Kelet-Magyarország, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-01 / 1. szám
Felelősségünk a világon írta; Darvas József Megint eltelt év^ » eljött egy új: az 1967-es. Mit hoz vajon? Nem tudjuk. A sorsot, — mert, ha szavunk van rá, mégis van ilyen —, nem vagyunk képesek teljesen a magunk szándéka, akarata szerint formálni, alakítani. Azt hiszem, sose is lesz képes erre az ember. Az viszont igaz: az emberiség egyre nagyobb tudatossággal él és tervezi a jövendőt Filozófusok vitatják, hogy az őstörténet kezdetétől máig, boldogabb lett-e a földön az ember? Vannak, akik azt mondják: semmivel nem lett boldogabb, mert az élet, — ha messze magasabb fokon is, — de mindig újratermeli az ellentmondásokat, a díszharmóniát. Akik ezt vallják, azoknak — úgyhiszem — nincsen igazuk. Bodogabb lett az ember? Annyiban, szerintem, feltétlenül, hogy végletes ellentmondásokat ki tudott küszöbölni. elbírhatatlan végleteket fél tudott oldani, — vagy legalábbis megtalálta ezek feloldásának a kulcsát És egyre előre halad ezen az úton. Hazudnánk, ha azt mondanánk, hogy a szocialista társadalmi rendszer már tökéletes. De, ha erős és jogos remény él bennünk, hogy az emberiség életéből ki lehet iktatni, mint elkerülhetetlen végzetet, a háborút: akkor ez mindenekelőtt a szocialista világrendszer létének köszönhető. Annak, hogy létrejött a világ igen jelentős részén egy olyan társadalmi rendszer, amelynek nem csak nem érdeke a háború, hanem ezzel ellenkezőleg: a létéből ered, hogy szervezze az egész világon, azokat az erőket, amelyek békét akarnak. S ez óriási dolog. Talán a legnagyobb, amit az emberiségért ma tenni lehet, — hiszen egy új háborúval az emberi lét vagy nemlét kérdése forogna kockán. S a szocialista világ egyáltalán nem a saját gyengesége miatt ellensége a háborúnak. Éppen elég bizonyíték van rá: hadi felkészültségben ■nem maradunk el — legalább is: nem maradunk el! — az imperialistáktól. De a mi rendszerünk az emberért, az emberi harmónia megteremtéséért van, s ellenzi. meg akarja akadályozni a legtömegesebb szörnyűségek szülőjét, a háborút! De menjünk tovább! 4 háború melleit az emberiség másik legfőbb veszedelme: a nyomor. Az „Intézményesített” éhség. Sajnos, sokan nem tudják, hogy az emberiség közel kétharmad része ma is éhezik, —• vagy legalábbis erősen a létminimum alatt éL Igaz az. hogy egyes legfejlettebb kapitalista országokban még magasabb az életszínvonal, mint a szocialista országokban? Igaz. De ez az igazságnak csak az egyik fele — és sok ember tudatában ez is eltor- zitottan jelentkezik. Mert ehhez hozzá kell tenni: a szocializmus nem a leggazdagabb országokban, hanem a fejletlenebbekben va_ lósult meg eddig. De ott megszüntette a nyomort, a végletes társadalmi igazságtalanságokat S a fejlődésben, az élet minden területén olyan tempót ért el, ami túlhaladja a legfejlettebb országok ütemét. És ezek a legfejlettebb országok? Vajon nem azért lettek, lehettek gezdagok, mert százmilliók, a világ más részein, gyarmati nyomorsorsban mindent nekik kényszerültek áldozni? S most, ezekben a fejlett országokban. elsősorban nem azért képesek a dolgozó osztályok több szociális vívmányt kiküzdeni, mert — erős hátvédként —, léteznek a szocialista országok? És a gyarmati sorsból felszabadult, vagy felszabaduló országok, — miközben a szabadságuk kivívásához is a szocialista országoktól kapták, kapják a legtöbb segítséget, — a nyomor megszüntetésére nem a szocialista, vagy legalábbis „nem kapitalista” utat választják sorra?™ Lehetne kérdezni még tovább. Ahány kérdés: annyi állítás a magunk igaza mellett. S annak az igaza mellett, hogy az emberiség sorsa, — ha nem is megtorpanások nélkül, — de megy előre. A világ ilyen nagy összefüggéseiben mi is lehet a mi dolgunk az új esztendőben? Végezni, — az eddiginél még jobban végezni — ami a történelemtől ránk bízatott: folytatni teljes erővel a szocialista Magyarország felépítését Nemrégiben zajlott le az ország életének nagy eseménye: az MSZMP IX. kongresszusa. És a napokban került nyilvánosságra a minisztertanács határozata az 1967-es év népgazdasági feladatairól. Ebben a két dokumentumban: a IX. kongresszus határozataiban és a minisztertanács határozatában benne van az új esztendő programja. Ha ezt a programot eredményesen, jól végrehajtjuk, akkor jó részben felelünk arra a kérdésre is. hogy mit hoz az új esztendő. Történhetnek, persze a világban váratlan, kiszámíthatatlan fordulatok, — de mindent meg kell tennünk, hogy alapvetően a mi terveink határozzák meg a jövendőt. Mi a terveinkkel, a programunkkal s ezek végrehajtásával elsősorban a mi népünknek, — önmagunknak — tartozunk felelősséggel. De azért annak is a tudatában kell lennünk, hogy a mai világban egy szűk helyre korlátozott, lokális felelősség nem létezik. Részei vagyunk a nagy egésznek — s ahogyan ránk is visszahat, hogy másutt md történik, az is hat a nagy egészre, hogy nálunk mi hogyan halad előre? Igaz, kis ország vagyunk,— ám egy kis ország sorsa is számít a nagy egyenletben, amit a világ sorsa jelent. íjjnl tiplin sokkal tobaoi nena ^ számit. hat, mint ami a nagyságával egyenes arányban van. Példa erre Vietnam sorsa. Vietnam is viszonylag kis ország, — de az, hogy mi történik Vietnamban, s az, hogy 1967-ben mi fog történni Vietnamban, nagyban befolyásolja az egész világ sorsát, jövőjét. A mi jövőnket is. A testvéri szolidaritás természetes érzésén túl, ezért is kell 1967-ben erőnkhöz képest segíteni, hogy a béke, a vietnami nép jogos igényeinek a győzelmével, létrejöjjön a világnak ezen a súlyosan vérző részén. Nemzetközi felelősség- vállalásunknak talán ez a legkomolyabb része. S vele még egy: munkálkodni a nemzetközi munkásmozgalom egységén. Vietnam sorsa is jórészt ezen fordul meg, és az is, hogy az imperialisták ne teremthessenek esetleg másutt egy új háborús tűzfészket. Minderről a dolgok súlyának megfelelően szó esett a kongresszuson. Valamint arról is, hogy fontos, nagy változások előtt áll országunk belső élete. A gazdaságirányítás reformjára gondolok, amelynek a kimunkálásában sok minden vár az 1967-es évre. Világossá kell tennünk, hogy ez nem pusztán gazdasági kérdés, — hanem hatással lesz az életünk minden területére. Jó végrehajtására nem csak a szűkén vett „érdekelteket” kell felsorakoztatni, hanem az egész népet, mert sikerében az egész nép érdekelt. Mindez azt köveiéit meg tőlünk, hogy tovább erősítsük a nemzet szocialista egységét, erkölcsi össze, forrottságát. Talán ez lehet az új esztendő nagy feladatainak összefoglaló gondolata, — hiszen ez a mi legnagyobb erőforrásunk! Rét év alatt kétmilliárd forint beruházás a megyében fjÜ Előtérben a vasúthálózat fejlesztése j|5j Uj üzemek és bővítések, új munkaalkalom jjjj Háromszáz lakást átadnak, százat építeni kezdenek jjjj Iruu zak, iskolák, vezetékes gáz Átléptük az új év küszöbét, lezártuk a harmadik ötéves terv első évének lapjait. Aki számot vet eredményeinkkel, méltán lehet elégedett. Hiszen az elmúlt évben megyénkben olyan beruházásokat valósítottunk meg, amelyek további feladataink megvalósításában immár döntő szerepet játszanak. Egymilliárd forint az az összeg, amelyet hasznos céllal elköltöttünk építkezésekre és gépek vásárlására. Befejezett népgazdasági beruházások egész sora bizonyítja, hogy Szabolcs-Szat- már megye elindult a rohamos fejlődés útján. Sok, régen vajúdó problémáink egész sorát oldottuk meg. A legjelentősebb, 1966-ban megkezdett népgazdasági beruházások többsége „átmenő”, vagyis ebben az évben folytatódik. Az 1967-re beütemezett, tovább folytatott és megkezdett beruházások értéke már jóval meghaladja az egymilliárd forintot. Különösen sokat költ államunk ez évben a vasúthálózat, illetve a vasúti berendezések fejlesztésére, korszerűsítésére. Egész megyénket érintően a harmadik ötéves terv időszakára a teljes beruházási összeg a másfél milliárd forintot is meghaladja. Ez évben — többek között — befejezik a már korábban megkezdett, 563 millió forint teljes előirányzattal készülő Szovjetunió— Magyar Népköztársaság közötti kettes számú összekötő vasútvonal több, mint 84 kilométeres szakaszának építését. Ugyanakkor a záhonyi átrakó körzet átrakó kapacitásának növelésére új rendező pályaudvart építenek. Erre ez évben több, mint százmillió forintot költenek. Elkészülte után öt és fél millió tonnával több áru átrakása válik lehetővé, mintegy bizonyítékául a két ország közötti árucsereforgalom várható növekedésének. Bár a Miskolc—Nyíregyháza vasútvonal villamosítása még az elmúlt évben befejeződött, a további korszerűsítésekre még ez évben több, mint ötvenmilliót költ a MÁV. Ugyanakkor folytatják a már megkezdett Nyíregyháza—Záhony közötti vasútvonal villamosítását is, melyre a teljes beruházási előirányzat 672,6 millió forint. Ez évben ebből az ősz- szegből mintegy 345 milliót költenek. A folyamatban lévő ipari beruházások közül ez évben fejeződik be a vásárosnamé- nyi ládagyár bővítése, melynek során több, mint félezer munkás foglalkoztatásával évi 18 ezer köbméter ládaanyag készítése válik lehetővé. Befejeződik a Nyírségi Állami Erdőgazdaság nyírbátori fagyártmánytermelő üzemének építése. A feldolgozásra kerülő fa mennyisége meghaladja az évi 16 ezer köbmétert. Üj üzemet kap a Szabolcs-Szatmár megyei Fpítőanyagipari Vállalat is, ahol különféle üvegtechnikai termékekből évente 13 millió forint értéket állítanak majd elő. Megkezdik és be is fejezik a több, mint 11 millió forint költséggel épülő ömlesztett cementrelé állomás építését. Ez évben készül el a Nyíregyházi VAGEP új telephelye. A vidéki ipartelepítés szempontjából jelentős beruházás segítségével a vállalat elsősorban a Budapestről kapott új profilokat „honosítja” majd meg. Befejeződik a mezőgazda- sági gépjavító szerszámgépfelújító üzemének építése. Elkészül a Nyíregyházi Kertészeti Vállalat új, korszerű telephelye. Folytatódik az Országos Gumiipari Vállalat nyíregyházi gyárának rekonstrukciója. A beruházás második ütemének teljes előirányzata 163 millió, melyből ez évben 87 millió forint értékű munkát végez el az állami építőipar. E beruházás befejezése után évente több, mint kétezer tonna különféle közszükségleti- és egészségügyi cikk gyártása válik lehetővé. Ebben az ütemben készül el a körfutózó üzem is, ahol évi százezer darab kopott gépjárműabroncs felújítását végzik el. Ez a beruházás különösen a város munkaerőhelyzetére hat majd kedvezően, hiszen közel 900 ember, főleg nő foglalkoztatását teszi lehetővé. A Tiszavasvári Alkaloida Gyógyszervegyészeti Gyár bővítésének első ütemében a beruházásra szánt teljes előirányzat mintegy 360 millió forint. Ebből az összegből ez évben több, mint 77 milliót ruháznak be. A bővítés után a gyárban évente 1860 tonna különböző gyógyszer készítése válik lehetővé. Folytatják a Fehérgyarmati automata Téglagyár, a Deme- cseri Burgonyakeményítőgyár rekonstrukcióját, a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola építését. Jelentős beruházást kap a Felsőfokú Mezőgazda- sági Technikum is. A Kert közben egy nyolctantermes általános iskola épül. Ez évben a központi lakás- fejlesztés során a megyében terv szerint 328 lakást adnak át. Kisvárdán, Nyírbátorban 12—12, Tiszavasváriban 18, Nagykállóban 9 és Penészleken 2, a többit a megyeszékhelyen. A lakások kapcsolódó létesítményei közül jelentősebbek lesznek a nyíregyházi, Vécsey utcai szolgáltatóház, az Északi Alközpontban épülő szuperen, a hatvan személyes bölcsőde, postai felvételi épület, gyógyszertár és orvosi rendelő. A földgázvezeték további kiépítésére 1967-ben újabb hétmillió forintot fordítanaK, melyből elsősorban a város- központ felé vivő gerincvezetékek építését tervezik. Folytatják a városi filmszínház építését és elkészül a kétszáz személyes sóstói szociális otthon. Befejződik Sóstófürdő fejlesztésének első üteme, melynek során újabb hárommillió 300 ezer forintos beruházást valósítanak meg ez évben. A megyei kórház területén befejezik egy negyven személyes bölcsőde építését és további 21 milliót költenek a korábban megkezdett létesítmények építésére. A harmadik ötéves terv második évében egy sor új létesítmény építése is megkezdődik. A korábbi évek helytelen gyakorlataitól eltérően ezek a munkák már korábban jóváhagyott programmal, jól elkészített kiviteli tervdokumentációkkal kezdődhetnek. A beruházásokhoz a megfelelő kiviteli kapacitás is biztosított. A megye iparának fejlesztésében a szakmunkásképzésnek is fontos szerepe jut. A Munkaügyi Minisztérium éppen ezért Nyíregyházán egy húsztantermes, Mátészalkán egy tíz és Tiszavasváriban egy nyolctantermes iparitanuló-iskola építésének megkezdését határozta el. A három új szakmunkásképző iskola teljes beruházási előirányzata több, mint 26 millió. Ugyancsak ez évben kéz« dik meg a megyeszékhelyen 12 millió 600 ezer forint költséggel egy 16 tancsoportos új gimnázium építését is. Már elkészült az Észaid Alközpontban épülő újabb lakások programja. Ebben az ütemben összesen 667 lakás épül, több, mint 121 millió forint állami beruházásból. Ez évben 126 építéséhez kezd hozzá az építőipar. Ugyancsak ez évben kezdődik meg és be is fejeződik Nyíregyházán a hárommilliós beruházással épülő, ABC áruház. A tervidőszak alatt as 1967-es esztendő lesz beruházások tekintetében a legkeményebb”, de egyben a legproblémásabb feladatokat megoldó időszak. Ebben az évben már egy sor új létesítményt lehet üzembe helyezni. A továbbiutás kulcsa az építőipar, hiszen elsősorban rajtuk múlik, hogy ezek a létesítmények mikor és milyen mértékben lépnek a termelésbe. Tóth Árpái Ä nyíregyházi Kossuth tér új fényei (Hammel felvételei)
