Kelet-Magyarország, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-20 / 17. szám
Aminek nagy szerepe van az élelmiszerellátásban NYÍREGYHÁZÁN 197Q-IG Nagyobb gondot a háztáji gazdaságokra Sokan úgy vélték, 6—7 evvel ezelőtt — amikor épp hogy véget ért a mezőgazdaság szocialista átszervezése —, hogy a háztáji gazdaságok léte, szerepe és jelentősege csak egy viszonylag rövid átmeneti időre érvényes. A mögöttünk lévő fél évtized tanulságai azonban alaposan rácáfoltak a hajdani vélekedésekre. Ma mar minden reálisan gondolkodó, helyzetet ismerő és a tényekkel számolni tudó ember előtt világos, hogy a háztáji termelésnek meg hosszú ideig nagy szerepe lesz hazánk élelmiszerellátásában, a szövetkezeti gazdák személyi jövedelmében. Csökkenés A párt IX. kongresszusa, nuk határozatában a következő mondat van a háztáji gazdaságokról: „A közös gazdaságok erőteljes fejlesztése mellett a jövőben is fokozott gondot kell fordítani a háztáji gazdaságokban rejlő lehetőségek minél nagyobb mértékű kiaknázására.” Ez a határozat a lehetőségek és szükségletek ösz- szevetésén alapszik és egységes szemléletre, cselekvésre kötelezi a párt és állami szerveket csak úgy, mint a termelőszövetkezetek vezetőit. A háztáji gazdaságok tevékenységét az illetékes kormányzati szervek — különösen a SZÖVOSZ — több akcióval segítik. Az egyik ilyen, hogy ötévi visszafizetésre 15 000 forint termelési hitelt vehetnek fel az OTP- fiókoknál, vagy a falusi takarékszövetkezetekben. Hasznosnak bizonyult a földművesszövetkezetek facsemete es szőlőoltvány akciója is, hiszen 1966-ban 1,6 millió darab facsemetét és egymillió szőlőoltványt értékesítettek háztáji és kisegítő gazdaságok részére. Az is kívánatos, hogy a háztáji gazdaságok mind több kisgépet, növényvédőszert, jó minőségű vetőmagot vásároljanak a földművesszövetkeze, •ek boltjaiban. Nagy figyelmet érdemel a háztáji gazdaságokban rejlő lehetőségek jó kihasználása. Nem örvendetes jelenség, hogy minden erőfeszítés ellenére az utóbbi években csökkent a háztáji gazdaságok termelése. 1961-ben még az összes mezőgazdasági termékek 26, viszont 1964-ben már csak 23,4 százalékát adták a háztáji gazdaságok. Különösen érdemes felfigyelni arra, hogy a legnagyobb visszaesés az állattartásban tapasztalható . Közös és háztáji A* állattenyésztés fejlődésének a közösben és háztájiban egyaránt legmakacsabb gátja a takarmánytermelés hozamainak lassú növekedése. Mégis több szövetkezetben már teljesen elegedet tek annyi kukoricával, árpával és lucernával amennyit éppen megtermelnek. Mer* úgymond: a közösben lévő állatállománynak éppen enynyi elég, több nagyüzemi istálló nincsen, tehát minek termelnének több takarmányt. Ám rendszerint ezekben a tsz-ekben nagyon fukarul juttatnak különféle takarmányokat a háztáji gazdaságoknak. Szem elől tévesztik az ilyen szövetkezeti vezetők, hogy jobb takarmány termés esetén menynyivel több tehenet, sertést és baromfit tarthatnának a szövetkezeti családok portáin is. Gyakori vitatéma az is, hogy vajon a háztáji lévé. kenység nem hat-e károsan a közös gazdaság fejlődésére; sokan féltik a szövetkezeti közösség munkafegyelmét a háztáji gazdaságoktól. Mindjárt hozzátehetjük: ez a félelem teljesen indokolatlan és helytelen szemléletből ered. Sok országos hírű termelőszövetkezet példája bizonyíthatja, hogy a közös és háztáji nem egymástól elkülönülő, hanem szervesen egységet alkotó gazdaság. Egy szövetkezeti elnök nemrég ezt így fogalmazta: „Háztáji azért lehet és van, mert van szövetkezet. Senki nem vitatja, hogy a közös gazdaság nélkül nem lenne háztáji sem, de mi a szövetkezetünkben azt is kimondtuk, hogy bizonyos mértékig a háztájira is rá vagyunk utalva.” Valóban: itt — és még sok más szövetkezetben pél. dául a gazdaság vezetői rendszeresen felvásárolják a háztájiban lévő legszebb borjakat, megszervezik a szövetkezeti családok ellátását napos baromfival, hizónaK való süldőket is eladnak tagjaiknak s évről évre lehetővé teszik, hogy a háztáji állatállomány szükségleteinek megfelelően a közösből vásárolhatnak takarmányt a szövetkezeti családok. Sokat tehetnek a bizottságok A statisztikai nyilvántartások szerint hazánkban 7— 800 000 szövetkezeti családnak van olyan portája, amely alkalmas baromfinevelésre, sertéshízlalásra vagy tehéntartásra. De még több az olyan házikert, ahol nemcsak a család szükségletére teremhet szőlő és gyümölcs, burgonya vagy zöldség, hanem még a piacra is jut. Teljesen helyénvaló tehát, ha a szövetkezetek vezetői a háztáji állattartás tá. mogatásán kívül a házi kertek termelésére is gondot fordítanak. Így például gondoskodni lehet megfelelő minőségű vetőburgonya, különféle magvak, palánták juttatásáról csak úgy, mint a házi kertek növényvédelmének megszervezéséről. Mindez olyan tevékenység, amely nem igényel semmiféle különösebb beruházást, viszont sok millió forint értékű mezőgazdasági terméket eredményez. Bár nem általános, csupán néhány helyen tapasztalható jelenség, hogy némely szövetkezeti vezető mostanában a gazdaságirányítási reformra hivatkozva a háztáji gazdálkodás „visszaszorításáról” beszél. Érdemes erre felfigyelni, hiszen, akik ilyen nézetet vallanak, azok akaratlanul is a közös gazdaságok és a szövetkezeti családok érdekei ellen lépnek fel. Gazdaságirányításunk reformja a többi között azt célozza, hogy növekedjék és az eddiginél jövedelmezőbb legyen mindenfajta mezőgazdasági termelés. Ebből pedig logikusan következik: minden olyan termelési feladatot, amelyet a legnagyobb eredménnyel viszonylag a legkisebb ráfordítással a háztáji gazdaságokban lehet megoldani — valóban ott is végezzék el. A háztáji tevékenység Szervezésében fontos szerep hárul a termelőszövetkezetek háztáji bizottságaira. Figyelmeztető jelenség, hogy számos tsz- ben ez a bizottság még nem tölti be hivatását, holott ha jól dolgozik, akkor tevékenysége egyaránt hasznára van a közösnek, csak úgy, mint a szövetkezeti családoknak. Mind a közös gazdaságoknak, mind a szövetkezeti családoknak és az egész országnak csak nyeresége származhat abból, ha a közös fejlődésével együtt a háztáji tevékenység is erősödik. Még az elkényel- mesedő családokat is érdemes arra bíztatni, hogy tartsanak jószágot otthon is és S közösségi munkán kívül minél jövedelmezőbben műveljék meg házikertjeiket H. L. úf kenyérgyár, városi géziiirdS, több ezer állami és magánerőből épülő lakás Közel kétmilliárd forintos beruházással gazdagodott a második ötéves terv éveiben a Nyírség központja, a megye székhelye, Nyíregyháza. Uj üzemek, lakóházak, iskolák, közintézmények épültek, szebbek lettek a városi terek, utcák, parkok, nőtt a foglalkoztatottság. 1966 és 1970 között — a harmadik ötéves terv éveiben — további nagy jelentőségű beruházásokat kap Szabolcs-Szatmár megye egyetlen városa. A megye és az országos szervek eddigi tárgyalásai nyomán már kirajzolódik a kép, milyen fontosabb terveket valósítanak meg Nyíregyházán öt esztendő alatt. Nagyösz- szegű fejlesztéssel bővítik a város tanácsi iparát: a VAGÉP-et, a Cipőgyárat, s más üzemeket, amelyek termelése húsz-huszonöt százalékos felfutást ér el. A további iparosítás keretében valósul meg a gumigyár új műhelycsarnokainak építése, amelyre kétszáz, a tranzitraktár és hűtőház építése, amelyre háromszáz- millió forintot fordítanak. A programban szerepel még a konzervgyár bővítése, a napi ötvagonos kapacitású kenyérgyár megépítése. öt év alatt megépül az új, Dózsa György utcai százMagyar berendezési tárgyak a KGST palotában Gyors ütemben közeledik a befejezéshez a moszkvai KGST-palota építése. Legutóbb például arról kaptunk hírt, hogy lengyel szak- brigádok már a fémzárószerkezeteket, ablakokat szerelik. A KGST tagállamok között hazánk is részt vesz a munkában: a harmincötemeletes, nyitott könyvhöz hasonlító épület sok berendezési tárgyát szállítják magyar külkereskedelmi vállalatok. A tervezési feladatok ösz- szehangolását a KÖZTI tervezőintézet végzi. A toronyépület helyiségeinek bútorait nagyrészt az ÁR- TEX külkereskedelmi vállalat szállítja. Az ott elhelyezett nemzeti irodákon kívül, amelyeket az illető ország rendez be, mi szállítjuk a közös helyiségek összes bútorait. A különböző stílusok közül a választás a szögletes alakú, csővázas bútorokra esett. Ez a modern stílus illik ugyanis a legjobban a toronyépület építészeti megjelenéséhez. A csaknem 400 szoba csővázas, fémberendezési tárgyait a Gyu- la4 Fa- és Fémbútor Ktsz készíti. Az ülőbútorok huzata magyar gyártmányú műbőr lesz, amelynek anyagát a győri gyár készíti. A magyar szekciót modem fabútorokkal rendezik be. Az ÁRTEX a Képzőművészeti Alappal közösen pályázatot hirdetett a torony óriási halijának kialakítására. A hallban elhelyezett ruhatárakat ugyanis művészi kivitelű paravánokkal fogják eltakarni. A pályázat alapján most készülnek a makettek, s ezután döntik majd el, melyik magyar művész munkája kerül kivitelezésre. A KGST-palota épületcsoportja három részből áll. A tornyot szálloda, valamint a kongresszusi csarnok egészíti ki. A kongresszusi terem székeit az ELEKTROIMPEX szállítja, ugyanis minden ülőhelyet külön hangszóróval szerelnek fel, s így sajátos tér- hangosító megoldásokat is kialakítanak. A KGST-palota könyvtárainak, ruhatárainak berendezéseit is magyar vállalatok készítik. Az első bútorszállítmányokat áprilisban indítják útnak, s azokat magyar szakemberek rendezik és szerelik majd a helyszínen. A tervek szerint augusztusig az utolsó szállítmányoknak is meg kell érkezniük, mert a KGST- palotát a forradalom ötvenedik évfordulójára kívánják átadni. (B.) Gyermekek a Szabadság-telepen húsz személyes szálló, megoldják a város földgázellátását, átadják a kétszáztíz személyes tanyai általános iskolai kollégiumot, új középiskolai kollégium építéséhez kezdenek. Az általános iskolai tantermeket mintegy harminccal bővítik. Megépül 1970-ig a korszerű, irodaházzal kombinált hatszáz személyes nézőterű szélesvásznú filmszínház a Lenin téren. Tizennyolc- holdas területen, az erdő szélén befejezik a százötvenmilliós költséggel létesülő Nyíregyházi Tanárképző Főiskola tanulmányi épületének, diákszállódnak, éttermének, s egyéb létesítményeinek építését. A főiskolának saját sportpályája és úszómedencéje is lesz. Uj, húsztantermes ipa- ritanuló-intézetet adnak át. amelynek húsz tanterme megoldja az eddigi szakemberutánpótlási gondokat. A város lakóinak régi problémáján segít, hogy véglegesen elfogadták: a nyíregyházi gőz- és kádfürdőt — amelynek építése mintegy tizenkétmillió forintba kerül —, a Zrínyi gimnázium háta mögött építik meg, s még ebben az ötéves tervben át is adják rendeltetésének — termálvízzel működtetik a mái korábban fúrt kút segítségével. Nagyarányú lakásépítést is folytatnak a központi erőforrásból, s magánerőből. Állami és szövetkezeti úton mintegy ezer, magánerőből ettől több lakást — ezek között is sok a többszintes társasház — hoznak tető alá. A nagy jelentőségű beruházások sorában lesznek még a kereskedelem által építendő üzletek, a piaci szövetkezti áruház. Felújításra kerül a kereskedelem, a vendéglátóipar sok egvsé- ge. A most folyó tárgyalások is biztatóak, valószínű, hogy nyomukban újabb kisebb összegű, de a lakosság szempontjából fontos ipari üzemek, szolgáltató jellegű épületek. üzletek nyílnak meg a harmadik ötéves terv hátralévő négy esztendejében. Portré az emberről, aki ötezer vagonnal zsákolt Bógotyózá* m új iskola udvarán. Óvodások hallgatják Karolna TIborné óvónő meséit. Foto: Hammel József Lezsákoló munkások sarkallják Huszárt, a félmuraközi öreg lovat, a hűséges segítőtársat a nyitott szín alatt. Fogja az idő. Csúszik, éles sarkokat kap. Lánczi János, a legidősebb és legtekintélyesebb zsákoló nagyot húz a sarokkulccsal, aztán megkopogtatja a patkót, feszes-e. Elégedett Kokas Sándor, a Szabolcs megyei Gabonafelvásarió és Feldolgozó Vállalat nyírbátori kirendeltségenek vezetője érkezik. Kezeben papír. — El kellene mennie Siófokra üdülni, Jani... Két hét pihenő — szólítja Lánczit A zsákoló arcán meglepődés. — Én bizony nem megyek!... Nekem dolgozni kell — válaszol kurtán. — Ezt mondta nyáron, ezt mondja télen, mindig. Hallgat. A kocsi odakanyarodik a raktár elé. Pakolják a lisztet. Tizennégy éve hiába próbálkozik a vezető. Nem és nem. Lánczit nem lehet rábeszélni, hogy üdülni, pihenni menjen. LJLNegyven esztendős. Húsz éve cipeli a zsákokat. A közraktárban kezdte, itt folytatta. Negyedszáz emberrel dolgozott már. Kidőlnek mellőle. Ö bírja. Beszélik, csak az maradhat meg társának, aki úgy húz mint ő. Nem tűri a lazsálót. — Aki Jani mellett bírja, az Itt marad. Hetedik hónapja dolgozom vele — néz kissé félszegen Alexa István, ez a nyurga szőke férfi társára, s várja, mit válaszol. Az dicséri. — Erő meg akarat kell ehhez a munkához. A kettő együtt. De talán az akarat még fontosabb. Kiszámították: Lánczi Janos a tizennégy év alatt több mint ötezer vagonnal zsákolt. — Sokat rádolgoztam egyikre-másikra — jegyzi meg. — Emlékszel, itt volt a múltkor az a bogáti fiú — néz Alexára. — Nagyon sajnáltam. Zsákoltunk helyette is. Nem bírta. Egyik reggel aztán elköszönt. I 8. Kopott sarkú ormótlan bakancs. A bőr redőiben finom lisztpor. Ott pihen másnap reggelig a konyha egyik sarkában. A fogason kekes munkakabát és naoiag. Mindkettőt a vallalai adja. Kihordási idejük nyolc hónap. Hányat koptatott el! — Nem buják ki. A bakancsnak a talpa es a sarka nyü el. A kabátnak a valla, a nadrágnak még a terde kopik ki — így Lánczi. Csak ő bírja. Reménykedik, a nyugdíjig. Egy takaros házravaiót zsákolt össze keresettből Lánczi János a családnak— Egy tégla, egy zsák. Nehéz volt De megszokta. Most már könnyebb, mert a gépek segítenek, a szállítószalagok. Választhatott volna könnyebb munkát is. De kérték is maradjon. Jól érzi itt magát, megbecsülik. Jutalmazzák rendszeresen. Itt megvan a havi keltőezerkétszáz. És egyre köny- nyebb lesz. — Nem volt meg az iskolám. öt elemim van. Szemüveg kellett volna, hogy tanuljak, de hanyagoltam— Majd a fiam. Öt műszerésznek szeretném, mert nagy érzéke van a gépekhez— Négyen vagyunk. Mindenünk megvan, nem panaszkodom. — Egészsége? — érdeklődik a vezető, aki becsüli ezeket a nehéz munkát végző embereket — A lábaimat már érzem... Nem olyan erősek már. mint fiatalabb koromban. Estére sajog. Különösen, amelyik el volt törve. Minden este kiá?tatom. Úgy ülök a tv elé. így én is szórakozhatott». Azért vettük a Horizontot.. Könnyítettem a feleségemnek a háztartáson is. Mosógépet kapott... Szépen élünk, A fiam már ötödikes. Heggel mindig mondja az anyjának. apunak jó meleg teát tudod, hogy nehéz munkát végez... Nem is tudné’l én olyat kérni otthon amit meg ne tenne. Könnyebb már Lánczi Jánosnak is Segítenek a gépek, a teher nagy részét levették válláról. » 5. Aztán egyszer nem if adják vissza többé embet vállára a zsákot Farkas Ráírni*
