Kelet-Magyarország, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-29 / 25. szám

Megyei tanácskozások A honvédelem !zocialfxmn§t építő niiinkáiik s*ei*ves i*és*e Orosz Ferenc beszéde a nyíregyházi Fegyveres Erők Klubjában A honvédelmi nevelő- munka időszerű kérdéseiről tanácskoztak január 27-én, pénteken délelőtt Nyíregy­házán a Fegyveres Erők Klubjában megyénk párt, állami, társadalmi, tömeg­szervezeti, gazdasági, veze­tői, valamint a fegyveres erők képviselői. Gombás Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság titkára kö­szöntötte a megjelenteket — akik között ott voltak az MSZMP Központi Bizottsá­ga, valamint a Honvédelmi Minisztérium képviselői, majd Orosz Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára mondott vitaindító beszédek Elöljáróba» Orosz Ferenc «ivtáre azokról a korábban hozott párthatározatokról szólt, melyeknek a honvé­delmi nevelőmunka javítá­sa, kiszélesítése volt a cet= luk, — Számos tényező mu­tatja, hogy Szabolcs-Szat- már lakosságának honvé­delmi készsége, a haza vé­delméért érzett felelőssége a párt marxista—leninista politikája alapján állan­dóan fejlődik. Megyénk dolgozói egyre inkább érzik és értik, hogy a haza. szo­cialista vívmányait és a béke védelmét mindenek- a becsületesen végzett munkájukkal szolgálják. Majd arról beszélt, hogy a haza fiságra, a honvédé, lemre történő nevelő mun­ka mindinkább társadalmi jelleget ölt Pártszerveze­teink egyre nagyobb figyel­met fordítanak felvilágosí­tó munkájukban a szocia­lista hazafiság, az interna­cionalizmus kérdéseire, a «social ista országok katonai deszefogásának szükségessé, gére, éa az ebből eredő fel­adatok teljesítésére. Túl sawn, hogy a felvilágosító munkában a honvédség, a ha­tárőrség, a kiegészítőparancs- és a munkásőrség, a védelmi pacain cs- mokság, s az MHS szervei, dolgozói egyre hatékonyab­ban vesznek részi, kiszéle­sedett, sokoldalúbbá és szí­nesebbé vált megyénkben az utóbbi két év során a KISZ-szervezetek és az út­törőelnökségek honvédelmi nevelőmunkája is. Jól mu­tatja ezt az úttörő határőr- szakaszok egyre szélesedő hálózata, az úttörő honvédel­mi zászlóalj és az úttörő köz­lekedési őrsök létrehozása. Elismerően szólt Orosz Ferenc elvtárs a Természet- tudományi Ismeretterjesztő Társulat, a Hazafias Nép­front és a nőtanácsok kez­deményezéseiről is. Figye­lemre méltó, hogy például nőtanácsaink megyei, járá­si és községi szinten mind aktívabban veszik ki ré­szüket a polgári védelmi oktatással összefüggő fel­adatok végrehajtásából. Ezen túl — különböző ki­rándulások szervezésével — anyagilag segítik az iskolá­kon belül az „Ismerd meg hazádat” mozgalmat A TIT megtette a szükséges intézkedést arra, hogy a tu­dományos ismeretterjesztés, ben még színvonalasabbá váljék a honvédelmi pro­paganda, hogy minél több lakos tisztán lássa a szocia­lizmus felépítésének s a honvédelmi tennivalóknak az összefüggését. A megyei tanács művelődési osztálya — a pártbizottság határo­zatának megfelelően — so­kat tett az elmúlt időben e munka érdekében. Az MHS-sel közösen létrehoz­ták a honvédelmi nevelést segítő társadalmi bizottsá­got. Az iskolákban a továb­binál jobban felhasz­nálják az osztályfőnöki órákat a hazafias nevelés céljára, haladó történelmi hagyományaink ápolására, hazánk, s a szocialista tá­bor növekvő tekintélyének megismerésére. — Elmondhatjuk, hogy a politikai' és szervezeti in­tézkedések hatására a hon­védelmi nevelőmunka mér­téktartóan, de egyre in­kább kiterjed a megye egész lakosságára. Jobban érvé­nyesül az az alapelv, hogy a honvédelmi nevelő és felvilágosító munka a poli­tikai, az erkölcsi és a vi­lágnézeti nevelés szerves része — mondotta Orosz elvtárs. Majd a még néhol ta­pasztalható hiányosságokról beszélt. Arról, hogy még nem élnek mindenütt kel­lően a meglévő lehetőségek­kel ; hogy bőven van még pótolnivaló a fiatalság de a felnőtt lakosság érzelmi nevelésében is. Az elért eredmények ellenére még nem minden pedagógus használja fel a munkája közben adandó alkalmakat arra, hogy a tanulók kellően értékeim és szeretni tudják szocialista vívmányainkat. Ezt követően hangoztatta: a haza és vívmányaink vé­delme szükségessé teszi, hogy az új gazdasági me­chanizmus termelési, gaz­dálkodási tennivalóival egyidőben a mind nagyobb követelményeket támasztó honvédelmi feladatokat is meg kell oldani. El kell érnünk — mondotta —, hogy minden vezető jól lás­sa: a honvédelem építő- munkánk szerves része, egész társadalmunk ügye, s hogy a béke védelme a je­lenlegi helyzetben a honvé­delem erősítése nélkül nem lehetséges. Ehhez azonban nem elég az elvi egytértés hangoztatása hanem gya­korlati tettekre van szük­ség. Indokolt, hogy még to­vább javuljon a fegyveres testületek és a gazdasági, politikai szervek közötti kapcsolat. Az együttműkö­dés erősítésével kell meg­adni minden segítséget ah­hoz, hogy a sorkötelesek politikai, technikai előkép­zése és a tartalékos tisztek továbbképzése az egyre fo­kozódó követelményeknek is megfeleljenek. Honvédelmi napok technikai bemuta­tókkal egybekötött laktanya­látogatások szervezésével, az eddig is alkalmazott jó módszerek továbbfejleszté. sével, lehet és kell meg­gyorsítani megyénk lakos­sága honvédelmi készségé­nek fokozását a fegyveres testületek és a lakosság kap. csolatának elmélyítését. E ne­velőmunka fokozásának szűk. ségessége, — mondotta be­széde végén Orosz Ferenc elvtárs — törvényszerűen következik pártunk IX. kongresszusának határoza­tából, mely szerint a je­lenlegi helyzetben az euró­pai béke és biztonság meg­őrzése Európa minden né­pétől, valamennyi békesze­rető erőtől még nagyobb eltökéltséget és aktivitást kíván. Orosz Ferenc elvtárs be­szédét vita követte mely­nek során felszólalt Kozma Ferenc, Kovács József, An­tal Pál, Kanda Pál, Kérész- tesi Zsuzsanna, Szaniszlú János, Szemerszki Miklós, Ar. Műnk Károly és Vincze József. A tanácskozás végén Orosz Ferenc elvtárs adott választ a felvetésekre. Nagyobb önállósággal jobb eredményeket Kállai Sándor felszólalása a konzervgyári műszaki honicrencian A. termelési tanácskozási megelőző műszaki konferen­ciát tartottak szombaton délelőtt a Nyíregyházi Kon­zervgyárban, melyen — többek között — részt vett Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Kit húr Andrási a megyei pártbi­zottság osztályvezetője is. Beretvás Dezső igazgató üdvözölte a jelenlévőket, majd beszámolt az elmúlt gazdasági év eredményeiről s ismertette az idei felada­tokat. Elmondta: a Nyíregy­házi Konzervgyár fennállá­sa óta 1966-ban érte el a leg­jobb eredményt, amit bizo­nyít, hogy a tervezettel szemben 3892 vagon termék hagyta el az üzemet, ami a teljes termelési érték 11,4 százalékos túlteljesítését je­lenti. Ez utóbbi 1966-ban meghaladta már a 289 mil­lió forintot. Az 1966. évi munkáért több mint 16 nap keresetnek megfelelő nyere­ségrészesedés illeti a gyár dolgozóit. Az idei még nagyobb munkáról szólva a munka­verseny további kibontakoz­tatására, a költségek csök­kentésére, a jobb munka- szervezésre hívta fel a fi­gyelmet. A beszámolót vi­ta követte, melynek során felszólalt Kállai Sándor elvtárs is. Kállai elvtárs a párt me­gyei végrehajtó bizottsága nevében köszöntötte a mű­szaki tanácskozás vala­mennyi résztvevőjét, majd így folytatta: — Az év eleji termelési tanácskozások, műszaki konferenciák már hagyomá­Élénk vita a megye ifjúmunkásainak parlamentjén A KISZ Szabolcs-Szatmár Megyei Bizottságának ren­desésében pénteken dél­előtt a Nyíregyházi Kon­zervgyár kis tanácstermé­ben ülést tartott a megye ifjúmunkásainak parla­mentje. Az ülésen a megye ipari üzemeiben dolgozó fiatalok küldöttei, ifjúsági vezetői vettek részt. Meg­jelent: Ribánszki Róbert, a KISZ Központi Bizottságá­A vitaindító szerint a fiatalok körében ország­szerte tapasztalható egy egészséges elégedetlenség, ha bérezésről esik szó. Az elé­gedetlenség alighanem min­dig helyénvaló volt, hiszen a fejlődésnek ez az egyik legfontosabb rugója. A mos­tani azonban minőségileg más mint a korábbiak. A Kisvárdai Vas- és Fémipari Ktsz-nél például dolgozik két szocialista if­júsági brigád. Éves tervü­ket tavaly 18, illetve 25 százalékkal túlteljesítették, de a jó munkát inkább csak a lelkesedésük szülte. A brigádok ugyanis abszo­lút órabérben dolgoznak, fizetésüket nem befolyásol­ja a végzett munka. Hasonló hozzászólás több is elhangzott a pénteki if­júmunkás tanácskozáson. Ezekből kitűnt: a becsüle­tes fiatalok úgy akarnak többet keresni, ha többet is dolgoznak. De ehhez az is szükséges, hogy a „több” lehetőségét egy olyan bére­zési rendszer biztosítsa, amely különbséget tesz a jó és rossz munka között is. Felvetődött az is, hogy a munka körülményei sem mellékesek. Az új gazdaságirányítá­si rendszerben nagyobb lesz annak a lehetősége, hogy a KISZ-fiatalok a vállalat gazdasági vezetését a jobb munkakörülmények biztosí­tására serkentsék. Országos probléma az *s. nak titkára, Kuhár András, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője, Kova- csics Gyula, a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsának elnöke. A tanácskozás részvevőit Havacs József, a KISZ Sza­bolcs-Szatmár megyei titká­ra köszöntötte, majd Mé­száros Zoltán, a KISZ Köz­ponti Bizottsága ifjúmunkás osztályának vezetője tartott vitaindító előadást. hogy a fiatal szakmunkáso­kat nem a szakképzettsé­güknek megfelelően foglal­koztatják: a 26. életévüket még be nem töltöttek közül minden ötödik ilyen hely­zetben van. Az érdekvédelmi szerep mellett a tanácskozáson a nevelésről esett a legtöbb szó. Az ifjúság rétegeinek megítélésénél egyetértettek az elvi meghatározással: a fiatalember nem azzal vá­lik munkássá hogy elmegy dolgozni, hanem amikor munkássá nevelődik. A ne­velés kérdésében azonban volt vitatni valójuk. A VAGÉP-nél például 15 kérdőívet kapott vissza a fiataloktól a KISZ-veze tő­ség. Ezekben áll egy olyan kérdés is, hogy „mit értesz szocialista erkölcs alatt”? Erre senki nem válaszolt. Gondolkodtak rajta, vajon miért nem? Volt ugyan az üzemben politikai oktatás, azon részt is vettek a fia­talok szép számmal, csak­hogy az előadások szinte kizárólag a napi politikával foglalkoztak, amiben a fia­talok egyébként is tájéko­zottak. Alapkérdésekről itt ritkán esett szó. A tanácskozás vitaindítója foglalkozott a vallásossággal is, amely az országban már talaját veszítette a munkás­ifjúság körében. Ezzel szin­te minden hozzászóló fog­lalkozott, s úgy ítélik meg, hogy megyénkben e téren — az okok ismertek — még nem olyan jó a helyzet, mint országosan. A fiata­loknál ez leginkább a há­zasságkötések alkalmával dől el. A szülői ráhatás mellett, — főként falun. — a megfelelő helyiség hiá­nya, s a felkészületlenség is akadályozza a jobb eredmé­nyek eléréséi. Az ifjúmun­kások e kérdésben azt tar­tották a legfontosabbnak, hogy a polgári esküvők kül. sőségeit javítani kell, s ha ez siketül, jobbá válhat az ideológiai nevelés is. A KISZ Központi Bizott­ság áprilisban megtárgyal­ja az ifjúmunkások gond­jait és nehézségeit. Ehhez a KISZ megyei bizottsága részletesen felméri a megye jelentősebb üzemeiben a harminc év alatti munká­st* erkölcsi, politikai és gazdasági helyzetét. Ez a tanácskozás a felméréshez nyújtott komoly segítséget. <K!) nyosak, de az ideinek ezen túl is jelentősége van, hi­szen ez az első olyan al­kalom a pártkongresszus után, hogy az ott kijelölt feladatok kerülnek megbe­szélésre. Az elmúlt évi terv telje­sítéséről szólva elmondta: megyénk szocialista ipara eleget tett múlt évi kötele­zettségeinek. A termelés vo­lumene hét százalékkal volt magasabb az előző eszten­deinél. s e növekedésnek mintegy 80 százalékát a munka termelékenység fo­kozása eredményezte. ör­vendetes, hogy azoknak a termékeknek a mennyisége nőtt, amelyekre a hazai és külföldi piacon szükség volt, mint például a gyü­mölcs- és főzelékkonzerv. Külön ki kell emelni az exportra termelő üzemek munkáját, közöttük a Nyír­egyházi Konzervgyárat, a Mátészalkai Faipari Vállala­tot, melyek nemcsak meny- nyiségileg, de minőségileg is eleget tettek kötelezettsé­geiknek. Szólt arról, hogy 1966-ban tovább növekedett az építőipari termelés érté­ke, mely számítások szerint 9 százalékkal haladja meg az előző évit. Itt is növeli az eredmény értékét, hogy a mennyiségi emelkedés több mint háromnegyed részben az egy főre jutó ter­melés fokozásából szárma­zik. A megyei építőipari vállalat már december ele­jén teljesítette éves tervét. Ezután arról beszélt, hogy az eredmények mellett ma­radtak gondjaink is. Né­hány létesítményt nem si­került határidőre átadni, van még probléma az épí­tőmunka minőségével is.-— A feladatokat, a tenni­valókat az 1967-es népgaz­dasági terv irányelvei, szá­mai szabják meg. A terv céljai közt szerepel az ipa­ri termelés növelése 4—ti százalékkal, amit túlnyomó- részt a termelékenység­emelésből kell elérni. A mezőgazdasági termelés 2— 2,5 százalékkal növekszik, míg az export 3—4 száza­lékkal. Törekednünk kell a lakosság megnövekedett ke­resletét kellő kínálattal és szolgáltatásokkal kielégíte­ni. Még szigorúbb össz­hangot kell teremteni 1967- ben az ipari termelés és a tényleges népgazdasági szükségletek között. A cél az, hogy csak azt termel­jük, amit értékesíteni lehet, s hogy az ipari vállalatok csak megrendelésre termel­jenek. A továbbiakban hangoz­tatta: a tervezetten felül is növelnünk kell a külkeres­kedelem, valamint a hazai fo­gyasztók által állandóan igé­nyelt termékek gyártását. A költséggazdálkodással kap­csolatban elmondta, hogy a takarékosság fokozása fő­ként az anyagimport csök­kentésére irányuljon. Fel kell karolnunk azokat a kezdemény ezéseKtu ame­lyek a külföldről beszerez­hető anyagok megtakarí­tását segítik elő. Nagyobb takarékosságot kell és lehet is elérni a beruházásoknál. Indokolt, hogy vállalataink kerüljék a túlzó, gazdaság­talan, drágító megoldásokat. A költségek csökkentését eredményezi a megkezdett beruházások minél gyor­sabb befejezése és az, hogy az eddiginél is jobb legyen az összhang az előkészítő és a tervező, valamint a kivi­telező munka között. Szük­séges, hogy változatlanul nagy figyelmet fordítsanak gazdasági vezetőink a nor­mák alakulására, ezzel is segítsék a termelékenység növekedését. — Az idén bonyolultabb lesz a termelékenységi mu­tató teljesítése, mint a múlt évben volt Most az üzem és munkaszervezés, a tech­nológiai folyamatok javítása kerül előtérbe, melynek el­érése sokkal nehezebb, mint az egykori mennyiség- növelés, — mondotta, majd a létszámmal és a béralap­pal való ésszerű gazdálko­dás kapcsán arról beszélt, hogy a megtakarított bér az idén is felhasználható majd az átlagbérek emelé­sére. Nemcsak vállalati, de minden dolgozó érdeke ép­pen ezért a létszámgazdál­kodás területén lévő tarta­lékok feltárása. 1967 is a kemény, fegyelmezett mun­ka esztendeje lesz. Jólle­het, a gazdaságirányítás módszerében az idén is sor kerül részleges intézkedé­sekre tovább csökkennek például a tervmutatók — szükséges azonban felhívni a gazdasági vezetők figyel­mét, hogy az egész népgaz­daság érdekét érintő, köte­lező előírás nem lehet alku tárgya, — mondta Kállai elvtárs. Beszéde végén azokról a feladatokról, lehetőségekről szólt, melyekkel az üzemek pártszervezetei segíthetik a terv teljesítésének megszer­vezését. Pártszervezeteink erősítsék, támogassák min­denütt a munkaidő jobb ki­használására, a fegyelmezett munkára irányuló erőfeszí­téseket. Segítsék elő, hogy kellő politikai tartalmat kapjon a dolgozók mozgósí­tását, nevelését szolgáló szocialista munkaverseny. — Az üzemek kollektívái az idén már bebizonyíthat­ják, hogy képesek meg­állni saját lábukon és iga­zolhatják: a nagyobb önál­lóság előmozdítja a nagyobb eredmények elérését, amely hasznos a népgazdaságnak, egész dolgozó népünknek — fejezte be felszólalását Kál­lai Sándor elvtárs. Megélénkült a megye kulturális élete A négyéves művelődésügyi intézkedési terv a megyei tanács végrehajtó bizottsága előtt A minisztertanács tanács­szervek osztályának és a Művelődésügyi Minisztéri­umnak négy évvel ezelőtti vizsgálata alapján készített kulturális intézkedési terv végrehajtását tárgyalta szombati ülésén a Szabolcs- Szatmár megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A vizsgálat óta a tanácsok munkájában jobban előtérbe kerültek a művelődésügyi feladatok: a testületek ülé­sein gyakrabban tárgyal­tak e kérdésről, s nagyobb gondot fordítottak a műve­lődés tárgyi, dologi és sze­mélyi feltételeinek javításá­ra. A községfejlesztési alapnak például egynegyed részét, a költségvetésnek 44 százalékát kulturális cé­lokra használták fel. A la­kosság a művelődésügyi fel­adatok megvalósítását négy év alatt 16 millió forint ér­tékű társadalmi munkával támogatta. A vizsgált időszakban öt középiskola kezdte meg mű­ködését, a diákok száma 8300-ról 11 600-ra emelke­dett. A jelenlegi arány azonban nem megfelelő, mert a középiskolai hálóza­ton belül túlsúlyban vannak az általános gimnáziumok. Számottevő előrehaladás történt az alsófokú oktatás általánossá tételében. A be­iskolázás százszázalékos. Hasonló eredményeket ér­tek el a kulturális élet fel­lendítésében. A második ötéves tervben többek kö­zött 42 művelődési otthont építettek. A közművelődési könyvtárak állományának állandó gyarapításával 1,3 kötet könyv jut egy lakos­ra. Négy év alatt csaknem 200 író-olvasó találkozót rendeztek, a múzeumlátoga­tók száma megtízszerező­dött, terjed a színház és mozi tsz-bérlet mozgalom. A képzőművészeknek Nyír­egyházán műtermet létesí­tettek. Alkotásaikból éven­ként tárlatot rendeznek, Mindezeken túl a példák sokasága mutatja még a megye kulturális élete ai elmúlt években megélénkült kedvező irányban fejlődött. (h. U

Next

/
Oldalképek
Tartalom