Kelet-Magyarország, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-27 / 23. szám
Fehér Lajos beszéde Nagy segítséget jelent a gépi amortizáció bevezetése Tisztelt országgyűlés! ■ Az idei állami költségvetés vitája két szempontból is jó alkalom arra. hogy gazdasági fejlődésünk átfogó, főbb kérdéseiről szóljunk. A harmadik ötéves terv valóraváltásában egy esztendő tapasztalata áll mögöttünk, ami már ad alapot ahhoz, hogy az elkövetkezendő években hol kell a gazdasági munkát erősíteni és hol kell esetleg a nemkívánatos irányzatokat kiigazítani. Továbbá, a párt kongresszusa után vagyunk, ugyanakkor az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésének, előkészítésének évében élünk. Ezért már az Idei költségvetést is aszerint vizsgálhatjuk: hogyan válnak a kongresszuson elfogadott gazdasági, gazdaságpolitikai, gazdaságvezetesi elvek a gyakorlati gazdálkodás — így a költségvetési gazdálkodás -— elemévé. A költségvetés az elmúlt év eredményeire támaszkodik, a magam részéről teljes mértékben egyetértek a pénzügyminiszteri expozénak azzal az értékelésével, amely a múlt év gazdálkodását általában eredményesnek ítélte. A népgazdaság fejlődésében tavaly is tovább folytatódtak azok a kedvező folyamatok, amelyeket a Központi Bizottság 1964 decemberi határozatai indítottak el. E határozatok szellemében a tárcák, a vállalatok, a szövetkezetek, a tanácsi szervek a múlt évben is nagy figyelmet fordítottak, hatékonyabb erőfeszítéseket tettek azoknak a feladatoknak a megoldására, amelyek a népgazdasági egyensúly szilárdítását, a külkereskedelmi egyenleg javítását és a gazdasági hatékonyság fokozását célozták. Fő feladatainkat sikeresen teljesítettük Bár meg nem szűntek meg azok az ellentmondások és aránytalanságok, amelyek továbbra is tőleg a tőkés fizetési mérleg feszültségeiben jelentkeznek: mégis az országgyűlés megelégedéssel nyugtázhatja, hogy a harmadik ötéves terv első évének főbb feladatait sikeresen teljesítettük, a munkás- osztály, a parasztság és az értelmiség odaadó, szorgalmas munkájának eredményeként a fejlődés több területen gyorsabb volt a tervezettnél. Hogy csak a legfontosabb területeket említsem: az ipar (élelmiszeripar nélkül) 8 százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. A termelés növekedése úgy következett be, hogy az ipari foglalkoztatottság a tervezettnél kisebb mértékben, csupán 1 százalékkal nőtt, a termelékenység pedig 7 százalékkal. Az élelmiszeripar 3 százalékkal termelt többet, minimális létszámtöbblet mellett. Az állami építőipar termelése 8 százalékkal volt több s a termelés növekedését kb. háromnegyed részben a termelékenység emelkedése révén érte el. Tavalyi gazdálkodásunk egyik legfigyelemreméltóbb eredménye az, hogy az ipari termelés növekedésének kb. 80 százaléka a termelékenység növekedéséből származott. Ez megfelel annak a fő törekvésünknek, hogy a nemzeti jövedelem alapjában a társadalmi munka termelékenységének emelkedése után növekedjék. Múlt évi gazdálkodásunk másik figyelemre méltó eredménye, hogy az ipari termelés jobban szolgálta a szükségletek kielégítését, mint az előző években. A termelés emelése elősegítette gazdasági célkitűzéseink valóra váltását. Az ipari termelés növekvő hányada jutott exportra, de túlteljesült a belföldi fogyasztásra szánt áruk átadásának terve is. Főként az energia és az alapanyagok termelése haladta meg a tervezettet. így az ipari termelés a tervezettnél gyorsabb ütemű növekedése általában nem növelte az anyagellátási nehézségeket. Elég jó esztendő volt a mezőgazdaságban is. Búzából a holdankénti átlagtermés megközelítette a 12,5 mázsát. Kukoricából valamivel meghaladta a 18 mázsát, s így ebből az eddigi legjobb termést értük el. Ugyancsak rekordtermést értünk el burgonyából, az átlagtermés felül van a 70 mázsán. Vörösheréből kereken 26, lucernából 25 mázsa a holdankénti termésátlag. Napraforgóból, téli almából közepes, szőlőből gyenge közepes, a gyümölcsfélék egy részénél, a zöldségfélék nagyobb részénél jó volt a termés. Ennek eredményeként az idénycikk szabad piaci ára hol magasabb, hol alacsonyabban alakult az előző évinél, de átlagban kb. 10 százalékkal Csökkent. A fontosabb vágóállatokból és állati termékekből 3 százalékkal többet vásároltunk fel, mint egy évvel korábban. A mezőgazdasági és élelmiszeripari export 11 százalékkal nagyobb az előző évinél. EzenbelÜl az élőállat és húsexport (baromfival együtt) 10 százalékkal növekedett, kerek 13 ezer vagon export-import aktív egyenlegben. A SZÖVOSZ által bonyolított zöldséggyümölcs export pedig 18 százalékkal lett nagyobb, 650 millió devizaforint Ösz- szegben. Kedvezően alakult általában egész népgazdaságunk külkereskedelmi tevékenysége is. A szocialista országok viszonylatában több száz millió devizaforint aktívum keletkezett. Sikerült valamelyes javulást elérni a tőkés külkereskedelemben is, habár ez még nem a kívánt mértékű. összes exportunk 4 százalékkal több, az import pedig 2 százalékkal kisebb volt a tervezettnél. A múlt év gazdasági eredményeiről szólva, úgy érzem, kötelességem a tisztelt országgyűlést tájékoztatni azoknak az ár- és bérintézkedéseknek hatásáról, amelyet a kormány a múlt év első felében foganatosított. Egy év tapasztalatai alapján is teljes meggyőződéssel lehet megállapítani, hogy az intézkedések lényegében a számításoknak és a kívánt hatásoknak megfelelően érvényesültek és érvényesülnek. Javítottunk elosztási rendszerünkön 1966-ban több területen javítottunk elosztási rendszerünkön. Ezzel részben az volt a cél, hogy megfelelőbb összhangot teremtsünk a valóságos ráfordítások és a fogyasztói árak között. Másrészt lépéseket tettünk mind a munkásoknál, mind az alkalmazottaknál, valamint a parasztságTisztelt országgyűlés! Az 1967. évi népköztársaságunk költségvetéséről szóló indoklásban jó érzéssel vettem tudomásul, hogy az i960, évi költségvetésünkben meghatározott feladatokat, úgy az ipar, mint a mezőgazdaság vonatkozása, ban teljesítettük. Ipari termelésünk a tervezettet meghaladó ütemben, mintegy 8 %-kal növekedett, mezőgazdaságunk pedig a kenyér-, takarmánygabona, burgonya és zöldségfélék termelésénél az átlagosnál jobb terméshozamot ért el, mely lehetővé tette, hogy az 1965. évi termelési szintet 5—6 °/'o-kal túlteljesítettük. Az 1967. évi költségvetési törvényjavaslatot a pénzügyminiszter elvtárs előtér, jesztése, valamint a terv- és költségvetési bizottság javaslata alapján megvitatásra alkalmasnak, fő célkitűzéseiben és arányaiban reálisnak és megalapozottnak tartom. Véleményem szerint, a költségvetés Igen sok gonddal és körültekintéssel készült. A költségvetés jelentőségét növeli az a tény, hogy III. ötéves tervünk második évének feladatait határozza meg, amelyben már egyes vonásaiban kifejezésre jut az új. gazdaságirányítási rendszerünk elvei, továbbá kedvező feltételeket biztosít a nái az ösztönzési formák, a munka szerinti elosztás elvének jobban megfelelő jövedelmi és bérarányok kialakításra. A bér- és szociális intézkedéseknek kettős célja volt: egyrészt ellensúlyozták az áremelkedések hatását, másrészt javítottak jövedelmi arányokat. Ezeket az elgondolásokat nagyrészt sikerült megvalósítani. A munkás-alkalmazotti keresők 35 százaléka — a tervezettnél jóval több, összesen kb. 1,1 millió fő — részesült tényleges béremelésben. Kereken kétmilliárd' forintot fordítottunk béremelésre. Ez az érintetteknél átlagosan 8 százalékos béremelést tett lehetővé. A felvásárlási árak emelése a mezőgazdasági áraráA növénytermesztésben a földadó mérséklésével összekapcsolt felvásárlási áremelés (együttvéve mázsánként 57 Et) hatására a kenyérgabonavetés tervét sikerült teljesíteni, s ezen- belül nőtt a búza aránya — a búza becsülete — a rozs rovására. Az árrendezés kedvezően hatott a szerződéskötésre: a napraforgónál és a rizsnél is. A mezőgazdasági felvásárlási áremelésből származó többletbevétel lehetővé tette a termelőszövetkezeteknél a gépi amortizáció bevezetését, a gazdaságirányítási reform rendszerében az első nagyobb lépést jelenti a termelőszövetkezetek önállóbb gazdálkodásának irányába. A többlet árbevételből a gépi amortizáció mintegy 1,1 milliárd forintot kötött le. A megvalósított fogyasztói árváltozásokkal az volt a célunk, hogy a fogyasztói árak és szolgáltatási díjak — mint említettem — közeledjenek a ráfordítások összegéhez, valamint a nemzetközi árakhoz, továbbá, hogy népgazdasági szempontból helyesen befolyásoljuk a fogyasztók értékkitételét. Ezért úgy alakítottuk ki az árakat, hogy csökkentsük a marhahús mezőgazdasági termeléshez, az elmúlt évben és ez év elején már bevezetésre került és kerülő agrárpolitikai intézkedések. Tisztelt országgyűlés! Az 1967. évi népgazdasági terv és a tervvel összhangban kidolgozott költségvetés a foglalkoztatottak létszám- emelkedését mintegy 40— 45 000 főben állapítja meg. EzenbelÜl az állami iparban 18 000. az építőiparban 4000 főben irányozza elő. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt évhez hasonló takarékos létszámgazdálkodást kell megvalósítani. Az elmúlt év tapasztalata azt mutatja, hogy a jelentkező létszámszükséglet úgy minőségileg, mint területileg eltér a rendelkezésre álló munkaerőtől, mely esetenként kiélezi a foglalkoztatási problémákat A munkaerőigény kielégítése, különösen a fővárosban és az iparilag fejlett területeken, ez évben is nehézséget okoz. Ezt csak fokozni fogja a foglalkoztatott nők vonatkozásában a gyermekgondozási segély bevezetése. Ugyanakkor az Iparilag elmaradott körzetekben továbbra is foglalkoztatási problémákkal kell számolni. Népgazdaságunk eddigi gyors fejlődésének fő forrása a foglalkoztatottak számának jelentő« növelése nyok Javítását, ennek révén a belföldi ellátás és az export érdekében szükséges állattenyésztési kedv ösztönzését célozta. Az áremelés leghamarabb a szarvasmarha-hizlalásban hozta meg a kívánt népgazdasági eredményt. Nagyrészt a három forintos kilogrammonkénti áremelés eredményeként országos viszonylatban 28 kilogrammal nőtt a vágómarhák átlagsúlya, s a termelőszövetkezeteknél még ennél is nagyobb súlyra hizlalják meg az állatokat. Ennek következtében tavaly 24 százalékkal nőtt az élőmarha és a marhahús exportja. Ez kedvezően hatott a fizetési mérlegre. A szarvasmarha felvásárlási árának emelése egyelőre még nem állította meg a tehénállomány csökkenését, amely főként a háztáji gazdaságokban jelentkezik. Ennek megoldása még a jövő feladata belföldi keresletét. Ennek érdekében megváltoztattuk a sertés- és marhahús fogyasztói árarányait. A fogyasztói áremelések a tervezettnél kisebb mértékben terhelik a lakosságot. Elsősorban azért, mert a lakosság kereslete csökkent az értékesebb és drágább húsok, húsos ételkon- zervek Irént, viszont számottevően nőtt az olcsóbb, úgynevezett „vörösáru”, valamint a tőkehúst helyettesítő cikkek: az élőbaromfi, tojás, szalonna, zsírszalonna. töpörtyű, a zsír. hal, zöldség, stb. iránti kereslet. A korábbi évekhez képest a húsboltokban javul a sertéshús aránya. A lakosságot azonban ez még mindig nem elégíti ki. Éppen ezért szükség van arra. hogy mezőgazdasági üzemeink — különös tekintettel az idei alacsonyabb sertéslétszámra — leszerződött sertéseiket feltétlenül hizlalják meg a szerződésben rögzítet súlyhatárig. A tavalyi jó kukoricatermés módot ad erre. A felvásárló állatforgalmi vállalat pedig sehol ne vegyen át sertéseket súlyhatár alatt! Az alapvető élelmiszerekből — az Időszakos nehézségek mellett — az ellátás volt. A fejlesztés területi arányai azonban nagymértékben eltértek a munkaerőtartalékok elhelyezkedésétől, ezért e folyamat a népesség nagyarányú mozgásával járt. A munkaerő- helyzet ilyen alakulása egyre inkább felveti a foglalkoztatási nehézségek helyben történő megoldásét. Szabolcs-Szatmár megyére végzett foglalkoztatási számítások szerint 1966-ban e munkaképes korú lakosság, akik nem vesznek részt folyamatosan a társadalmi termelésben, több mint 100 ezerre tehető. További problémaként jelentkezik. hogy megyénk iparának jelentős része csak Idényjellegű foglalkoztatottságot biztosít. EzenbelÜl is a munkaképes korú nők foglalkoztatása jelent nagyobb gondot bár a férfiak viszonylag kielégítő foglalkoztatottsága, csak a nagyarányú ingázással van biztosítva, amely 30—35 ezer főt tesz ki. A nők foglalkoz_ tatottsági problémáját élesen mutatja a következő adat: míg országosan a munkaképes korú nőknek 16,7 %-a, addig megyénkben 26,8 %-a nem dolgozik. A megyei munkaerőmér-) leg szerint, a munkaképes népesség foglalkoztatottsági színvonala, ma még jelentős mértékben elmarad az országos átlagtól, valameny- nyi területtől kedvezőtlenebb, Ezért jelentős része általában jó volt és jelenleg is az. Mire számíthatunk a tél hátralévő részében e téren? Jelenthetem a tisztelt országgyűlésnek, hogy — a húsellátás átmeneti gondjai mellett — kedvezőbb helyzetben vagyunk a téli zöldségfélék, a burgonya tekintetében az új termésig. Téli almából a közepes termés mellett nem bőséges. de tűrhető az ellátás. A múlt évi ar- es bérintézkedések az áruforgalom összetételét is befolyásolták. A leszállított árucikkek forgalma a tervezettnél gyorsabb ütemben nőtt A terven felüli forgalom zöme ruházati és vegyesipari cikkekből jelentkezett. A megnőtt keresletet rendkívüli intézkedésekkel: a textiliparban szervezett vasárnapi műszakokkal, az export csökkentésével és a készáru- import növelésével tudtuk csak kielégíteni. Fejlődött az árukínálat a korszerű ruházati termékekből, így például a szintetikus, modern textíliákból, s a terven felüli tőkés import révén bővült és színesebb lett a választék. A tüzelőanyagok árának emelése nem mérsékelte a keresletet. A tüzelőellátás kielégítő. Szén van bőven. A hazat brikket iránti érdeklődés azonban, minőségi okok miatt, továbbra sem megfelelő. a drágább külföldi brikket iránti igényeket víszom ez évben sem tudjuk teljes mértékben kielégíteni. Tűzifából az erdőgazdaságok jó munkája eredményeként ma már van elegendő és lesz az elkövetkezendő években is. A növekvő készletek ellenére a múlt évben sem lehetett kielégíteni az igényekét építőanyagokból, fürdőkádból. villamos vezetékekből és szerelési anyagokból, továbbá minőségi üveg- és porcelánáruból. valamint személygépkocsiból A lakosság fogyasztásának idei várható növekedése arra kötelezi a kereskedelmi szerveket, az ipari és mező- gazdasági üzemeket. hog% az év során erőfeszítéseket tegyenek a növekvő vásárlóerő kielégítésére Az elmondottak után bárki felteheti azt a kérdést, hogy tavaly végrehajtott érés béremelések összességükben hogyan hatottak ö lakosság életszínvonalára’ A válasz a következő: n (er(Folytatás a 4. oldalon) megyén kívüli munkahelyeken vállalt munkát, es elvándorolt. Az elmúlt hat év alatt közel 30 ezer fővel kevesebb a megye népessége, mint 1900 év végén volt. Hozzáteszem, hogy a jelentős számú csökkenés annak ellenére következett be, hogy a természetes szaporo. dás — bár csökkenő irányú — jóval meghaladja az ország más területein tapasztalt mértéket. Nálunk az országos 2,4-del szemben 8,6 volt a természetes szaporulat. Ha a vándorlási veszteséget veszem alapul, az elmúlt hat évben meghaladta a 60 ezer főt. Az elvándorlás a liata- labb korosztályokat érinti. Ez kifejezésre jut abban, hogy 1965-ben a vándorlási veszteség 72,5 %-a a 15—30 éves korosztályokból került ki. Tehát a megye lakosságának úgy a természetes szaporodás, mint a termelés szempontjából iegpro- duktíyabb rétege csökkent. Ha az utóbbi évek gyakorlata fennmarad, már a közeljövőben is, de különösen távlatokban komoly problémát okozhat nemcsak a természetes szaporodás arányaiban, hanem a munkaerőellátásban is Ilyen állapotok mellett az élveszüle- tések aránya 1970-ben már- csak az 1060 élőnek 65 %-a lenne. 1980-ban pedig már csak az 1960 évi népesség(Folytatás a 4. oldalon) Dr. Fekszi István felszólalása Szabolcs-Szalinár niegye mezőgazdaságának fejlesztéséről, a foglalkoztatottságról, az ipartelepítési lehetőségekről
