Kelet-Magyarország, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-24 / 47. szám
Kádár János elvtárs választási beszédének visszhangja Kádár János szerdán elhangzott választási beszéde^ élénk visszhangot keltett a nemzetközi sajtóban. A hír- ügynökségek elsősorban a német kérdésre és az európai biztonságra vonatkozó megállapításokat emelik ki. A TASZSZ főként a beszéd külpolitikai részeit ismerteti. Külön foglalkozik a magyar—szovjet barátsággal kapcsolatos kijelentésekkel, majd rámutat, hogy Kádár János határozottan elítélte az amerikaiak vietnami agresszióját, és a magyar nép támogatásáról biztosította a harcoló Vietnamot. A szovjet hírügynökség ismerteti a Mao Ce-tung-fé- le csoport politikáját elítélő kijelentéseket. A TASZSZ továbbá kiemeli azt is, hogy Kádár János nagyra értékeli a Szovjetuniónak és más szocialista országoknak az európa: helyzet javítására irányuló erőfeszítéseit. A Neues Deutschland, az NSZEP központi lapja szó- ról-szóra idézi Kádár János megállapításait azokról a feltételekről, amelyek teljesítése lehetővé tenné, hogy Bonn valóban jó kapcsolatokat szeretne teremteni az aurópai szocialista országokkal. Az Associated Press amerikai távirati iroda cuda- pesti tudósítója a beszédből első helyen azt a részt említi, amelyben az MSZMP Központi Bizottságának első titkain az európai biztonság kérdéseit taglalta. Az Agence France Presse francia hírügynökség a beszédből azt ragadja ki, hogy Bonnak szakítania kell a revan- sizmussal, el kell ismernie a jelenlegi határokat és az NDK létét, s fel kell adnia a németek egyedüli képviseletére támasztott igényét, ha valóban nor- malizálni akarja kapcsolatait az európai szocialista országokkal. (Folytatás az 1. oldalról.) gatót bocsátanak ki évenként, mint 1937—38-ban az összes főiskolai hallgatók száma volt. E téren olyan fejlett kapitalista országokat előztünk meg, mint Anglia, Franciaország, Olaszország. Egyetemeinken, főiskoláinkon a származási kategóriák eltörléKedves elvtársak! Szabolcs-Szalmár megye fejlődésénél hadd említsem csak a legfontosabb számokat : több mint hatmilliárd forintot ruháztunk be a megyében és ezeknek csaknem 80 százaléka a termelő ágazatok fejlesztéséibe irányult. Közel hatezer új ipari munkahely létesült, az évi termelés növekedésének mértéke 14 százalék volt. A mezőgazdasági jellegű beruházásokra fordított ösz- szeg megközelíti a 3 milliárd forintot. Mág nem kielégítő, de jelentősen fejlődött a termelőszövetkezeti tagoknak a közösből származó jövedelme. 1961-ben ez 6100 forint volt, 1966-ban várhatóan 11 ezer forint fölé fog emelkedni. 26 ezer hold földön új gyümölcsöst telepítettek a nagyüzemek, jelentősen fejlődött az öntözött terület. Több mint 13 ezer lakás épült emelkedett a körzeti orvosok, a kórházi ágyak száma, az általános iskolai tantermek 247-el gyarapodtak. Középiskoláinak száma 16-ról 25-re emelkedett, elkezdődött a tanárképző főiskola építése Nyíregyházán. A városban az egységes vízmű mér működik, a csatornázás is befejezést nyert, a gáz bevezetése folyamatban van. A szabolcsiak nagy számban vásárolnak háztartási gépet, motorkerékpárt, televíziót, gépkocsit. Mindezek nem azt jelentik, hogy az életkörülmények már mindenütt rózsásak, és a szocialista építőmunka problémamentes. Ellenkezőleg, a kapitalizmus terhes örökségének felszámolásához sem az országban, de különösen Szabolcs- Szatmár megyében és Nyíregyházán nem elegendő két A feladatokról szólva foglalkozott a nagygyűlés előadója a gazdaságirányítási rendszer reformjával kapcsolatos kérdésekkel. Megállapította: — A gazdasági munka hatékonyságának növelése céljából dolgoztuk ki a gazdaságirányítás rendszerének reformját. A reform legfőbb célja, hogy az ország rendelkezésére álló erőkkel jobban gazdálkodjunk, tökéletesítsük a szocialista tervgazdálkodást, erősítsük szocialista rendszerünket, gyorsítsuk meg a szocialista társadalom teljes felépítését, fejlesszük tovább a szocialista tulajdonviszonyokat, a termelő erőket. Elképzeléseink szerint növekedni fog vállalataink önállósága. Ezzel együtt megjavul tevékenységük, s országunk gazdasága az eddiginél jobban helytáll majd a nemzetközi munkamegosztásban. A reform révén el akarjuk érni, hogy emelkedjen az életszínvonal, a Tisztelt nagygyűlés! Harmadik ötéves tervünk az ország gazdasági felemelkedései es további fellendülését irányozza elő Ez azt jelenti, hogy a termelés növekedésével a foglalkoztatottság is nőni fog az egész országban, a tervek szerint mintegy 120 ezerrel. Az életszínvonal előirányzatairól már korábban szóltam. Természetesen a gazse után, vagy annak ellenére is tovább növekedett a munkás—paraszt származású fiatalok aránya. Soha annyi könyvet nem adtak ki, és nem olvas talc Magyarországon. mint az elmúlt esztendőkben, A kölcsönzött könyvek száma 30 millióról csaknem 50 millióra növekedett, a könyvtárak olvasóinak száma több mint kétmillió. vagy három ötéves terv. Mégis helyesen fogalmazta meg a konzervgyári jelölőgyűlésen helyzetünket egy párton kívüli munkásember, aki azt mondta: azért tudja támogatni a párt politikáját, mert egyenletes fejlődést biztosít, s megteremtette a békés alkotómunka feltételeit Ezt a célt szolgálja harmadik ötéves tervünk is. Mi ennek a tervnek a lényege? Az, hogy az ország erőforrásait tovább gyarapítsuk, emeljük a nemzeti jövedelmet azért, hogy rendszeresen tovább növekedjék a lakosság fogyasztása, javuljanak életkörülményei, kulturális és szociális ellátottsága. Nemzeti jövedelmünk 1970- ig mintegy 19—21 százalékkal, a bérből és a fizetésből élők reáljövedelme 14—16 százalékkal, a parasztság re- álíogyasztása pedig 18 százalékkal emelkedik. A harmadik ötéves terv fontos vonása, a munka hatékonyságának növelése. A termelés emelkedésének mintegy 80 százalékát a termelékenység emelkedésével kívánjuk biztosítani. Beruházásokra mintegy 250—260 milliárd forintot fordítunk. Biszku Béla elvtárs ezután népgazdaságunk 1966-ban elért eredményeit Ismertetve rámutatott: — Az ipari termelés a tervezettnél gyorsabban emelkedett, mintegy 6—6,5 százalékkal haladta meg az 1965 évit. Az egész mező- gazdasági termelés 5—6 százalékkal volt magasabb, a korábbinál. A kenyér- és takarmánygabona hozama, a burgonya és zöldségfélék terméseredménye is meghaladta a tervezettet. Sikerült saját erőből fedezni az ország kenyérgabonaszükségletét. szocialista bérezés elve hatékonyabban érvényesüljön. Azt akarjuk, hogy aki a társadalom számára többet, és jobbat nyújt, az a megtermelt javakból is többet kapjon. Ez nemcsak az egyénekre, a munkásokra, a parasztokra, hanem a termelési egységekre, vagyis a vállalatokra és a szövetkezetekre is értendő. A gyakorlatban mindez természetesen nem ilyen egyszerű. Nem véletlen, hogy az országban mindenütt szóba kerülnek a gazdaságirányítási rendszer reformjáról, annak kilátásairól, várható eredményeiről, s a gondokról kialakult elképzelések. Gondot okoz az embereknek, hogy az új gazdaságirányítási rendszer nem érinti-e életviszonyaink stabilitását. Felvetődnek olyan kérdések is, hogy a reformnak nem lesznek-e munka- nélküliséget előidéző következményei. Világos választ ad ezekre a kérdésekre a harmadik ötéves terv. üaságirányítás reformjának az az egyik fő célja, hogy az össztársadalmi érdekeknek megfelelően a munkásemberek erejével is az eddiginél jobban gazdálkodjunk. Jelenleg az a furcsa helyzet van, hogy egyes ágazatokban krónikus munkaerő- hiány mutatkozik, más ágazatokban pedig feleslegesen foglalkoztatnak embereket. A mezőgazdaság, a építőipar, a textilipar, a kohászat, a vasipar bizonyos szakterületein munkáshiánnyal küzdenek, ugyanakkor vannak olyan üzemek, ahol feleslegesen tartanak munkaerőt, sok helyen magas az adminisztratív létszám. Ezen változtatni kell. Biszku Béla elvtárs szóit az energiahordozók átalakításával kapcsolatos problémákról, s Itt említette meg a szénbányászat helyzetét, amelyet a harmadik ötéves tervben bizonyos munkaerőátcsoportosítás jellemez. Ezzel kapcsolatban a párt és a kormány intézkedéseit így foglalta össze: — Rendszerünk szocialista s annak megfelelően oldja meg a gondokat. Feltehetően ilyen jellegű munkaerő átcsoportosítás más iparágakban nem lesz. A politikai munka feladata, hogy őszintén megmondjuk: aki jól végzi munkáját — s ilyen a dolgozók túlnyomó többsége, — annak nincs tar- tanivalója a gazdaságirányítási rendszer effajta következményeitől. Aki viszont tessék-lássék módra imitálja a munkát — mert sajnos ilyen még van —, azt a reform arra fogja serkenteni, hogy szedje össze magát és dolgozzon becsületesen Előre megmondhatjuk, hogy az új mechanizmus bevezetésének kezdetén a munkaerő mozgása nem lesz nagymértékű, de később, a gazdasági szükségességnek megfelelően ez változik és mintegy 2—3 esztendőn belül az aránytalanságok kiegyenlítődnek. Az állami és társadalmi szerveknek fel kell készülniük arra, hogy ahol munkaerőátcsoportosításra lesz szükség, a szocialista rendszerhez méltó módon az össztársadalmi s az egyéni érdek figyelembe vételével rendezzék azokat. Szaboles-Szatmár ötéves fejlesztési célkitűzései Biszku elvtárs Szabolcs- Szatmár megye ötéves fejlesztési célkitűzéseiről is szólt: — Ami a megye fejlesztési célkitűzéseit illeti erről, mint ismeretes a Politikai Bizottság átfogó határozatot hozott. A határozatban a legfontosabb, hogy a megyét tovább iparosítsuk, munka- alkalmakat teremtsünk és megerősítsük a gyenge termelőszövetkezeteket Ezután ismertette az iparosítással kapcsolatos terveket, elképzeléseket, amelynek során új üzemeket kap megyénk és sor kerül a meglévő üzemek bővítésére, rekonstrukciójára is. Beszélt arról, hogy a közelmúltban a megye vezetői és a főhatóságok közötti tárgyalások nyomán újabb munkaalkalmak megteremtésére kerül sor. Ebben jelentős szerepet kapnak a kisipari szövetkezetek, amelyek 1970-ig több mint hatezer újonnan létesített munkahelyen enyhítik a szabolcsi foglalkoztatási gondokat. Biszku Béla elvtárs ezután így folytatta: — A Politikai Bizottság határozata is rámutat, hogy Szabolcs-Szatmár megye az iparosítás fokozása után is mezőgazdasági jellegű megye marad. A határozat szerint legfontosabb a gyenge termelőszövetkezetek megerősítése. Ennek legfőbb módja a kedvezőtlen természeti adottságú járásokban a talajjavítás, az üzemi és területi vízrendezés, a műtrágyafelhasználás, a gépesítés fokozása, s még számos tényező amellyel korszerűbbé válik a szabolcsi mezőgazdaság. Párt és tanácsi szerveink erőfeszítéseiket a gyenge termelőszövetkezetek — úgymondván, a mostoha adottságú járások — fejlesztésére kell, hogy fordítsák a jövőben. Meg kell szüntetni a szubjektív okokat is, mint például a gyenge vezetés, a helytelen üzemi szervezés és az anyagi érdekeltség nem elég körültekintő alkalmazása. A hitelrendezések során országosan legnagyobb ösz- szeget, csaknem egymilliárd forint hitelt engedtek el a megye szövetkezeteinek. A fennmaradt esedékes törlesztés, valamint a fejlesztésre előirányzott befizetések mellett a szövetkezetek egy részében azonban még az idén sem biztosított a pénzügyi egyensúly. Bizonyos területeken ezért a szemléleten is változtatni kell. Az állami támogatás rendszerét a gyenge termelőszövetkezetekben is a termelés jobb feltételeinek biztosítására, az árutermelés ösztönzésére kell fordítani. Ki kell dolgozni a rossz termőhelyi adottságokkal, a legmostohább természeti viszonyokkal rendelkező bak- talórántházi, nyírbátori, vá- sárosnaményi és fehérgyarmati járásokra a termelés- fejlesztési javaslatokat, s a támogatási rendszer átalakítását. A baktalóránthá- zi járásban bevezetett kísérleti módszert gondosan elemezve a későbbiekben a többi érintett járásban is célszerű kiterjeszteni. Biszku Béla elvtárs megállapította: az állami támogatás célja a növekvő nép- gazdasági igények kielégítése érdekében az árutermelés és áruértékesítés fokozása, hogy mielőbb korszerű, sok árut termelő mezőgazdasági nagyüzemekké fejlődjenek a még gyengén dolgozó szövetkezetek is. A nagygyűlés előadója ismertette a kormány legutóbbi intézkedéseit, amellyel — a nyugdíj, társadalombiztosítás, az anyasági segély stb. révén — a parasztság jövedelme eléri a munkások, a bérből és fizetésből élők színvonalát, majd így folytatta: — Néhány hét múlva ösz- szeül a termelőszövetkezetek kongresszusa, amelyen megválasztják az Országos Termelőszövetkezeti Tanácsot és állást foglalnak a területi termelőszövetkezeti szövetségek létrehozásában. Ezek a szövetkezetek bizonyos érdekvédelmi feladatait látnák el. A termelőszövetkezeFejlődésünk érdekében harcot kell folytatnunk a közélet tisztaságáért — folytatta Biszku Béla elvtárs. — Bátor és erőteljes küzdelemre van szükség ahhoz, hogy ne legyenek olyan emberek, akik a közösség rovására jutnak a közösség által megszerzett javakhoz úgy, hogy azokért nem dolgoztak meg. Figyelmesen és megértőén kell bánni azokkal az emberekkel, akiknek gondjaik vannak, azok megoldásáért hozzánk fordulnak és bár a kérésük jogos, anyagi eszközök hiányában még nem teljesíthető. Amikor nemet kell mondani, azt is meg kell tenni, de azt nem lehet megengedni, hogy akiket az állam azért fizet, a nép azért választ, hogy az ügyeket jól intézze, különböző funkciókban durvák, gorombák legyenek az emberekkel. Ez nem nagy társadalmi kérdés, de az emberek igénylik, hogy emberséggel találkozzanak azoknál, akik végeredményben éppen az ő ügyeikért vannak. Sokszor hangzik el nálunk bizonyos kérdésekben, hogy az kis gond, vagy nagy gond. Az emberek minden gondja legyen számunkra a legnagyobb, mert megoldását várják és őszinte, tek összességét érintő, alapvető gazdaságpolitikai kérdésekben és jogszabályokban egyeztetik az állami szervekkel a termelőszövetkezetek álláspontját. Központi Bizottságunk néhány napja foglalkozott a termelőszövetkezeti kongresszus irányelveivel, amely összegezi, az elmúlt évek tapasztalatait, megfelelő tanácskozási alapot nyújt a kongresszus előkészítéséhez és tárgyalásához. Ez alkalommal is hangsúlyoztuk, hogy a termelőszövetkezetekkel kapcsolatos politikánkat a jövőben is az elmúlt években kialakult, egyenletes fejlődést biztosító irányban fogjuk folytatni. A Központi Bizottság titkára beszélt a termelőszövetkezeti jogszabályok kidolgozásáról, amelyek megfelelnek az egyéni és termelőszövetkezeti érdekeknek, erősítik a szocialista tulajdont és biztosítják a szövetkezetek kiegyensúlyozott gazdálkodását, majd rátért a következő esztendők fő megyei feladatainak összefoglalására: — Az iparosítás fokozása a gyenge tsz-ek megerősítése, a foglalkoztatottság növelése, a megye termelő erőinek a dolgozók életviszonyainak további javítása és fejlesztése megfele! belpolitikai célkitűzéseinknek, a megye dolgozói érdekeinek. Előre látható, hogy az életviszonyok javulni fognak, de az ötéves terv végén még lesznek eltérések az emberek élet- és munka- körülményei, s a lakásviszonyok között is. Biztosak vagyunk abban, hogy a párt politikája — amelyet a Hazafias Népfront programja is magában foglal — biztosítja az ország fejlődését, a megye fehér foltjainak felszámolását, az életkörülmények közötti különbségek megszüntetését. becsületes, emberséges választ kérnek. Tisztelt nagygyűlés! Rendszerünk politikai alapja: a munkás—paraszt szövetség a munkásosztály vezető szerepének erősítése, a nemzeti összefogás. Több választói jelölőgyűlésen felbukkant egyesek részéről, — bár nagyon kevesen vannak már ilyenek —, hogy jó lenne a több pártrendszer. Ezzel kapcsolatosan emlékeznünk kell a múlt rendszerre, s ismernünk kell, hogy a kapitalista országokban ahol ugyan két vagy több párt van, milyen lehetőségük van a választóknak több politika közöt: választani. Az Amerikai Egyesült Államokban hol a demokrata párt, hol a köz- társasági párt kerül hatalomra, de mind a kettő ugyanannak az osztálynak, a kizsákmányolóknak az érdekeit szolgálja. A Horthy rendszerben Magyarországor több párt volt. De vajon melyik képviselte a dolgozók, a tömegek akaratát, érdekeit? A mi politikánk amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Hazafias Népfront képvisel egyedül szolgálja a dolgozó nép érdekeit, s erre a politikára szavazni, ez az egyedüli igazi demokratikus, szocialista választás. Külpolitikai kérdésekről szólva Biszku Béla elvtárs a többi között ezt mondotta: Mi is segít;ük Vietnamot — Külpolitikánk céljai világosak. E politika iegfon- tosabb elemei: a szocialista világrendszer erősítése, harc az Imperializmus és annak fő ereje az amerikai imperializmus ellen, a hősiesen harcoló testvéri vietnami nép megsegítése, a félgyarmati sorból felszabadult országok támogatása, az európai biztonság megteremtése, a békés egymás mellett élés politikájának megvalósítása. Mindez közvetlen érdeke a Magyar Népköztársaságnak is, ez biztosítja alkotó munkánk előfeltételeit. A vietnami helyzet ismert, az amerikai imperializmus tovább folytatja nep- írót háborúját. Az egesz világ közvéleménye felháborodása kíséri ezt az agresz- sziót, amely nem veszi figyelembe a VDK-nak az utóbbi időben történt békekezdeményezését sent Meggyőződésünk, hogy — bár a Kínai Népköztársaság vezetőinek egységbontó törekvései gátolják a szocialista országok közös és hathatósabb fellépését Vietnam védelmében — a vietnami nép akaratát nem lehet megtörni. A Szovjetunióval és a szocialista országokkal együtt tovább segítjük harcukban a vietnamiakat, egészen a győzelem kivívásáig. Az európai béke és biztonsággal kapcsolatosan így szólt a Központi Bizottság titkára: — Értékelésünk szerint a Varsói Szerződés tagállamainak bukaresti értekezlete óta kedvezőbbek a feltételek az európai béke és biztonság megteremtésére. A mi álláspontunk ezzel kapcsolatban, hogy támogatjuk az európai testvérpártok ennek érdekében összeülő tanácskozását. Demonstrálni akarjuk ezzel az európai munkásosztály érdekeit, azt akarjuk, hogy mind kedvezőbbek legyenek ezen a földrészen is a béke kilátásai. A mi politikánk: meg kell akadályozni a Német Demokratikus Köztársaság politikai elszigetelésére irányuló jelenlegi nyugati törekvéseket. Tisztelt nagygyűlés! A Magyar Népköztársaság súlyát a nemzetközi küzdőtéren most is és méginkább a jövőben belső társadalmi rendünk szilárdsága, országunk gazdasági, katonai és politikai ereje a szocialista országokhoz fűződő szoros testvéri szövetségünk adja meg. Dolgozzunk becsületesen e politika valóra váltásáért, szavazzunk erre a politikára március 19-én. Alkotó munkánkkal folytassuk a szocializmus teljes felépítésének nagyszerű és felemelő nemzeti programját. Biszku Béla elvtárs nagy tetszéssel fogadott beszéde után Nyíregyháza először szavazó fiataljainak képviselői köszöntötték városunk or« szággyűlési képviselőjelöltjét, majd Koncz Károly, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára zárta be a választási nagygyűlést Cél: a lejlett szocialista társadalom további építése A reform erősiti a szocialista tervgazdálkodást Mintegy 120000-rei nő az országos foglalkoztatottság Figyelmet és megértést az emberek gondjai iránt
