Kelet-Magyarország, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-24 / 20. szám
Az asztal két oldala NAPIRENDEN: az építőanyagok előszállítása Tavaly: 2 millió tonna árut továbbított megyéu<\beu a vasút Idén: előtérben az export- és a gyümölcstermés elszállítása A társadalmi ellentmondásokról folyt a vita a marxizmus—leninizmus esti egyetemének első évfolyamán. Egy köpcös férfi kért szót. „És az milyen ellentmondás — emelte fel a hangját —. hogy a túlikor bejön hozzám valaki és beszélgetés közben azt mondja nekem, mi nem érthetjük meg egymást, mértén íazgató vagyok, 6 meg fhun- kás! ?” Mintha csak követ dobott volna a tó vizébe, úgy gyűrűztek kérdése nyomán a vita hullámai. Érthető, hiszen élő problémát vetett fel: a vezetők és a vezetettek viszonyát. Olyan probléma ez, amely különféle módon naponta jelentkezik, mégpedig nemcsak — és nem is elsősorban — a szemináriumokon, hanem mindenekelőtt a gyakorlati életben, az üzemekben, gazdaságokban, szövetkezetekben. Valóban megtalálhatók ebben a viszonyban, a vezetők és a vezetettek kapcsolatában az ellentmondás elemei? Aligha lehet ezt kétségbe vonni. A vezető ugyanis vitathatatlanul más helyet foglal el a munkamegosztás struktúrájában, mint a beosztott, a fizikai munkás. Az ..asztal más-más oldalán"’ foglalnak helyet, s ezért egyes Korunk, a technika rohamos fejlődésének százada, — szoktuk jellemezni napjainkat. Egyszerű gépek és automata gépsorok könnyítik a termelést, az építést, — szellemes háztartási gépen pedig az otthon tennivalóiban nyújtanak segítséget Az ember és gépek szövetségéből azonban — legtöbbször elkerülhető, — balesetek adódnak. Ha az 1966-os év első nyolchónapi statisztikáját összehasonlítjuk a megelőző ev hasonló időszakának adataival. igen tanulságosnak bizonyul. Magas a halálos" balesetek száma, de ijesztő — például 1965-ben 1 703 060 — a kiesett munkanapoké. Amikor tehát gyakran terhesnek tűnő balesetmegelőzést, a munkavédelem fontosságát hangsúlyozzuk, — túl az ember védelmén a gazdaságosság érdekében is szót emelünk. A vasas szakszervezet munkavédelmi osztályán, Takács József a felmérések és tapasztalatok alapján így összegezi a balesetek okait: — Vállalataink egy-egy műszert gyakorta nagyobb becsben tartanak, mint a legdrágábbat, — az embert Igaz, a műszaki feltételeket az előírásoknak megfelelően biztosítaniok kell, — Ismert, hogy a termetes sok helyen még mindig nem mondható ütemesnek. A hó végi, vagy negyedévi hajrákban, a gyárvezetőtől a művezetőig, a „népgazdasági érdekre” hivatkozva — elnézik a kisebb-nagyobb szabálytalanságokat a munka- védelmi szabályok be nem tartását. Az ok? Legtöbbször a nemtörődömség, hanyagság. A Legfőbb ügyészség 1966 elején széles körű vizsgálatot folytatott. 24 nagyüzemnél megnézték: hogyan intézik « baleseti kártérítést ? A tapasztalatok azt mutatják, hogy a sérültek csak igen kis hányada érvényesíti baleseti kártérítési igényét 24 nagyüzem 2320 balesetédolgokat olykor különböző szemszögből látnak, vizsgálnak. A munkafegyelem, a munkarend, a bérezés, az ösztönzés problémáit — és még lehetne sorolni — emiatt gyakran más oldalról, más irányból közelítik meg. De ha más irányú is a megközelítés, tartalmában, jellegében nem kell szükségszerűen különböznie. S a dologban éppen ez a legfontosabb, ez a lényeg. A nézetek, sőt a pillanatnyi érdekek Is. eltérhetnek, vagy akár össze is ütközhetnek egy-egy esetben, de az alapvető érdekekben nincs eltérés. Vitát válthat ki egy- egy bértétel megállapítása, a munka elosztása, vagy mondjuk az, hogy az üzemvezető éppen ezen a héten akarja ikszet vagy ipszilont szabadságra elengedni. Végeredményben azonban egyaránt érdekeltek az üzem — s tá- gabb értelemben az egész népgazdaság — eredményes fejlődésében. A kapitalizmusban az üzemek irányítói és tulajdonosai, a társadalom vezető csoportjai csak a dolgozók rovására érvényesíthetik érdekeiket, s ugyanígy áll fordítva is. Ezért itt az ellentmondás megoldhatatlan, illetve csupán az egész társadalmi rend megváltoztatánél mindössze 201-en jelentkeztek igényükkel. Pedig a Munka Törvény- könyve 123/A paragrafusa előírja: A vállalat köteles megtéríteni a dolgozónak — halála esetén hozzátartozói nak — a kárát, amely a dolgozó életének, egészségének, vagy testi épségének a munkaviszony keretében történt megsértésével kapcsolatban keletkezett. Bz a jogszabály az üzemi akár elkövetett a dolgozó óvórendszabály-sértést, akár nem. A balesetek több mint 90 százalékánál fennáll a dolgozó teljes, illetve részleges kártérítési igénye. Minthogy olyan törvényes érdekeket nem ismerünk, amely a sérült kárigényének érvényesítését nem kívánatossá tenné, — írja a Legfőbb Ügyészség — fel kell tételeznünk, hogy azok, akik törvényes jogaikkal nem élnek: vagy nem tudnak az érvényesítés lehetőségéről, vagy valaki meg nem engedett módon befolyásolja őket. Elsődleges feladat tehát, hogy a dolgozók érvényesítsék jogaikat. A vizsgálat a továbbiakban megállapítja: a Fodor József traktoros kért szót — Én csak azt szeretném tudni, ki állította össze ezt a beszámolót? Várakozással teli csend következett Az arcok a börzék és fiatalember felé fordultak. A tekintetekben kérdés, mit akar ez? — Hát csak azért kérdem, mert 12 hónapig soha sem mondták, hogy a traktorosok jól dolgoztak. Most meg kijelenti az elnök elvtárs: a traktorosbrigád jó munkát végzett, — Nem mondom én, volt .értékelés máskor is, de egy kis dicséret soha. Pedig elvtársak higyjék el, elmúlt már az a gyermekvilág. amikor szekérrel jártunk. Hát h°gy is tudnánk ma lófogattal Szálkára, Nyíregyházára elvinni azt a savai oldható meg. Nálunk viszont, legyen bármilyen heves is egy-egy esetben a vita, az alapvető érdekközösség talaján végeredményben mindig közös nevezőre lehet jutni. E lehetőség azonban önmagától nem válik valósággá. Nagy szerep jut itt a szubjektív tényezőknek. Ha egyikmásik üzemi vagy hivatali vezető „hitbizomónynak” tekinti beosztását, lebecsüli, dur_ va hangnemével megsérti a munkásokat, nem veszi figyelembe a véleményüket, ezzel szükségtelen konfliktusokat teremthet a vezetők és vezetettek viszonyában. Ám az ellenkező oldalról is okozhatnak ellentétet. A szűk látókörű demagógia, a fegyelmezetlenség, a társadalmi kötelezettségek megsértése, az oktalan követelőzés ugyancsak akadálya lehet a helyes viszony kialakításának. Szemináriumon és a gyakorlatban tehát egyaránt meg tudjuk adni a választ a kérdésre, hogy van-e, lehetséges-e ellentmondás a szocializmusban vezetők és vezetettek között. S nemcsak az okait, de a megoldás módját is isrperjük. Ez pedig nem más, mint a tudatos és felelősségérzettel párosuló, arra épülő, eleven demokratizmus. balesetet szenvedett dolgozót kívánja támogatni azzal is, hogy hatékonyabb baleset- elhárítási intézkedést szorgalmaz, mert a vállalatok által kifizetett kártérítés üzemkörön kívüli kiadásként jelentkezik, tehát a nyereséget csökkentő tényezőként szerepel. Tehát a vállalatokat érdekeltté teszi a balesetelhárítási eszközök alkalmazásában. A Legfőbb Ügyészség állásfoglalása szerint balesetek jelentős része „véletlen formában” jelentkezik. (A dolgozó megbotlott, a lábára ejtett egy munkadarabot; megcsúszott és megvágta a kezét; kalapáccsal az ujjara ütött; reflexmozdulat folytán sérült meg stb.) Az ilyen eseteknél a vállalatok — szinte kivétel nélkül — a dolgozó felelősségét állapítják meg és igényüket ezen a címert elutasítják. A Legfőbb Ügyészség megállapítja: a munkavégzés közben, — időnként majdnem elháríthatatlan jelleggel fellépő — figyelemkiesés — nem lehet felmentési ok — a vállalatok részére. rengeteg árut, ami itt terem. Az arcokra mosoly ült. — Nem akarom én agyon- dicsérni a brigádot. Mert, volt hogy hét óra helyett kilenc órakor állt munkába egy-egy traktor. Olyan is volt, hogy elaludtunk munkaidőben. Ketten voltunk. Az egyik én, a másikat nem akarom megnevezni. mert itt ül mellettem es megsértődik. Felcsattant a nevetés. Másodpercek teltek el és csak azután folytathatta a traktoros: — Nem tudtuk, hogy nem szabad elaludni. Az elnök elvtárs miután felköltött bennünket, megmondta, hogy nem szabad. Azóta nem alszunk. Persze van még amin javítani kellene. Éppen ezért a traktorosok neUlést tartott a megyei szállítási bizottság, ahol értékelték a múlt évben végzett munkát és jóváhagyták az 1967-es munkatervet. A bizottság műit évi tervét erősen befolyásolta a hirtelen tavaszíasra fordult időjárás, és a vártnál nagyobb termés. A kedvező idő indokolttá tette, hogy az építőanyagok előszállítása és szállítása gyorsan megtörténjék. Ennek köszönhető, hogy az építőipari vállalatok terv szerint megkezdhettek a kivitelezéseket, s a szállítás kevés fennakadást okozott a további munkákban. Ezzel egyidöben gondoskodni kellett a zöldséghez és a gyümölcshöz szükséges göngyöleg előszállításáról. A vasúttal közösen március közepéig 4 millió 316 ezer göngyöleget szállítottak le, amely a teljes igénynek 59 százaléka volt. Így sikerült elérni, hogy a szállítási szezon előtt a göngyölegek már a felhasználási helyeken voltak és a vasúti vagonokat más népgazdasági feladatok megoldásához irányították. A legkritikusabb idő minden évben a harmadik és negyedik negyedév. Tekint-' ve, hogy a termés a vártnál nagyobb volt, ezért segítséget kértek a budapesti 1-es, miskolci 3-as és a debreceni 0-os számú Autó- közlekedési Vállalatoktól, összesen 337 tonna kapacitással segítettek a feladatok megoldásában. Figyelemre méltó a közületek és termelőszövetkezetek segítsége is. 438 tehergépjárművet ajánlottak fel, 2717 munkanapot dolgoztak s ezenkívül 184 pótfuvart és 22 csoportos személyszállítást végeztek el. A felajánlók közül különösen kiemelkedik a Nyíregyházi Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalat, a talajerőgazdálkodás, a Mezőgazdasági Ellátó Vállalat, a TITÁSZ és a Kállósemjéni Növényvédő Állomás. A jó szervezésnek köszönhető, hogy a termelőszövetkezetek közül csak a nagyecsedi Rákóczi és a nyírteleki Dózsa Termelőszövetkezetnek kellett segítséget nyújtani. A szállítási feladatok megoldásában oroszlánrész jutott a vasútnak. Mintegy kétmillió tonna árut mozgattak meg, mely 105,5 százalékos teljesítést jelent. Javult az egy kocsira jutó vében bejelentem hogy szeretnénk ebben az évben mi is versenyezni a szocialista brigád címért, A jármi Alkotmány Tsz zárszámadó közgyűlésén nemcsak Fodor József traktoros fakasztott derűt beszédével. Nevettek az emberek akkor Is, amikor a kertészet egyik dolgozója így panaszkodott: — Itt már télen sem lehet sokáig aludni. Mert ebben a borzasztó hidegben is azt lesik az emberek, hogy ki mikor kel. Nekem is hajnalban zörög a szomszéd: „Te, menjünk már metszeni, mert láttam, hogy mások már mennek!”. Gáli Lászlónak, a tsz kovácsának beszédét is nagy tetszés fogadta. — Engedjék meg nekem, hogy a vezetőséget a tsz- tagság nevében megdicsérjem. Mert nem könnyű ebben a határban olyan jó eredményt elérni, mint amilyen a miénk. Hiszen tudják, hogy ennek a hakihasználás és némileg csökkent a kocsiállási bírság is. Az idei munkaterv összeállításánál figyelembe vették, hogy megyénkben tovább növekszik az exportcikkek termelése, ezenkívül új telepítésű gyümölcsösök fordulnak termőre. Mindez a körültekintő szervezésen kívül a gépjárműállomány számszerű növelését is indokolttá teszi. A megyei szállítási bizottság minden hónap 21-én ülést tart, ahol megbeszélik a legfontosabb feladatokat. Már most napirendre került az építőanyagok ' előszállítása. Beszámoltatták a Közúti Üzemi Vállalatot és igazgatóságot, az Építőipari Vállalatot és az Építő-Szerelő Vállalatot is. Ahol arra szükség van, az AKÖV-vel és a MÁV-val közösen segítenek a gondokon. A város belterületén tilos fogatolt járművel közlekedni, s ez különösen a tüzelőellátásban érezteti hatását. Ezért tárnak egy része olyan mint a Bugac-puszta, a másik meg vadregényes rétekkel cifrázott, ügy ránézve nagyon ijesztő ez. Volt is harminc ember, akik miután jött a vizes esztendő, megrettentek és irányt vettek Szászhalombattára. Menjetek, mondtuk, majd visszajöttök. Már itt is sündörögnek. Derült a közgyűlés. De, nemcsak a jól fogalmazott szavak hatására. Keményen dolgoztak az emberek tavasszal, nyáron, ősszel, hogy derűs legyen a tél. Mert tényleg, bárhogy is nézzük, ha Jármiban egy munkaegység 65 forintot ér, azért keményen meg kellett dolgozni. A közgyűlésen a sok vidám ember között csak egyetlen egy akadt. aki könnyezett: az elnök. Öt is meg lehet érteni. Ritka, hogy valaki ennyi dicséretet kapjon a tagságtól ha már tsz-elnök. Seres Ernő az Autóközlekedési Vállalat tervet készít; hogyan lehetne minél gazdaságosabban a tüzelőszállítást gépkocsival megoldani. Már most gondolnak a zöldségfélék elszállítására, a konzervgyárnál pedig részletesen elemzik a múlt évben végzett szállításokat. A tapasztalatok alapján kívánják még gazdaságosabban megszervezni a munkát. Feltérképezik a megyénkben lévő hűtőházakal. figyelembe veszik, hogy a harmadik ötéves tervben hol, milyen térés hűtőházak építését tervezik. Mindez elsősorban a zöldségfélék szállítási sorrendjénél lesz döntő fontosságú Továbbra is az lesz a gyakorlat, hogy az üléseken beszámoltatnak egy-egy nagyobb szállítással foglalkozó vállalatot, és ahol szükséges, ott azonnal segítenek. Bogár Ferenc Bővült a választék a Nyírség Ruházati Ktsz elmúlt évi gyártmányainál. Tavaly már 69 fazont készítettek, az idei tervben ennél is több szerepel. Az anyagfelhasználás is változik, több ruhát készítenek selyemből és mű- szálas anyagból. A ktsz az elmúlt év végétől már ..divatdiktáló”, tavaly 40 önálló modellt küldött az ORKISZ-Iahorhoz elbírálásra. Dr. Vígh Gáborné divattervező most három olyan munkadarabot tervez, amely- lyel a ktsz az ez évi Budapesti Nemzetközi Vásáron vesz részt. Foto: Hammel Józaet A Legfőbb Ügyészség vizsgálatának tapasztalatai a baleseti kártérítésről Derüli a közgyűlés a vállalat felelős a munkaviszony keretében történt bölcsetekért Divat Szabolcsból 9
