Kelet-Magyarország, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-28 / 24. szám

Tanácskozik az országgyűlés Biszku Béla beszéde (Folytatás az 1. oldalról) sunkat. Ugyanilyen jó és hasznos befolyást érvénye­síthetne az országgyűlés, amikor hosszabb távú ter­veink felől határoz. Az or­szággyűlés révén teljesebben jutna érvényre az egész nép tapasztalata, az össz­társadalmi érdek. Ezekkel a kérdésekkel összefüggésben említem meg a képviselői munka jobb megbecsülésének fontossá­gát is. A tisztelt országgyű­lés tagjai tapasztalatból tudják, hogy a képviselő­ket nagy megbecsülés, tisz­telet övezi. De amikor a képviselő a dolgozók ügyes­bajos dolgait intézi, s ezért vagy más közérdekű ügyek­ben felkeresi a különböző hivatalokat és hatósági szerveket, nem mindig ta­lál kellő megértésre. Né­Tisseiéit országgyűlési A menst lezáruló négyéves időszakban a magyar or­szággyűlés több alkalommal nyilatkozat formájában is áilást foglalt az időszerű, nagy jelentőségű nemzetkö­zi kérdésekben. Ezek igen tág körben váltottak ki visszhangot, az ország hatá­rain túl is. Mi a nemzet­közi problémákkal kapcso­latos állásfoglalásaink ve­zérlő gondolata? Mindenek­előtt az a törekvésünk, hogy hozzájáruljunk nagyszabású szocialista építőmunkánk külső, nemzetközi feltételei­nek biztosításához. Szocialista építőmunkánk legfontosabb nemzetközi feltétele, hogy hazánkat, a Magyar Népköztársaságot szoros szövetség fűzi a töb_ bi szocialista országhoz. Különösen jelentős ez az elvtársi, baráti viszony, amely a Szovjetunióval összeköt bennünket. A mai nemzetközi hely­zetnek vannak olyan ele­mei, amelyek vagy távlat­ban, vagy közvetlenül ve­szélyeztetik a békét. Köz­vetlen és súlyos veszélyt jelent az Egyesült Államok véres, agresszív háborúja a vietnami nép ellen. Nincs a világnak olyan szöglete, ahol ne ítélnék el az Egye­sült Államok imperialista köreit ezért a durva be­avatkozásért a vietnami nép belügyeibe és azért a van­dál népirtásért, amit az amerikai hadsereg Vietnam­ban nap nap után elkövet. Meggyőződésünk, hogy a tiltakozás növekvő ereje és áradata a világ közvéle­ményének nyomása és az a segítség amelyet a szo­cialista országok nyújtanak vietnami testvéreinknek, végül is nem marad ha­tástalan. A magyar nép és kor­mánya — és azt hiszem, határozottan kijelenthetem; LÉVÁRDI FERENC: Az ebédszünet után első­ként dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter emel­kedett szólásra. — Az állami költségvetés­ről szóló 1967. évi tör­vényjavaslat meggyőzően bi­zonyítja gazdasági életünk stabilitását, hazánk politi­kai rendjének erősségét, a párt céljainak realitását — mondotta. Ezután a nehéz­ipar néhány fontos kérdésé! elemezte. — Már az elmúlt évben mindenki tapasztalhatta, hogy a korábbi időszakban jelentkező, időnként az ipa­ri termelés korlátozására melyik szerv és hivatal al­kalmazottai úgy járnak el, mintha nem tudnák, kit és mit képvisel az országgyű­lés tagja. Mintha ezek az emberek elfelejtenék hogy a képviselő szava — a gaz­da szava, a választó töme­gek, a nép szava. Máskor olyan ügyekben, amelyek­kel a miniszternek, vagy fe­lelős állami tisztviselőnek kellene foglalkoznia, szerény beosztású és hatáskörű elő­adók bíbelődnek. Ez így nincs rendjén. Az ügyek, amelyeket az országgyűlési képviselők a kormányzati szervek elé tárnak, nem akadhatnak ei az előadók­nál, és ha valamely ügy olyan természetű, a minisz. tér köteles foglalkozni vele. Az országgyűlési képviselő — politikai személyiség — és ennek minden vonatko­zásban érvényesülnie kell. a magyar országgyűlés is — újból és mélységesen el­ítéli ezt az agressziót. A vietnami nép ügye igazsá­gos és mi teljes mértékben a vietnami nép mellett va­gyunk. Erőnkhöz képest minden tőlünk telhetőt meg­teszünk, hogy segítsük a vietnami nép harcát, és enyhítsük azokat a mérhe­tetlen szenvedéseket ame­lyeket az amerikai imperia­listák okoznak. A világ valamennyi népé­vel együtt követeljük, hogy az Egyesült Államok kor­mánya vessen véget a viet­nami háborúnak, amely a világbékét veszélyezteti. A magyar nép ezekben az években történelmének leg­szebb és legígéretesebb fel­adatán, a szocializmus tel­jes felépítésén dolgozik. Ezért kellő figyelemmel te­kintünk a nemzetközi hely­zet valamennyi nyugtalaní­tó, a békére és az európai biztonságra nézve veszélyes elemére. A magyar nép és kormánya — a többi szocia. lista országgal összhangban — békés és termékeny kap­csolatokra törekszik az eu­rópai nem szocialista orszá­gokkal is. Az ilyen együtt­működést ösztönzik a mai Európában kialakult való­ságos viszonyok, közöttük a két Németország léte. A Német Szövetségi Köztársa­ság kormányának politiká­ját — amely nem hajlandó tudomásul venni ezt a tör­ténelmi tényt — nem tart­juk ésszerű és az európai biztonság megszilárdításá­nak irányába ható politiká­nak. A leghatározottabban ellenezzük a nyugatnémet revansizrnnst, a jelenlegi országhatárok megváltozta­tását óhajtó törekvéseket, a Német Demokratikus Köz­társaság létének figyelmen kívül hagyását, a nyugatné­met fegyverkezést és külö­vezető energiahiányt teljes mértékben sikerült felszá­molni. Kijelenthetem, hogy a gazdasági irányítás új rendszerében várhatóan nö­vekvő ütemű ipari, építőipa­ri és mezőgazdasági terme­lésnek az energiaellátás nem szab gátat. Erre bizto sitékot nyújt a többi közös hazai szénhidrogén termek síink folyamatos növekedi se. Jóllehet a kőolajtermc lést 1967-re is a tavalyin;: azonos szinten, mintegy 1,. millió tonnára irányoztuk elő, a földgáztermelés azon­ban a tavalyi 1,3 milliárd köbméterről 1,7 milliárd köbméterre emelkedik. Az nősen az atomfegyverek birtoklásának szándékát. Vi­szont szívesen fejlesztenénk tovább a már meglévő köl­csönös előnyök biztosításán nyugvó kapcsolatainkat — beleértve az államközi kap­csolatok rendezését — a Né­met Szövetségi Köztársaság, gal, a békés egymás mellett élés elvének következetes érvényesítése alapján. A magyar kormány dip­lomáciai úton is azon fára­dozik, hogy hozzájáruljon az európai biztonság meg­szilárdításához. Az európai biztonság számunkra konk­rétan azt jelenti, hogy itt. hon nyugodtan és sikeresen dolgozhatunk és munkánk eredményeit biztonságban tudhatjuk. A 1967-es év nagy fel­adatokat tartogat mindany- nyiunk számára és rendkí­vül fontos állomása a ma­gyar nép előrehaladásának. Az idei állami költségveté­sünk — meggyőződésem sze­rint — jól fogja szolgálni és elősegíteni ezt a nagy munkát. Ezért az 1967. évi költségvetést a magam ré­széről elfogadom és a Ma­gyar Szocialista Munkás, párt nevében elfogadásra ajánlom. Biszku Béla nagy tapssal fogadott beszéde után Kluj- ber László Fejér megyei képviselő emelkedett szólás­ra. Ezután dr. Nősz ka y Aurél budapesti, Ollári István Borsod megyei. Major Ta­más budapesti képviselő szólalt fel. Major Tamás színművész többek között kulturális kérdésekkel fog­lalkozott, hangsúlyozva a kultúra munkásainak fele­lősségét­Vitába szállt egyes művé­szeti irányzatok követőivel, akik alkotásaikban az elem. bertelenedéet, az elidegene­dést ábrázolják és hirdetik. Gyakran tényleg a valóság jelenségeit tárják fel, de az elidegenedést, mint általá­nos emberi vonást, a társa­dalomból kiemelve tükrö­zik. Ez természetesen hely. télén, hibás felfogás. A marxista—leninista világné­zet alapján álló művész nem ábrázolhatja az embereket a társadalmon kívül, arra kell törekednie, hogy a je­lenségek, történések össze­függéseit is hűen szemlél­tesse. A művészeknek is egyik fontos feladatuk meg­mutatni az embereknek, hogy nem lehetnek közöm­bösek a mi társadalmunk­ban. Mi. művészek is lát­juk a célt, az előttünk lévő távlatokat, s mivel az út vi­lágos előttünk. ezért tu­dunk — ezt bátran kimond­hatjuk —- a művészettel használni a nép ügyének, segíteni a párt politikáját. Dr. Hargitai Katalin Vas megyei. Gombaszögi Jenőné Somogy megyei, Bodonyi Pálné budapesti és Ognye- novies Milán Baranya me­gyei képviselő szólalt fél. Ezután ebédszünet követ­kezett. elvégzett földtani kutatások lehetőséget nyújtanak arra, hogy a földgáztermelés 1970-re hárommilliárd, 1975- re 4,5 milliárd köbméterve emelkedjék. Az idén már 670—660 ezer háztartást kívánnak propán-bután gázzal ellátni, a két év előtti 285 ezerrel zernben. Az energiaellátás stabili- ilására hazai adottságaink nem elegendőek, ezért a jö­vőben is támaszkodni kívá­nunk a szocialista táboron belüli együttműködés elő­nyeire. A Szovjetunióból importált kőolaj és kőolaj­termék mennyiségét a tava­lyihoz képest félmillió ton­nával növeljük, s ezzel 3,4 millió tonnára emeljük 1970- ben mór 4,5 millió, 1975-ben pedig hétmillió tonna kő- olajterméket importálunk a Szovjetunióból. Az ország javuló energia­helyzete lehetővé teszi a korábban szükségszerűen erőltetett, a kedvezőtlen ter­mészeti adottságok miatt gazdaságtalan szénbányák termelésének csökkentését, s egyben a gazdaságos hazai szénbányászat feltételeinek megteremtését. A népgazdasági szempont­ból szükséges intézkedések megszervezése, természete­sen túlnő a gazdasági mű­szaki intézkedések keretein. Érvényesülnie kell a szocia­lista államunk lényegéből fa­kadó humanitásnak is. Fog­lalkozni kell azokkal a szo­ciális problémákkal, ame­lyek a szénbányászat gazda­ságosságának megteremtésé­vel egyidejűleg napirendre kerülnek, különösen Észak- Magyarországon, ahol vi­szonylagos létszámfelesleg jelentkezik. Elsőrendű fel­adatunk, hogy a helyileg fel­szabaduló munkaerőt új munkahelyeken zökkenő­mentesen elhelyezzük, s a lehetőség szerint a dolgo­csŐrös /anos­Csűrös János, a vállaji Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke felszólalásában eze­ket mondotta: Tisztelt országgyűlés, ked­ves elvtársak! — Az 1967. évi állami költségvetés tervezetét a magam részéről jónak talá­lom — kezdte felszólalását. — Véleményem szerint he­lyesen irányozza elő az idei népgazdasági terv megvaló­sításához szükséges pénz­ügyi eszközöket, összetéte­lét erényeit tekintve lehe­tővé teszi az MSZMP IX. kongresszusa határozatából adódó ez évi feladatok megoldását. Megyénk dolgo­zói, — mint máskor, most is nagy érdeklődéssel fi­gyelik az országgyűlésnek a költségvetésre vonatkozó vitáit, határozatait, mert tudják, hogy ezek szorosan összefüggenek az ő életüK, életszínvonaluk alakulásá­val. — Megyénk dolgozói egyébként is igen nagyra értékelik a pártnak és a kormánynak azokat az in­tézkedéseit, amelyek a me­zőgazdaság továbbfejleszté­sét., a termelőszövetkezetek erősödését és a termelőszö­vetkezeti parasztság életkö. rülményeinek javítását se­gítik. Engedje meg a tisz­telt országgyűlés, hogy Sza- bolcs-Szatmár megye terme­lőszövetkezeti parasztsága nevében ezekért az intéz­kedésekért itt is kifejezzem köszönetemet. — Az eddigi párt- és kor­mányintézkedések rendkívül nagy segítséget adtak — különösen a mostoha körül­mények között gazdálkodó termelőszövetkezetekben — a további fejlődéshez, le­hetőséget nyújtottak az anyagi alapok megteremté­séhez. Megyénk sajátossá­gaiból adódóan azonban van még néhány megoldás­ra váró problémánk. Ezek közül ki kell emelnem a dohánytermelés nehézségeit, amelyek a jelenlegi nagy­mértékű termelési bizony­talanságból származnak. Is, meretes. hogy az ország do­hányterületének 53 százalé­ka Szabolcs-Szatmár me­gyében van. Megyénk a dohánytermelésben nagy ha­gyományokkal rendelkezik, dohányterületünk az 1930-as években több évi átlagban meghaladta a 13 ezer hol­dat. 1961-ig a dohányterü- let 11 127 holdra csökkent, mert hiányoztak a dohány­zók egyéni érdekeit is fi­gyelembe vegyük. A nyugdíjrendszer kereté­ben kívánja a kormány a megszüntetésre kerülő üze­mekben eddig foglalkozta­tott idős, hosszú szolgálati idővel rendelkező, továbbá a rokkant és csökkent mun­kaképességű dolgozókat tár­sadalombiztosítási kedvez­ményekben részesíteni. Meg­határozott feltételek esetén lehetőség nyílik korkedvez­mény nyújtására is. Azok a dolgozók pedig, akik a bá­nyaüzem működésénél- m«***. szünési időpontjáig legalább 15 évet dolgoztak a oanyá- ban és utána bányászaton kivüli munkakörben helyez­kednek el, nyugdíjra jogosí­tó életkoruk elérésekor, vagy esetleges megrokkaná­sukkor az utolsó bányaüzemi munkakör alapján kérhetik nyugdíjuk megállapítását, ha ez számukra kedvezőbb. Ezután a miniszter el­mondotta, hogy a villamos- energia-szolgáltatásban to­vábbi fejlődést várhatunk. A villanyáram-felhasználás az idén körülbelül egymil­lióid kilowattórával, ezen- belül az import 285 millió kilowattórával növekszik. A villamosenergia-termelés kor­termesztés nagyüzemi fel­tételéi, S különösen pajta Vélt kevés. — Minthogy a dohányter­melés igen fontos népgaz­dasági érdek, a második ötéves terv idején megyénk­ben 13 075 hold dohány szá. rítására elegendő paj tatér épült, 436 millió forintos költséggel, s létesült 120 dohánysimítóház is. így már 1965-ben több mint 20 000 hojdnyi területet ültethet­tünk be dohánnyal, s az ipar az idén 20 600 holdon gkar megyénkben dohányt termeltetni- A felsorolt adat­tok is bizonyítják, hogy mi­lyen volument képvisel me­gyénkben a dohánytermelés. Vannak járásaink s ezeken belül termelőszövetkezete, ink, ahol a dohánytermelés arányainál fogva megható* rozó szerepet tölt be az egész gazdálkodásban és a tagság megélhetésében. így pél­dául a napkori Kossuth Tsz 319, az apagyi Hunyadi Tsz kétszáz, a nyírkarászi Rákóczi Tsz 199 és a kántor­Í ánosi Vöj-ös Csillag Tsz 192 midőn termel dohányt- A dohányterület bővítése me­gyénkben, a népgazdasági érdek mellett, a szövetke­zeti parasztság szempontja^ bői is igen fontos volt, mert a homoktalajú területeken ez az üzem ág nagymérték­ben hozzájárult a tagság jobb foglalkoztatásához. — A termésátlagok a pe- ronoszpóra nagymérvű fellé­pése előtt általában kedve­zően alakultak. 1963-ban 7,2 1964-ben 7,1 mázsát adott átlagosan egy-egy hold. A peronoszpóra kár­tétel következtében azonban 1965-ben már csak 3,9, 1960- ban pedig 4,8 mázsás átlag­termést tudtunk betakaríta. ni. A hozamok csökkenése mellett — ugyancsak a pe­ronoszpóra hatására — a minőség is romlott. ezért csökkent a beváltási átlag­ár is. Mindent összevetve megyénk termelőszövetkeze­tei 1965-ben 110 millió. 1966-ban predig 107 millió forinttal kisebb bevételhez jutottak a dohánytermelés­ből. mint amennyit tervez­tek. — A kormányzati szervek felismerték a dohányter­mesztés jövedelmezőségével kapcsolatos problémákat, s ezek enyhítése érdekében ta­valy is, tavalyelőtt is bi­zonyos mértékű kártalaní tással segítették a dohány- termelőket. Ezenkívül, mint szerüsítését nagymértékben segíti majd a 800 mega­wattos atomerőmű, amelyet a Szovjetunió szállít. Bár ezt az erőművet 1975-ben helyezik üzembe, az előké­szítő munkákat már ebben az évben meg kell kezde­ni. A vegyipar helyzetét is­mertetve a miniszter több Űj beruházásról szólt. Az idén a többi között üzembe helvezik a kazincbarcikai karbamidüzemet. segítségé­vel a hazai nitrogénműtrá­gya-termelés hatóanyagban számítva 23 százalékkal nő és eléri az egymillió ion* nát. A foszforműt rágya- gyártós nyolc százalékkal fokozódik. Az egy katasztrá* lis hold mezőgazdasági mű­velt területre jutó műtrágya mennyisége a tavalyi 143 ki­lóról 171 kilóra emelkedik. A miniszter befejezésül az ipar és a külkereskedelem szoros kapcsolatainak szük­ségességéről beszélt. Dr. Lévárdi Ferenc a költségvetési törvényjavas.'a- tot elfogadta és az ország- gyűlésnek is elfogadásra ajánlotta. Dr. Mihályfi Ernő, Nóg- rád megyei és Molnár Ernő budapesti képviselő szólalt fel ezután. ismeretes, az idei évre fel­emelték a dohány beváltási árát is. Ezek a? intézkedé­sek azonban a problémák­nak csak egy kis részét ol­dották meg, hiszen az 1868. évi preronoszpóra-segéiy csak mintegy 18 millió forint, szemben a már említett 107 milliós bevételi kieséssel. Tekintettel a dohányter­melés jelenlegi veszteséges . voltára. Csűrös János segít, séget kért a termelés biz­tonságának megteremtésé­hez, s a segítség módjaként két javaslatot terjesztett elő. Az egyik az. hogy az állami biztosítást terjesszék ki a dohányperonoszpóra kártételére is, illetve annak olyan eseteire, amikor meg­állapítható, hogy a kártétel megelőzésére, elhárítására valóban nem volt mód. Amennyiben az illeték-« szervek a biztosítás ilyen irányú kiterjesztését nem tartják helyesnek, akkor 3zt kellene megoldani, hogy a termeltetők a termelőkkel közösen vállalják a kocká­zatot. Ez pontosabban azt jelentené, hogv az esetleges kár 50 százalékát a termel­tető vállalat térítse meg a károsult termelőszövetkeze, teknek Az ismertetett problé­ma megoldását annál is Inkább kérem — folytattam képviselő. — mert a jöve­delmezőség bizonytalansága miatt megyénkben lanyhult a dohánytermesztési kedv. A termelőszövetkezetek idei évre előirányzott területnek még csak 60 százalékára kötöttek szerződést, s azt is abban a reményben, hogy a kormányzat a közeljövőben rendezi a dohánytermelés jelenlegi kedvezőtlen körűi­mén veit és megszünteti az egyoldalú kockázatot A költségvetési tervezetet elfogadta és az országgyű­lésnek elfogadásra ajánlotta. Nagy József Békés me­gyei, dr. Várkonv' Imre Bács-Kiskun megyei és Mé­szöly Gyula Báes-Kiskun megyei képviselők felszóla­lása után Papp József Bor­sod megyei képviselő ka* nőtt szót. maid az elnöklő Rpresztórzv Miklós bere­kesztette az ülést. Az otí szággvűlés szombaton foly­tatja PHtnkáiát Szoros szövetségben a szocialista országokkal Tovább fejlődik a villamosenergia-szolgáltatás Szabolcs kéri a dohánytermesztés biztonságának megteremtését 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom