Kelet-Magyarország, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-22 / 45. szám

Az újfehértói választókerület jelöltje A szocialista brigádok teljesítik kötelességüket Beszélgetés a megyei tsz-versenybizottság titkárával Huszonkét éve a közért Szabolcs-Szatmár terme­lőszövetkezeteiben 1962-ben kezdődött a szocialista bri­gádmozgalom. Az első év­ben 7, 1965-ben már 122 brigád érdemelte ki a meg­tisztelő címet. Tavaly pe­dig 237 brigád jelentette be részvételét. E gyorsan fejlődő mozgalommal kap­csolatban kértünk tájékoz­tatást Bán Györgytől, a megyei tsz-versenybizottság titkárától. —- Hogyan érvényesül a szocialista életműd a bri­gádokban? — A brigádok vállalásai­ban mindenütt megtalálha­tó, hogy tagjaik kölcsönö­sen segítik, tiszteletben tartják egymást. Előfordult olyan eset, amikor közös mozilátogatáskor az egyik férfi ittasan jelent meg. Ugyancsak a brigádban le­vő testvére pirított rá leg­keményebben, s a kollek­tíva hazaküldte az ittas embert. örvendetes, hogy me­gyénkben a múlt évben be­nevezettek közül 56 az ifi- brigád, 907 fővel. Ugyanak­kor 1140 nő is részt vett a mozgalomban. Ez annál is inkább elismerést érdemel, mert a családok gondja na­gyobb részt még mindig az asszonyok vállán van, s nem lehet eléggé értékelni azt az áldozatvállalást, amit a szocialista brigádok­ban a tsz-ek termelésének növeléséért, a magasabb műveltség megszerzéséért és az emberséges közösség kialakításáért tesznek ezek a nők. — Milyen sikereket értek el az elmúlt évben a bri­gádok? — Elmondhatjuk, hogy legtöbbjük beváltotta és egyre jobban beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. Meg kell említeni a nyír­egyházi Ságvári Tsz-t, ahol 11 szocialista brigád közül például a konyhakertészeti brigád munkahelyén az előirányzott 1 millió 549 ezer forint helyett 2 millió 230 ezer forint termelési értéket produkált. Az ópályi Kossuth Tsz- ben az állattenyésztési bri­gád félmillió forinttal tel­jesítette túl termelési ter­vét. A nyírmeggyesi Petőfi Tsz trfc k torosb ri gád jla 4 ezer normálholdnak meg­felelő teljesítménnyel szár­nyalta túl előirányzatát; a gazdasági haszon megha­ladja a 250 ezer forintot. És sorolhatnánk tovább. Természetesen, a párt- kongresszus tiszteletére ki­bontakozott termelési ver­senyben a mezőgazdaság szocialista kollektívái még- inkább fokozták eredmé­nyeiket, újabb felajánláso­kat tettek és teljesítettek. — Mit értek el a szak­mai általános műveltség fejlesztésében? — A tsz-ek szocialista brigádjaiban ma még igen nagy a különbség a tagok műveltsége között. Többen még nem rendelkeznek például nyolc általános is­kolai végzettséggel. De egy­re növekvő számban talál­hatók, akik most tanulnak vagy hajlandók tanulni. Növekszik a szakmunkások tábora, mind többen jelent­keznek szocialista brigádba arany- és ezüstkalászos tanfolyamot végzettek, sőt technikumokban tanultak is. — A feladatok? — Egyik legfontosabb cél, hogy a már működő szocialista brigádok tovább szilárduljanak, összetartó kötelékeik erősödjenek, munkájuk hatékonysága és eredménye fokozódjon. A pártkongresszus tiszteletére indult lelkes munkaverseny most a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. év­fordulójára indított ver- 1 senyben folytatódik. Ezt kívánjuk támogatni. Különösen azokban a tsz- ekben adunk nagyobb se­gítséget, amelyekben ed­dig nem fordítottak kellő gondot a szocialista címért dolgozó brigádokra. A. B. A siker — garancia Kikerült a gyenge szövet­kezetek sorából a fábiánházi Kossuth Tsz. Zárszamado közgyűlésén ezúttal nyu­godt megfontoltság uralko­dott. Személyes sérelmek helyett a legfőbb gondot most az jelentette: az elért gazdasági és erkölcsi siker mennyiben lehet a követke­ző évek garanciája. ■ izonyító adatok Az elért eredményért ke­ményen meg kellett dolgoz­ni. A csaknem négyezer holdat kitevő közös földte­rület legváltozatosabb ré­sze a mátészalkai járásnak, a gyenge homoktalajtól a vizfogó katlanokig. De a múlt esztendőre jellemző nagyfokú szorgalom, a tag­ság és vezetőség kölcsönös bizalma nyomán kenyérga­bonából hiánytalanul meg­adta a tsz az államnak, amit vállalt. Kukoricából — májusi morzsoltban — 6. burgonyából 36, csillagfürt­ből 1 mázsával ért el jobb eredményt a tervezettnél. A hústermelési előirány­zatot 204 százalékra sikerült teljesíteniük. Az állatte­nyésztésből eredő közel két­millió forint többletbevétel bőségesen pótolta a víznyo­más miatt gyenge termést adó kendermag és még né­hány növényféleség után keletkezett 300 ezer forint kiesést. Egyetlen esztendő alatt a közös vagyon értéke 3 és fél millió forinttal gyarapo­dott, s az egy tagra jutó át­lagkereset tízezer forint fö­lé emelkedett. Először érte el a falu szövetkezeti kö­zössége, hogy 700 ezer fo­rintot hagyott tartalékalap­ra, így saját pénzfedezettel kezdi ezt az évet. Érdekes kombinációk Már a zárszámadási köz­gyűlésen erős hangsúlyt ka­pott: hogyan tovább? Érde­kes elképzeléseket vetettek fel a szövetkezeti gazdák, amelyeknek elindítója és kezdeményezője Dobai Ká­roly főagronómus. Miről van szó? A bevált hagyományos módszerek mellett bátrabban kombi­nálni az új lehetőségekkel, körültekintőbben keresni a biztosabb pénzforrásokat. Egyik ilyennek látják a ko­rai termésre szánt vetőbur­gonya előgyökereztetését. A csíráztató ládákba komposz- tot tesznek és gyökeresen ültetik el a burgonyát. Ez az eljárás legalább két hét­tel közelebb hozza az új ter­més piaci értékesítését. Az esetleges víznyomás kárának pótlásáról is előre akarnak gondoskodni. Az őszi takarmánykeveréket május közepén betakarítják, utána feljavított, kellően elő­készített talajba dohányt ül­tetnek. így nyernek 40—50 holdat fővetésű mák ter­melésére. Elképzelés van a szövet­kezetben arra, hogy a takar­mánybázis jobb hasznosítá­sával, szakszerűbb gondozás­sal az egy tehénre jutó át- lagtejhozamot az eddigi 1600 literről 2400 literre növel­jék. A tehénállományt pe­dig a jelenlegi 50-ről 200-ra. A saját szaporulaton kívül mintegy száz negatív üszö- borjut vásárolnak. Az ilyen üszőborjú első ellése után összesen ötezer forint álla­mi kedvezmény jár, s az eddigi tehénnevelés, ami legalább tízezer forintjába került a tsz-nek, három­négyezer forintban lesz. Az eddigi háromezres ba­romfi törzsállományt tízez­resre fejlesztik. Nagyobb to­jáshozamú hibrideket állíta­nak be. Az ilyen egyedek után 30—40 százalékkal több és jobb minőségű tojást tud­nak hasznosítani. Kedvező indulás Az elképzeléseket hevesen vitatják a szövetkezeti ta­gok és további javaslatok­kal formálják, készítik a közelgő tervtárgyalásí gyű­lésre. Annyit máris kiszá­moltak, ha csak a fenti cél­kitűzéseket valósítják is meg, már az idén két-há- romezer forinttal több jöve­delem jut tagonként a kö­zösből. Ugyanakkor, a mos­tani 700 ezer forint tarta­lékalapot másfél millió fo­rintra növelhetik, az új gaz­dasági rendszer kezdetére. Kedvező indulás a saját lá­bon járáshoz. Asztalos Bálint földes Pál: Magasról fénylik a Nap, tavaszodik. — Mehetünk lassan kife­lé a földekre szántani, vet­ni — szól a gazdaság köz­pontja előtt Polcz János, az ötvenöt éves, hófehér hajú ember. Mindene a mezőgaz­daság, a föld. Élettörténete előbb lepergett mozaikjai után a görög mondabeli An- teusz jut eszembe, akinek anyja, élete volt a föld, ab­ban volt az ereje. Polcz János nagy emberi ereje is ebben van. A föld­ben és a föld népében, a kettővel való elszakíthatat­lan kapcsolatban. Negyvenöt tavaszától Itt élte le eddigi életét. Még akkor is, amikor hi­vatalt adtak neki: negyven­öt kora tavaszán a legfia­talabb tagként delegálták a Szabolcs megyei földbirtok­rendező tanácsba. — Harcos, nehéz hónapok voltak. Volt, hogy amit nappal kiosztottunk az embe­reknek, éjszaka kihányták on­nan a karót. De sokszor be kel­lett avatkozni, s magyarázni, hogy emberek, ez a tiétek, végérvényesen és mindörök­ké. A reakció suttogott, hogy visszajönnek az urak, s jaj lesz annak, aki szán­tani, vetni mer. Itt is ő osztott földet, Nyírteleken. Ahol ősei szü­lettek, s dolgoztak látástól vakulásig Dessewfl'y gró­fék hatezer holdján, de ne­kik negyvenöt előtt nem jutott a földből egy talp­alatnyi sem. Csak szeren­cséjük volt, hogy apja ti­zenegy gyerekével nem né­gyes, csak kettős pitvarba kerülhettek a cselédlakás­ban. Földet osztott a harminc- három éves Polcz János, mérte a grófi szérűt. Ott állt a szegények mel­lett azután is, mert a szabolcsi történelem vonu­lása szabályosan lemérhe­tő az ő életén is. Az újonnan földhöz juttatottak országos szövetségének Szabolcs me­gyei elnöke lett. Járta a falvakat, nincs olyan községe a Nyírségnek, ahol ne tartott volna népgyűlést azokban a lázas, forrongó években, ahol ne magyarázta volna: emberek, a föld már a mi­énk, de meg is kell művel­ni. Egyszerű parasztember volt akkor is, amikor me­gyei titkára lett a nemze­ti parasztpártnak, s amikor 1949-ben parlamenti képvi­selőnek választották. Egy­szerű parasztember ma is, amikor a Hazafias Nép­front megyei bizottságának l Régi képviselőválasztások Indulás az ismeretlen Nyírbe 3. Nem tudtam még akkor, hogy ezzel ő is megteszi első lépéseit tragikusan rö­vid politikai pályafutásán. Ahogy rövid bekecsét fel­vette, felém fordult: — Jobb, ha nem tudják ott Nyírben, hogy főkorte­sed, saját édestestvéred, jobb, ha engem ott majd Kovácsnak hívnak. így az én 1905-ös képviselőválasz­tási küzdelmeink első lé­pésénél született meg „Ko­vács Gyula”, kit az 1911-es választásoknál a viharsa­rok gyomai kubikusai vá­lasztottak meg független, harcos képviselőjüknek, ki a politikai harcot a képvi­selőházban mélyen megren­dülve. olyan tragikusan ko­molyan vette, hogy a poli­tikai szabadságot lábbal tipró gróf Tisza Istvánra a képviselőházban rálőtt. ilyen mélyhitű, lelkesedésé­ben hevülő ember volt, az én testvérbátyám, Kovács Gyula Természetesen más­nap megjelent 12 főnyi kortesbandájával. Ilyen politikai, személyi körülmények között indul­tunk neki az ismeretlen Nyírnek, megverni az el­lenséget, a hatalmas alis­pánt, kinek a választókerü­letben minden az államap - parátusban dolgozó és azok egzisztenciájával össze­függő ember szolgaian ren­delkezésére kellett, hogy álljon. Megérkezésünkről a „Magyarország” 1905. ja­nuár 22-i száma a követ­kezőket írja: „Csütörtökön, január 19- én tartotta meg programbe­szédét Mátészalkán az egye­sült ellenzék jelöltje Szú­nyog Mihály független 40- as párti képviselőjelölt. Már a hodászi állomáson zászlós küldöttség várta a jelöltet. a választókerület határán. Mátészalkán ez­rekre menő tömeg várta Valóságos zászlós kocsi tá bor vonult ki a függetle- jelölt fogadására. Az álló máson Löwey tunyogi re­formátus lelkész üdvözölte. megjelentek Szálkái Sán­dor, Luby Lajos pártelnö­kök, Dienes Lajos (és még hosszú felsorolás a járás minden 28 faluja képvisele­tében.) 50 tagú zászlós ban­dérium, csengés szánok, és négylovas hintón Szálkái Sándor pártelnök kísérte "be Szúnyog Mihályt a Hun­gária szálló udvarába, hol programbeszédét tartotta meg. A 48-as eszmék hívé­nek vallotta magát, tűzze) és lelkesen előadott beszé­dével egészen magával ra­gadta a választóközönséget, mely lelkesen tüntetett a. függetlenségi párt és je­löltje mellett A gyűlés fo­lyamán érkezett meg Kos­suth Ferenc üdvözlő távira­ta, mely óriási lelkesedést keltett A ielölőgyűlés is táviratban üdvözölte Kos­suth Ferencet és a szövet­kezett ellenzék vezérbizott­ságát. A kormánypárt tel­jesen letargikus és csupán az erőszakban bíznak. Szú­nyog Mihály másnap Tu- nyogon, Győrteleken Mer­ken és Vállajon tartót1 elnöke és tizenhat éve, hogy igazgatója a Gyulata­nyai Kísérleti Gazdaságnak. Harc a példamutatásér Negyedszer élüzem ez ; gazdaság. A vitrinek tele vannak az arany és ezüst díjakkal, amelyeket az orszá gos mezőgazdasági kiállítá sokon kaptak. Mégsem erre a legbüszkébb, hanem arra. hogy a gazdaság ötvennée óta nyereséges. — Ez a lényeg — mondja kurtán, egyszerűen. És ezt a „lényeget” annak tulajdo­nítja, hogy rendes emberek a dolgozók. „Együtt va gyünk jóban és a bajban.. Együtt ették Dessewfí.v cselédkenyerét. Peruiban van kenyerespaitásaival ma is. Megértik egymást. „Egy kevés ideig nehéz volt. mert itt is érvényesült, hogy senki sem próféta saját ha­zájában. De azután annál könnyebb lett. Most már el­mondják az emberek a leg bizalmasabb dolgaikat is.” Nyugodtan megisznak most már együtt néhány po­pár bort, mulathatnak a táncestéken. „De ha jön egy vagon és ki kell pakolni csak egyszer szólok: elvtársak, k a frontra! — egyetlen em bér nem marad itt. így mondja, ki a frontra. Komolyan veszi, amit mond. szó szerint. A front neki a termelés. A harc célja most. hogy minél jobb példát mu­tasson a gazdaság. Akkori ban, ötvenben azért segítet tem a gazdaságok létrejöt té, hogy megmutassuk a parasztságnak, a mezőgaz­daság útja és jövője e nagyüzem, ahol már nem s ló és a vetőmag a központi kérdés, hanem a mázsák versenye. Tavaly tizenhét mázsán felül volt a rozs. húszon felül a hazai búza és meghaladta a huszonötül az árpa. — Jönnek a termelőszövet­kezeti vezetők, hívjuk őket, lássák, nézzék a saját szemük­kel, így is lehet, így kell. Mi is megyünk hozzájuk, segítünk, de az első, amivel hozzájá­rulunk a parasztság felemel­kedéséhez, az most a minő­ségi vetőmag, a facsemete, az almafa, amelyből mi ad­tunk a telepítések (lágyré­széhez. Tizenhat eve ....... két nap, hogy ne legyen ott va­lamelyik szomszédos közös gazdaságban, ne adjon taná­csot. folytain, amit elkezdett Most, hogy az újfehértói vaiasztókerület képviselő­nek jelölte, őszintén meg­lepődött. Valami olyat vá­laszolt, hogy szerény tudá­sával dolgozik tovább, elég erőt érez magában ahhoz, hogy folytassa, amit elkez­dett negyvenöt tavaszán, ^egiti a falu népéi. — Most már közel sem olyan nehéz, hiszen megsokszo­rozza az ember erejét: olyan politikát szolgálok, amely- lyel szívem mélyéből egyet­értek. Ujfehértó. Nagycserkesz, Nyírtelek, Kalmanháza — ismerős faivak, ismerős em­berek. ismerős gondok Ezek megoldásához kértek segít­séget a jelölőgyűléseken. A különbség a huszonkét ev­vel ezelőttihez képest mégis nagy. ..Akkor nagy volt az éh­ség, a legszükségesebbekre, a lét, vagy nemlét körül for­gott minden. Ma az an vagi ■ gényt, a szellemi igény vai- ■otta fel. Az egyszerű tanyai ember nem él rosszul, de szebben. kulturáltabban akar élni. Kritikusabbak a mai emberek, egészséges a gondolkozásuk Kérnek de nem lehetetlent. s azt s hozzáteszik, ők miben segí­tenek.” fis ez nagyon lényeges.,,. Kopka János 33 milliós terv a Kisvárdai Gépjavító Állomáson Közeledik a tavasz és na­gyon fontos, hogy a rendel­kezésre álló mezőgazdasági gépek teljes kapacitássá! munkába állíthatók legyenek Ez nagymértékben függ gépjavító állomásoktól. A Kisvárdai Gépjavit' Államásnak ebben az esz tendőben 45 ezer normál holdnak megfelelő traktor­munkát kell elvégeznie, s ehhez 28 erőgéppel rendel­kezik. A gépjavításokkal együtt pedig összesen 33 millió 222 ezer forint érté­kű termelési tervet kell tel­jesítenie. a tavalyi 26 m’lliő 216 ezer forint előirányzat­tal szemben. Az, idén tovább fejleszti az állomás a körzetében a teljes műszaki kiszolgálás módszerét a szövetkezeti gazdaságokban; már tíz tsz- el kötöttek ilyen megállapo­dást. programbeszédet és min­den községben bandérium­mal várták. Be kell őszintén valla­nom, hogy az ellenség, az alispán és tábora, érkezé­semkor nem ijedt meg tő­lünk. Bíztak erejükben, a helyi „moralitásban”, hogy Mátészalka patriótái nem fognak valami jött-ment pesti fiskélisbojtárt meg­választani. Nemsokára azonban, de szerencsére már későn, mert nem ma­radt felfutási idejük, meg­győződhettek választási taktikánk sikeréről. Gyula bátyám főkortesi terve szerint, a helyi független­ségi pártvezetőknek szemé­lyes támogatásával. azok személyes kíséretében sor­ba jártam az első este, mondhatnánk a helyi pro­tokoll szerint, a helyi [>o- tentátokat és igyekeztem a legjobb személyi benyomást tenni. Mint jogász, ipari é* gazdasági szakember igye­keztem a mátészalkai vá­lasztópolgárok szakma5 területét érintő törekvései­ket. érdekeiket kipuhatolni és reményeket ébreszteni azok megvalósíthatóságára Ugyanekkor Gyula bátyám kortesbandája a falukat iárta. 2—3 fős csoportokba oszolva és a nép. a parasz­tok nyelvén felébresztették, 'elmondták vágyaikat. ön bizalmukat erősítették ae érdekeikért folyó harc fel­vételére, melynek képvise­lőjük majd élére áll. Meg­ismerték az egyes faluk la­kosságának közös sérel­meit is, Gyula bátyámmal közölték azokat már előre, mindig előttem jártak a falukban, úgy hogy. mire én odaértem, naponta leg­alább 3—4 faluban beszél­tem, a parasztok előtt már nem voltam Ismeretlen és én is ismertem helyi va­gyaikat. így könnyebben tudtunk, már első találko­záskor közös, nyelvet kia­lakítani. Megígértem, hogy még sokszor fogunk re!ál- kozni, és ezt az Ígéretemet már a választást követő évben be is tartottam El­lenfelem az alispán alig járta a falukat. hízott jegyzőiben. csendőrei ben, no meg a nagy hidegben, mely visszatartja a falusi választókat. A választási törvény ugyanis előírta, hogy tengelyen-kocsin. vagy szánkón, eay meghatározott oontos órára jelenjenek meg a falusi választók ’gvüttesen Mátészalkán a választás napián. a válasz- 'óbizottság előtt, mely be- ?ngedi. vagy meg is várat- tathatja őket. kedve sze­rint a dermesztő hidegben (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom