Kelet-Magyarország, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-29 / 25. szám

Podgornij: fejlődnek a szovjet—olasz kapcsolatok amerikai űrhajós tragédiája Tovább bővül a válság Indonéziában Djakarta (MTI): A Reuter hírügynökség újabb jelentéseket közöl az indonéziai feszültség foko­zódásáról és a jobboldali „tisztogatások” folytatódásá­ról Sutjipto vezérőrnagy föld­művelésügyi miniszter pénte­ken este bejelentette, hogy a hatóságok több katonatisztet őrizetbe vettek. Azzal gyanú­sítják-őket, hogy részt vettek Untung alezredes akciójá­ban. Ismeretes a UPI hírügy­nökségnek az a csütörtökön közölt jelentése, miszerint a közeljövőben várható a Sü- karnóhoz hű tengerészgya­logság és az ellene fellépő szárazföldi katonaság össze­csapása. Mulajdi ellentengernagy, a haditengerészet parancsno­ka nyilván ezzel összefüg­gésben hangoztatta, nem sza­bad megengedni, hogy a je­lenlegi válságos helyzet a fegyveres erők katonai ösz- szecsapásához vezessen. „Az ilyen összecsapás katasztró­fába döntené az országot” — mondotta. Ahmed Saichu, a parlament elnöke a kivezető utat csak abban látja, ha Sukamo el­nök önként mond le tisztsé­géről. A szélsőjobboldali diákság szombaton tömesgyűlésen újította meg követelését, hogy Sukarnót fosszák meg elnöki tisztségétől és állítsák bíró­ság elé. Észak-Szumátrán, Medanban joboldali diákok felgyújtot­ták az elnököt támogató In­donéz Nemzeti Párt székhá­zát MOSZKVA: Szuszlov, az SZKP Politi­kai Bizottságának tag ja, Köz­ponti Bizottságának titkára és Marinescu moszkvai román nagykövet szombaton meleg, elvtársi légkörben megbeszé­lést folytatott a feleket köl­csönösen érdeklő kérdésekről. BECS: 1968 nyarán Szófiában ren­dezi meg a IX. Ifjúsági és Diákfesztivált — így határo­zott kétnapos bécsi tanácsko­zásán a VIT nemzetközi elő­készítő bizottsága. SZÓFIA: A Chumhuriyet című an­karai lap jelentése szerint az Amerikai Egyesült Államok 1500 tankot és ugyancsak ezerötszáz páncélozott szállí­tó-gépkocsit szállít Török­országnak, hogy növelje a török hadsereg ütőerejét. Ezen kívül új fegyvergyárat is építenek, ahol új fajta fegy­vereket gyártanak majd. Velence, (MTI): A szovjet államfő elége­dett olaszországi látogatásá_ val és az eddigi eredmé­nyekkel — jelenti az MTI tudósítója. Podgornij újság­íróknak következőképpen nyilatkozott Milánóban, mi­előtt Velencébe indult vol­na: „Jó benyomást tett rám Olaszország ipara, termelő- kapacitása. munkásgárdája, amelyet munka közben lát. hattam. Kereskedelmi té­ren már jó kapcsolataink vannak, amelyek — remé­lem — tovább fejlődhetnek. Politikai téren még vannak közöttünk nézeteltérések, ez azonban természetes, mivel az életben semmi sem men­tes nézeteltérésektől. Idővel azonban minden bizonnyal sikerül majd megegyezni a politikai kérdésekben is.” Podgornij pénteken — mint a TASZSZ jelenti — a tiszteletére rendezett ve­lencei vacsorán arról be­szélt, hogy mindkét részről őszinte törekvés nyilvánul meg a szovjet—olasz kap­csolatok továbbfejlesztésére. Nemzetközi kérdésekről szólva Podgornij ismét be­Moszkva (MTI): A moszkvai Vörös téren január 25-én rendezett kí­nai tüntetés, a pekingi szov­jet nagykövetség előtt folyó zavargások — ezek voltak a szovjet külügyminiszté­riumban szombaton össze­hívott sajtóértekezlet fő té­mái. A Moszkvában műkö­dő külföldi tudósítók az előzőleg tartott kínai sajtó- értekezlet végét be sem vár­va siettek erre a sajtóérte­kezletre, amelyen szemta­nuk nyilatkozata mellett rövid riportfilmet is láthat­tak a Moszkván átutazó kínai diákok sajátos „bú­csúzásáról”. A szerdai incidens az el­mondottak alapján nyilván­való és előre megrendezett kínai provokáció volt, amelyhez statisztált egye­bek között Miao Csüng el­ső titkár, aki már a múlt nyáron lezajlott moszkvai rendzavarásban is a rende­ző szerepét töltötte be. Mint Nyikolaj Belkov rendőrőrnagy a sajtóértekez- ten elmondotta, a mauzóle­um előtt bebocsátásra vára­kozó mintegy hétszáz-nyolc- száz szovjet állampolgár —» nagyrészt vidékiek — rend­kívüli türelmet tanúsított a felvonult kínaiakkal szem­ben, akik Mao-idézeteket szavalva elállták a bejára­tot, s a szovjet látogatókat is felszólították, hogy csat­lakozzanak szavalókórusuk­szélt arról, hogy Európában újra felemelték fejüket a neonácizmus és a revansíz- mus erői, ami aggodalmat kelt Minden országnak szembe kell szállnia az olyan erőkkel, amelyek fi­gyelmen kívül akarják hagyni az Európában létre­jött határokat és atomfegy­vert követelnek. Podgornij elítélte az Egyesült Államok vietnami agresszióját is. Az olasz sajtó nagy ter­jedelemben számol be a szovjet államfő olaszországi kőrútjának eseményedről, a tömegek lelkes, meleg han­gulatáról. A legkülönbözőbb Moszkva, (TASZSZ): Tito jugoszláv elnök a JKSZ elnöke feleségével együtt szombaton Moszkvá­ba érkezett. Az SZKP Központi Bizottságának meg­hívására rövid, nem hivata­los látogatást tesz a Szov­jetunióban. hoz. Később Mao-jelvénye- ket akartak kitűzni a vára­kozók kabátjára, akik elhá­rították ezt a „baráti” gesz­tust. Belkov őrnagy felkér­te a kínai csoport vezetőit, hogy vagy menjenek be a mauzóleumba, vagy szaba­dítsák fel a bejáratot. Ami­kor kérése eredménytelen maradt, a szovjet várako­zók kart karba fűzve vissza­szorították az ekkor már szitkozódó kínai csoportot a Vaszilij Blazsennij temp­lom felé. Azok a szovjet idegenve­zetők, akik ebben az idő­ben a Vörös téren teljesí­tettek szolgálatot, elmond­ták, hogy a kínai csoport ezután megnyugodva, látha­tóan minden sérülés nélkül autóbuszba szállt és elhagy­ta a Vörös teret. A cso­port Moszkvából való to­vábbutazásakor azonban, mint ezt a sajtóértekezleten bemutatott filmrészletekből is látni lehetett, több kínai diák leragasztott arccal, sántikálva szállt vonatba. Mire a kínai diákok Moszk­vából Permbe érkeztek — mint szemtanuk elmondották — már megunták a sántiká- lást és a ragtapasz viselé­sét. A szovjet külügyminiszté­rium szóvivője egy kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy a Vörös teret és a Le- nin-mauzóleumot soha senki előtt nem zárják le, de ha a következő Moszk­irányzatú lapok ilyesfajta jelzőkkel számolnak be a szovjet vendéget üdvözlő fogadtatásról: „rendkívüli”, „kivételes”, „lelkes” stb. A római sajtó olyan ta­lálgatásokat közöl, hogy Fanfani olasz külügymi­niszter a tervezett időpont­nál hamarabb, már tavasz- szal ellátogat a Szovjet­unióba. Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa elnökségének elnöke és kísérete szombaton kü- lönrepülőgépen Olaszország déli részébe, Tarantóba uta­zott. A pályaudvaron Leonyid Brezsnyev. Alekszej Koszi­gin, Kirill Mazurov. Jurij Andropov, Gromiko kül­ügyminiszter, Grecslco mar­sall a szovjet honvédelmi miniszter első helyettese, valamint a jugoszláv nagy- követség diplomáciai mun­katársai fogadták. ván átutazó kínai csopor­tok hasonló magatartást ta­núsítanak, provokációikat erélyesen meghiúsítják majd. Elmondotta továbbá, hogy Pekingen kívül Kína más városaiban is provo­kációkat követnek el az ott tartózkodó szovjet állam­polgárok ellen. A mandzsu- riai határállomáson a vö­rösgárdisták betörtek a szov­jet vasutasok szállására és Mao-idézetek szavalására akarták kényszeríteni őket. Saigon, (MTI): B—52-es amerikai óriás­bombázók a „felperzselt föld” taktikájának alkalma, zásával szombaton gyújtó­bombákat szórtak le Dél- Vietnamban a partizánok vélt állásaira az úgyneve­zett C-övezet felett. Ez már a második alka­lom, hogy az Egyesült Ál­lamok légihaderejének bomba vetői gyújtóbombákat dobtak le Vietnamra. A Reuter közlése szerint az amerikai légierő pénte­ken fokozta tevékenységét Észak-Vietnam fölött. Az Washington (MTI) A február közepére terve­zett első Apollo űrutazás részvevői Virgil Grissom, az űrkísérletek egyik veterán­ja, Edward White, az első amerikai űrséta hőse és egy újonc, Roger Chaffee tragikus körülmények kö­zött életét vesztette. A há­rom űrhajós egy próbakí­sérleten vett részt a kilövő- padra helyezett rakéta csú­csán levő űrhajóban, ami­kor az űrkabin belsejében, valószínűleg elektromos rö­vidzárlat következtében, robanásszerű tűz ütött ki. Grissom, White és Chaf­fee űrkabinját százszá­zalékos oxigénnel töl­tötték fel, s. a pillanat töredéke alatt a kabin belseje egyetlen láng­tengerré vált. Az űrhajósok még jelezni tudták a tűz kitörését s az űrkabinba szerelt tv felvevő közvetítette a megfigyelő- állomásra a felvillanó lán­got, de egy pillanattal ké­sőbb már semmi életjel sem volt. A szakértők sze­rint a három űrhajós azon­nal meghalt. Grissom és két társa Apol­lo típusú űrhajója az első háromszemélyes amerikai űrutazási kísérlet része volt. Az Egyesült Államok ezzel az űrhajótípussal kíván még 1970 előtt embert juttatni a Hold felszínére. A három űrpilótát a tervek szerint február 21-én lőtték volna fel egy Saturnus típusú rakétával, a Föld körüli pályára, kéthetes időtartamra. A Gemini-program befejezté­amerikai bombavetők 85 bevetésben támadtak kü­lönböző célpontokat. Egy F—4 Cphantom min­tájú repülőgépet a VDK légelhárítása megsemmisí­tett A Dél-Vietnamban, a Me­kong torkolatvidékén ame­rikai helikopterek éjszakai bevetésben vetlek részt A helikopterek személyze­tével közölték, hogy min­denki partizánnak számit, aki éjszaka a tilalmasnak nyilvánított via utakon köz­lekedik, s ennek megfele­lően a helikopterek elsül­lyesztettek 33 szampant vei ez lett volna az ameri­kai Hold-program első lépé­se. A negyvenéves Grissom az amerikai.űrkutatás veterán­jai közé tartozott. Részt vett még az úgynevezett Mer- cuiy-progiamban, amelynek során ballisztikus rakétával rövid útra lőttek fel űrhajó­sokat egyszemélyes kabinba. Grissom 1961 júliusában tett „ürugrása” során már egy­szer súlyos veszélybe került: űrhajója, amikor az Atlan­ti-óceán vizére érkezett, süllyedni kezdett. Grisso- mot egy helikopter kimen­tette, de az űrkabin el­süllyedt az óceánban. White —Leonov szovjet űrpilóta vi­lágra szóló jelentőségű űr­sétája után — az ameri­kaiak közül elsőnek pró­bálkozott meg ezzel a fel- ádattal, bár a teljes progra­mot nem tudta teljesíteni, hosszabb időt töltött az űr­hajó kabinján kívül. Chaf­fee újonc volt a program­ban, az Apoilo-kisérlet lett volna első űrutazása. A tragikus szerencsét­lenséget a szakértők sze­rint nem lehetett vol­na meggátolni Bár az űrkabinra úgyne­vezett mentőtorony van szerelve, amely kis rakéta- motorja segítségével kilövi az űrutasokat a kabinból, ezt a berendezést nem lehe­tett alkalmazni, mért a ra­kéta még a kilövő állvá­nyon volt. Emiatt nem lehe­tett kinyitni az űrkabin ajtaját sem. Valószínű azonban, hogy még kedvező körülmények között sem si­kerűit volna a mentés, mert a tűz másodpercei! alatt elárasztotta a kabin belsejét. A kísérleti személyzet ha­ladéktalanul megkísérelte a mentést, de ez eredményte­len volt. A különleges fel­szerelésű mentőcsapat 27 tagja közül 25-en szenved­tek füstmérgezést, vagy más sérülést. Az űrhajósok maradvá­nyait csak hosszú órák­kal a tűz kitörése után sikerült kiemelni a kié­gett kabinból. A szerencsétlenség buda­pesti idő szerint szombaton hajnali fél egy órakor kö­vetkezett be. A Nasa szakértőinek vé­leménye szerint a február­ra tervezett kilövést leg­alább három hónappal el kell halasztani, amig a má­sodik számú űrhajót a la­boratóriumokban kipróbál­ják és a második csoport a veterán Walter Scirra ve­zetésével megfelelően fel­készül. Hogyan történt a Vörös téri kínai provokáció ? Tito Moszkvában Gyúftóbombát használnak az amerikaiak Dél-Vietnamban PINTÉR ISTVÁN: A kém%emWí 24. Smith nem sértődött meg, ellenkezőleg, fellelkesedett: — Úgy van! Lefényké­pezzük! Akár engedik, akár nem. Rowers hallgatott. — Te fogod lefényképez­ni! — mondta jókedvűen Smith. — Ti fogjátok le­fényképezni ! Nagyszerűen klappolnak a dolgok. Az el­nök előáll azzal a „nyílt ég­gel”. Az oroszok szívják a fogukat, nem egyeznek be­le. Köztünk legyen szólva, bolondok lennének, ha igent mondanának. Dehát nekünk nem kell az ő engedélyük. És ez jobb is így. Mit gondolsz, fizetnének neked annyit ha az oroszok bele­egyeznének, hogy felettük repüljél? Egy nyavalyát, kisfiam! És a veszély akkor sem lenne kisebb, mint így. Nulla, kisfiam, nulla. Cla­rence értette a dolgát... Igen, Rowers is osztotta a véleményt: Clarence, vagy­is Clarence L. Johnson nagyszerű munkát végzett- öröm volt gépébe, az U—2- be beleülni. A híres terve­ző. a Lockheed gyár egyik alelnöke az U—2-vel olyan különleges repülőgépet al­kotott, amely képes volt mélyen behatolni a szovjet terület fölé olyan magasan, hogy ne lehessen elfogni. Bonyolult elektronikus és fényképező készülékeket szállított fedélzetén. Rowerset arra oktatták, hogy ezit a repülőgépet az oroszok soha sem tudják le­lőni. Hiszen 20—23 000 mé­ter magasan repül, ilyen magasra pedig nem tudnak felszállni az orosz repülő­gépek. Úgy röpködhetnek majd a Szovjetunió felett, mintha New York utcáin sé­tálna az ember. Sőt, sokkal nyugodtabban. Elvégre New Yorkban óriási a forgalom. 20—23 000 méter magasban viszont nincs senki. Oda esak az amerikaiak tudnak fedha tolni! A kiképzőtábo*' közelébe senki sem mehetett, erről gondoskodtak a vállas és marcona titkosrendőrök, akik mindenre vigyáztak. Ro­wers először utálkozva néz­te ezeket az alakokat, akik­ről lerítt foglalkozásuk, de aztán megszokta őket. Hamarosan megbarátko­zott azzal a gondolattal is, amá először nagy zavart okozott számára Felfedezte ugyanis — pilótatársaival együtt — hogy a katapult berendezés, amely veszély esetén kidobja a gépből a pilótát, és ejtőernyővel ér­jen földet, egy robbanó­szerkezettel van összekötte­tésben. Vajon ha a repülés olyannyira veszélytelen, miért kell a robbanószerke­zet? S vajon miért kell a gépet felrobbantani, és a pilótát elpusztítani? — Ez csak amolyan biz­tonsági dolog — magyaráz­ták Rowerséknak. — A rob­banás időzített a gép csak akkor robban, ha a pilótát a katapult már megfelelő távolságba kidobta a gép­ből. Azért van erre szük­ség, mert hátha valamelyik gép üzemzavar miatt fel­mondja a szolgálatot, s a pilótának ki kell ugrania. No, persze, nem ott, a vö­rösök felett, hiszen ott nem történhet baj. Oda a leg­jobban előkészített gépeket küldjük. Hanem itt, vala­hol a környéken. Gondos­kodnunk kell róla hogy a gép ne maradjon meg, ne­hogy a vörös ügynökök va­lamit megszimatoljanak... Rowers ugyan soha nem hallott eleven szovjet hír­szerzőről, akit lelepleztek volna az Egyesült Államok­ban, de azért elfogadta ezt a magyarázatot. Tudta, hogy hazugság, amit a robbanó­szerkezet időzítéséről mon­dottak neki. Abban a pilla­natban. amikor a pilóta megnyomja a gombot, hogy a katapult kidobja a gép­ből, felrobban a gépével együtt. Annyi sem marad belőle, mint egy rágógumi­ból. Rowers azonban nem számolt komolyan a ve­széllyel, bízott szerencséjé­ben, s még ennél is jobban a gépében, amely valóban nagyszerű tulajdonságokkal rendelkezett. A kiképzés nemcsak a gép megismeréséből, a légi- fényképezés oktatásából ál­lott. A CIA emberei meg­ismertették Rowerséket a legfontosabb „tudnivalók­kal”. Elmondták például: Íratlan kódex értelmében az ügynöknek inkább meg kell ölnie magát, semmint hogy értesüléseket juttasson az ellenségnek. Ilyen esetben a jutalmat kifizetik, mégpedig a családjának, sőt, megte­tézik egy hatalmas összeg­gel is. — Büszkék lehetnek rá — mondta a CIA embere — hogy önök fontos részei an­nak a hatalmas gépezetnek, amely a Központi Hírszerző Hivatal nevet viseli... Allen Dulles, a nagyfőnök válasz­totta ki magukat egyenként. Meg kell őriznünk fölé­nyünket a hírszerzésben, ezt parancsolóan követeli a helyzet, és aki azt hiszi, hogy manapság lehet „Mata Hari”-féle módon tevékeny­kedni, az téved. Csődöt mondanak, berezelnek. De maguk? Nem olyan legé­nyek! S maguknak rizikó­juk sincs. A főnök olyan gépre ülteti önöket, ami­lyent oroszok sohasem ér­nek el... Rowers mindehhez a NASA, az Országos Aero- nautikai és Űrhajózási Tár­saság igazolványát hordta a zsebében. Ilyen papír dukált a „meteorológiai pilótának”. A CIA-nak a NASA-val történt megállapodása sze­rint álcázták így a kémpi­lótákat, de ellátták őket egy másik irattal is amelyet azonban csak különleges esetben vehettek elő. Ezt az igazolványt a hadügyminisz­térium hírszerző szolgálata állította ki és azt igazolta, hogy „Mr. Francis Rowers a különleges szolgálat kü­lönleges beosztású tisztje”. A különleges beosztású tiszt, amikor otthon, Rosa- nál járt. észrevette, hogy két vállas, tagbaszakadt alak állandóan ott .ólálkodik kö­rülötte. Követik. figyelik. Csak az ostoba nem jött volna azonban rá, hogy mind a kettő titkos rendőr. Rowerset egyáltalán nem bántotta ez a díszkíséret, el­lenkezőleg, büszke volt rá.” Fontos ember lett, hiszen így vigyáznak rá. S igyeke­zett is minél több munkát adni a két detektívnek — hosszú sétákat tett, s nap­közben, amikor odakin zu­hogott az eső. órákat töl­tött egy-egy csapszékben, azt élvezve: amíg ő odabent iszo­gat. addig az éppen szolgá­latban lévő titkos rendőr odakint az utcán ázik, s azt lesi, hogy Mr. Rowers hova indul ezután. merre kövesse. Rosa is észrevette, hogy figyelik őket, de nem bán­ta a dolgot. Teljesült régi vágya — megvásárolhatta azt a szép kis házacskát* amire vágyott. (Folytatjuk*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom