépek sorakoznak a Tiszavasvári Gépállomás udvarán. be. De már ettől többre is képesek. El tudják készíte­ni — az öntésen kívül — a mezőgazdasági gépekhez szükséges összes alkatrésze­ket. Az országban egyedül itt újítanak fel Diesel ada­goló elemeket. A termelési érték a kezdeti 67 millióról már évi 85 millióra emelke­dett. A foglalkoztatottságra vo­natkozóan egy kis statiszti­ka: Az üzem a gépállomástól 133 traktorost és 46 műhely­munkást „örökölt”. A női dolgozók száma hét volt A jelenlegi létszám megoszlása a következő: 33 traktoros, 377 műhelymunkás. Ebből az összes foglalkoztatott nők száma 86. Az iparosodás jelei a járá­si székhelyen is mutatkoz­nak. 1962-ben megváltozott a tanácsi üzem profilja, és Tiszalöki Faipari Vállalat néven megkezdte a gyümöl­csösládák és a zárlécek gyártását. A központi telep fejlesztésére két év alatt több, mint kétmillió forin­tot költöttek. Az éves ter­melési terv, 350 munkás fog­lalkoztatásával már elérte a negyvenmilliót Ez év elején a fejlődés újabb stádiumába ért a vál­lalat. Faipari tevékenységét átvette az Országos Ládaipa­ri Vállalat A profilgazda két év alatt mintegy 10—15 millió forint beruházással fejleszti, korszerűsíti a tele­pet, iparvágányt is épít. A tervezett bővítés során — elsősorban a ládagyártásnál — előreláthatóan újabb 200 —250, főleg női munkaerő al­kalmazását teszik lehetővé. A járás legfiatalabb üzeme az alig három éve megala­kult tiszalöki hajójavító. Az 1964-ben még csak tíz em­bert foglalkoztató üzem lét­száma ma már meghatszoro­zódott, s éves tervük már meghaladja a négymillió fo­rintot A vízügy felügyelete bér átadták rendeltetésének a duzzasztóművet, majd két évvel később — 1956-ban — az áramot is termelő erőmű­it A kissé feledésbe menő Síagy beruházásról ma már kevesebb szó esik, pedig— A népgazdaság számára — az akkori gazdasági viszo­nyok között — nagy áldoza­tot és erőfeszítéseket jelen­tő beruházás — mai érték­ben számítva — közel egy- mílliárd . forintba került. A befektetett pénz azonban meghozta gyümölcsét. A több mint tíz éve működő duzzasztómű azóta két és fél milliárd köbméter vizet jut­tatott el a Keleti-, majd a Nyugati Főcsatornába is. A csatornák mentén megszűnt az évszázadokon át pusztító aszály, virágzó, nagy hasznot hajtó öntözéses gazdálkodást honosíthattak meg, halasta­vakat építettek az állami és szövetkezeti gazdaságok. Közgazdászok számítása sze­rint az így keletkezett több­lettermés már jócskán fede­zi a duzzasztómű beruházási költségeit. Talán kevesen tudják, hogy ez egész beruházásban a vil­lamos energia termelése csak harmadrendű feladatként szerepelt. Mégis — a három turbina, illetve generátor üzembe helyezése után — a termelt villamos energia fe­dezte egész Szabolcs-Szatmár megye igényeit. Persze, azóta tíz év telt eL Egy évtized ro­hamos iramú fejlődését bizo- ayítja legjobban az, hogy ez *v. energiamennyiség ma már Nyíregyházának sem lenne elegendő. tizembe helyezése óta az években — Iparfejlesztés te­kintetében — viszonylagos nyugalom következett. Az ipar fejlesztését csupán a Tiszavasvári Alkaloidában végzett kisebb beruhá­zások jelentették. Ebben az időszakban alakult még egy tanácsi vállalat Tiszalökön a gépállomás.. Tiszavasvári­ban és két kisipari szövetke­zet. A vidéki ipartelepítési program megvalósítása és a helyi iparpolitikai tervfelada­tok; következetes végrehajtá­sa — a párt, a tanács és a tömegszervezetek aktív kez­deményezésére — a tiszalöki járás életében is döntő vál­tozást eredményezett. A fej­lődés üteme különösen a hat. vanas években mutat foko­zódó tendenciát. Két évvel ezelőtt befejező­dött a Tiszavasvári Alka­loida Gyógyszervegyészeti Gyár törzsgyárának rekonst­rukciója. Korszerűsítették a mákalkaloidák hagyományos technológiáját. A vidéki ipartelepítésről szóló párt- és kormányhatározat végrehaj. tasa során folyamatban van a gyár további bővítése is. Az 1972-ig befejeződő bőví­tés első és második szakaszá­ban és a törzsgyár rekonst­rukciója során közel egymil­liárd forinttal növekszik a gyár állóeszköz értéke. A nagyarányú bővítések után megkezdhetik a nagy tömegű szintetikus gyógy­szeralapanyag gyártását. Ugyanakkor tablettázó- és kiszerelő üzemet is létesíte­nek. A kapacitás növelése következtében a gyár máris közel félezer embert foglal­Gyümölcsöző milliárdok Hammel József felvételei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom