Kelet-Magyarország, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-03 / 29. szám

tij vonások a mezőgazdasági fásár terveiben Mechanizmus 1967 Az ú} mechanizmus irány­elvei ismertek. Ezeket a párt Központi Bizottsága határo­zatban adta ki. Ennek alap­ján a központi szerveknél még mindig folynak as új irányítási rend kialakításá­nak munkálatai. Sok beszéd, előadás, cikk foglalkozott az irányelvek­kel és a gyakorlati intézke­dések kialakításával. Szük­ség volt, szükség van, s a jövőben még inkább szük­ség lesz a sokféle informá­cióra, magyarázatra. Nem kell idézni az irányelvek­ből, ezeket mindenkinek módjában állt és áll meg­ismerni. Korai lenne még ismertetni a kidolgozott in­tézkedések és az ezután ki­dolgozandó részletek tartal­mát A maga idejében vala­milyen formában mind megjelenik az érdekeltek előtt Az viszont szükséges, hogy a IX. pártkongresszus előtt alatt és után gyakran elhangzott fontos megállapí­tás tartalmát kicsit köze­lebbről szemügyre vegyük. Arról a megállapításról van szó, amely a régi, tehát as idén is érvényes mechaniz­musban rejlő, még kihasz­nálható tartalékokról, s az új mechanizmus 1968. évi bevezetésének előkészüle­teiről szól. A régi mechaniz­mus sem „régi” már, s új még nincs. Ilyen értelemben használjuk — teljesen önké­nyesen — a mechanizmus 1967 kifejezést Elég, ha néhány órára be­nézünk ipari vállalataink­hoz, ha leülünk beszélgetni gazdasági szakemberekkel, meggyőződhetünk róla, hogy sok helyütt már nagyon ko­molyan veszik az 1967-ben elvégzendő feladatokat. Akad persze jónéhány olyan munkahely is, ahol ezeket a teendőket még mindig csak a „központi ukázok” végre­hajtásában látják. Holott az a körülmény, hogy jövőre már az új gazdaságirányítás keretei között kell termelni és értékesíteni, számos munka elvégzésére kötelezi már ma is a vállalatokat. Az egyik legfontosabb feladat a vállalat szerveze­tének, szervezési helyzeté­nek felülvizsgálása, a szük­séges változtatások körülte­kintő kimunkálása és folya­matos bevezetése. A gazda­sági döntések zöme átkerül a vállalatok hatáskörébe. Ez megköveteli, hogy szabato­san elhatárolják a vezetők hatáskörét. A legtöbb eset­ben új ügyviteli szabály­zatra lesz szükség. Nagy- vállalatoknál elengedhetet­len a gyáregységek és azok vezetőinek feladatát, hatás­körét, ügyrendjét tisztázni. Nem kis gond lesz az 196S. évi terv kidolgozása. Sem a terv tartalmáét, sem a ter­vezés módszereit zömében nem írják elő központilag. Feltétlenül szükséges tehát annak vizsgálata, hogy a vállalat tervező apparátusa és tervezési módszerei meg­felelnek-e a követelmények­nek, s hogyan kell tovább­fejleszteni azokat Újszerű feladatként je­lentkezik az értékesítés. Behozhatatlan hátrány len­ne, ha ezzel megvárnánk a jövő évet. Még akkor is szükséges foglalkozni a ke­reskedelmi apparátussal és ennek vállalati módszerei­vel, szervezetével, ha csak belföldre dolgozik a vállalat. Többletfeladatot jelent, ha önálló exporttevékenységet kell kialakítani, vagy to­vábbfejleszteni. Megváltoztak az anyag- beszerzés feltételei, lehetősé­gei. Érdemes tehát már most gondoskodni a jobb anyag- beszerzésről és a vállalat anyaghelyzetének gyorsabb és megbízhatóbb fig> elem­mel kíséréséről, mert külön­ben mind a vállalat, mind vezetői és dolgozói jelentős anyagi eszközöktől eshetnek el. A pénzügyi osztály fel­adatai is megváltoznak, te­hát szervezetét Is szükséges átalakítani. Nagyon fontos teendő a megfelelő informá­ciós rendszer kiépítése a vállalati döntések jobb elő­készítése érdekében. Az egész vállalat létét döntően a gyártmányok színvonala határozza meg. Semmitől sem kell tartani ott, ahol korszerű terméke­ket készítenek, de baj ke­letkezhet azoknál, ahol az elavult terméket nem lehet eladni. Nem ért tehát, ha jó néhány gyárunk példájára mindenütt megvizsgálják a gyártmányokat, esetleg ösz- szekapcsolják ezt öntevé­keny piackutatással, s az így összegyűjtött tapasztala­tok alapján vagy új gyárt­mányokat fejlesztenek ki, vagy továbbfejlesztik a meg­lévőket Annál sürgetőbb feladat ez, mivel már most gondoskodni kell a jövő évi gyártáshoz szükséges anya­gok beszerzéséről és folya­matos biztosításáról, s ami még ennél is lényegesebb, vevőket is szerezni kell a termékekhez. A szállítási szerződések új rendszere 1966 szeptem­bertől érvényes. Ennek alap­ján már elkezdődött a vál­lalatok együttműködésének továbbfejlesztése. Ez a mun­ka is gyorsabb ütemet kí­ván. Az anyagi érdekeltséget is új alapokra helyezzük. Már az idén kedvezőbbek a le­hetőségek, de végleges meg­oldás csak jövő évtől várha­tó. Kevesebb lesz átmenet­kor a zökkenő, ha vállala­tonként elemzik a jelenle­gi bér- és prémiumrend­szert, annak összes jó és rossz hatásait. Ahogy előrehalad az új mechanizmus részleteinek kidolgozása, folyamatosan a vele kapcsolatos rendeletek és végrehajtási utasítások is megjelennek. Mindenütt meg kell szervezni a veze­tők és a dolgozók tájékoz­tatását ezekről az intézke­désekről és mindarról, amit végrehajtásukért az adott vállalatnál tenni kell. A vállalati kollektíva, a pártszervezet, a tömegszer­vezetek nagyobb szerepet, beleszólást kapnak a terme­lés irányításába, ami ter­mészetszerűleg a felelősség növekedését is jelenti. Ne­kik is fel kell készülni meg­növekedett szerepük betölté­sére. Általában minden fronton elsősorban azt szükséges megérteni, hogy a széles körű, hosszantartó viták szakasza lezárult, ma már legvilágosabban a cse­lekvés nyelvén lehet szólni. (Farkas) Bevezették a beruházási hitelek új rendszerét A Magyar Beruházási Bank a napokban közzéte­szi a beruházási bankhite­lek új rendszeréről szóló körlevelét. A Visszafizeten­dő hitelek ügyintézése az eddiginél gyorsabb lesz. a hitelfolyósítás, a visszafize­tés módja pedig jobban megfelel az 1968-ban kez­dődő új gazdasági mecha­nizmus elveinek. Tavaly újabb, a termelést szolgáló beruházási hitel­típust vezettek be, amelyet már nem a nyereségből, ha­nem a beruházási célra fel­használható — nagyobb részt amortizációból kép­zett — saját alapjából fi­zet vissza a vállalat. A mostani új rendszer szerint ezentúl mindenfajta visz- $ ráfizetendő hitel a vállalat saját alapját terheli, vagyis a vállalat már a hitel igény­lésekor is leendő beruházá­si eszközeivel gazdálkodik. Hitelt lehet kérni a ter­meléshez szükséges pótlás és csere jellegű beruházá­sokra, az ország fizetési mérlegét javító a műszaki fejlesztést, a gazdaságosabb termelést előmozdító, a ter­melés mennyiségét növelő, az anyagmozgatás és csoma­golás racionalizálását szol­gáló beruházásokra. A hitel összege általában a vállalat 1967. évi teljes amortizációjának 150 száza­léka lehet, és azt két év alatt kell visszafizetni. Ha egy év alatt fizetik vissza, akkor a kamat csupán 2, egyébként 4 százalék. Ha a beruházásoknak a fele, vagy ennél nagyobb része építkezési munka, akkor a kamat 5 százalék. Tran­zakciós beruházásokra az említettnél nagyobb hitelt is nyújtanak, és a visszafi­zetési idő öt évig is terjed­het. Tavalyi levél j hó megroskadt, el­/y olvadt: előbújt a levél. A tavalyi le­néi. Mar a tavalyi! Szeptemberben, mikor hul­lott azt mondtuk: őszi levél. Októberben már szá­raz volt, zörgött, bíborban égett — egy nyár tüze éget. te — akkor is csak azt mondtuk: haldokló levél. Novemberben, mikor már párába, ködbe vonta az ősz a földeket, s a kertekből füst kanyargóit, mert a kertészek egybehordták a leveleket égették. máglyá­kat raktak belőle; akkor sem mondtuk, hogy tavalyi levél, a tavalyi levél füst­je... Még akkor is az idei volt, az idei avar. Most a hó alól ismét elő­tűnt és már többé nem idei. Égetni sem lehet, a tűz nem fogja, a kertész tavasszal gödröt ás néki, eltemeti. Korhadó, jó kesernyés il­lata van, színe is meghalt, nem lázas, nem sápadt töb­bé, egy lett a felázott er­dővel, a földdel. De benne nyit majd — s már nincs messze az idő! — az idei első hóvirág... Decemberben kezdődik: az év utolsó napja előtt hull­nak, halinak a levelek, te­lefonszámok, üzenetek. Ez a telefonszám — a krakkói Hotel Polónia 36-os szobájáé — például csak a múlt héten lett tavalyivá. Az Ott szereplő magyar re­vü egyik művésznője me­sélte. Éjjel egy órakor felcsen­geti szobáját a telefonköz- vont. ..Harminchatos mel­lék? Koppenhága keresi!' — „Engem ? Ez lehelet- len!” — ,,Harminc-hatos?” — „Az.” — „Akkor kapcsolom Koppenhágát.” És angolul jelentkezik ö férfihang, több ezer kilo­méteren át: „Gondolsz rám?” —* „De ez tévedés...” — száll vissza Koppenhágába a válasz. „De Heléna, miért tréfálsz?” •— „Én Edit vagyok. Bu­dapestről!” — „Hát nem Krakkó? Nem a 36-os mellék?” — Éjjel egy volt, fá­rasztó előadás után vol­tunk, — mesélte Edit — mit mondhattam volna mást, s bizonyára ez is az igaz­ság: „Uram, az ön száma nem jó, az már tavalyi!”... Őrsök egy levelet, Kairó­ból hozta egy nőnek a posta a napokban: tavalyi levélgyűjteményemhez csa­tolom. Még a tavalyi január el­sején — szokás ez —, 02 egyik nagy világlap körkér­dést tett fel a Föld külön­böző nagy városaiban élő lakóihoz: Mit vár az új esztendőtől? Nem is a válasz ragadta meg nőismerősömet, akitől a levelet kaptam, hanem az egyik válaszoló neve. Hed­Készülődés a hó alatt A 66. Országos Mezőgaz­dasági Kiállítás és Vásár augusztus végi megnyitója még messze van, de néha az ember bejárja a hóborítot­ta területét, most a téli fagyban is mozgást, készü­lődést lát. A realitásra épül A szigorú időjárás miatt kénytelenek voltak egy időre leállni a tereprendezés, a talajcsere, az útépítés mun­kálataival. Mihelyt azonban az idő engedi, újból nekilát­nak az emberek, akik ez idő szerint belső munkákat végeznek. Több új állandó épülettel bővül a kiállítás, s ezek a létesítmények — például az új növendék- marha-istálló — felszerelés tekintetében a legkorsze­rűbb színvonalat képviseli. Teljes apparátussal dol­gozik az a kilenc szakbizott­ság, amely szakemberek irányításával fő ágazatok szerint előkészíti a bemuta­tásra kerülő anyagot. A kiállítás anyaga a reali­tásra épül. Nem a távoli jö­vőt akarják bemutatni. Ar­ra hívják fel a figyelmet, amit a legjobb gazdaságok már elértek, s amit a követ­kező két-három évben álta­lánosan megvalósíthatnak a mezőgazdasági üzemek. Nem az ideiglenesen alkal­mazható módszerek, elgon­dolások bemutatása a cél, mint ahogy ez a korábbi években például a szerfás épületek vonatkozásában történt, hanem a hosszú időre szóló, tartós, modern kivitelezésű létesítmények megismertetése. A rendezők sokat várnak a kenyérgabona termelési bemutatótól. Ugyanakkor az a törekvés, hogy a nö­vénytermesztésen belül a takarmány termesztésre he­lyezzék a fő súlyt, így a kukoricára elsősorban, a szálas takarmányok közül a lucernára, továbbá a rét- és legelőgazdálkodás megjaví­tására. A legelőhasznosítás­nál a tartalékok feltárására igyekeznek mozgósítani. A takarmánygazdálkodás be­mutatásánál az alapgondolat az, hogy miként lehet és keli a hozamokat emelni, s a megtermelt értéket megóv­ni, hasznosítani. Hasonló célt szolgál a korábbinál lényegesen több szakmai bemutató, amelyet a kiállítás idején tizenegy gazdaságban rendeznek majd előreláthatóan mintegy 25 ezer szakember részvéte­lével. A gépesítési, a kerni- zálási bemutató, a szárítás, a tárolás bemutatói jó! szemléltetik majd az ipari módszerek elterjedését a gazdálkodásban. Emellett minden bizonnyal felkelti az érdeklődők figyelmét a kertészeti és borkezelési ta­pasztalatcsere is. Felsőfokú tapasztalatcsere A korábbi gyakorlathoz híven ezen a kiállításon sem az árubemutató jellege dominál majd, hanem a jó módszerek elterjesztése, a kiállítás jellege. Fontos ez annál is in­kább, mivel szövetkezeteink jelentős részében, több száz közös gazdaságban ma sincs képesítéssel rendelke­ző szakember, felsőfokú képzettségű szakemoerek te­kintetében pedig még ne­hezebb a helyzet. Nagyrészt ez az oka annak, hogy a gazdálkodás sok helyütt túl­haladott hagyományok sze­rint foiyik. Fontos küldetést teljesítenek tehat a rende­zők, amikor arra töreksze­nek, hogy az idei kiállítás valóban felsőfokú tapaszta­latcsere legyen. Uj vonás ugyanakkor, hegy az idei seregszemlén az előbbiekhez viszonyítva lényegesen nagyobb hang­súlyt kap a termelőszövet­kezetek értékesítő, feldol­gozó tevékenységének be­mutatása. A tsz-ek árusít­hatják is termékeiket a ki­állításon. A kiállítás a maga esz­közeivel honorálni fogja a legjobbak igyekezetét. Az előző kiállításokon hagyo­mányossá vált vándordíjak, oklevelek mellé most elő­ször, komoly, a termelést se­gítő tárgyjutalmak — trak­torok, különféle értékes fel­szerelések is kiosztásra ke­rülnek. Mint láthatjuk, nagy a készülődés a hó alatt. Je­lezték részvételüket többen a külföldiek közül is. Már most biztosra vehető, hogy a KGST-országok mellett itt lesznek a franciák, a nyugatnémetek, a dánok, a svédek. <&-) Iskola a szántóföldön Traktorosjelöltek között Emeletes, modern iskola magasodik ki a szántóföld­ből a Namény felé kígyózó műút bal oldalán, amint a baktai erdő elmarad. Trak­torosoké. Az egyik oldalán csupa ablak ebédlő színes asztalai mellett legalább száz, kék olajos overallos tizenhat év körüli fiú ka­nalazza a levest „Haza küldiem a fiúkat“ Iskolanyitás: 1968 szep­tember 1. Érkeznék a me­gye tsz-eiből a fiúk... De nincs tanár, szakácsnő, ta­karítónők, fűtő. Gondban van az igazgató. Futkos ide- oda segítséget kérni. — Haza küldtem a fiú­kat — mondja. — Ötödikén jöttek vissza. Nyírbátorból hoztam szakácsnőt Nyír­dinsalah abd el Karaf. Mint egy vers, magasba szálló hinta első íve, lendülete: Heddinsalah-abd-el-Karaf. Nem csodálatos? Muzsika és kelet és ezeregy éjszaka. Ki lehet, milyen lehet ez az ember? Majd egy esztendeig dé­delgette ismerősöm ezt a nevet, ha magára maradt, bánat érte, csak elsuttogta: Heddinsalah abd el Karaf. S most álmát szembesíte­ni akarta a valósággal: felkutatta Karaf jának ói­mét, s levelet írt néki, ké­rést: írjon magáról, mert neve után szívébe fogadta. Őrzöm a Kairóból érke­zett ezeregy éjszaka mese­hősének levelét. Az illető úr a Subra-negyedben la­kik, 54 éves, könyvelő a Lapace-cégnél, 5 gyermeke van. 160 cm magas és bi­zony 76 kiló. „...hajam rit- kás. már csak halántékom fölött tudom fésülni. A pestieket sokszor üdvözli, a kisasszony őszinte hódolója: Heddinsalah abd el Karaf” Kőbányai György egyházáról, Madáról, Öfe- hértóról és Rohodról ver­buváltam össze a tantestü­letet Kezdődhetne az oktatás, ha... Mert elkészült ugyan a modern iskola, de nem épí­tettek hozzá tanműhelyt. £ nélkül viszont elképzelhetet­len a modern traktoros­képzés. Tehát: hallgatók munkára fel. Terepet ren­deznek. Másfél holdnyi terü­leten feküdt az iskola. Tízre bővítették. Átrakták a kerí­téseket, oszlopokat. Az Út­törő Tsz biztosított részük­re földterületet. Épül a tanműhely Úgy segítenek magukon, ahogy tudnak. Diákok, ta­nárok társadalmi munkával építettek acélvázas szint Hordták a téglát hullám­palát; maltert kevertek, fa­lat húztak, tetőt fedtek. Eb­ből lesz a tanműhely. — És közben tanultak — jegyzi meg az igazgató. — Ekkor még nem készült el a Baktalóréntházi Mezőgaz­dasági Gépjavító Állomás, amely az iskola szomszédsá­gában van. Ezért hallga­tóink másfél hónapig az Úttörő Tsz-ben végeztek gyakorlati munkát. Most a gépjavítóba járnak. Szük­ségmegoldás, de átmenetileg megfelel... Ugyanis a tan- terv követelményeinek nem tudunk eleget tenni. Nincs technológiai műhelyünk sem pedig ez az első éveseknek elengedhetetlenül szükséges Itt sajátítanák el a lakatos szakma alapvető követeimé nyelt. Traktoros diák ott hon Műanyagpadlós szobák Színes falak. Szépen vete t ágyak. A falakon nyírfába' virágtartók. Beépített szelt rények. Hideg-meleg víz. Ilyen körülmények közölt laknak a szabolcsi tsz-ekből a baktalórántházi mező- gazdasági szakmunkáskép­zőbe került fiatalok. Diáktanács működik. Ön- kormányzat van. Mutatják a tanácstermet. — Itt számolnak be a diákotthon vezetőjének a he­ti munkáról. Az üveg falú meieg tár­salgóban két mama ül fiá­val. Látogatóba jöttek. Az egyik Győrffy Gyuszi édes­anyja, Jármiból. — Most X'olt a zárszám­adás — mondja. — Vettem neki ruhaneműt, s azt hoz­tam el. Elégedett mindennel, csak a fiával nem. — Eleinte hanyatlott, most jobban tanul. De ta­nuljon is, ő választotta ezt a szakmát. A kis Sófi Laci letöri Hallgat. Műszaki alapisme­retből egyesre felelt Az anyja korholja. — Én traktoros leszek akkor is! Év végére kijaví­tom — igén. Sillye László magyarázza: — írattam a fiúkkal dol­gozatot. Ki magától válasz­totta és ki csak rábeszélés­re ezt a szakmát, örvende­tes az eredmény, alig akadt 2—3, akit unszoltak volna. Az iskola írásban tájékoz­tatja a tsz-ek vezetőit a be­küldött hallgatók eredmé­nyeiről. fejlődéséről. Csak egy a hiba: a baktaiakon kívül még egyetlen tsz ve­zetője sem 'átogatta meg az iskolát. Pedig a szövetkeze­tek számára képezik itt a traktorosokat. F. K. s

Next

/
Oldalképek
Tartalom