Kelet-Magyarország, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-29 / 25. szám
A hetvenéves Katajev Üj szobrok Nyíregyházán Vízjáték és színes világítás — 16 négyzet- méteres kerámia — Pedagógiai témájú szoborkompozíciók Hajnal Gábor: Téli dalok 1 Szüköl vinnyog a szél s némán lerogy a csend megmarkol marja szememet a sápadt égkupola csupa vacogás csak hó és jég és szikla van köröttem 2, A hó lila fénye zuhant rám megállók a rét közepén tujákon a hó pamacsokban s a tölgy göbe mind csupa fény lebeg feketén a fehérben nagy varjú rikoltva felém. Megindul a hószakadás és előttem utat betakar a csend puha szédületéből szorongva riad fel a dal derengve a tél közepében az uttalan élni akar. 3, Ma tavaszizekkel teli a januári levegő ilyenkor már a hóvirág gyorsan bújik elő. Süss januári nap reám hóvirág nézz át minden mosolyon ilyenkor titkon lomb dereng a fán s régi csavargásokról álmodom. A köd elillant még a tócsa is csupa ragyogás megváltozott a világ tegnap óta a gyökerekben felébredt a vágy. rynbóa,ú.mlfavarjqorikoltv Fejes Endre drámája a I hálta Színházban — Részlet a drámából: Keres Emil Kossuth-díjas * Szabó Gyula (MTI foto — Maár Marianne felvétele' Valentyin PetroVics Kafca- jev életműve szorosan kapcsolódik a forradalomhoz. Ez nem jelent monoton is' nála. ellenkezőleg: a művé- azi megújulás újabb és újabb forrása. Húsz esztendős. amikor Péterré rótt a bolsevikok átveszik a hatalmat : Katajev ekkortájt éppen kezdő író és sikeres vidéki újságíró. A fórra, dalomról már vannak em lékei: Odesszában élte meg 1905 viharos eseményeit, lehat az elkötelezettség szá. mára. mintegy eleve adott, mint az akkori húszévesek számára általában. Micsoda írónemzedék ;ieienl keze u nagy hirtelen a huszas évek elején: Fagyejev, Leonov. Fegyin, lif és — Katajev testvéröccse — Jevgenyij Petrov! Ebben a csoportban kezdett Katajev is. Hamarosan Moszkvába kerül, s híre, tehetségének rendkívüli tulajdonságai tévén, terjedni kezd. Előbb a szatirikus Katajev öt fedezik fel: néhány elbeszélése, meg egy-két vérbő komédiája irányítja rá a közvélemény figyelmét. (Korai regényei gyorsan utat talállak Magyarországra is: A sikkasztok című regénye 1929-ben jelent meg Sárközi György fordításában, s még a fel- szabadulás előtt három kiadást is megért! A kör négyszögesítése című komédiáját pedig 19:11 októberében mutatta be az Uj Szín. pad.) Aztán hangot vált: az első ötéves terv lázában ég az ország. Vége a polgárháborúnak, elsöpörték a NEP- korsaak visszásságait; ez az építkezés időszaka, Katajev, előbb újságíróként keresi fel a nagy uráli építkezéseket, de ekkor fogamzódik meg benne az a regénye, mely a harmincas évek első felének világsikere lett. a Hajrá! (Magyarul 1935-beu adták ki, s Bálint György így méltatta: ..Az egész.műben van valami a homéroszi eposzok változatosságából. erejéből és optimista derűjéből...”) És még mindig nem érkeztünk el a pálya csúcspontjához. A negyven esz lend ős Katajev hirtelen, de nem is olyan váratlanul: gyermekkorának eseményeit kezdi felidézni. Trilógiát ír 1905 eseményeiről, mégpedig úgy, ahogyan egy ©'érmék láthatta azt: romantikusan. kissé titokzatos-félelmetesen. Az első kötetnek egy I .(-rmom ov-verssort adott címül: Távolban egy fehér vitorla... A szovjet társadalom történeténeit sú_ lyos óráiban idézi meg Katajev a kezdés lendületét, i dátn Ferenc tanító úr huszonkét éves múlt a nyáron, de már szeptember óta tanított. Városi ember volt, akárcsak ifjú felesége. Ennek ellenére hamar megszokta a nagy alföldi falut. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy október első szerdáján egy kiskocáva! lepte meg a feleségét. — Kisanya, hizlalunk! — így kezdte, amikor betoppantott, és boldogan újságolta, hogy a karcagi vásárban vette a gyönyörű kis göndör szőrű mangalicát, melyet a szövetkezet teherautója délután hoz haza. Pontosan úgy beszélt a disznóról a tanivó úr, mintha valamikor hízla- lási szakértő lett volna. Pedig ez idáig még egy moslékot se kevert meg, soha Mégis, amikor felesége első látás után megdicsérte a malackát, mindjárt kijavította : — Nem malacka ez, szivem, hiszen anyányi már! A gazda is pontosan így mondta, akitől a hízót vette. Mert ő is malackának titulálta alkudozás közben a kis göndör szőrűt. Ezt azonban semmi pénzért nem arulta volna el a felesége előtt. Sőt gyakran azt emhitét. Tudatosan: ifjúsági regényt fogalmaz, mert a fáradtság, a közöny ellen küzd. Egyébként Katajev munkásságának az egyik középponti gondolata: mindig visszafordulni a század nagy és kimeríthetetlen erőtartalékaihoz, ha a cinizmus. a hitetlenség kísért. Katajev életműié immár könyvtárnyi. Nem is szólhatunk mindről, de pályájának újabb fordulásáról mindenképpen számot kell adnunk. A hatvanas évek elején Katajevet egy új forma és egy új téma kezdi foglalkoztatni. A téma: Lenin. A forma: az a szaggatott. látszólag fegyelmezetlenül csapongó kisregény, amely igen sokat őriz a napló szubjektivitásából. Közben Katajev folyóiratot is alapít és szerkeszt: a legsikeresebb szovjet irodalmi folyóiratot, a Junoszty címűt. A főszerkesztő Kata- jev elmeséli annak a Lenin párizsi éveiről tervezett kisregényének a tartalmát. — mely később Kis vasajtó a falban címmel jelent meg. — egy fiatal költőnek. Andrej Voznyesz.enszkijnek Voznveszenszkij is felkeresi Lenin párizsi lakásait a hajdani pártiskolát — és poémát ír. Sajátos verseny alakul ki az idős próza író es az, ifjú poéta között, A nyertes: feltétlenül a szovjet irodalom, hiszen Lenin emberségét, a forradalomba vetett hitét újítja meg mind a két mű, rendkívül magas színvonalon, érdekes, modern hangvétellel. És a szovjet irodaimi sajtó újra egy Ka táj eV-műről szóló vitától hangos A moszkvai Novij Mir círm'i folyóirat májusi számában közölte Katajev új kisregényét, a Szent kút címmel. Ez a kisregény — formailag — a francia nouveau roman technikáját idézi hiszen az összetartó fonal egy öregember rendszertelenül csapongó emlékezete. A téma azonban az, hogy ez az idős férfi hogyan ővzi, egy amerikai utazás idején, ifjúságának eszményeit. Akik vitatják a kisregényt, elsősorban formai kifogásokkal élnek; akik ünnepük. azt állítják: a szocialista művészet éppen az állandó formai megújulásával is kitűnik versenytársaival szemben Valentyin Petrovics Katajev hetven esztendős. Lehet-e ékesebb példája egy író örök fiatalságának, hogy im is róla vitáznak.? K. Fehér Pál legette e helyett, hogy jó vásárt csinált, és nincs az a disznó, amivel őt becsaphatnák. És meg kell adni, a kis hízó valóban úgy kerekedett a tanító űr keze alatt, hogy ötöm volt nézni. Amikor Varga szomszéd átjött az iskolába, még az is megdicsérte a hízót: — Gyönyörű jószág. Márciusra eléri a száznegyven kilót. Csakhát ez nem mangalica, hanem keresztezett. De ettől még szépen göm- bölyödik. Majd más alkalommal odaát járva, mást mondott: — Egy hibáját mégis találok. Fene nagy bendő.ie van, ilyet még nem is láttam. Kiesik belőle vagy harminc kiló, ha levágják. Valóban nagy hasa volt a hízónak, de Ádám Ferenc tanító úr nem bánta. Nagyon szerette a hasaszalon- nát s úgy gondolta: most majd legalább kedve telik benne. Etetgette is szorgalA városiasodó Nyíregyházához már hozzátartoznak az új szobrok. Jelenleg 18 —közülük több már művészi, szép — szobor dísziti városunkat, és Sóstófürdőt. A közeljövőben újabbakat avatnak. Ezek tervezéséről, fölállításáról már egy új bizottság, a városi tanács vb. mellett működő esztétikai bizottság gondoskodik. Tagjai mérnökök, művészek, tanárok, a várost ismerő, szerető emberek. A megalakulás óta eltelt négyhónapos működése alatt terveket készítettek a város szépítésére, képzőművészeti alkotások jó elhelyezésére. ízléses neonreklámok tervezésére, a városias jelleg kialakítására A tervek szerint Lenin és Szarnuely-szobrot kap városunk. Az elhelyezésről, kivitelezésről még nem döntöttek véglegesen. Az viszont csaknem bizonyosra vehető, hogy Szamuely szobra a pályaudvar előtti parkba, az új Szamuely térre kerül. Hosszú évek tervezése után rövidesen elkészül a Móricz Zsigmond színház előtti szobor. A színházművészetet reprezentáló alkotást Kiss Kovács Gyula szobrászművész készíti el. Érdekessége lesz. hogy a szobor fekete márvány talapzatának vízfüggöny ad állandó csillogó felületet Az előtérben két oldalról vízjátékot valósítanak meg, különleges színes világítást alkalmaznak. Az új felsőfokú mezőgazdasági technikum is szép képzőművészeti alkotással gazdagodik. A Képző- és Iparművészeti Lektorátus már elfogadta és kivitelezésre ajánlotta Lendvay Zsigmond keramikusművész mezőgazdasági munkákat ábrázoló kerámia falképét. A tizenhat négyzetméteres kerámia méltó díszítője lesz fiatal felsőfokú intézményünknek. Szintén jóváhagyták a Vécsey közi iskolai komplexum szoborterveit, A kőből készülő, tanuló lányt ábrázoló alkotást Bódiné Hadik Magda szobrászművész készíti. Ugyancsak pedagógiai tárgyú szobrot helyeznek el az épülő tanárképző főiskolánál is. Ennek még csak témája ismeretes, a javaslatok közül még nem választották ki a megvalósításra kerülőt, de azt már eldöntötték, hogy szoborkompozíció díszítse a főiskolát A napokmasan a hízót. Az meg, mintha csak meg akarná szolgálni a kedves ellátást, hihetetlen gyorsasággal göm- bölyödött. És lassan elkövetkezett a disznótor ideje. Csupa izgalomban éltek, napokkal előre készülődtek. A szomszédoktól üstöt kértek meg hurkatöltőt. A hentesnek idejében szóltak, és meghívták a segítséget is. Úgy felkészültek, hogy nem lehetett semmi fennakadás, meglepetés nem érhette őket. A nagy nap reggelén Varga szomszéd már öt órakor beállított. És mivel a szokás meg az illendőség úgy írja elő, pálinkát töltöttek előbb. Megittak egy pohárral, aztán még eggyel. Nem siettek, elvégre nem baj az, ha szépen kivilágosodik. Legalább jobban látja az ember, mit csinál azzal a hízóval. Még néhányszor körüljárt a pohár, azután amikor ban átadott tanyai kollégium parkjába is nevelési témájú szobrot terveznek. Városunk egyik szép tere, a Lenin tér az épülő új filmszínházzal még jobban bekapcsolódik a város forgalmába. Ide is állítanak szobrot.. A filmszínház tervezőjével egyeztetik az eddigi elképzeléseket, s csak az új épület és a tér harmóniáját elősegítő szobor tervezésére adnak megbízást. A, konzervgyár élőkértjébe 220 centiméter magasságú, többfigurás mészkőből készülő kompozíciót terveznek. (m. s.) Mocorgó Különös alkatú színpadi hőssel találkozhatunk esténként a Thália Színházban. Ifjabb Makics Józsefnek hívják, szülővárosa Budapest, Pontosabban a felszabadulás előtti Pest egyik kerülete, az egykori Tisza Kálmán tér és környéke. Apja utcaseprő, ő maga, amikor alakja először feltűnik a színpadon, inaséveit tölti. Gyermekkorában nevezték Mocorgónak, s ez a név élete végéig úgy tapad hozzá, mintha valódi kereszi- ségben szerezte volna. Miért különös hős ez a Mocorgó ? Kis álmai vannak csupán, nem vár mást az élettől, minthogy annyi pénze, szerény kis tőkéje legyen, amellyel sátrat nyithat a Teleki téren. Olyan sátrat, ahol használt, ócska ruhákat, uraságtól levetett holmikat árusít. Ügyszólván végig sem álmodja ezt a fölöttébb szerény álmot — amely számára életcél, elhivatottság —, amikor a történelem közbeszól. Kitör a második világháború. Mocorgót behívják katonának, Várpalotán teljesít szolgálatot. Onnan megszökik. Pesten olyan emberekhez csapódik, akik a háború zavarosában halásznak: rabolnak, ugyanakkor emberi életeket is mentenek. Mocorgó gyermekkori szerelmét, Verát is ők hozzák ki a csillagos házból a megbélyegzettek közül. már érezték, hogy az ital melegen bizserget az ereikben, elindultak az ól irányába. A tanítóné asszony tagadhatatlanul hősiesen viselkedett. Remegett a keze, de azért vitte a tálat, melyet neki kellett odatartani a vérnek, ha a gyilkolást végrehajtották. A tanító úr is sajnálta a keresztezett mangalicát és az igazat megvallva, majdnem elhomályosult a szeme. Mégis ment a hentes után elszán tan és rázta a csuporban a tengerit: — Csi-kucukám, esi: Gyere elő egy kicsit, esi! Semmi válasz. Közelebb mentek. Semmi hang., — Még nagyon csendes ez — mondta a szomszéd rosszat sejtve. — Csi, kucukám, esi!... A tanító úr egyre ezt hajtogatta. de a hízó, mintha megérezte volna a veszedelA háború után. amikor mindenki új életet kezd, Mocorgó ott akarja folytatni, ahol a világégés előtt abbahagyta. Megszállottan hajszolja tovább rögeszméjét. Már-rnár összejön az a pénz, amely elegendő volna, hogy önálló zsi bárus legyen, de az igazságszolgáltatás kideríti: Mocorgó csalással, mások megrövidítésével jutott az összeghez, ezért börtönbe kerül. Űjabb nekifutásra csaknem eléri a számára elérhetetlennek tetszőt, sátrat nyit, egy felkerekedő vihar azonban mindenét elhordja. Legvégül 1956 októberémet, nem válaszolt egy mukkot se. — Csak nem lopták el, éppen most — dadogta a tanító úr rémülten. Szaporán nyitotta az ajtót, bújt befelé az ólba, hogy meggyőződjön a szörnyűségről. Nem, nem lopták el. A keresztezett mangalica végül is szeretettel válaszolt. Megismerte a gazdáját, boldogan röfögött. A tanító úr megpróbálta kituszkolni az ól homályosságából a világosságba. A hízó azonban meg se moccant. — Tessék mán ódalba vágni, hadd jöjjön kiljebb! — kiáltotta a szomszéd Szavain őszinte öröm érződött, hogy még se jött hiába. A tanító úr viszont nem szóit vissza egy szót sem. A sarokban, valami meleg puhaságban akadt meg a keze. Motozott benne., vinnyogtak... Kitámolygott az akolba és csak ennyit mondott: — Ez megfialt! A szomszéd pukkadozott a kacagástól, de azért vitézül tartotta magát A tanító úr meg elsápadt. Azután bűnbánóan a feleségére nézett és nagykeservesen nyögte. — Nem baj, kisanya! Jövőre hatot hizlalunk. ben az ellenforradalom napjaiban egy golyó tesz pontot ifj. Makics József életére. ..Mit kezdhetett volna ekkora erővel, ha igazi álmot álmodik” — ezekkel a szavakkal fejeződik be Fejes Endre új drámája. A felelősségvizsgáló író szavai ezek. Fejes ugyanis rendkívül izgalmasan azt a kérdést boncolja: életünk utóbbi három évtizedének változásai miként jelentkeztek, hogyan változtatták meg az egyes embereket, — és az ember hivatása, élete célja sokkal több lehet Mocorgóénál. Ennélfogva a céltalan, értelmetlen perspektívák ellen hangolja nézőit. Mi minden lehetett volna ifj. Makics Józsefből is. ha igazi álmot álmodik! — figyelmeztet az író. — Más szóval, ha életét nem köti — a mi társadalmunkban már anakronizmusként ható — szemlélethez, amely megfosztja az embereket a közös és nagy célok vállalásától, A mi életünk egyetlen elfogadható, lehetséges célkitűzésétől ! Ezért tűnik sajátos alkatúnak a Mocorgó figurája, s mert a mi közösségünkön belül még nyilvánvalóan sok ilyen alkatú, szemléletű ember él, szerencsés a Thália Színház vállalkozása. Fejes Endre ű.i drámájának bemutatása Kazimir Károlyt, a darab rendezőjét illeti a dicséret, hogy példás előadásban, sikerült színre hozniok a Mocorgót. Kazimir kitűnően érti és érzi azt a sajátos világot, jellegzetes hőseivel, a kallódó kisemberekkel, akiket úgy tud bemutatni, hogy féltő, aggódó szeretetünk mindvégig a legveszélyesebb kalandokban is elkíséri őket. A találó rendezői ötletek egész rendszere szövi át az előadást, amelyet egyetlen nagyszerű színészi. alakítás fog össze: Szabó Gyuláé, a címszereplőé. (B.-) Gerő János: Disznótor
