Kelet-Magyarország, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-11 / 9. szám
sxrr. évfolyam, 9. szám ÄRA • 50 fillér íwr januar ii, szerda A falu útja A MEZŐGAZDASÁG szocialista átszervezése új korszakot nyitott a magyar falu történetében. Azóta a termelőszövetkezeti mozgalom átesett a gyermekéveken. S most, az MSZMP IX. kongresszusa elénk vetítette a magyar falu szocialista jövendőjének vonzó, bíztató képét Falvainkban nagy visszhangra találtak a kongresz- szus elhatározásai, és országszerte vitatják a megvalósításra váró teendőket A kongresszus kimondta, hogy a munkás-paraszt szövetség további erősítése érdekében két alapvető dolgozó osztály érdekeit, az ipar és a mezőgazdaság fejlesztését az eddigieknél is hatékonyabban össze kell hangolni. Állást foglalt amellett hogy a szövetkezeti földtulajdont következetesen szocialista formának keil tekinteni. Ennek az állásfoglalásnak igen nagy a jelentősége, hiszen a múlt gyakorlatában nem egyszer abból a meggondolásból szorították háttérbe a mezőgazdaság. a termelőszövetkezetek hatékonyabb segítését szolgáló intézkedéseket, hogy a szövetkezet nem következetesen szocialista tulajdonforma. A IX. kongresszus ebben a megítélésben fordulatot jelent. A gazdasági mechanizmus reformja rendkívül fontos változásokat indít el a mezőgazdaságban is. Már a reform bevezetése előtt rendezik a szövetkezetek hitel- tartozásait A fennmaradó tartozások törlesztésének rendjét pedig a termelőszövetkezetek tényleges teherbíró képességéhez igazítják. Ez óriási könnyebbséget hoz termelőszövetkezeteinknek. A kongresszusi döntések megfelelő szociális és jogi alapot teremtettek a földtulajdon rendezéséhez. Ennek gyakorlati jelentőségét úgy is summázhatjuk, hogy termelőszövetkezeteink végérvényesen a magukéban fognak gazdálkodni. További nagy horderejű lépés lesz az üzemvitel egész menetét meghatározó ár-, adó- és pénzügyi rendszer tökéletesítése. Újonnan szabályozzák a szövetkezetek működését, úgy, hogy a termelőszövetkezetek többsége önálló, vállalati jellegű gazdálkodást folytathasson. Ehhez képest átalakítják az állami irányítás rendszerét is: sokrétűbb és hatékonyabb lesz a közgazda- sági eszközökkel történő irányítás, és mind szűkebb körre korlátozódik az adminisztratív jellegű beavatkozás. Az ár- és pénzügyi rendszer továbbfejlesztésével a harmadik ötéves terv folyamán olyan mezőgazdasági árszínvonalat igyekeznek kialakítani, amely ezt az önálló, vállalati jellegű gazdálkodást előmozdítja. Ennek megfelelően a szövetkezetek saját bevételekből tudják majd fedezni kiadásaikat, az elhasználódott állóeszközök pótlását, és a termelés bővítéséhez szükséges felhalmozást. Szintúgy ezen a módon érik el a szövetkezetek, hogy tagjainak a bérből élők életszínvonalához közelítő személyi jövedelmet adhassanak, és hogy az évi részesedés nagyobbik részét már év közben garantált munkadíjazásként — végzett munkájuk alapján — kifizethessék a tagoknak. PARASZTSÁGUNK joggal tulajdonít különleges fontosságot annak, hogy néhány hónapon belül — áprilisban — összehívják a termelőszövetkezetek országos kongresszusát, azon megalakítják az Országos Termelőszövetkezeti Tanácsot, megtárgyalják az új termelőszövetkezeti törvény gyakorlati kérdéseit, megvitatják az életre hívandó termelőszövetkezeti szövetségek működési szabályzatát. Ezek a szövetségek sajátos gazdasági központok és érdekvédelmi szervezetek lesznek, amelyeknek befolyása lesz a szövetkezetek életére, gazdálkodására. A vezető állami, kormányzati irányító szerveknek minden tervezett intézkedésüket meg kell beszélniük majd az Országos Termelőszövetkezeti Tanáccsal, hogy azok egyaránt megfeleljenek a népgazdaság és a szövetkezetek érdekeinek. A fontos változások fokozatosan érvényesítik majd hatásukat, döntő mértékben segítik majd elő, hogy mezőgazdaságunk teljesítse a harmadik ötéves tervben előirányzott fő feladatát, termelésének 13—15 százalékos növelését. A IX. KONGRESSZUS határozatai a megvalósítás medrébe terelték azokat a helyes elgondolásokat, amelyek a termelőszövetkezeti tagság közvéleményében az évek során megértek. Az elkövetkező években egész népgazdaságunkban meg akarjuk gyorsítani haladásunkat. A termelőszövetkezeteket érintő kongresszusi elhatározások és intézkedések is ezt a célt szolgálják. A termelés emelkedése növeli a mezőgazdaság árutermelését, a szövetkezetek jövedelmének emelkedése pedig szilárd alapot teremt a parasztság jobb, teljesebb szociális ellátásához. Termelőszövetkezeti parasztságunk örömest tapasztalhatja, hogy szinte még meg sem száradt a tinta a kongresszusi okmányokon, a sorsát, a falu szocialista jövendőjét érintő feladatok végrehajtása máris elkezdődött. Az áprilisi termelőszövetkezeti kongresszus pedig olyan nagyarányú fejlődés kiindulópontja lesz, amely új tartalmat ad a közös gazdaságok életének és munkájának. Békési József Ülést tartottak a szabolcsi képviselők Az országgyűlést képvise- az országgyűlés soron követlök Szabolcs-Szatmár megyei kező ülésszakának előkészü- csoportja kedden ülést tar- létéit beszélték meg. tott Nyíregyházán. Az ülésen Közös szovjet—magyar program az ötvenedik évfordulóra Adatgyűjtés a szovjet hatalomért harcolt százezernyi magyar internacionalistáról Kristóf István, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság főtitkára az elmúlt napokban kulturális együttműködési szerződést írt alá Moszkvában. A tervben az 1967-es évre szóló közös programot határozták meg a szovjet baráti társaságok szövetsége, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság és az MSZBT között. — A közös programok a forradalom ötvenedik évfordulója jegyében zajlanak majd — mondta a főtitkár hazaérkezésekor — de erről már a napilapok is beszámoltak. — Nagy érdeklődésre tarthat igényt azonban az a kutatómunka, amely a Szovjetunió minden vidékén megindul a magyar internacionalisták történetének feltárására. A nagy októberi forradalomban mintegy százezer magyar internacionalista vett részt, a velük kapcsolatos dokumentumokat — fényképek, újságcikkek, levelek — most ösz- szegyűjtik, s azt a Szovjetunió hazánk rendelkezésére bocsátja. Az így nyert anyagból kiállításokat renA moszkvai Barátság Házban magyar—szovjet együttműködési tervet írtak alá. Magyar részről Kristóf István az MSZBT főtitkára, szovjet részről Vaszilij Sztriganov az SZMBT első elnökhelyettese írta alá a barátság újabb okmányát. deznek, melyeket minden bizonnyal széles körű érdeklődés kísér majd. — .Sajátossága lesz az idei ünnepségeknek az is, — hogy a különben hagyományos barátságvonatok indítását úgy állapítják meg, hogy azok utasai november 7-e napján a Szovjetunióban lehessenek. A 14 barátságvonat több mint ötezer utasa között sokan lesznek a régi veterán internacionalisták közül, akik a jubileumi ünnepségeken szovjet barátaikkal. régi harcostársaikkal együtt köszönthetik majd az ötvenedik évfordulót. Teljes erővel végzik a hótakarítást Szaboics-Szatmarban minden út járható — Jegesedik a Tisza Dombrád és Cigánd között megszűnt a forgalom Kedden a megyében csak Kölese környékéről jeleztek kisebb hóesést, de ez a késő esti órákig nem okozott különösebb akadályt az utakon, A délutáni órákban hóekével szabaddá tették a tiszarádi bekötő utat, így ezen az útvonalon is megindulhatott az autóbuszforgalom. A késő esti órákban vált járhatóvá a Berkesz—Demecser közötti útszakasz, s így a megye valamennyi útvonalán zavartalan a közlekedés. Napközben ugyan több helyen keletkezett át- fúvás a már korábban szabaddá tett utakon, de ezt rövid idő alatt eltakarították. A Dombrád és Cigánd közötti pontonhídon — a Tisza jegének beállása miatt — kedden délben megszűnt a forgalom. Megyénk útjain kedden is teljes erővel folyt a hóeltakarítási munka; tovább szélesítik az egy pályás szélességben szabaddá tett utakat. Ebben a munkában 270 útőr és a hómarók, hóekék mintegy negyven főnyi személyzete vett részt. A három hómaróból egy meghibásodott, így csak kettő dolgozik. Ezenkívül még tizennyolc hóeke járja az utakat. Az utak siktalanításán egész nap dolgozott 21 salakozó kocsi hatvan emberrel. A vasútvonalakon a megye egész területén zavartalan a közlekedés. Nyíregyházára csupán a budapesti gyors érkezett be nagyobb késéssel, de ezt géphiba okozta. A többi vonatok — úgy a személy, mint a teher — egy-két perces jelentéktelen késéstől eltekintve menetrend szerint érkeztek, illetve indultak. Zavartalanul folyik a munka a záhonyi átrakó körzetben is, annak ellenére, hogy a befutó áru mennyisége szokatlanul, mintegy húsz százalékkal több a szokottnál. Különösen nagy gondot okoz a Szovjetunióból befutó vasAz Állami Biztosító 1966. évi eredményeiről és az időszerű, új biztosítási formákról tartott tájékoztatót kedden a Magyar Sajtó Házában Fehér Sándor, az Állami Biztosító vezérgigazga- tója. Az elmúlt évben másfél millióra emelkedett a biztosított otthonok száma: az élet- és balesetbiztosításoké közel két és fél millió. Az Állami Biztosító , 1966-ban egymillió káresetért egymil- liárd forintot fizetett ki. 1966-ban újabb 200 ezren kötöttek kombinált vagyonbiztosítást. Ebben a biztosítási fajtában a károk megtérítésére kifizetett összeg több, mint százmillió forint volt. Többek között 200 ezer ablaküveget is helyreállítottak, tízmillió forint értékére átrakása, amely már egybefagyva érkezik. Ezt robbantással és kézi erővel kell eltávolítani a vagonokból. A MÁV Debreceni Igazgatósága minden erőt mozgósított az átrakásra váró áruk zavartalan továbbítására. Segítségként Nyíregyházáról és más állomásokról is vezényeltek átrakó munkásokat a körzetbe, hogy folyamatos munkával elkerüljék a kocsitorlódásokat ben. Egyéni állattartóknak 80 ezer elhullott és kényszervágott állat után 60 millió forintot, tűz- és viharkárok miatt húszmilliót, jégkárokra ugyancsak mintegy húszmilliót fizetett ki a biztosító. Az üzemekben, intézményekben megalakult biztosítási- és önsegélyezési csoportok. taglétszáma másfél millió. Tagjainak az elmúlt évben 200 ezer baleset és haláleset nyomán 160 millió forintot fizetett ki a biztosító. A biztosítási- és önsegélyezési csoportok szociális alapjaiból 250 ezer tag részesült különféle juttatásokban. A vezérigazgató szólt az Állami Biztosító egyre bővülő nemzetközi kapcsolatairól (1966-ban már 47 ország 89 cégével állt a biztosító üzA KPM Közúti Főigazgatóság keddi tájékoztatása szerint 'az M—1-es út tatabányai és az M—7-es út tárnoki szakasza személykocsikkal nehezen járható. Ugyancsak nehezen járható a 6-os út Dunaújváros és Dunaföldvár között. Nem járható a 8-as út Székesfehérvár—Csór. a 71-es út Akaii és Keszthely, a 74-es út Nagykanizsa—Korpavár, a 75-ös út Pacsa—Zalaapá- ti, a 83-as út Pápa és Gyarmat között. Győr—Sopron, Veszprém. Fejér, Vas és Zala megye összekötő és bekötő útjainak nagy részén hótorlaszok akadályozzák a közúti forgalmat leti kapcsolatban), majd ismertette a január elseje óta érvényes kibővített mezőgazdasági, háztáji biztosítást, a módosított épület- és háztartási biztosítást, amelyek többek között már az árvízkárokra is érvényesek. Beszélt azokról az elképzelésekről, amelyek szerint néhány biztosítási forma finomítását célozzák: az idén már az erdei vasutak és a személyeket szállító teherautók utasaira is kiterjesztik az utasbalesetbiztosítást. A gazdaságirányítási rendszer reformja is érinti a biztosítási kérdéseket, ennek alapján már foglalkoznak a vállalatok, a közös gazdaságok termelési biztonságát megalapozó újabb biztosítási módozatok kialakításával. Marik Sáná& Egy év alatt — egymilliárd kártérítés Az Állami Biztosító vezérigazgatójának sajtótájékoztatója VILÁG proletárjai. EGYESÜLJETEK f