Kelet-Magyarország, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-15 / 13. szám
Megnyitják Máty ás egykori palotáját Az idén átadják a közönségnek a budavári palota első helyreállított részét. A látogatókat nem a háború előtti kép fogadja. Az építők, a tudósok és a művészek húsz év hatalmas munkájával nemcsak a barokk palotát támasztották fel a pusztulásból, hanem Mátyás király palotája és a déli erődrendszer földben rejtőző maradványait is. Nagy Lajos, Zsi gmond és Mátyás palotájának fényéről, nagyságáról sok feljegyzés maradt fenn. A középkori palota falai még a török uralom idején is álltak, szépségükről csodálattal emlékezett meg az egykori neves utazó: Evlia Cselebi. Az 1686-os ostrom elpusztította a palotát, A Habsburgok a maradványok helyén barokk palotát emeltek. Az UM5-ÖS fasiszta pusztítás után a barokk palota kiégett falai alatt díszesen faragott márványlapokat találtak. Mátyás palotájának emlékeit. Másutt Nagy Lajos korából származó falakat ástak ki. A barokk kert alól feltárták a középkori erődöket, a nagy olasz bástyát, a kaputornyot és a déli védőfalak romjait. A kormány úgy döntött: felépítik újra a barokk palotát, de helyreállítják a középkori palota hitelesen kiegészíthető maradványait is. 300 év Után, ismét látható Mátyás palotájának néhány részlete. Várja az első látogatókat a déli erődrendszer. s a védőfalak mögött az István-torony, a lovagterem, s a 600 éves János kápolna. A gótikus palota elé pedig eredeti középkori kertet varázsoltak, ahöl felállították Mátyás .díszes kútját. Postahivatal, telefon mellékközpont épül A palota Dunára néző homlokzata a gótikus erkéllyel(Bozsán Endre fél vétóiéi) Az idén is előka pcsolás útján történik a gázigénylés A megyei tanács kereskedelmi osztályán érdeklődtünk, hogy 1967-ben hogyan történik a gázigénylés és a lakosság gázellátása. A gyakorlat szerint a gáz- igénylés továbbra is az elmúlt évi gyakorlathoz hasonlóan történik, az úgynevezett előkapcsolás útján. Ez abból áll, hogy aki gázpalackot igé - nyel, először megvásárolja a . szükséges gáztűzhelyet, és a vásárlást igazoló számlával bejelenti igényét a megyei, járási, vagy községi tanács kereskedelmi előadójának. Erre a bejelentésre a következő fél év után történik az engedélyezés, illetve nyílik a gázbekapcsolás lehetősége. A gázigényléseknél történt változás mindössze annyi, hogy az új igénylőknek meg kell vásárolni a gázpalackot is, 511 forint 40 fillérért. Eddig a régi előfizetők kölcsön kapták a vállalattól a palackot és azt használhatták, de el nem adhatták. Ezzel szemben a most megvásárolt palackokat az igénylők sajátjuknak tekinthetik, és azt átadhatják, vagy eladhatják bármikor másnak is. A régi palackok továbbr;: is a vállalat tulajdonát képe zik, azt eladni, vagy átadni nem lehet. A kereskedelmi osztálytól nyert értesülésünk szerint mind a városban, mind a megyében ajánlatos a gázigényléseket, illetve a gáztűzhelyek megvásárlását az év elején eszközölni, hogy az előkap csolás, a gázpalack engedélyezése még ez évben megtörténhessen. Farkas Pál A nagy fcladai A tizedes szorongva ült be harckocsijába. Tudta, katonaéletének egyik legnehezebb feladatát kell végrehajtania. Havas, csúszós úton, ismeretlen erdős terepen, éjjellátó készülékkel vezetni huszonöt kilométeren, megszabott idő alatt. Alig helyezkedett eí a vezetőülésben, jött a parancs. —- Motort indíts!... Előre! A hatalmas acéltest hirtelen felbődülve lódult neki az országúinak. Késő éjszaka volt már, körös-körül vaksötét, de az éjjellátó berendezés sugárkévéje jól derítette az utat. Az országút váratlanul véget ért, s a kocsi hepehupás, kátyus dűlőútra tért. A lánctalpak alól messze fröccsent a hólével kevert sár. A katona az éjjellátó készülékre tapadt. A sugárnyalábok vastag íatörzsekről verődtek a szemébe. Mintha valami különös mesevilágban járt volna. A modern technika segít, de csal is, hiszen látni lehet vele a legsötétebb éjszakában, de nem könnyű pontosan megbecsülni a tárgyak távolságát. — Jobbra!... Jobbra!... — kiáltott a harckocsiparancsnok. A vezető engedelmeskedett, de már késő volt. Fiatal fa görnyedt a kíméletlen lánctalpak alá. A vezető megnyalta cserepes ajkát. „Csak vége lenne már ennek a rettenetes erdei útnak!” — fohászkodott magában. A harckocsi megbillent, a mélyedésből, amelybe orrával bukott, piszkos hóié csapott fel, s rátapadt a sugárvetőre. — Nem látok! Semmit sem látok! — dörmögte kétségbeesetten. Megállni azonban nem lehetett. Már nemcsak a szemével, de szinte ' minden idegszálával a készüléken csüngött. Csak a tárgyak homályos körvonalai rajzolódtak ki előtte. A baloldali lánctalp tus- kóra kapott. A kocsi megbillent. A tizedes riadtan ragadta meg a botkormányt, miközben a műszerfalra esett a tekintete. „A hűtő- folyadék! A forrpont közelében!... Lezárult a hűtőzsalu!... Lehűteni... Tovább, tovább!” Szeme fájt az erőlködéstől, lába elgémberedett £ gázpedálon, de nem csökkentette a sebességet. Az út végén stopperek mutatói peregtek. A célnál idő re várták a harckocsit. Ereje fogytán volt, amikor ritkulni kezdtek a fák. az út is szelidebb, simább lett, s a sugárnyaláb parkoló járművekről verődött vissza. A tizedes az órájára pil lantott, s a győztes érzése töltötte el. Molnár István. Nyíregyházán egyre több bérház. szövetkezeti, vagy társasház épül, többnyire távol a városközponttól. Nem alaptalan a lakosságnak az az észrevétele, hogy az új bérházakban szinte lehetetlen telefont beszerelni. Ennek nemcsak u távolság az- oka, hanem elsősorban az. hogy a nyíregyházi automata telefonközpontban nincs lehetőség a bővítésre. Különösen sok gondot okoz ez a, állapot az Északi Alközpontban, ahová néhány év aiatl több száz család költözött Az elv az, hogy lehetőleg minden nagyobb bérházban legyen egy telefon, hogy tűz. vagy súlyos betegség esetén értesíteni tudják a? érdekelt szerveket. Figyelembe véve a jogos kifogásokat, a Debreceni Postaigazgatóság úgy döntött, hogy segít a gondokon. Az Északi Alközpont postai igényeinek kielégítése céljából földszintes, felvevő hivatalt létesít, mely előre láthatólag a harmadik negyedévben kezdi meg működését. Ugyanebben az épületben helyezik el azt a mellékközpontot. mely 275 készülék bekötésére alkalmas. Ebből száz fő- és 175 ikerállomás lesz: Dicséretes körültekintéssel az Északi Alközpont lakóházait már eleve úgy építettek, hogy a kábelhálózatot is betervezték. Ezzel elkerülhető lett az utólagos falbontás, mely a vasbeton nagy blokkoknál nem kis feladatot jelent. A most épülő lakóházak kábelhálózata az év végére szintén elkészül. Figyelembe véve a mellékközpont befogadóképességét és a lakások számát megállapíthatjuk, hogy egy év múlva az Északi Alközpontban minden harmadik család kaphat telefont. Bogár Ferenc Elmozdulni a holtpontról Szerkesztőségi kerékasztal a nyíregyházi itjúsági lakás-építkezés helyzetéről Sokszor volt témája lapunknak az utóbbi két esztendőben a nyíregyházi KISZ által szervezett lakásépítkezés. Sokszor és sokféleképpen magyarázták a terveket, majd az építkezés megindulásával kapcsolatos nem kevés gondot, huzavonát az egyes érintett szervek, vállalatok. Egy azonban tény: az ifjúsági lakásépítkezési program által megyénkben előirányzott kétszázötven (!) lakásból a terv napvilágra jötte óta — ennek már két éve elmúlt — egyetlen lakás sem épült meg eddig. Sőt, ezekből a lakásokból egyetlen egynek az építkezéséhez sem fogtak még hozzá. Miért ilyen mostohagyermek Nyíregyházán ez a mozgalom, amelynek korábbi, kezdeti eredményei már itt is és az ország más városaiban is voltak? Mi az oka annak, hogy megrekedt, s holtpontra jutott a két éve pedig gyors eredményekkel kecsegtető program, s hogyan lehetne sürgősen segíteni? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a szerkesztőség kerekasztal-beszélge- tésén részt vevőktől. Havacs Józseftől, a KISZ megyei bizottsága titkárától, Páll Zoltántól, a KISZ megyei bizottsága osztályvezetőjétől, Szász Józseftől, a KISZ nyíregyházi városi bizottsága titkárától, Tarpataki Jánostól, a megyei ifjúsági lakásépítési tanács vezetőjétől, Bojtos Istvántól, az OTP megyei fiókja igazgatójától, Pataki Jánostól, a városi tanács vb építési osztályvezetőjétől, Rácz Bélától, a megyei Építő Szerelő Vállalat és Kása Andrástól, a Nyíregyházi Építőipari Ktsz főmérnökétől. A KISZ lakásépítkezésben illetékesek véleménye egyhangú volt abban, hogy a jelenlegi helyzetnek semmiképpen sem volt szabad bekövetkezni, s azon sürgősen változtatni kell. De nézzük előbb a tényeket. 1964 végén — a KISZ Központi Bizottságának kezdeményezésére — az országos ifjúsági lakásépítkezési programból kettőszázötven lakás megépítésére kapott lehetőséget a megyei KISZ- bizottság. A cél az volt, hogy ily módon is hozzásegítsék a fiatal házasokat az ismerten nehéz lakáskörülmények megoldásához. Mégpedig olcsóbb telekkel, bontásból, vagy más úton beszerzett anyagok felhasználásával, társadalmi munkával — mindezek nyomán alacsonyabb induló költséggel, s OTP-hitellel. A helyes cél jól indult a megvalósulás felé. Százhu- szan jelentkeztek a városi KISZ-bizottság szervezése nyomán lakást építeni. Közülök negyvennyolc család már 1965 tavaszán befizette az akkor még csak 15 000 forintban megállapított induló költséget. A városi tanács vb. igyekezett megfelelő telket biztosítani. Megindult a kisajátítási eljárás az ószőlő utca térségében lévő telkek ügyében. De mivel harmincnyolc magántulajdonossal kelleti egyezkedni a vétel és az ár miatt, s a tanács nem járhatott el törvénysértő módon, az ügy végleges rendezése egy évet vett igénybe. 1966 tavaszán már rendelkezésre állt az Ószőlő utca végén a telek — 132 lakás megépítésére. Elhárult tehát az egyik nagy akadály az építkezés elől. Mehetett volna a munka, csakhogy ekkor derült ki, hogy a befizetett 15 000 forint kevés, nem éri el a lakás összköltségének a huszonöt százalékát. A városi KISZ-bizottság újból összehívta az építtetőket. A tetemesen megnövekedett költségeket csak huszonnyolc család tudta előkeríteni, a többi egyelőre gyűjt és — reménykedik. Abban, hogy esetleg nagyobb összegű kölcsönt kaphat, vagy leszállítják az induló költséget az eredetileg megállapított szintre. (Meg kell jegyezni, hogy az illetékesek nem számítottak társadalmi munka végzésére, használt építőanyagok beépítésére.) Közben újabb negyvenkét család fizetett be 15—15 ezer forintot. Részben vállalták azt is, hogy a menetközben harmincötezerre emelkedett induló költséget is megszerzik. A fiatalok — immár száz család — nyugtalankodtak, s szinte mindennapos vendégei voltak a KISZ városi bizottságnak, a városi tanács vb. építési osztályának, az OTP-nek, s a kivitelező vállalatoknak. A sok-sok érdeklődés, vita, a bonyolult tervezési eljárás, s a kivitelezővel, sőt kivitelezőkkel való számos tárgyalás sem vezetett azonban eddig eredményre. Sok bába között elveszett a gyermek. Többen visszaléptek, újak jöttek helyettük. Végül is ma ott tart a lakásépítkezési program, hogy belefáradtak az építtetők, a munkával foglalkozó szervek. De készen vannak a tervdokumentációk — igaz, hogy hiányosan — és most már egységes a vélemény is: az építkezést meg kell kezdeni. A kérdés az, hogyan? Az illetékes szervek, vállalatok, s az építkezni akaró fiatalok külön külön utakon jártak. Csak most, a szerkesztőségi kerekasztal-be- szélgetésen tűnt ki, hogy az Ószőlő utcai és a később kijelölt Vécsey közi telekre addig nem lehet építeni, amíg nem pótolják a dokumentációk hiányosságait; meg nem szerzik az OTP- hitelt; meg nem kötik a szerződést az illetékes kivitelező vállalatokkal, s nem szereznek be néhány, az építkezés kezdéséhez szükséges engedélyt és más okmányokat. Ezenkívül azt is el kell dönteni, hogy az ószőiői lakásokhoz egyedi derítőt, vagy hálózati közművet tervezzenek-e? Az illetékes szervek segítőkészeknek bizonyultak. A városi tanács vb. jóindulatú abból is látszik, hogy más városokénál olcsóbban bocsátotta rendelkezésre a telkeket. Amennyiben kivitelezőt kap, még ez évben elkészítteti a szennyvízcsatornát és a vizet is bekötik. Ezenkívül elvégzi a különböző szintezési munkálatokat is. Ha közben bontási anyag is lesz (tavaly volt), szívesen bocsátja az építtetők rendelkezésére. Az OTP igazgatója szerint a hitel- kérelmeket két napon belül elbírálják — amint azok beérkeznek —, s módot találnak arra is, hogy néhány anyagilag nehezebb helyzetben lévő fiatal házaspárnak csökkentett induló költséggel lehessen kezdenie az építkezést. Az Építő Szerelő Vállalat ehhez a munkához már anyagot és gépeket is rendelt. Lekötöttsége és tervnehézségei ellenére vállalta — amennyiben egy hónapon belül megkapja a szükséges tervkiegészítést, fedezetigazolást, engedélyt, stb. a munkát tavasszal megkezdi és fokozatosan adja át az épületeket. Ugyanez a helyzet az Építőipari Szövetkezet esetében. A több, mint kétéves huzavona objektív, de nem kevésbé szubjektív okok következménye. A lakásépítkezést szervező ifjúsági tanács és a városi KlSZ-bi- zottság munkatársainak még nem volt építkezési tapasztalata. Emiatt sok hiba csúszott a szervezésbe, az építkezés ügyeinek irányításába. A kerekasztal-beszél- getésen már tisztázódott: e munka folytatásához már felelős szakember segítségét kérik a továbbiakban, vagy háromtagú bizottságot hívnak létre. Kérik ugyanakkor a város ifjúságának a társadalmi munkáját is, hogy olcsóbbá tegyék az építkezést. Számos tanulsággal szolgált még ez a beszélgetés. Nem utolsó sorban azzal, hogy — mint a megyei KISZ-titkár szóvátette —, ha egy évvel korábban ülnek így össze az illetékesek, sok családnak máris tető van a feje fölött. Másrészt, hogy az ilyen nagy felelősséggel járó feladat vállalásakor szükség van tapasztalatra hogyan csinálják másutt ahol az építkezés jóval ered' ményesebb. ‘ Kopka Janó Mátyás palotájának egyik legszebb maradványa a lovagterem. A gótikus L ben középkori fegyverek és bútorok fogadják a látogatót.
