Kelet-Magyarország, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-25 / 48. szám

81 nap helyett - 6 ára*»» Lenin nyomában a modern Szibériában Közlemény a KGST Végrehajtó Bizottságának 28. ülésszakáról Moszkva, (TASZSZ): Február 21. és 24 között Moszkvában tartotta 28. ülésszakát a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának Végrehajtó Bizottsága Az ülésszakon részt vettek: Tano Colov, a Bolgár Nép- köztársaság, Otakar Simu- nek, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság, Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság, Apró An­tal, Magyar Népköztársa­ság, Damdingijn Gombo- zsav, a Mongol Népköztár­saság, Julius Balkow, a Német Demokratikus Köz­társaság, Gogu Radulescu, a Román Szocialista Köz­társaság és Mihail Leszecs- ko, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége minisztertanácsának elnök- helyettese. A KGST és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság kormánya között kö­tött megállapodás értelmében a végrehajtó bizottság ülés­szakán részt vett Alek- szandr Grlicskov, a jugo­szláv szövetségi végrehaj­tó tanács tagja. Az ülésszakon Damdingijn Gombozsav elnökölt A végrehajtó bizottság ha­tározatot hozott a Nagy Ok­Moszkva, (TASZSZ): A napokban lezajlott var­sói külügyminiszteri érte­kezlettel összefüggésben a pénteki Pravda nagyobb cikket szentelt az európai biztonság kérdéseinek, A cikk megemlíti, hogy hét hónappal a bukaresti nyi­latkozat után Európában erősödtek a tendenciák a hidegháború enyhítésére, az összeurópai együttműködés normális fejlődését zavaró akadályok eltávolítására, a vitás kérdések kölcsönös megértés útján történő rendezésére. A cikk hang­súlyozza, hogy ez mindenek­előtt. a testvéri Szocialista országok energikus és cél­ratörő tevékenységének eredménye. — Ezzel szemben mutat rá a lap — az Egyesült Ál­lamok külpolitikája, amely a vietnami nép elleni ag­resszív háború kirobbaná­sához vezetett Délkelet- Ázsdában, közvetlenül ve­szélyezteti Európa békédét. Az amerikai politika — folytatódik a cikk — ezért is veszélyes Európa népei­re, mert egyre jobban ösz- szefonódik és szövetkezik a Német Szövetségi Köztársa­ság militarista és revansista erőivel. Ami az NSZK-t il­leti — írják a szerzők — Saigon (MTI) Az amerikai fegyveres erők saigoni parancsnoksá­ga pénteken a vietnami há­ború fokozásának újabb lé­péséről adott ki jelentést. A parancsnokság bejelen­tette, hogy Dél-Vietnam te­rületén felállított . tüzérségi ütegek Észak-Vietnamban és a demilitarizált övezetben lévő célpontokat vették tűz alá. Ez az első eset, hogy szá­razföldi tüzérség támadja a Vietnami Demokratikus Köztársaság területét. Az amerikai bejelentés csupán azt közli, hogy „meg­kezdődött” Észak-Vietnam ágyúzása, de nem számol be arról, hogy pontosan mi­kor. Az amerikai katonai szó­vivő közlése szerint a kam­tóberi Szocialista Forradalom 50 éves jubileumával kapcso­latban a KGST keretein be­lül sorra kerülő rendezvények előkészítéséről és lebonyolí­tásáról. Megvitatta a végrehajtó bizottság a KGST gépipari, valamint rádiótechnikai és elektronikai ipari állandó bi­zottságainak jelentését, to­vábbá a KGST-országok és Jugoszlávia között a terme­lési szakosítás és kooperáció területén megvalósuló együttműködés további bő­vítésével összefüggő javasla­tokat. Felszínre került né­hány kölcsönös érdeklődésre számot tartó fontos problé­ma, és megfelelő javaslatokat fogadtak el. A végrehajtó bizottság jó­váhagyta egy sor mezőgazda- sági és talajjavító gépnek a KGST-országok és Jugoszlá­via között az 1967—1970-es időszakban megvalósítandó kölcsönös szállításra vonat­kozó javaslatokat, A végrehajtó bizottság megvizsgálta ezenkívül a KGST vegyipari állandó bi­zottságának jelentését. Meg­állapítást nyert, hogy a vegy­ipari termékek, különösen a műanyagok és polimer anya­gok, valamint a műtrágyák és a könnyűvegyipari termé­tapasztalható, hogy a Kie- sínger-kormány már nem lép fel nyíltan az európai feszültség enyhítését célzó irányvonal ellen. Bonnak külön tervei van­nak azzal, hogy a Kiesin- ger-kormány hajlandó dip­lomáciai kapcsolatra lépni azokkal az európai szocia­lista országokkal, melyek­kel az NSZK-nak eddig nem voltak ilyen kapcsolatai, A bonni vezetők arról szeret­nék meggyőzni a közvéle­ményt, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvétele önma­gában már a feszültség enyhítését jelenti és ez a lépés az NSZK külpolitikai irányvonalának változásáról tanúskodik. A Pravda arra figyelmez­tet, hogy Bonn, a „keleti politika” mögé rejtett ma­nőverezéseivel revansista és militarista irányvonalát kí­vánja leplezni. A lap vége­zetül rámutat: Bonn vezető személyiségei csak akkor szerezhetik meg az európai biztonság szavatolását sür­gető európai országok tá­mogatását. ha kritikusan átértékelik egész korábbi magatartásukat azokkal a problémákkal szemben, amelyek a kormányválto­zást kiváltó súlyos politikai válságot okozták. bodzsai határ közelében Sai­gontól 110 kilométerre észak­nyugatra fekvő C-övezet át- fésülésére indított nagyszabá­sú Junction City hadművelet, amelyben több amerikai hadosztály vesz részt, mind­eddig gyakorlatilag a parti­zánokkal való érintkezés nélkül zajlott le. Két nap alatt a három amerikai had­osztály 45 000 katonája kilenc szabadságharcost ölt meg és két puskát zsákmányolt. A szabadságharcosok légelhárí­tása a nyugati jelentések sze­rint öt amerikai helikoptert lőtt le. Az amerikai légierő különböző egységei idáig 209 bevetésben támadták a sza­badságharcosok feltételezett állásait a hadműveletek so­rán, amelyeket az amerikaiak a háború eddigi legnagyobb akciójának minősítették. kék gyártásában a vala­mennyi KGST-országban és a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaságban gyor­sított ütemben folyik. A KGST-országok elértek bi­zonyos sikereket a könnyű- vegyipari termékek gyártási szakosításában és kooperá­ciójában. A végrehajtó bizottság megbízta a vegyipari állandó bizottságot folytassa a gyár­tási szakosításra és kooperá­cióra vonatkozó javalatok ki­dolgozását. A végrehajtó bizottság tu­domásul vette a KGST valu. táris és pénzügyi állandó bi­zottságának tájékoztatóját arról, hogyan halad azoknak a javaslatoknak a kidolgo­zása, amelynek célja tovább tökéletesíteni a KGST-orszá­gok átutalási rubelben törté­nő sokoldalú elszámolásának rendszerét A végrehajtó bizottság jó­váhagyta a titkárság más nemzetközi gazdasági szerve, zetekkel való kapcsolatok ki­építésére vonatkozó javasla­tait A végrehájtó bizottság ülésszakán a kérdéseket a kölcsönös megértés és a test­véri barátság légkörében vi­tatták meg. Megemlékezések Szabolcsban a szovjet hadsereg 49. évfordulóiéról A szovjet hadsereg és ha­diflotta megalakulásának 49. évfordulójáról megyénk­ben is megemlékeztek. Eb­ből az alkalomból február 22-én délután a nyíregyházi dolgozók küldöttsége köszön­tötte az ideiglenesen ha­zánkban tartózkodó szovjet alakulat katonáit. Hu- szonharmadikán délelőtt a fegyveres testületek képvi­selői megkoszorúzták a nyíregyházi szovjet hősök emlékművét, délután pedig a gimnázium KISZ- és MHS-szervezetének kérésé­re a Vasvári Pál Gimnázi­umban a szovjet csapatok parancsnokhelyettese tartott tájékoztatót a hadsereg éle­téről, hősi harcairól. A be­számolót kultúrműsor kísér­te, végül pedig filmvetítés­re került sor. Indonéziai ielenlés Djakarta (MTI): A djakartai rádió jelenté­se szerint az indonéz kép­viselőház javaslatot tett ar­ra, hogy Suharto tábornokot nevezzék ki ügyvivő elnök­ké. A javaslat szerint Su­harto addig maradna hiva­talban, amíg meg nem vá­lasztják — 1968. évi általá­nos választásokon — az új elnököt. A javaslatról a március 7-én összeülő ideiglenes népi tanácskozó gyűlés (kong­resszus) dönt. flz indiai Uj-Delhi, (MTI): Pénteken reggel Indiá­ban újabb választási ered­mények váltak ismeretessé. A központi parlament 180 mandátuma talált eddig gazdára, ebből a nemzeti kongresszus pártnak kilenc- venkettő jutott, s dzsana szangh pártnak huszonket­tő, a jobboldali szvatantra pártnak tizennégy, a Nam- bu—Diripad Kommunista Pártja és a szamjukta szo­cialista párt tíz-tíz mandá­tumot szerzett, az Indiai Kommunista Párt (Dange) négy képviselői helyet ka­pott. Független képviselők­nek és másoknak huszon­nyolc mandátum jutott Az APN szovjet sajtóügy­nökség két munkatársa: I. Agranovszkij és Zs. Kacer nemrégiben bejárta Szibé­riának azt a vidékét, ahol Lenin hetven esztendeje száműzetését töltötte. A tör­ténelmi tájakon járva a megújult országrész képét villantották fel. Lenin annak idején 81 napos út után érkezett meg Pétervárról Susenszkojeba, ahol 1897—1900 évi szám­űzetését töltötte. A ma le- ningrádi vagy moszkvai la­kosa — hat-hét óra alatt teszi meg, repülőgépen, ezt a távot. Maga Susenszkoje, amely annak idején rendel­tetése szerint is inten háta mögötti fészek volt, ma semmiben sem különbözik valamelyik Moszkva, vagy Volgograd környéki já­rási székhelytől. Nem cse­kély képzelő erőre van szükség ahhoz, hogy a láto­gató megpróbálja felidézni, hogyan festhetett a telepü­lés hét évtizeddel ezelőtt. Annál is inkább, mert alig 60 kilométernyire in­nen a világ legnagyobb vi­zi erőműve: a Száján—Su- senszkoje-i erőmű épül. Ahol a GÜELIU) szülcíeü A vidéken járva, felidéz­tük a munkásmozgalom tör­ténetének lapjait. így ju­tott eszünkbe, hogy Su­senszkoje környékén, ahol ma az erőműóriás épül, tör­ténetesen olyan emberek egész csoportja ette a szám­űzetés kenyerét, akik utóbb a szovjet hatalom első nagyszabású villamosítási tervének a résztvevői let­tek. 1920 februárjában Lenin dekrétumára felállították a GOELRO-bizottságot, amely­nek feladata Oroszország villamosítási tervének ki­dolgozása volt. A GOELRO- bizottság jegyzőkönyveiben megtalálhatj uk Glob Krzsi- zsanovszkij, Fridrih Leng- nyik, Vaszilij Sztárkor ne­vét, — valamennyien Le­nin „szomszédai” voltak, a szibériai száműzetésben. Az, hogy a volt szibériai számüzöttek, a Susenszkoje környékére telepítettek kö­réből kerültek ki az első villamosítási terv munkatár­sai, nem véletlen. Szibéria azokban az időkben maga is a villamosítás felé fordította a számüzöttek figyelmét. Le­nin ottjárta előtt tizenkét évvel lépett működésbe Szibéria első villamos erőmű­ve, amelyet egy Gadalov ne­vű krasznojunszki kereske­dő építtetett, hogy Jenyi- szej-pari villáját kivilágít­hassa. (A villanyvilágítás akkortájt még Párizsban és Pétervárott is ritkaság volt.) Oroszország egyik első ví­zi erőművét Szibériában építették, 1896-ban. fél évvel Lenin érkezése előtt, a Léna A helyi parlamentek ösz- szesen 3563 mandátumából 2804, sorsa dőlt el. A nem­zeti kongresszus párt 1480 helyet szerzett. A választási eredmények­ből világossá vált, hogy a nemzeti kongresszus párt elveszítette abszolút több­ségét Bihar és Orissa ál­lamban, valamint Nyugat- Bengáliában — a párt or­szágos szinten eddig csak hét államban jutott abszo­lút többséghez. Nizamabad városában a választási eredmények köz­zététele után zavargások törtek ki. Házakat gyújtot­tak fel. Hatan meghaltak .és hatvannál többen meg­sebesültek. folyó aranylelőhelyeinél. In­nen indult ki Oroszország első nagyfeszültségű távve­zetéke. Természetes tehát, hogy ezek a korabeli újdon­ságok felkeltették Lenin és a többi politikai száműzött, különösen a mérnökök fi­gyelmét. Amikor 1920 márciusában Lenin átnézte a GOELRO- bizottság munkaprogramját, felfigyelt egy mondatra. Eszerint a bizottság „Orosz­országot nyolc körzetre oszt­ja, Szibériából azonban csak a nyugati területeket ve­szi számításba.” Lenin a mondat második felében be­szúrta: „egyelőre”. Ez azt jelentette, hogy a jövőben szamot kell vetni Kelet-Szi- béria villamosításának lehe­tőségével is, ami bizony 1920-ban még a képzelet játeaánaK tűnt. Az adott pil­lanatban Lenin is tudta, hogy „egyelőre” nincs meg a munkához szükséges pénz és egyéb eszköz. Mégis már ugyanannak az 1920-as év­nek a májusában, éppen Le­nin helyesbítése nyomán, a GOELRO-bizottság érdekes beszámolót hallgatott meg Velner mérnök előadásának címe ez volt: „Az Angara vízi energiája és kiaknázá­sának lehetőségei.” A mér­nök javasolta, hogy a Jenyiszejnek ezen a mel­lékfolyóján tizenegy vízi erőmüvet építsenek, össze­sen két és fél millió kilo­watt kapacitással. 1966 őszén Szibériában járva, a szakembereknél tu­dakozódtunk, mennyire volt műszakilag megalapozott Velner mérnök terve, ame­lyet még Lenin idejében dolgozott ki. A válasz ér­dekes volt: „Azok a terüle­tek, amelyeket az 1920-as terv vizi erőmű építkezésre szemelt ki, azonosak azok­kal, ahol ma vizi erőművek állnak, vagy épülnek. A kü­lönbség csak a méretekben van. De az aztán rendkívüli. Egyedül a braíszki vizi erő­mű kapacitása nagyobb, mint a Velner-féle terv egész, tizenegy lépcsőbe, álló angarai erőműrendsze­rének a teljesítménye.” 10 millió kW Kelet-Szibéria villamosítá­sa a huszas években „egye­lőre” nem volt időszerű. Az 1965-tel záruló hétéves terv végén, amikor már műkö­dött a bratszki és az ir- kutszki vizi erőmű valamint a nazarovszki hőerőmű, Ke­let-Szibéria 45 milliárd ki­lowattóra villamos ener­giát termelt — a szovjet villamosenergia-termelés 9 százalékát adta. Ez pedig nem kevés, ha meggondol­juk, hogy ebben az ország­részben a Szovjetunió lakos­ságának csupán a három százaléka él, s hogy az egy főre jutó vil 1 amoisenergi a - termelésben a szibériaiak már utolérték az Egyesült Államokat. Más szempont­ból azonban ez az energia- mennyiség mégis kevés: ha ugyanis ahhoz mérjük, hogy Kelet-Szibériában van a Szovjetunió vizienergia-tar- talékainak 46 százaléka, s folyóin annyi és olyan vizi erőművet lehetne emelni, hogy azok évente egybillió 200 milliárd kilowattóra vil­lamos energiát tudnának termelni. Ugyanakkor Kelet- Szibéria méhe rejti a Szov­jetunió széntartalékainak 80 százalékát, abszolút szám­ban mintegy 7 billió ton­nát. Ezért is folyik itt az erő- műépítkézés egyre fokozódó ütemben. A vidék első vizi erőműve, az irkutszki, még csak 660 ezer kilowatt ka­pacitású. A következő, de ugyancsak az Angara fo-* lyón épült, immár világhíres bratszki erőmű kapacitása már 1963-ban elérte a 3,6 millió kilowattot. A Jenyiszej folyón még ímpozánsabbak a meretek. Jártunk a krasznojarszki erőmű építkezésen, aiiová eppen ott-tartózkodasunls idején érkezett meg a iuj> bina két forgólapátja. Rend­kívüli esemeny volt ez* mert a berenuezes oly Hagy* nogy szokványos vasún .tó- csikón nem is leneteti vuma szállítani, ezen Eeningrad- üól az El»aaki-jeges-ieuöeten at Külön e célra „-pi.ett aszaiy szaliRuiaa a i.c.j szín­re. A krasznojarszki erőmű egy-egy turbinája kétszer akkora, mint a bratszki erő­műé (500 ezer kilowauos). Az első turbinákat a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 50. évfordulója usz- .eletere neiyczik üzembe. A Krasznojarszki turbináiét» szám összesen Uz lesz, dä neiyet hugytaK további két turbina szamara is, úgy hogy végül az erőmű Kapa­citása a tervezett ourmiió kilowatt Helyett elerheti a nauTiuiiot is. Voiiuiin - i.o.a ennek s tungyooo ozajan-űU&eiit.j- Koje-t erőmű epitkezesenel ts. Azt beszelik, nogy ott, aiiol a gat ail maja, vuianü- nor szívesen sctait ceiiin. rsz erőmű tervezett Kapacitá­sa 6,3 millió Kilowatt tesz* ami uupiaja a most epuiő iegnagyoDü amerikai viai erőmű teijesuuienyenek. IJOhii ioay eioiiiu, c-oiuiiibia iOiyo.J b»e a Jenyiszej joob- parti meitekíoiyojan, az a1- so-TungoszKan mar egy tízmillió Kilowatt KapUCRü- su erőmű tery.ezeseneK gon- uoia tavai toglaikoznaa. To­vább, Keletre a Lena io- tyon, nem messze onnan* allot az r.szi.á-1-jeges-tcnger- ue órruiK, a sarkkörön túl auszmiino kiiowattos erő­művet terveznek. Ez a* erőmű évi szazmilliáro Ki­lowattóra energiát tuuna szolgaiiaini: annyit, uineny- nyit nem is olyan regen az Egyesült Államok összes ví­zi erőművei. % régi peiroteuiiiiámpa 1926 decemberében a szov­jetek Vitt.' kongresszusán mondott beszédében Remii meghirdette, hogy „a Kom­munizmus egyenlő: szovjet Hatalom plusz az egtsz or­szág villamositasa.” Ma Le­ninnek ez a megfogalmazá­sa már szállóige. 1926-ban azonban még a kongresszus küldötteit is meglepte. Ab­ban az esztendőben a na­tal Szovjet-Oroszország erő­művei összesen 560 millió * kilowattóra villamos ener­giát termeltek. Ez álig egy százaléka volt az Egyesült Államok villamosenergia­termelésének. Ma viszont a Szovjetuniónak korszerűbb ■ és nagyobb kapacitású erő­művei vannak, mint az Egyesült Államoknak. Az energiatermelés aránya pe­dig már nem egy a száznoz* hanem negyven a százhoz. Susenszkojeban, a Lenin emlékmúzeumban ma is látni egy zöld ernyós pet­róleumlámpát. Ennek a vi­lágánál dolgozott Lenin, akinek .Krupszkaja hozta el a lámpát Pétervárról. Ami­kor Lenin meghalt. 1924- ben, a susenszkojei parasz­tok szerettek volna emlé­kére erőművet építeni. De nem sikerült. Csak a har­mincas években valósult meg a terv Krupszkaja köz­reműködésével. Kis falusi erőmű volt ez. S most, har­minc évvel később, Susensz­koje szomszédságában — » világ legnagyobb erőműva épül. Változnak az idők... II Pravda az európai biztonságról Amerikai tüzérségi ütegek észak-vietnami célpontokat vettek tűz alá választások

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom