Kelet-Magyarország, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-22 / 19. szám
Színház társulat — Hol van még egy ilyen színház, ahol 25—30 előadásnak tapsol a közönség egy évad során? Ahol állandó színtársulat játszik, ott is nagy szó, ha 10—14 bemutatót tudnak tartani. A Nyírség színháza válogathat a darabok között... — ezzel indította a beszélgetést dr. Szabó Sándor, a Déryné Színház megyei titkára. Pankotai István, a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház igazgatója is részt vett a beszélgetésen. A színházi naplóból megtudjuk; az elmúlt évben 142 előadás után gördült le a függöny, 77 ezer néző volt színházban, rekord szám ez. Az állandó bérletesek, — az új közönség száma — 1884-re gyarapodott. Az 508 személy befogadására alkalmas nézőtér 92 százalékos „kihasználtságot" mutatott. — A legtöbb előadást Nyíregyházán csak úgy, mint a megye községeiben a Déryné Színház tartja. Hetenként átlagosan három előadásba kerül sor, a Kószín- házban — folytatja Pankotai István. — A tavalyi négy bérletsorozat helyett az idén ötöt bocsátottunk ki. Államunk sok millió for ríntpt költ a színházi kultúra ápolására. A nyíregyházi színház fenntartása évi fél milliót kíván, mely jórészt visszatérül. Téli időben egyetlen előadás technikai- műszaki költsége eléri a 4 ezer forintot. A Déryné Színház óriási állami támogatással járhatja az országot, a megyét, a népgazdaság minden megváltott jegy árát 8— 10 forinttal „kipótolja”. A színészek fárasztó utazás, törődés után jutnak el a községekbe. — Különösen ilyenkor télen nehéz — mondja Szabó Sándor, aki mindig az együttessel utazik. — Lefagynak a kocsik, néha a hó egészen elzárja az utat, előkerülnek a lapátok. A színészek köny- ny ebben lebetegednek — most is van egy fekvő betegünk — és nehéz beugrót lehívni Pestről, vagy távoli vi- - dékeken turnézó csoportjainktól, A Nagyerejű Má- csikban a nyíregyházi előadást lázasan játszotta végig az egyik főszereplő, s szünetben orvosi kezelést is kapott Ezt nem láthatja a közönség, hogy a természetes „rúzs testi pirogra a színész arcát. Akik vállaltuk, nem érzik ezt áldozatnak, magukat pedig mártírnak. Játszanak, mert az ünneplős közönség kíváncsian varja Macsikot, a nagy erejűt, a Fejesek sakkozó tsz-elnökeit, yagy az Othello Desdemóná- ját. Még akkor is, ha égy kicsit hideg a nézőtér... — Sajnos a szép új művelődési otthonok, mint a tiszavagvári, a demecseri vagy a tiszabezdédi, gulácsi és még sorolhatnám — igen gyengén, vagy egyáltalán nem fűthetők. Nemcsak a közönség, hanem a színészek is fáznak, s emiatt télen rendszerint kevesebb előadást tudunk tartani. Egy- egy év alatt ötven-hatvan községben fordul meg a társulat. Ahol a legcsekélyebb feltételek is megvannak, fellépünk. De olykor a színpad-, technikát nem tudjuk megoldani, főleg a világítást... Néhány száz vagy ezer forintos beszerzésről lenne szó a legtöbb helyen és játszhatna a Déryné, de ezt a művelődési otthonok kevés helyen tudják elintézni. Több községbe jutnának el, ha a termelőszövetkezeti kulturális alapokat népi apróznák el, jutalmazásképpen bérleteket vásárolnának a tagoknak, ezzel szórakoztatásukhoz, egyben nevelésükhöz is hozzájárulnának. Szabolcs színházi élete — a nehézségek mellett sem sinyli meg, — hogy nincs állandó színtársulata. A Nyírség színtársulata, a Déryné Színház művészgárdája ez év júniusáig tizenhatszor lép bérleti előadáson a közönség elé, a Debreceni Csokonai Színházé 30 bérletes előadást tart, az Országos Filharmónia 10 alkalommal jön el a megyébe, sor kerül néhány ORI-rendezvény- I», a Fővárosi Irodalmi Színpad műsorára, s a Mó- i nélkül Múzeumi restaurátorok ját — ajánlja Siskov Lúd- mill, aki jazz-zenészként kezdte a pályafutását, de a festészet őt is megbabonázta és azóta már végzett festőmű vész-resturá tor. Egy kép, amelyet megvásárol egy múzeum, ritka egyedi példány. Elsősorban a művészettörténészek feladata megállapítani: eredeti, vagy hamisítvány. Ma már fejlett technika segít, hogy a tévedést kizárják. — Röngenezzük a képet és a sugarak kimutatják a belső struktúrát, a rétegeződést. A legtöbb esetben úgy rongálják a képeket, hogy durva módon átfestik. Laboratóriumi vizsgálatok megközelítő pontossággal megállapítják a szögek, a vászon, vagy a faanyag gyártásának időpontját, Az infravörös lámpa segítségével ismét láthatóvá tehetjük a festmény platt az esetleges rajzot, vagy az alatta lévő képei. Az ultraviolett besugárzás előhozza a homályból az évszázadok alatt elhalványult szignókat. Ha mindezeket a vizsgálatokat kiállja a festmény és eredetinek találtatott, akkor jövünk mi. — Hogyan kezdik a munkát? Odavezet egy állványhoz. Munkában egy híres festmény. — A legtöbb bajt a helytelen tárolás, nedvesség, égés, törés okozza. Ezért feladatunk elsősorban, minden további romlás megakadályozása. A tulajdonképpeni restaurálás csak ezután kezdődhet. Az eredetiről eltávolítunk minden idegen anyagot, az esetleges átfestést, amíg feltárul az eredeti kép. Ez roppant hosszú. nagy precizitást igénylő feladat. — Hogy óvják meg. illetve hogyan javítják a képek állagát? — Minden régi kép megrepedezik, elválik az évek folyamán a festés az alaptól. Először csak hullámos lesz. aztán lepattog. A két különböző anvag (tehát fa. vagy a vászon és a festékréteg) közé új ragasztó, szilárdító arfyagot juttatunk. ricz Zsigmond Színházban tartják meg a MEDOSZ háromnapos, országos művészeti fesztiválját. Nyáron a „csillagos egű” színházban, a szabadtérin számos hazai és külföldi együttes lép a pódiumra, — A művészek megbecsülése jut kifejezésre a szabolcsi nívódíjak évenkénti odaítélésében — mondja a Déryné Színház megyei titkára. — A művészek érzik, hogy figyelemmel kísérik, megbecsülik munkájukat. A szabolcsi példára más megyék is létesítettek nívódíja- kat és örömmel tapasz'.aljuk, hogy ez hasznos erkölcsi serkentést ad a színészeknek. Pankotai István hozzáteszi; — Szó van arról, hogy az évi tízezer forintos művészeti nívódíj összegét az idén felemelik, a különböző társadalmi és kulturális, tömegszervezetek hozzájárulásával. A színészek, akikről nyugodtan elmondhatjuk, hogy a mi színészeink hisz legalább annyit játszanak Szabolcsban, mint otthon, megfiatalított színházban játszhatnak ebben az évben. Tetemes költséggel elvégeztetjük a külső és a belső tatarozást, a gépek, berendezések, kazánok felújítását. A színházi beszélgetés azzal zárul, hogy felnőtt Sza- bolcs-Szatmárban az új színházkedvelő és színházértő közönség. Kialakult a bérletes törzsgárda. A nehézségek, problémák mellett is, a színházi élet a maga sokszínű eszközeivel, jól szolgálja az emberek látókörének. gondolkodásának tágítását, a népművelést. Nyíregyháza, ahol régóta létezik színház, de állandó komoly társulata soha nem volt. bebizonyította és bebizonyítja, hogy egy olyan vidéki városban is lehet vonzó, színes színházi élet, ahová a művészek vonattal, busszal érkeznek, s mégis otthon érzik magukat. Páll Géza A Spanyol (áhla madonnája, még igen rossz állapotban: most „konzerválják”. A barokk női szobor nemsokár a visszanyeri eredeti szépségét Borbás Anikó munkája nyomán Budapest, Szépművészeti Múzeum. Kincsei felbecsülhetetlenek. Egy-egy nemzet-, közi katalógusban így jelölik a remekműveket „értéke: pénzben nem fejezhető Ki”. Sajnos azonban az örökké múló idő nem veszi tudomásul, még a leghíresebb festmények, szobrok értékét sem. Támadja, rontja, pusztítja. Meg kell védeni a műkincseket! Meg kell menteni a pótolhatatlan kultúrtörténeti emlékeket! Ebből a gondolatból született a nagy mesterségbeli tudást igény' lő restaurátor hivatás. 2 Jöjjön velünk — mondta Liebor Gizella restaurátor. Nézzünk körül. — Mindössze 16 éve fO' lyik Magyarországon restaurátorképzés a Képzőművészeti Főiskolán. A hallgatók 3 évig valamennyien általános művészhallgatók és csak az utolsó két évben specializálják magukat. — És tizenhat évvel ezelőtt kénye-kedvére rombolhatott az idő? — Ngm. Külföldön, elsősorban Olaszországban igen sok restaurátor dolgozott és rendkívül jelentős valutáért ők óvták, restaurálták a magyar műkincseket is. — Nem éreznek nosztalgiát az önálló festészet iránt, elvégre valamennyien festőművészek is egyben ? — Erre nehéz válaszolni, hiszen egyikünk sem hagyta abba az aktív festést — kapcsolódik a beszélgetésbe Deák Klára- — a? igazi izgalom mégis a restaurálás. Minden alkotást a festő szemével nézünk. — itt élünk a remekművek között, állandóan csiszolódik, finomodik az ízlésünk dehát a saját képeink lehetnek-e olyan szépek, mint egy Rembrandt, vagy Van Gogh? — teszi hozzá Lieber Gizella. Több száz éves ez a festmény. Bronzlnó: Vénusz és Ámor című képe a teljes restaurál lás után. Siskov Ludmdl mestermunkát végzett. Vita folyik, credeti-e a kép. vag.N másolat? S — Kövessük végig egy- restaurálásra váró kép útInjekciós tűvei, mim pz orvosok befecskendezzük a ivuionféie natuapy agusaL, enyvféiesegektl. Átitatjuk a megrepedezett taauy agot Jusi tószerekkel. Vasalj ük, infravörös lámpává, oesu- gárzásokat adunk. Válságos kis Boszorkány Kony na. Ez a folyamat a konzet válás. — Amikor eltávolítjuk az esetleges átfestéseket, nein jön le az eredeti íesiek. az értékes kép is a vászonról? — Szerencsére nem. A régebbi festékek minőig ellenállóbbak, mim az újabbak, es ezért jól viselik a tisztítást. 4 Sokan azt Hiszik, nogy a res, a undoron „aileain. újrafestik” a kopeket. Régebben az amatönzmus idején valóban ilyen dyrva módon „javítottak” de ez a módszer meghazudtolta az eredet) képet, — Mi a legionloaaDk egyógy kép restaurálásánál?' — A fő szempont ieruie- szetesen az eredetiség . isz- szaáilítása — válaszol Lieber Gizella. — Szinte milliméterről milliméterre a meglévő ep részek érintetlenül hagyásával hajszái vékony ecsettel egeszujüK ,<i a képet. Ahol jelentős területen hiányzik a testek inkább üresen hagyjuk, illetve közömbös tónussal hidaljuk át az űrt. nehggy rontsunk a kép hűségén. Egy-egy képen bizony hosszú-hosszú hónapokig munkálkodunk. A vegén már szinte a magunkénak érezzük. Hogy tökéletes legyen. harsak' lehet segítségül hívjuk a fotómásolatot, a festő más alkotásait, nogy minél közelebb maradjunk az általa alkotott valósághoz. A resturátorok keze nyomán horribilis értékek válnak ismét élvezhető alkotásokká. Izgalmas esetek is előfordulnak Olykor gyatra értéktelen átfestés alatt tisztítás közben egyszerre csak előbukkan az értékes résen elveszettnek hitt eredeti mű. ..Hát lehet ennél nagyobb öröm?” — mondják lelkesen. Irta, fényképezte: Regős Istvá*
