Kelet-Magyarország, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-15 / 13. szám

Megnyitják Máty ás egykori palotáját Az idén átadják a kö­zönségnek a budavári pa­lota első helyreállított ré­szét. A látogatókat nem a háború előtti kép fogadja. Az építők, a tudósok és a művészek húsz év hatalmas munkájával nemcsak a ba­rokk palotát támasztották fel a pusztulásból, hanem Mátyás király palotája és a déli erődrendszer földben rejtőző maradványait is. Nagy Lajos, Zsi gmond és Mátyás palotájának fényé­ről, nagyságáról sok fel­jegyzés maradt fenn. A kö­zépkori palota falai még a török uralom idején is áll­tak, szépségükről csodálat­tal emlékezett meg az egy­kori neves utazó: Evlia Cselebi. Az 1686-os ostrom elpusztította a palotát, A Habsburgok a maradványok helyén barokk palotát emeltek. Az UM5-ÖS fasiszta pusz­títás után a barokk palota kiégett falai alatt díszesen faragott márványlapokat találtak. Mátyás palotájá­nak emlékeit. Másutt Nagy Lajos korából származó fa­lakat ástak ki. A barokk kert alól feltárták a közép­kori erődöket, a nagy olasz bástyát, a kaputornyot és a déli védőfalak romjait. A kormány úgy döntött: fel­építik újra a barokk palo­tát, de helyreállítják a középkori palota hitelesen kiegészíthető maradványait is. 300 év Után, ismét látható Mátyás palotájának néhány részlete. Várja az első lá­togatókat a déli erődrend­szer. s a védőfalak mögött az István-torony, a lovag­terem, s a 600 éves János kápolna. A gótikus palota elé pedig eredeti középkori kertet varázsoltak, ahöl fel­állították Mátyás .díszes kútját. Postahivatal, telefon mellékközpont épül A palota Dunára néző homlokzata a gótikus erkéllyel­(Bozsán Endre fél vétóiéi) Az idén is előka pcsolás útján történik a gázigénylés A megyei tanács kereske­delmi osztályán érdeklőd­tünk, hogy 1967-ben hogyan történik a gázigénylés és a lakosság gázellátása. A gyakorlat szerint a gáz- igénylés továbbra is az el­múlt évi gyakorlathoz hason­lóan történik, az úgynevezett előkapcsolás útján. Ez abból áll, hogy aki gázpalackot igé - nyel, először megvásárolja a . szükséges gáztűzhelyet, és a vásárlást igazoló számlával bejelenti igényét a megyei, járási, vagy községi tanács kereskedelmi előadójának. Erre a bejelentésre a követ­kező fél év után történik az engedélyezés, illetve nyílik a gázbekapcsolás lehetősége. A gázigényléseknél történt változás mindössze annyi, hogy az új igénylőknek meg kell vásárolni a gázpalackot is, 511 forint 40 fillérért. Eddig a régi előfizetők köl­csön kapták a vállalattól a palackot és azt használhat­ták, de el nem adhatták. Ez­zel szemben a most megvá­sárolt palackokat az igény­lők sajátjuknak tekinthetik, és azt átadhatják, vagy el­adhatják bármikor másnak is. A régi palackok továbbr;: is a vállalat tulajdonát képe zik, azt eladni, vagy átadni nem lehet. A kereskedelmi osztálytól nyert értesülésünk szerint mind a városban, mind a me­gyében ajánlatos a gázigénylé­seket, illetve a gáztűzhelyek megvásárlását az év elején eszközölni, hogy az előkap csolás, a gázpalack enge­délyezése még ez évben meg­történhessen. Farkas Pál A nagy fcladai A tizedes szorongva ült be harckocsijába. Tud­ta, katonaéletének egyik legnehezebb feladatát kell végrehajtania. Havas, csú­szós úton, ismeretlen erdős terepen, éjjellátó készülék­kel vezetni huszonöt kilo­méteren, megszabott idő alatt. Alig helyezkedett eí a vezetőülésben, jött a pa­rancs. —- Motort indíts!... Előre! A hatalmas acéltest hir­telen felbődülve lódult neki az országúinak. Késő éjsza­ka volt már, körös-körül vaksötét, de az éjjellátó be­rendezés sugárkévéje jól de­rítette az utat. Az országút váratlanul véget ért, s a kocsi hepehu­pás, kátyus dűlőútra tért. A lánctalpak alól messze fröccsent a hólével kevert sár. A katona az éjjellátó készülékre tapadt. A sugár­nyalábok vastag íatörzsek­ről verődtek a szemébe. Mintha valami különös me­sevilágban járt volna. A modern technika segít, de csal is, hiszen látni lehet vele a legsötétebb éjszaká­ban, de nem könnyű pon­tosan megbecsülni a tárgyak távolságát. — Jobbra!... Jobbra!... — kiáltott a harckocsiparancs­nok. A vezető engedelmeske­dett, de már késő volt. Fiatal fa görnyedt a kímé­letlen lánctalpak alá. A vezető megnyalta cse­repes ajkát. „Csak vége lenne már ennek a rettene­tes erdei útnak!” — fohász­kodott magában. A harckocsi megbillent, a mélyedésből, amelybe or­rával bukott, piszkos hóié csapott fel, s rátapadt a sugárvetőre. — Nem látok! Semmit sem látok! — dörmögte két­ségbeesetten. Megállni azonban nem le­hetett. Már nemcsak a sze­mével, de szinte ' minden idegszálával a készüléken csüngött. Csak a tárgyak homályos körvonalai rajzo­lódtak ki előtte. A baloldali lánctalp tus- kóra kapott. A kocsi meg­billent. A tizedes riadtan ragadta meg a botkormányt, miközben a műszerfalra esett a tekintete. „A hűtő- folyadék! A forrpont köze­lében!... Lezárult a hűtő­zsalu!... Lehűteni... Tovább, tovább!” Szeme fájt az erőlködés­től, lába elgémberedett £ gázpedálon, de nem csök­kentette a sebességet. Az út végén stopperek mu­tatói peregtek. A célnál idő re várták a harckocsit. Ereje fogytán volt, ami­kor ritkulni kezdtek a fák. az út is szelidebb, simább lett, s a sugárnyaláb par­koló járművekről verődött vissza. A tizedes az órájára pil lantott, s a győztes érzése töltötte el. Molnár István. Nyíregyházán egyre több bérház. szövetkezeti, vagy társasház épül, többnyire tá­vol a városközponttól. Nem alaptalan a lakosságnak az az észrevétele, hogy az új bérházakban szinte lehetet­len telefont beszerelni. En­nek nemcsak u távolság az- oka, hanem elsősorban az. hogy a nyíregyházi automa­ta telefonközpontban nincs lehetőség a bővítésre. Külö­nösen sok gondot okoz ez a, állapot az Északi Alközpont­ban, ahová néhány év aiatl több száz család költözött Az elv az, hogy lehetőleg minden nagyobb bérházban legyen egy telefon, hogy tűz. vagy súlyos betegség esetén értesíteni tudják a? érdekelt szerveket. Figyelembe véve a jogos kifogásokat, a Debreceni Postaigazgatóság úgy döntött, hogy segít a gondokon. Az Északi Alközpont postai igé­nyeinek kielégítése céljából földszintes, felvevő hivatalt létesít, mely előre láthatólag a harmadik negyedévben kezdi meg működését. Ugyanebben az épületben helyezik el azt a mellék­központot. mely 275 készülék bekötésére alkalmas. Ebből száz fő- és 175 ikerállo­más lesz: Dicséretes körültekintéssel az Északi Alközpont lakóhá­zait már eleve úgy építettek, hogy a kábelhálózatot is betervezték. Ezzel elkerülhe­tő lett az utólagos falbontás, mely a vasbeton nagy blok­koknál nem kis feladatot je­lent. A most épülő lakóházak kábelhálózata az év végére szintén elkészül. Figyelembe véve a mel­lékközpont befogadóképessé­gét és a lakások számát megállapíthatjuk, hogy egy év múlva az Északi Alköz­pontban minden harmadik család kaphat telefont. Bogár Ferenc Elmozdulni a holtpontról Szerkesztőségi kerékasztal a nyíregyházi itjúsági lakás-építkezés helyzetéről Sokszor volt témája la­punknak az utóbbi két esz­tendőben a nyíregyházi KISZ által szervezett la­kásépítkezés. Sokszor és sokféleképpen magyaráz­ták a terveket, majd az építkezés megindulásával kapcsolatos nem kevés gon­dot, huzavonát az egyes érintett szervek, vállalatok. Egy azonban tény: az ifjú­sági lakásépítkezési prog­ram által megyénkben elő­irányzott kétszázötven (!) lakásból a terv napvilágra jötte óta — ennek már két éve elmúlt — egyetlen la­kás sem épült meg eddig. Sőt, ezekből a lakásokból egyetlen egynek az építkezé­séhez sem fogtak még hoz­zá. Miért ilyen mostohagyer­mek Nyíregyházán ez a mozgalom, amelynek koráb­bi, kezdeti eredményei már itt is és az ország más vá­rosaiban is voltak? Mi az oka annak, hogy megrekedt, s holtpontra jutott a két éve pedig gyors eredményekkel kecsegtető program, s ho­gyan lehetne sürgősen segí­teni? Ezekre a kérdésekre ke­restük a választ a szerkesz­tőség kerekasztal-beszélge- tésén részt vevőktől. Havacs Józseftől, a KISZ megyei bizottsága titkárától, Páll Zoltántól, a KISZ megyei bizottsága osztályvezetőjétől, Szász Józseftől, a KISZ nyíregyházi városi bizottsá­ga titkárától, Tarpataki Já­nostól, a megyei ifjúsági la­kásépítési tanács vezetőjétől, Bojtos Istvántól, az OTP megyei fiókja igazgatójától, Pataki Jánostól, a városi ta­nács vb építési osztályvezető­jétől, Rácz Bélától, a megyei Építő Szerelő Vállalat és Kása Andrástól, a Nyíregy­házi Építőipari Ktsz főmér­nökétől. A KISZ lakásépítkezés­ben illetékesek véleménye egyhangú volt abban, hogy a jelenlegi helyzetnek sem­miképpen sem volt szabad bekövetkezni, s azon sürgő­sen változtatni kell. De nézzük előbb a té­nyeket. 1964 végén — a KISZ Köz­ponti Bizottságának kezdemé­nyezésére — az országos if­júsági lakásépítkezési programból kettőszázötven lakás megépítésére kapott lehetőséget a megyei KISZ- bizottság. A cél az volt, hogy ily módon is hozzáse­gítsék a fiatal házasokat az ismerten nehéz lakáskö­rülmények megoldásához. Mégpedig olcsóbb telekkel, bontásból, vagy más úton beszerzett anyagok felhasz­nálásával, társadalmi mun­kával — mindezek nyomán alacsonyabb induló költ­séggel, s OTP-hitellel. A helyes cél jól indult a megvalósulás felé. Százhu- szan jelentkeztek a városi KISZ-bizottság szervezése nyomán lakást építeni. Kö­zülök negyvennyolc család már 1965 tavaszán befizette az akkor még csak 15 000 forintban megállapított in­duló költséget. A városi ta­nács vb. igyekezett megfele­lő telket biztosítani. Meg­indult a kisajátítási eljárás az ószőlő utca térségében lévő telkek ügyében. De mivel harmincnyolc ma­gántulajdonossal kelleti egyezkedni a vétel és az ár miatt, s a tanács nem járha­tott el törvénysértő módon, az ügy végleges rendezése egy évet vett igénybe. 1966 ta­vaszán már rendelkezésre állt az Ószőlő utca végén a telek — 132 lakás megépíté­sére. Elhárult tehát az egyik nagy akadály az építkezés elől. Mehetett volna a munka, csakhogy ekkor de­rült ki, hogy a befizetett 15 000 forint kevés, nem éri el a lakás összköltségének a huszonöt százalékát. A vá­rosi KISZ-bizottság újból összehívta az építtetőket. A tetemesen megnövekedett költségeket csak huszonnyolc család tudta előkeríteni, a többi egyelőre gyűjt és — reménykedik. Abban, hogy esetleg nagyobb összegű kölcsönt kaphat, vagy le­szállítják az induló költsé­get az eredetileg megállapí­tott szintre. (Meg kell je­gyezni, hogy az illetékesek nem számítottak társadalmi munka végzésére, használt építőanyagok beépítésére.) Közben újabb negyvenkét család fizetett be 15—15 ezer forintot. Részben vál­lalták azt is, hogy a menet­közben harmincötezerre emelkedett induló költsé­get is megszerzik. A fia­talok — immár száz család — nyugtalankodtak, s szinte mindennapos vendé­gei voltak a KISZ városi bizottságnak, a városi ta­nács vb. építési osztályának, az OTP-nek, s a kivitelező vállalatoknak. A sok-sok ér­deklődés, vita, a bonyolult tervezési eljárás, s a kivitele­zővel, sőt kivitelezőkkel való számos tárgyalás sem veze­tett azonban eddig ered­ményre. Sok bába között elveszett a gyermek. Többen vissza­léptek, újak jöttek helyet­tük. Végül is ma ott tart a lakásépítkezési program, hogy belefáradtak az épít­tetők, a munkával foglalko­zó szervek. De készen van­nak a tervdokumentációk — igaz, hogy hiányosan — és most már egységes a vé­lemény is: az építkezést meg kell kezdeni. A kérdés az, hogyan? Az illetékes szervek, vállalatok, s az építkezni akaró fiata­lok külön külön utakon jártak. Csak most, a szer­kesztőségi kerekasztal-be- szélgetésen tűnt ki, hogy az Ószőlő utcai és a később kijelölt Vécsey közi telekre addig nem lehet építeni, amíg nem pótolják a doku­mentációk hiányosságait; meg nem szerzik az OTP- hitelt; meg nem kötik a szerződést az illetékes kivi­telező vállalatokkal, s nem szereznek be néhány, az építkezés kezdéséhez szük­séges engedélyt és más ok­mányokat. Ezenkívül azt is el kell dönteni, hogy az ószőiői lakásokhoz egyedi derítőt, vagy hálózati köz­művet tervezzenek-e? Az illetékes szervek segí­tőkészeknek bizonyultak. A városi tanács vb. jóindulatú abból is látszik, hogy más városokénál olcsóbban bo­csátotta rendelkezésre a telkeket. Amennyiben kivi­telezőt kap, még ez évben elkészítteti a szennyvízcsa­tornát és a vizet is bekötik. Ezenkívül elvégzi a külön­böző szintezési munkálato­kat is. Ha közben bontási anyag is lesz (tavaly volt), szívesen bocsátja az építte­tők rendelkezésére. Az OTP igazgatója szerint a hitel- kérelmeket két napon belül elbírálják — amint azok beérkeznek —, s módot ta­lálnak arra is, hogy néhány anyagilag nehezebb helyzet­ben lévő fiatal házaspárnak csökkentett induló költség­gel lehessen kezdenie az építkezést. Az Építő Szerelő Vállalat ehhez a munkához már anyagot és gépeket is rendelt. Lekötöttsége és tervnehézségei ellenére vállalta — amennyiben egy hónapon belül megkapja a szükséges tervkiegészí­tést, fedezetigazolást, en­gedélyt, stb. a munkát ta­vasszal megkezdi és foko­zatosan adja át az épülete­ket. Ugyanez a helyzet az Építőipari Szövetkezet ese­tében. A több, mint kétéves hu­zavona objektív, de nem kevésbé szubjektív okok kö­vetkezménye. A lakásépít­kezést szervező ifjúsági ta­nács és a városi KlSZ-bi- zottság munkatársainak még nem volt építkezési ta­pasztalata. Emiatt sok hiba csúszott a szervezésbe, az építkezés ügyeinek irányítá­sába. A kerekasztal-beszél- getésen már tisztázódott: e munka folytatásához már felelős szakember segítségét kérik a továbbiakban, vagy háromtagú bizottságot hív­nak létre. Kérik ugyanakkor a város ifjúságának a tár­sadalmi munkáját is, hogy olcsóbbá tegyék az építke­zést. Számos tanulsággal szol­gált még ez a beszélgetés. Nem utolsó sorban azzal, hogy — mint a megyei KISZ-titkár szóvátette —, ha egy évvel korábban ülnek így össze az illetékesek, sok családnak máris tető van a feje fölött. Másrészt, hogy az ilyen nagy felelősséggel járó feladat vállalásakor szükség van tapasztalatra hogyan csinálják másutt ahol az építkezés jóval ered' ményesebb. ‘ Kopka Janó Mátyás palotájának egyik legszebb maradványa a lo­vagterem. A gótikus L ben középkori fegyverek és búto­rok fogadják a látogatót.

Next

/
Oldalképek
Tartalom