Kelet-Magyarország, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-25 / 48. szám

Társadalmunkban mind hatékonyabban érvényesül a szocialista demokratizmus Dr. Gombás Sándor beszéde a demecseri választási nagygyűlésen A Hazafias Népfront köz­ségi bizottsága rendezésében válasz! «sí nagygyűlést tar- tottaK csütörtökön este a üe- meLseri művelődési házban. Zelc Mihály, a HNF közsé­gi bizottságának elnöke kö­szöntötte a gyűlés közel fél­ezer résztvevőjét, köztük az elnökségben helyet foglaló dr. Gombás Sándort, a me­gyei pártbizottság titkárát, dr. Pivarnyik Jánost, a Nyír­egyházi Járási Tanács VB. titkárát, Tóth Ernőt, a járá­si pártbizottság osztályveze­tőjét, Forgács József községi párttitkárt és Nagy Jánost, a községi tanács vb elnö­két. Ezt követően dr. Gom­bás Sándor mondott beszé­det. Először a megyei pártbi­zottság, a Hazafias Nép­front megyei bizottsága és a megyei tanács üdvözletét tolmácsolta, majd Így foly­tatta : — Megköszönöm Deme- cser község dolgozóinak, hogy a Hazafias Népfront javaslatára a 31-es megyei választókerületben megyei tanácstagnak jelöltek. Igyek­szem úgy dolgozni a jövő­ben, hogy rászolgáljak erre a bizalomra, ügy gondolom, ez az előlegezett bizalom mindenekelőtt .annak a po­litikának szól, mely a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt vezetésével, a széles dolgo­zó tömegek aktív részvételé­vel alakítja, vezeti a szo­cializmus teljes felépítéséért vívott harcot. A továbbiakban az előadó arról az eredményes, szilárd politikáról szólt, amely átfog­ja egész társadalmunk dolgo­zóinak érdekeit. E politika, népfrontpolitika és jól szolgálja a szocialista nem­zeti egység megteremtését. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy szocializmust építő munkánkban egyre hatéko­nyabban érvényesül a de­mokratizmus. Azt jelenti ez — mondotta — hogy a szo­cializmus mindenkinek épül: szükségszerű tehát, hogy cél­jaink megjelölésében és fela­dataink végrehajtásában pártállásra, világnézetre, nemre való tekintet nélkül mindenki véleményt nyilvá­níthasson s részt vállaljon a munkából. A szocialista demokratiz­mus erősödését példázza az a nagyfokú politikai aktivi­tás, melyet a megyében meg­tartott, több, mint 6,5 ezer jelölőgyűlésen tapasztalhat­tunk az elmúlt hetekben — mondta, majd azzal foly­tatta: e gyűléseken a 375 ezer szavazópolgárnak közel a fele jelent meg, húszezren szólaltak fel, mondtak vé­leményt az eddig elvégzett munkáról és tettek javasla­tot a jövőre vonatkozóan. Amikor a különböző politi­kai, gazdasági, vagy kultu­rális kérdésekről beszéltek a felszólalók, kitűnt: me­gyénk dolgozói helyeslik és támogatják az eddig köve­tett politikát, annak töretlen folytatását, s kifejezik azt is, hogy bizakodással tekin­tenek a jöVőbe. — Politikánk kialakításá­ban, építőmunkánkban az egész nép részt vesz. Nyu­godtan elmondhatjuk, hogy aki ezt a politikát támogat­ta, aki e politikáért dolgo­zik, annak nem kell szé­gyenkeznie, nyugodtan néz­het bárki szemébe. — Majd arról beszélt: eredményein­ket legvadabb ellenségeink sem tudják cáfolni, kény­telenek elismerni. Beszéde további részében Gombás elvtárs a harmadik ötéves terv céljairól, követelmé­nyeiről szólt. Arról, hogy e terv lényege az ország erő­forrásainak gyarapítása, a nemzeti jövedelem emelése, hogy állandóan növekedjék a lakosság fogyasztása, ja­vuljanak életkörülményei, szociális és kulturális ellá­tottsága. Ennek érdekében dolgoztuk ki a gazdaságirá­nyítás rendszerének reform­ját, melynek lényege többek között a'rendelkezésre álló erőkkel való jobb gazdálko­dás, szocialista rendszerünk erősítése, a szocialista társa­dalmunk teljes felépítéséért folytatott harc mielőbbi meg­vívása; ezzel összefüggésben a termelőerők fejlesztése, a szocialista demokratizmus továbbszélesítése. E nagy jelentőségű cél megvalósítá­sa becsületes, lelkiismeretes munkát követei minden dol­gozótól. Ezután az előadó a me­gyénket közvetlenül érintő belpolitikai kérdésekről szólt: az újabb munkaalkalmak megteremtésének fontossá­gáról, a gyenge termelőszö­vetkezetek megszilárdításá­ról, arról, hogy a tsz-ek to­vábbi fejlődésében is rend­kívüli jelentősége van a szo­cialista demokratizmus erő­sítésének, a tsz-vezetők és tagok jogai, kötelességei he­lyes érvényesülésének. Be­szélt arról, hogy a tsz-ek po­litikai-gazdasági erősítésében milyen jelentősek, hatásosak lesznek a már megtett és a jövőben várható intézkedé­sek. így például a tsz-nyug- díjrendszer, a társadalombiz­tosítás fejlesztése, a gyer­mekgondozási segély, a tsz- tanácsok létrehozása, stb A továbbiakban az elő­adó a közelgő sürgős ta­vaszi munkák jó elvégzésé­re hívta fel a figyelmet, s beszélt arról, hogy megyénk dolgozói is méltóképpen ké­szülnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának megünnep­lésére. Majd azokról a kér­désekről szólt, melyeket a demecseri jelölőgyűléseken vetettek fel a választópolgá­rok a község fejlesztésével, a tanyatelepülés égető gond­jaival, az oktatással, a köz­lekedéssel, a női munkaerő foglalkoztatásával kapcso­latban. Beszéde végén Gom­bás Sándor az időszerű kül­politikai eseményekről adott tájékoztatást Tabarékbctétgyűjtésben országosan első a megyei OTP Az OTP Szabolcs-Szatmár .megyei igazgatósága a múlt évi takarékbetétgyűjtés szá­zalékos teljesítésében — megelőzve a 22 budapesti és a 18 megyei igazgatóságot — országosan az első lett. Megyénk takarékbetétál­lománya az elmúlt év végé­re elérte a 635 millió forin­tot, s ez a szám, — külö­nösen most, a zárszámadá­sok idején — tovább növe­kedett. 1967-ben eddig mint­egy negyvenmillió forintot helyeztek el a szabolcsi dol­gozók a takarékban, s en­nek több, mint fele, a ter­melőszövetkezeti parasztság vagyona. Különösen szembe­tűnő volt a növekedés janu­árban, amikor a múlt évi 23 millió forinttal szemben 31,3 millió került a takarékba. Igen népszerűek a gépko­esi-nyereménybetétkönyvek. Csak januárban 14,5 millió forint értékű kötvényt vál­tottak. A szerencse kedve­zett a szabolcsiaknak, eddig 99 gépkocsit nyertek me­gyénkben. A gépkocsi-nye- reménybetétkönyvekben el­helyezett összeg különben meghaladja a 77 millió fo­rintot. Földes Pál: Régi képviselőválasztások A „Magyarország” 1905. január 24-i száma a követ­kezőket írja: „Hogy miként néznek kj a Tisza-féle választások és hogy különösen két ember, Ilosvay főszolgabíró és ízig Vilmos szolgabíró milyen törvénytelenségeket követ­nek el, az az alábbiakból tűnik ki: Ilosvay főszolga­bíró tanúk előtt oda nyilat­kozott, hogy inkább kato­nasággal veret* szét a népet, de az egyesült ellenzék 48» as függetlenségi párt jelölt­je Mátészalkáról mandátu­mot el nem visz, bármek­kora többsége is lenne. A szolgabíró ízig Vilmos egész nyíltan és leplezetle­nül korteskedik és presszio­nál a kormánypártj jelölt érdekében. Éjjel jár házról házra, és többek előtt hív­ja fel a szavazókat, hogy kormánypárti jelöltre sza­vazzanak, mert csütörtök után — a választás napja — péntek következik, s akkor majd ismét ő lesz az úr, s irgalmatlanul elbánik azokkal, akik ellenszegül­nek. A függetlenségi és 48­A szolgabíró világ as párt jelöltje iránti sze­retet és tiszteletből Tolna megyéből, ahonnan a füg­getlenségi jelölt származik, tisztességes és becsületes szavazópolgárok jöttek a mátészalkai kerületbe, az itteni választópolgárokhoz vendégségbe, hogy tanúsá­got tegyenek a független­ségi jelölt becsületes háza­sságáról és elvhűségéről. Természetesen községi bizo­nyítvánnyal igazolták, hogy tisztességes és becsületes szavazópolgárok, ízig szol­gabíró ezen derék és haza­fias magyar emberek közül kettőt, névleg Ferenc Józse­fet és Papinya Mihályt oly címen fogatta el, hogy a Mátészalkától mintegy 10 kilamé*erre eső Csaholv községben, mint alföldi szo­cialista izgatókat fogatta el őket, éppen amikor az is­tentiszteletről kijöttek, Ne­vezettek felmutatták a csendőröknek igazolványai­kat, s dacára ennek, meg­bilincselve Mátészalkára kí­sérték őket a szolgabfró elé, ki megmotoz) a tta azokat, írásaikat elvette, olyan qualifikálhatatlan durvasá­gokkal Illette őket, melyek egyáltalában reprodukálha­tatlanok. A két elfogott ember igazolására megjelen­tek Dienes Lajos nagydo­bosi földbirtokos, Fuchs Je­nő dr. ügyvéd, Kovács Gyu­la. A bejövő Ilosvay főbíró Kovács Gyulát kiutasítással fenyegette. Ez polgári jogai­ra hivatkozva kijelentette, hogy akkor fog távozni, ha neki jól esik. A főszolgabíró az ott jelenlévő két csend­őrre mutatva újólag felhív­ta Kovács Gyulát, hogy azonnal hagyja el a ter­met, mert esendőrségge] ve­zetteti ki. Mire Kovács Gyula azt válaszolta: sze­retném azt a főszolgabírót látni, aki engem csendő­rökkel kísértet ki onnan, ahol jogom van lenni. Pró­bálja meg, ha meri, ha még emberére nem akadt. A főszolgabírónak úgylát­szik elment a bátorsága mert dühösen ő távozott el a teremből. Érzik a hatalmi presszio- nálás szükségét, mert lát­ják, hogy Szúnyog Mi- hályban és korteseiben em­AZ 50. ÉVFORDULÓ TISZTELETÉRE Versenyfelhívás a megye ifjúsági szocialista brigádjaihoz Szerdán a záhonyi va­sutas művelődési házban területi ifjúmunkás tanács­kozást tartottak. A tanács­kozáson részt vett és vitain­dító beszámolót tartott Ja­kab Miklós, a kisvárdai já­rási pártbizottság első tit­kára. Megjelent a tanács­kozáson Békési Rezső, a MÁV debreceni igazgatósá­gának helyettes vezetője A tanácskozáson a körzet KISZ-titkárai, ifjúsági szo­cialista brigádjainak veze­tői és tagjai, gazdasági, párt- és szakszervezeti ve­zetői vettek részt. A vita után — amelyben a felszólalók beszámoltak eredményeikről, s követke­ző feladataikról, — Pál Zoltán, a KISZ megyei bi­zottságának munkatársa át­adta a Kisvárdai Vas- és Gépipari Ktsz „Ságvári" ifjúsági szocialista brigád­jának a KISZ megyei bi­aottBágánaic vándor zászla­ját, amelyet a KISZ megyei bizottsága és a KISZÖV ál­tal közösen kiírt brigád- verseny győztesének aján­lottak föl. A brigád a zászlón kívül labdarúgó-fel­szerelést és a KISZÖV-től 3000 forint jutalmat kapott. Bírta Bertalan, a győztes brigád vezetője társai ne­vében újabb versenyre hív­ta a megye ifjúsági szocia­lista brigádjait a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom 50' évfordulója és a KISZ kongresszusa tiszte­letére — csatlakozva a SZOT és a KISZ Központi Bizottságának felhívásához ia, — az alábbi értékelési szempontok alapján: 1. a termelési tervek túl­teljesítése; 2. az egy főre jutó terme­lési érték tervének teljesí­tése a termelékenység növe­lése révén; 3. a minőségi munka j*- vitása; 4. anyag és szerszámtaka­rékosság révén az önköltség csökkentése; 5. az újítómozgalomban való részvétel, a műszaki fejlesztés fokozottabb támo­gatása; 6. társadalmi munkavál­lalás a szociális és kommu­nális létesítmények fölépí­tésének meggyorsítása érde­kében ; 7 fokozottabb részvétel a politikai és kulturális tevé­kenységben : 8 vietnami műszakok kezdeményezése az üzemen belül; 9. a munkavédelmi elő­írások betartása, a bajese­tek megszüntetése. A tanácskozáson több vasúti és üzemi szocialista brigád nevében jelentettek be csatlakozásukat a felszó­lalók a kisvórdaiak ver­senyfelhívásához. Háromszor húsz „Ne törje magát. Bállá űr“ — Amik az emberről szólnak Mert egy gyerek még tanul Egy ember kiállt a sor­ból. Miután megtartotta be­számolóját, az újonnan vá­lasztandó szel; szervezeti bizottságnak jó munkát kí­vánva kissé árnyaltabb lett a hangja. Aztán leült. Nagy figyelemmel kísérte az ese­ményeket, s amikor a jelö­lőbizottság elnöke az új szb névsorát ismertette, areizma sem rezdült. Pedig azt, hogy Bállá József, azt a nevet nem olvasták. Vajon mire gondolhatott Bállá József ott az oszlop mellett? Jutott eszébe, hogy több mint negyven évvel ezelőtt 1925-ben lett vas­utas. Sárospatakon vasúti pályamunkás. Gondolt-e ar­ra, hogy akkor erős akarat­tal többre vágyott Beirat­kozott magánúton középis­kolába, mert az volt az el­gondolása: vasúti segédtiszt lesz. Két osztályt kijárt már, amikor az állomásfő­nök közölte: — Bállá úr, ne törje ma­gát, úgy sincs segédtiszti ál­lás, csak altiszti. Az altiszti álláshoz a maga iskolája éppen elég. Bállá „úr” nem törte ma­gát. Józan meggondolásból, arra gondolt, ha makacsko- dik a munkainséges idő­ben. még azt is elvesztheti, amit megszerzett. Altiszt lett. Nem „krampácsolt” to­berükre találtak, hogy nem hagyja a nép jussát, sőt ezek az erőszakoskodások, s kínos vergődések, csak a függetlenségi párt hasznára válnak, mert a nép csak annál inkább kitart a 48-as zászló mellett és annál lel­kesebben tömörül Szúnyog Mihály körüL" A választási harc gyeplő­jét Kovács Gyula erős kezéből a szolgabírák nem tudták kiragadni. Kossuth levele a házfalak plakát­jain, a pirostollas szavazók fölénye a falukban, az asz- szonyok, leányok büszke jókedve, ahogy mellünket télikabátjukon is fitogtat­ták, előre mutatta a függet­lenségi zászló győzelmét, így is volt, ha nem is könv- nyen. A megőrzött eredeti mandátum adatai szerint, a cca 3800 fő összválasztó- ból, csak 2460 fő szavazott és abból a főszolgabírói — csendőri nyomásra, az utol­só emberig mozgósítva, este 11-ig húzva a választásokat, Nagy László alispánra 1192- en, és rám 1268-an szavaz­tak, tehát csak 76 szótöbb­séggel nyertem meg a má­tészalkai mandátumot. De ez a kis szótöbbség nem fejezi kj a függetlenségi 48- as politika gvőz.elmének tényleges jelentőségét. Az 1905 január 26-i vá­lasztásokon megbukott a három évtizeden át uralko­dó szabadelvű párt és győ­vább, vonatra került, vonat­jegyeket kezelt. Alig akadt munkája. Ki ült akkor vo­natra? Pedig az emberek ott a hegyalján mindennap éjszakában indultak útra, gyalog, hogy reggelre mun­kába érjenek. Nem lehet tudni, gon­dolt-e ezekre Bállá József. Talán még az sem jutott eszébe, hogy 1945-ben elsők között lépett be a kommu­nista pártba, lett szakszer­vezeti tag. A szakszervezet­ben tisztségviselőnek elő­ször 1946-ban választották. A nagyhalászi állomáson dogozott. Szerette volna el­érni, hogy az állomáson mindenki szervezett munka? legyen. Ért el sikereket. Egy négygyermekes elő- munkást azonban nehéz volt meggyőzni. A darabo­san mozgó és gondolkodó vasutas szűkszavú volt és kétkedő. — Magyarázza meg ne­kem Bállá elvtárs, mi hasz­nom lesz abból, ha belépek a szakszervezetbe? Talán egy kissé erőtlen volt a magyarázat Az elő- munkás nem lett szakszer- vezeti tag. Csak később. Amikor a családi körülmé­nyek segélykérésre ösztö­nözték és látta, hogy a szakszervezet — bár nem volt tag — adott segélyt, sőt a pályamunkásból lett zott az egyesült ellenzék, élén a 48-as függetlenségi párttal, mely 75-ről 166- ra növelte mandátumainak számát. E között volt az én mandátumom is. Bejutot­tunk tehát a Parlamentbe, de mint ahogy nemsokára kisült, ott valójában semmit sem tehettünk. A megvert kormány hivatalból vitte tovább az ország ügyeit ég Tiszáók minden gondja az volt, hogy az udvar szolgá­latában hogyan lehetne semmissé tenni a független­ségi ellenzék győzelmét. A választások utón egy fél évvel, július 18-án a király, darabontjai, testőrei pa­rancsnokát báró Fejérváry tábornokot nevezte ki mi­niszterelnöknek, egy úgy­nevezett hivatalnokkor­mány élére. A darabont- kormány feladata az volt. hogy elnémítsa a függet­lenségi ellenzéket és ezért elnapolta az országgyűlést, ás egy évi huzavona után 1906 februárjában feloszlat­ták a képviselőházat. Az új országgyűlést az alkot­mány értelmében 3 hónapon belül, tehát május 19-ére kellett összehívni és az új választásokat április 9-ip kellett elrendelni, Tehát már több mint egy évig voltam képviselő, de az or­szággyűlésben, kerületem érdekében alig tehettem va­lamit (Folytatjuk) állomásfőnök még kü­lön jutalmat Is kijárt, aa előmunkásnak megváltozott a véleménye, Elteltek az évek. Három egyenlő részben. Húsz év a fiatalság. Húsz év szol­gálat 45 előtt és húsz év szolgálat a felszabadulástól. Ott az oszlop mellett Bállá József arra sem igen gondolt, hogy mi is volt a különbség a húsz évek kö­zött. A két húsz évben ke­vés lehetőséggel, szűk ’.'olt a keret és ebben a keretben csekély a tartalom. A har­madik húsz év már telítve volt lehetőségekkel, életcé­lokkal. Ennek ellenére kér­dezhetné bárki, miért is lépett a pártba, a szakszer­vezetbe Bállá József önmagában nem egyszer tisztázta már a volt pálya­munkás Mégis, nem köny- nyű dolog az érzéseket azonnal, spontán kifejezni. Az apja házánál négy gye­rek volt. Az apja 1919-ben csendőrök elől bújt. De az is válasz lehet: ,.ne törje magát Bállá úr”. Persze Bállá József akkor ponto­san nem igen tudta. de remélte, hogy az ő gyerme­keinek nem szabnak kor­látokat, képességeik szerint tanulhatnak. Tanultak is. Kettő egyetemet végzett, a lánya érettségizett, a legki­sebb gyerek még gimna­zista. A MÁV nyíregyházi állo­más ebédlőjében Bállá Jó­zsefen kívül még kilencven ember ült. Szakszervezeti bizottságot választottak. Többnyire teljesen új em­bereket. Arra már gondolt Bállá József:-m így választottak meg engem is először a szám- vizsgáló bizottság elnöké­nek, 1951-ben Attól kezdve mindig erre a posztra vá­lasztottak. Eljárt az idő. Azért a szakszervezeti munka értékelésekor szólni kellett volna egy-két mon­datban, erről az emberről. Vagy talán szóltak? Igen. A titkár mondta, hogy az állomás területén 1965-ben 27 brigád. 1966-ban már 57 brigád kötött szerződést a szocialista brigád cím el­nyerésére. Bállá József sze­mély szerint két szocialista brigádot szervezett Egyet az Április 4. brigádot a Beloiannisz téri állomáson, a másikat tavaly a Sóstó­gyógyfürdő állomáson. Az új szb beiktatásán már nem volt ott Bállá József, átadta a stafétát, Helvére újak álltak a sorba. Egy hónap múlva gazdasági munkáját is átadja Nyug­díjba megy. Prrszp elhatá­rozása — erre is sokat gondolt — majd a területen. ott vállal munkát. Dolgozni kell már csak azért is kell. mert egy gyerek még tanul, még fiatal, annak példát kell mutatni. Seres Er«#

Next

/
Oldalképek
Tartalom