Kelet-Magyarország, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-03 / 2. szám
Ónként elkötelezve Akiben „csalódtak46 Lassanként már a szakma is kevés — vallja a iiatal telepvezető PARTUNK IX KONGRESSZUSÁT megelőző taggyűléseken, pártértekezlete- sn szenvedélyes polémiák )lytak a tagjelöltség meg- .üntetéséről. Helyén való U a vita, hiszen fejlődésünk, a társadalmi előreha- iilás következménye, hogy jvekízik a kommunisták felelőssége. Sokáig lehetne elemezni, mi adott okot az aggódásokra. Említhetnénk a régebben elkövetett hibákat, melyek következtében a pártba nem való, elveivel csak színleg egyetértő s így érvényesülni akaró emberek kerültek be. Ezektől megtisztult a párt és erősebb mint bármikor. Mégis tartottak a párt egyszerű katonái attól, ha megszűnik a tagjelöltség, ezzel nagyobb lehetőség nyílik olyanoknak is a soraiba kerülni, akik nem oda valók vagy nem érettek meg arra. Kétségtelen, hogy ennek a lehetősége a jövőben is meglesz, de számunkra fontosabb, lényegesebb: megértek a tagjelöltség megszüntetésének objektív feltételei. Bisz- ku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának . titkára mondotta kongresszusi be- s-ámolójában: „...A felszabadulás után 21 évvel minden lehetőségünk megvan arra, hogy a párttagnak jelentkezőket magatartásuk, munkájuk, nézeteik alapján már a felvételük előtt alaposan megismerjük.’* Több mint húsz esztendő telt el felszabadulásunk óta. Ez idő alatt harcokban, megpróbáltatásokban és sikerekben edződött pártunk, s arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy új nemzedék nőtt fel két évtized alatt, ök már az épülő szocialista társadalomban alakították ki életfelfogásukat, nézeteiket. Es így elmondhatjuk, hogy lényegesen megváltoztak a tagfelvétel objektív körül* menyei. Véget vetett a polémiáknak a IX. kongresszus és határozatában kimondta a tagjelöltség megszüntetését. EZZEL VAJON CSÖKKENT-E a pártba felvételüket kérőkkel szemben állított követelmény? Kisebb lett-e E stéimet egy kedves, müveit hölgy társasa, gá ban töltöm. Csevegésünk sokrétűek, mert a hölgy érdeklődő kedély: fausti tudni- vágyásán az emberi lét minden ismert és ismeretlen dolga fennakad. Szerelmes rajongása azonban egyértelműen az irodalomé. Műfajra való tekintet nélkül, szent hevülettel olvas: számára a betű ünnepi lakoma. Könyv, lapról szerzett ismerőseivel atyafiságos viszonyban él, ami nem zárja ki, hogy egyikével-másikával — például P. Howard egyik de- tektivjével — magázódjék. Társalgásaink tehát főleg irodalmi természetűek. Tekintve, hogy még alig kia pártszervezetek felelőssége? Nem. Növekedett. Es ennek a megnövekedett felelősségérzetnek kell megnyilvánulnia a januári párttaggyűléseken, amelyek hivatva vannak arra, hogy döntsenek: az eddig tagjelöltekként nyilvántartottakat fel- veszik-e a párt soraiba vagy nem. Megyénkben több mint ezer tagjelölt ügye került vagy kerül a taggyűlések elé. Emberekről, munkásokról, tsz-tagokról, fiatalokról, nőkről van szó. Olyanokról, akik hónapokon keresztül tevékenykedtek. Dolgoztak becsülettel, de hibákat is vétettek. Mérlegelni kell őket. Tiszta szívvel, lelkiismeretesen, kommunista elvhűséggel, s ha úgy dönt a taggyűlés kiállták a próbát: ott a helyük a kommunisták soraiban. Ha nem, törölni kell az arra nem alkalmasakat, A kongresszus határozata hangsúlyozza: „Aki felvételét kéri a pártba, annak a többi dolgozóhoz képest bizonyos társadalmi munkatapasztalattal, politikai és világnézeti többlettel kelt rendelkeznie,” Legyen példamutató munkájában, magatartásában. Ezeket az elveket tartsák szem előtt a kommunisták, amikor a januári taggyűléseken a tagjelöltek felvételéről döntenek. Január 31-ig tisztázni kell a tagjelöltek ügyét. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy hamarkodják el e fontos pártépítő munkát. Abban a pártszervezetben, ahol úgy látja a párttagság és a vezetőség, hogy egy taggyűlés nem elegendő, a tagjelöltek felvétele vagy törlése ügyében rendkívüli taggyűlést tartsanak. így is hangsúlyozni kívánja a párt, milyen nagy jelentőséget tulajdonít e munkának. Emberekről, közöttük túlnyomó többségében olyanokról van szó, akik egész életükre el akarják kötelezni magukat a párt, a haladás, az eszme mellett, s önzetlenül kívánnak részt venni a haladásért folyó harcban. Farkas Kálmán lencéves, olvasottságával újabb meg újabb ámulatba ejt. Nemkülönben ötleteivel. Legutóbb közölte, hogy berendezett egy palotát. Tulajdonképpen szállodáról van szó — de, tudod, ezer szobája van — mert valahová el kell helyezni ezeket a nyomorultakat. Kiket? Hát, Cyránót, az ötszáz welszi bárdot, Sasfiókot, Bárczi Benőt, meg a többieket... De minek, az istenért?! Hogy végre ők is boldogan éljenek... Aki idejön lakni, az mindent elér, amiért egyébként hiába szenvedett... Tudod, itt Piroska meg Toldi is egymásé lehetnek... — Remek. De ez a társaság több nyelven beszél Mindössze harmincéves, és máris nagy értékeket biztak rá: a Víz- és Csatornamű Vállalat szennyvíztisztító telepének vezetője. A telep gépi berendezése négy és fél milliós értékű, s harminc ember dolgozik ott. Drenyószki Józsefről — ránézésre — senki sem olvasná le mindezt, mosoygóg, egyszerű fiatalember. Pedig három szakma — esztergályos, motorszerelő és hivatásos gépjármű- vezetői — van a fejében, s ezek elsajátítása után érettségizett a debreceni gépipari technikumban.-<-» Milyen volt a tanulás levelezőként? — Nekem az első két év nem volt nehéz, ismertem az anyagot. Akkor esztergályos voltam a VAGÉP- nél. Onnan a TITASZ-hoz kerültem garázsmesternek, és emellett a második két év nehezebben ment. Hogy honnan volt kedve a tanuláshoz? Az apja hol itt, hol ott dolgozó segédmunkásként tartotta a családot. De mind a négy gyermek tanult. — Ipari tanuló voltam — — Na és? Fölfogadok száz tolmácsot. A szállóban minden van. Orvos is. Minden, minden. Nagyon jókat esznek, akkor mennek aludni, amikor akarnak, mozi van, bál és csupa ilyen... — Ettől boldogok...? Ahogy én ismerem őket, nem. Gondolkozz... — Minek? Bízd rám. Mindent elintéztem, ne izgulj. Nem izgulok. Azért megkockáztatom: — Mégis... mivel foglalkoznak ezek a hölgyek és urak? — Hát... Reggel kőtelező kosárlabdaedzés van, hogy erősek legyenek. Meg úsznak. Nem hiszed? Rozgonyi Piroska már tízszer nyert, ő a legjobb úszó. De meglátod, a Sasfiók is nyer majd, mondja — mikor rájöttem, hoav lassanként már a szakma is kevés lesz. Többet kell tudni, mert jön az automatizálás. Lehet, hogy ez ma még Nyíregyházán nem érezhető, de holnap már az lesz biztosan. Azután arról beszélt, hogy hiába a nagy gyakorlati rutin, az új gépek megértéséhez mór elméleti tudásra is szükség van. így a gyakorlat elsajátításához sem kell annyi idő. És mindez — mintha Igazolni akarná Drenyószki József szavait—, a tisztítótelepen már megvalósult. A diszpécserteremből a kontroll lámpák segítségével át lehet tekinteni az egész gépezetet. A hibákról relék tudósítják a kezelőt. Érteni kell mindenhez, mert például a biológiai tisztító fél nap alatt úgy tönkremehet. hogy három hónapig se lehet rendbehozrti— Szereti a munkáját? — Olvastam Mesterházi Lajos karácsonyi cikkét a Népszabadságban. Azt írja, akik szeretik a munkájukat — és az emberek 95 százaléka örömmel dolgozik, mert különben szomorú lenne. — En is beköltöztethetek a szállóba ismerősöket? Var\ néhány öregemberem, katonám... parasztom is... néhány királyom... meg egy kedves királyfim... A hölgy gyanakvó: — Es mondd, a királyok tudnak mosni? Szegény Hamletem... Mit mondjak...? — Ha muszáj, tudnak. — Jó. Mert a szállóban mindenkinek magának kell esténként kimosni a zokniját. Ez szabály. A szabály az szabály. — Lear király azóta esténként zoknit mos... Hja kérem, az egyenjogúság nemcsak ifjú férjekre — hanem még a mesebeli királyokra is vonatkozik! Nótí Hona — azok nem beszélnek róla. Hát én is így voltam eddig. Valami kimaradt a be-1 szélgetésből: Drenyószki j József ipari tanuló kora óta | részt vesz az ifjúsági mozgalomban, —* Nagyon becsületes, nyílt jellemű ember — mondják róla a városi KISE-bizottfágon. i— Egyik legaktívabb vb-tagunk. Ö az aki mindig ráér mikor szükség van rá. Igazgatója, Bárkányi Lajos így vélekedik: — Olyan új létesítmény vezetője, amely kezdetben rengeteg gondot okozott, ö maga sem volt a gépezet „tudósa”, de azzá vált, Azzá, mert bújta a szakirodalmat, kérdezgette a tervezőket, gondolkodott... Lelki- ismeretes ember, és teljes egészében a munkájának él. Mikor meghallottam, hogy társadalmi munkás, fáztam tőle, hogy túlságosan elaprózza magát. De — kellemesen csalódtam, így is leheti K. I. A párt IX. kongresszusát követően kormányhatározat jelent meg a termelőszövetkezeti hitelek rendezéséről. A kormányhatározat lényege, hogy a hitelrendezéssel bővüljön a szövetkezetek saját alapja növekedjék gazdálkodási és pénzügyi önállóságuk, valamint, felelősségük is. A kormányhajá- rozat szerint a termelőszövetkezetek 1965 december 31-1 hitelállományából törülni kell azt a részt, amelynek az állóeszközök újraértékelése után nem volt meg a fedezete, amelyeknek visszafizetése akadályozta a gazdálkodás továbbfejlődését. A hitelrendezést az egyes termelőszövetkezetek vagyonára és jövedelmére tekintettel differenciáltan kellett végrehajtani. A Nemzeti Bank befejezte a hitelrendezéssel kapcsolatos munkáját, s a termelőszövetkezetekkel megkötötték a fennmaradó hitelek visszafizetésével kapcsolatos kölcsönszerződéseket. A hitelrendezés kivétel nélkül megyénk valamennyi termelőszövetkezetét érintette, de különösen azokat a termelőszövetkezeteket, ahol a gazdálkodás feltételei nem kielégftőek. A gyenge termelőszövetkezetek tehát a kongresszusi párthatározatnak megfelelően a besorolási kategóriák szerint a hitelrendezés révén gazdálkodásukat tekintve jobb feltételeket kaptak. Megyénk termelőszövetkezeteinek közép- és hosszú lejáratú hitelállománya a hitelrendezés előtt 1 milliárd 408 millió forint volt A hitelrendezés következtében ebből 1 milliárd 20 millió forintot engedtek el. További kedvezmény, hogy a befejezetlen beruházások után a termelőszövetkezetek, ha a beruházások megvalósulnak mintegy 200 millió forint értékű állami kedvezményben részesülnek. 1967-tel tehát a termelő- szövetkezeteknek megyei szinten 200 milliónyi hitelük marad, amelynél további kedvezmény, hogy visszafizetésük 1973-ig esedékes. A hitelrendezés jelentőségét érzékelteti, hogy például a baktalórántházi jáMe?iej?yz5sf Van telefon, de nincs Két nyilvános telefonja van Nyíregyházának a város központjában. Az egyik a Beloiann sz téren, a másik a Kossuth téren e'égí- tené ki a telefonálni kívánó közönség igényét. A Belo- innisz téri telefon gombokkal forintosokkal és egyéb kacatokkal telített, a Kossuth téri készülékből csupán a zsinór lóg ki... Egy hatvanhárom ezer lakosú városnak nagy szüksó- ge van a nyilvános telefon- nokra. Annál is inkább, mert ügyek intézéséhez sürgős hívásokhoz nem mindenkinek ál! rendelkezésére házi, vagy hivatali telefon. Peysze a felelősség nemesu- pán a postát terhelj, sőt kismértékben terheli, mert a város lakosainak is nagyobb gonddal és fe'elősség- gel kell óvni a közős vagyont, az olyan létesítményeket, amelyek több ezer ember szolgálatára állnak. Szerény újévi kívánság: Ne akarjon senki gombokkal, es egyebekkel telefoné ni. és ne vigyék sótartónak haza az új évben a hatiga ó- kat,., I») rás termelőszövetkezeteinek hitelállománya 105 millió forint körül volt, és ebből 08 milliót engedtek el. A nyírbátori járás termelőszövetkezeteinek 107 millió forintos hitelállományából 93 milliót töröltek. Áz arány különben a megye majdnem minden járásában ez. A hitelrendezés, illetve hitelelengedés jelentős segítség a termelőszövetkezeteknek. Bár a személyi jövedelmekre kihatással nem lesz, a későbbiek folyamán a termelőszövetkezeti tagok is érezhetik majd közvetlen és közvetett hatását Mint ismeretes, a termelőszövetkezeteknek január elsejével az állóeszközök teljes körére ki kell terjeszteni az amortizáció-képzést. Az amortizációs alap létesítéséhez korábban az árrendezés nyújtott megfelelő pénzügyi fedezetet Most, a hitelrendezés lehetővé teszi, hogy a termelő- szövetkezetek változatlan termelési szint mellett megteremthetik a teljes amortizációs alapot úgy, hogy ne csökkenjen a termelőszövetkezeti tagok jövedelme. Termelőszövetkezeteink éyi amortizációs alapja százhúszmillió forint körül van, s erre teljes egészében fedezet a koráb- hü árrendezés, valamint a mostani hitelrendezés. A hitelrendezéssel 1967-re biztosított az amortizáció teljes pénzügyi fedezete. • Ezzel annak a lehetősége is megteremtődött, hogy' a termelőszövetkezetek a jövőben beruházásaik nagy részét saját erőből végezzék. Növekszik ezzel gazdálkodási, és pénzügyi önállóságuk, de növekszik felelősségük is. A sajáterős beruházás mellett a termelőszövetkezetek továbbra is kaphatnak hitelt, de természetesen ezeknek elbírálását szigorúbban végzik majd, a gazdaságossági számításokat jobban figyelembe veszik. A hitelrendezés termelőszövetkezeteinkben nemcsak az önálló gazdálkodás jobb feltételét teremti meg de azt is. hogy a termelőszövetkezeti tagok fokozott anyagi érdekeltsége révén a gazdálkodás nagyobb ütemben és eredményesebben fejlődjék. <8. B) Olvasónk iria: Vegyük át a Balaton-part jó módszerét Sóstó egyre fejlődő idegenforgalma, s nem utolsó sorban az üdülőhely állandó lak osai megfelelő kereskedelmi ellátottságát évek óta nem sikerült biztosítani. A nyári szezonban sokkal több szolgáltatás segíti a Sóstó ellátását, mint ilyenkor télen, de még az sem kielégítő. A balatoni üdülőhelyeken jól bevált „Gomba” szolgálat nálunk is meghonosodhatna. Ezekben a praktikus mini-áruházakban gazdag élelmiszerválasztékot, sört, frissítőket, ajándéktárgyakat, jellegzetes sóstói emléktárgyakat strandcikkeket árusíthatnának. Feltétlenül sikere és forgalma lenne a sóstól „Gombának” is — s erre érdemes lenne felfigyelni, mind a turisták mind a helyi lakosság jobb ellátása érdekébenVégh Zoltán Sóstóhegy Munkában az asztalosok Sasfiók, az itjzékafaűk Nagymérvű hitelrendezés megyénk termelőszövetkezeteiben A Kelet-magyarországi Faipari Vállalat üzemében jelenleg a kislakás építkezést segítő nyílászárók készülnek a TÜZEP megrendelésére. A képen: Baráth Ernő és Vazorka János asztalosok. Foto; Hammel József
