Kelet-Magyarország, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-15 / 13. szám
U Thant nem hátrál meg az amerikaiak előtt Egy hét a világpolitikában A* USA-katonák folytatják vérengzéseiket Dél-Vietnamban A Mekong deltájában a támadó dél-vietnami és amerikai csapatok a partizánok helyett a lakosságon bosszulják meg magukat, A VDK néphaderegének ösz- szekötő bizottsága a VNA jelentése szerint tiltakozott a nemzetközi ellenőrző bizottságnál. mert a katonák megkülönböztetés nélkül tüzet nyitottak a lakosság- I«, Az egyik faluban a golyók tíz gyereket öltek meg és 25 személyt megsebesítettek. Long Anban a támadók mindenkit lemészároltak, s a levágott fejeket kitűzték a főutcákon. Az Egyesült Államok hét ázsiai szövetségese — a csangkajsekista Kína, Malaysia, Laosz, Japán a Fü- löpszigetek, Thaiföld és Dél-Korea — pénteken közös küldöttséget menesztett U Thant ENSZ fótit kárhoz, hogy magyarázató! kérjen tőle a vietnami háborúra vonatkozó legutóbbi kijelentéseiről. A megbeszélés után U Thant szóvivője kijelentette: az ENSZ-főtitkár továbbra is fenntartotta azt, amit kedden mondott. Az AFP tudósítója szerint a hét ázsiai országnak nyilvánvalóan az amerikaiak által inspirált lépése gyakorlatilag véget vet azoknak a washingtoni törekvéseknek, hogy U Thantra támaszkodva próbáljanak létrehozni a saját feltételeik alapján tárgyalásokat Vietnam ügyében. Az amerikai vezetők felháborodtak U Thant keddi nyilatkozatai miatt. U Thant ismét világosan leszögezte, hogy csupán akkor hajlandó szerepet vállalni, ha az amerikaiak feltétel nélkül megszüntetik a VDK bombázását — ez viszont Johnson kongresszusi üzenete után valószínűtlenebb mint valaha — állapítja meg az AFP. A POLITIKAI JÖSOK már induláskor különböző lehetőségeket vetettek fel, Kiesinger párizsi tanácskozásával kapcsolatban. A legreálisabb álláspontnak az tűnik. hogy a megbeszélé- ' sek ugyan kedvezőbb légkörben folytak, mint Erhard idején, lényeges előrehaladás azonban nem igen történt. A Reuter és az AFP jelentése szerint szombaton délelőtt befejeződött Kiesinger nyugatnémet kancellár és De Gaulle francia elnök zárómegbeszélése. Az. egyórás tanácskozás után a kancellár az Elysée-palota előtt német, angol és francia nyelven válaszolt az újságírók kérdéseire, megelégedéssel nyilatkozott tárgyalásairól. A tárgyalásokról szólva elmondotta, hogy érdemben megvizsgáltak számos kérdést, elsősorban az európai problémát és a kelet—nyugati viszony alakulását. A tárgyalások azt a célt is szolgálták, hogy tisztázzák, mennyiben segítheti Franciaország politikája az NSZK-t abban, hogy megjavítsa viszonyát a keleti (szocialista) országokkal. Kiszivárgott hírek szerint azonban a rózsás nyilatkozat ellenére továbbra is komoly véleménykülönbségek állnak fenn Bonn és Párizs között. JOHNSON KARDCSÖR- TETÖ kongresszusi üzenete meglehetősen hideg fogadtatásra talált az Egyesült Államokban és világszerte. Nem kérdéses, hogy a közvélemény a legsarkalatosabb kérdésben a vietnami háborúval kapcsolatban várt legalább is valami újszerűt. Az elnök viszont csak a régi recsegő lemezt tudta feltenni. Az amerikai lapok azt emelték ki, hogy Johnson nem módosítja vietnami politikáját, hanem a háborút adóemelésekkel kívánja finanszírozni. Még azok á konzervatív republikánus politikusok is, akik a vietnami kálózháború hívei, kénytelenek voltak megállapítani: a beszéd nem tartalmaz új kezdeményezéseket Az említett értékelések lényegileg egybeesnek az angol Economist állásfoglalásával. A cikkíró a Fehér Ház személyi politikáját taglalta, és ennek során le. szögezte: „A háború nemcsak befagyasztotta a kül- pblitikát. de Johnson Nagy Társadalmának jelentőségét is lefokozta”. A háború folytatásához szükséges mint az apja. És talán még „huszonötezer dolláros ember” is lehet belőle. Szerencse kell az ilyesmihez, meg a jó erős könyök. A legjobb, ha az ember lecsatlakozik valamelyik nagyfej ühöz. Kisebb-na- gyobb szívességeket tesz neki, s aztán a jutalom nem marad el. Mindenesetre ez a majdnem tízezer dollár sem kevés. Hiszen a légitámaszpontokon nagyon olcsó az élet. Amerika gondoskodik katonáiról. Az ifjú repülőtiszt hálás volt Amerikának, hogy ezt nyújtja neki. Eszébe sem jutott azon gondolkozni, vajon milyen irányban halad az Egyesült Államok sorsa? Készen fogadott el mindent, amit kapott. Joy frázisait a szólásszabadságról, az Amerikát fenyegető veszélyről szóló hazugságokat. Amikor a páratlanul széles amerikai szabadságról hallott, eszébe sem jutott, hogy McGrathra gondoljon, a második világháború hős repülőjére,, akit egy karrierista tanúvallomására „vörösnek” kiáltottak ki és megfosztották állásától, hivatásától. Arra sem gondolt: ha a „rab népek” olyan nagy vágyakozással várják az amerikai felszabadítókat, miként történhetett, hogy a nagy amerikai hadsereg és más nagy országok csapatai 'nem tudták legyőzni a kis pénzt Johnson saját bevallása szerint is csalt úgy tudja előteremteni, ha alapvetően csökkenti a nem katonai jellegű kiadásokat. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy ismét legalább három-ötmilliárd dollárral faragják le a szociális és gazdasági programokra fordítandó összeget. A kifejezetten jobboldali beállítottságú politikai hetilap az U. S. News and World Report már el is parentálta a programot, mondván: „A szigorú realitások rázóssá teszik a Nagy Társadalom útját”. Ami magyarán any- nyit jelent, hogy Johnson és környezete az úgynevezett szegénység elleni háborúban visszavonulót fújt. Éppen ebből következik, hogy az amerikaiak egyre kevésbé hisznek az elnöknek, amikor a háborúval egyidejűleg „vajat” is ígér. A FRANCIAORSZÁGI hivatalos választási harc csak egy hónap múlva kezdődik, de a csatározások máris folynak. A kongresz- szus világosan és határozottan foglalt állást. Wal- deck Rochet beszámolójának belpolitikai részében rávilágított: „A lakosság valamehnyi rétegének élet- színvonala nem emelkedett a nemzeti jövedelem növekedésének arányában, a dolgozók életszínvonaláért a munkásosztály hosszú és nehéz harcokat vívott. A kommunista párt ugyanakkor helyesli De Gaulle pozitív külpolitikai ténykedését. elsősorban a kötelékek lazítását a NATO-val, valamint az enyhülést szolgáló lépéseit. A választások kimenetelét illetően helytelen lenne jóslásokba bocsátkozni, egy azonban bizonyos, a baloldali erők egységfrontja pozitív és reménytkeltő mérföldkő a franciaországi politikai életben. & BHamburg (MTI): A Hamburgban megjelenő Der Stern képes hetilap ve- zetősége pénteken este több órás tárgyalást folytatott az amerikai Look magazin képviselőivel és William Van- den Heuvel ügyvéddel, Jacqueline Kennedy jogtanácsosával. Az amerikaiak azt próbálták elérni, hogy a Stern, amely néhány nappal ezelőtt már közzétette William Manchester Egy elnök TSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJSSSSXS Korea katonáit és a segítségükre siető kínai önkénteseket? Rowers azt sem próbálta magának megmagyarázni, hogy a koreaiak vajon mit akarhattak Amerikától, hiszen nem ők támadtak, s különben is a háború az ő országukban folyt, az ő városaikat pusztította el, az ő népüket, családjukat gyilkolták. És ha Rowers fel is teszi ezeket a kérdéseket, nem könnyen találhatott volna rá választ az akkori Amerikában. McCarthy és hivatala gondosan vigyázott rá, hogy az amerikaiak meg se kísérelhessék megtudni a valóságot. És az egész programgépezet is harsogta a hazugságot. Nem telt el hét, hogy az újságok első oldalaikon hatalmas betűkkel ne adtak volna hírt valamelyik „vörös kémfőnök” letartóztatásáról. A félelem légkörét uralkodóvá tenni — ez volt a cél. Megzavarni az amerikai polgár agyát, hogy ne ismerhesse meg a tényeket, s ne ismerhesse föl a napnál is világosabb igazságot, hanem fogadja el, amit az elnök, a kormány, a szenátus mond. McGrath és azok, akikkel együtt érte meg a hit- lerizmus esztendeit, még jól emlékezhettek rá, mit mondott annak idején Göb- bels a német fiataloknak: LENINGRAD: Húszezer rubel óvadék' ellenében szabadlábra helyezték Bortham amerikai egyetemi hallgatót, akit. min^ ismeretes, a leningrádi bíróság valutaűzérkedésért és lopásért elítélt. HANOI: Cserbakov, a Szovjetunió hanoi nagykövete átnyújtotta az akadémikusi diplomá* Tran Dai Nhgia-nak, a VDK országos tudományos é« technikai bizottság elnökének, akit a Szovjet Tudomá* nyos Akadémia külföldi tagjai közé választottak a szovjet—vietnami tudományos é* műszaki együttműködés és általában a tudomány fejlesztésében szerzett érdemeiért, ,MOSZKVA ■ Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter szombaton fogadta L. Thompson!. az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét, aki a közeljövőben átnyújtja megbízólevelét. TEL AVIV Az izraeli hadsereg szóvivője szerint „palesztinai arab terroristák” a libanoni ha* tártól két kilométerre fekvő Dishon mellett felrobbantottak egy szivattyúállomást. Az eset miatt Izrael tiltakozott a fegyverszüneti ellenőrző bizottságnál NAIROBI Dr. Louis Leakey, a világ egyik kiemelkedő antropológusa szombaton sajtóértekezleten jelentette be. hogy húsz* millió éve élt ősember maradványaira bukkant. Ennek az ősembernek a kenyapithecus africanus nevet adta. Dr Leakey a Vik- tória-tó egyik szigetén végzett ásatásoknál talált rá az ősember csontmaradványaira. halála című könyvének első részletét, járuljon hozzá a Look által elfogadott változtatásokhoz. Pénteken a késő esti órákban Henti Nannen, a Stern főszerkesztője, nyilatkozatot adott ki. — Több ízben is kifejtettük — mondotta, — hogy a Stern nem publikál olyan anyagot, amiről úgy érzi, hogy Kennedyné asz- szony és gyermekei magánéletét sérti. „Helyettetek a Führer gondolkodik”. McGrath azonban valahol messze volt, az üldöztetések elől egy északi kisvárosba költözött, nyakkendő ügynökként próbálta fenntartani magát és családját ö még nem feledte el, hogyan folyt a lélekmér- gezés a náci Németországban. Dehát őt „vörösnek”, „árulónak” bélyegezték mindazokkal együtt, akik mint igazi amerikaiak, az Egyesült Államok hűséges állampolgárai, aggódva látták, miként válik országuk a szabadság és demokrácia hazájából a félelem és lelki rabság földjévé. Mások, akik éppoly tapasztaltak voltak, mint McGrath és éppen úgy módjuk lett volna szabad vélemény- alkotásra, inkább magukra vették a gondolkozás béklyóit, csakhogy ne veszélyeztessék egzisztenciájukat. Az állásából elbocsátott ezer és ezer ember sorsa mindenkinek példázta, hogy Amerikában családja és saját maga megélhetését kockáztatja az, aki önállóan gondolkodik. Sok ember megrettent — dehát éppen ez volt a félelemkeltés bajnokainak célja. Amerika civilizált ország. Hitler annak idején túlságosan durva eszközökkel dolgozott. Az Egyesült Államokban vannak finomabb módszerek is... (Folytatják) VDK-ban járt amerikai asszonyok a terrorbombázásokról. Patricia Griffiths, Grace Mora Newman és Barbara Deming Vietnamban jártak, most sajtóérteke/' hn számollak be tapasztalataikról. Az amerikaiak háborúját terrorháborúnak minősítették. Képünkön: repeszbomba töredéket mutatnak be az újságíróknak. (Rádiótelefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) Sanghaj! lapok „magyarázata“ a városban lezajlott fejleményekről Peking (TASZSZ): Mint már jelentettük, Sanghajban az ipari vállalatok beszüntették a munkát, megállt a vasúti közlekedés, több helyütt elbarikádozták a főútvonalakat. A „vörösgárdisták” magukat „forradalminak és lázadónak” nevező szervezetei kezében lévő sanghaji lapok most ma- gyárázatot próbálnak adni e fejlemények hátterére. Azt írják, hogy a „Kínai Kommunista Párt sanghaji városi bizottságában hatalmon volt csoport” és követőik „aláásták a nagy proletár kulturális forradalmat, szembeszegültek Mao elnök vonalával”. — Ezek a személyek — folytatják a lapközlemények — „az anyagi jólét kérdésének segítségével elvonták az embereket a harc fő irányától, a tömegek egyik részét szembeállították a másikkal, s ez vezetett arra, hogy az ipari vállalatok beszüntették a munkát, megállt a vasúti közlekedés és torlaszokat emeltek a főútvonalakon”. Előfordult, hogy a kikötőmunkásokat is a munka beszüntetésére buzdították. A közlemények hangsúlyozzák, hogy „a harc fő iránya, a „kulturális forradalom” teljes véghezvitele. A sanghaji városi pártbizottságnak szemére vetik, hogy „felemelte a béreket és jobbá tette a munkások anyagi körülményeit”A lapok azt is elmondják, hogy „Sanghajban a nagy proletár kulturális forradalom két irányzat közötti döntő összecsapás szakaszába lépett”. A sanghaji városi pártbizottságot „megfosztották tisztségétől” és a lapközlemények megjelenésétől kezdve tilos bármilyen béremelés. A bérek rendezésének kérdését és a dolgozók anyagi helyzetének megjavítását csak a „kulturális forradalom” későbbi szakaszában lehet majd megoldani. A szóban forgó közlemények figyelmeztetnek arra, hogy haladéktalanul letartóztatnak mindenkit, „aki fellép Mao Ce-tung elnök, Lin Piao elnökhelyettes, valamint a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának kebelében működő kulturális forradalomügyi csoport ellen”. A Kínai Kommunista Párt vezetősége és a párt Központi Bizottsága mellett működő katonai bizottság helyeslőén magáévá tette a fenti közleményekben kifejtetteket. PINTÉR ISTVÁN: A kémWfUi 13. Francis jól érezte magát az iskolán, s így gyorsan repült el a két év, amíg elérkezett az avatás ünnepe. Kiváló eredménnyel végzett. A csillagos lobogó alatt avatták fel az amerikai légierő hadnagyává. Az ünnepi beszédet Joy ezredes tartotta: — Az elnök megbízott, hogy átadjam nektek személyes jókívánságait. Sok sikert kíván valamennyiő- töknek. Azt hiszem, az iskolán eltöltött idő nem volt hiábavaló. Sok jó pilótára van szükségünk, mert az oroszok meg akarják támadni a mi Amerikánkat. Tudjátok, hogy Amerika szabad ország. Meg akarjuk őrizni a magánkezdeményezés szabadságát, a sajtó-, a szólás-, és vallásszabadságot. Amint tudjátok, a vörösöknél ezekből semmi nincs. Éppen ezért az amerikai katona, az amerikai repülőtiszt szent hivatása, hogy ezeket a rabságban szenvedő népeket is felszabadítsa, s elvigye hozzájuk a mi rendszerünk ősi vívmányait... Ne felejtsétek el külügyminiszterünk; Mr. John Foster Dulles szavait: „Amerika számára a legnagyobb veszélyt a béke jelenti...” Mi, katonák büszkék vagyunk rá, hogy ezekben a sorsdöntő időkben egy katona, Eisenhower tábornok az állam elnöke. Az amerikai nép bölcsessége mutatkozott meg abban, hogy meglátva, háborús idők nagy katonákat kívánnak az állam fontos posztjain is, őt választotta elnökünkké. Rowers büszkén feszített az újonnan avatott pilótákkal együtt vadonatúj tiszti egyenruhájában, s alig figyelt az ezredes szónoklatára. Gondolatait saját sorsa foglalkoztatta. Lám, sikerrel győzte le az első akadályt. Megfelelt a vizsgákon, biztos lehet a havi 800 dollárjában. Tizenkétszer 800, az 9800. Majdnem tízezer dollár egy esztendőben! Máris többre vitte, A Stern közli ...