Kelet-Magyarország, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-19 / 16. szám
Pénzért vagy öntudatból? Az új gazdasági mechanizmus ösztönzési kérdései Amire nem volt példa a Wílwíi,ség:',*iiél A fehérnemű szövetkezettől a nagyüzem szintiére A karbantartó üzem vezetője mesélte az alábbbi- akat. Van két kiemelkedően képzett szakmunkásunk: az egyik már nyugdíjazás előtt áll, a másik most lépte át a harmadik X-et. ök végzik nagy öntevékenységgel és alkotó fantáziával a bonyolult munkákat, a célgépek, az újítások kivitelezését — hevenyészett vázlatok alapján. A két kiváló lakatost csupán életszemlélete különbözteti meg egymástól — az üzemvezető szerint. A fiatalabb — ahogy mondja — anyagias, mert ragaszkodik a túlórák. a különmunkák, a célprémiumok megfizetéséhez, és semmit sem hajlandó öntudatból elvégezni. Több esetben fordult már munkaügyi döntőbizottsághoz is. Korunk izgalmas kérdése Az anyagiasság, az önzés valóban ellenkezik a szocialista üzemek munkásainak tulajdonosi öntudatával. De vajon anyagiasság-e követelni a megdolgozott járandóságot kifogástalan munka esetén? És általában helyeselhető-e az a gyakorlat ha nincs pénz a túlórázásra, az igényelt külön feladat, vagy magasabb teljesítmény díjazására, akkor a munkás dolgozzon öntudatból? És még tovább is mehetünk az iménti kérdéssorral. Az anyagi érdekeltség következetes alkalmazása tényleg nehezíti a dolgozók politikai fejlődését, öntudatának gyarapodását? Korunk izgalmas, visszavisszatérő társadalmi kérdése : mire alapozzuk a jövő fejlődésének meggyorsítását? Az anyagi érdekekre, vagy öntudatra? Miért kerül napjainkban konfliktusba az érdek és az öntudat? Az érdek — a dialektikus materializmus szerint — az emberi cselekvés fő mozgató rugója. Az öntudat nem az érdekek tagadását, hanem azok minél teljesebb felismerését jelenti. Az érdek és a tudat magasszintű egységét csak az anyagi ösztönzés következetes rendszere teremtheti meg. Az anyagi érdekek és az öntudat szembenállása viszont elkerülhetetlen az olyan gazdasági környezetben, amelyben az egyén és a vállalat, a A ttól a pillanattól — hogy valaki leül forgatókönyvet írni —, a bemutatóig általában néhány naptól öt és fél évre terjedhető idő telik el. A híradó esetében nagyon egyszerű a megoldás: az operatőrök nekimennek és forgatnak, felveszik, ami éppen előadódik az életben, utána egy-két vágás, s jöhet a következő. Nem így a játékfilmnél. A dramaturgok miközben a kéziraton dolgoznak, gondosan ügyelnek, nehogy az valaha is elkészüljön. Különleges tehetségük éppen abban mutatkozik meg, hogy újra és újra eszükbe jut valami, ami miatt feltétlenül változtatni kell. Ez a csodálatra méltó művészi elégedetlenség a mások munkájával kapcsolatban egészen különleges erény. Ennek köszönhető hogy egy szinopszison, melyet szerzője körülbelül hét nap alatt készített el, másfél éven át elvitatkozgatnak a dramaturgián. A bíráló jellegű rövidfil- tnek előmunkálatai külövállalat és a népgazdaság érdekei minduntalan összeütközésbe kerülnek. Az érdek kényszere A gazdasági mechanizmus reformja nem véletlenül irányozza elő egyik központi feladatként az anyagi érdekeltség rendszerének továbbfejlesztését. Az önzés, az anyagiasság sokkal inkább tért hódít olyan viszonyok között, amikor kizárólag az öntudattól várják a központi tervutasítások ellentmondásainak és a helyi vezetés mulasztásainak ellensúlyozását. Ha viszont kellő anyagi elismerésben és hatékony ösztönzésben részesül a minden szempontból kifogástalan, jó munka, akkor a dolgozók szakmai és politikai fejlődése egyaránt meggyorsul s az öntudatos munka életszükségletté válik. Az MSZMP IX. kongresszusának határozata hangsúlyozza: „Az egyéni, vállalati és társadalmi érdekek jobb összehangolásával a reform jelentősen hozzájárul az alkotó munka, a kezdeményezések kibontakozásához. A munka szerinti elosztás következetesebb érvényesülése növeli a munka becsületét”. Az új mechanizmus nyereségérdekeltségi rendszere megteremti a vállalatok tényleges gazdasági önállóságát: vagyis a vezetők döntéseit és a dolgozók cselekedeteit saját jól felfogott anyagi érdekeik vezérlik, de ez csak oly módon érvényesülhet, ha ugyanakkor a népgazdaság gyorsabb fejlődésén, a társadalmi szükségletek jobb kielégítésén is munkálkodnak. így a kommunista alkotó munka új feltételei jönnek létre. Rossz munka esetén a vezetők nem hivatkozhatnak majd objektív nehézségekre, a felettes szervek ésszerűtlen, a helyi viszonyokkal nem számoló utasításaira. Az okos javaslatok, az életre való kezdeményezések megvalósítását nem lehet majd elodázni, ellenkezőleg, a helyi vezetést saját érdeke kényszeríti a dolgozók ezernyi ötletének, javaslatának, észrevételének felkarolására. Megszűnő ellentét Mivel a kollektíva vezetőinek és egyes tagjainak bérszínvonala, prémiuma, nyereségrészesedése jobban függ majd az együttes munkától, az egész vállalat eredményétől, várhatóan növekszik a munkások, műszakiak és ügyviteli dolgozók aktivitása is. A dolgozók nemcsak egyénileg, saját munkaköiükben tevénösen tartalmasak, köznapi nyelven szólva hosszadalmasak. Nekem mindig imponált például a szakkon- y.ultáció nevű trükk. Tegyük fel, hogy elkészült egy egészen rövidecs- ke-kurtácska szatirikus film forgatókönyve, mely — mondjuk •— a városi tanács építési osztály vezetőjének a munkáját bírálja (A példát persze mi találtuk ki.) A forgatókönyvet először is másfél éven át rakosgatják egyik dossziéból a másikba, miközben az illetékesek többször az ujjuk köré csavarják és a margókat jegyzetekkel írják tele. Ezután jön a szakkonzultáció. Igazán egyszerű: elmagyarázzák az építési osztály vezetőjének, hogy miről is van szó, megmutatják neki a forgatókönyvet és kérik a véle- ménvét A 1 kenykednek a jobb eredmények elérésén, hanem határozottabban fellépnek majd a soraikban esetleg meglévő lógás, lazaság, pazarlás, minőségrontás ellen. Az öntudatos szocialista munka tehát nem a hiányzó érdekeltséget pótolja majd, hanem a „kézzel is kitapintható” egyéni és kollektív érdekeknek megfelelően a fejlődés maximumára tör. A tudatosság szó szerint az egyéni és a kollektív érdekek következetes felismerését, tudatosulását jelenti majd. Aligha tekinthetjük tehát jelenlegi körülményeink közt anyagiasnak azt a lakatost, aki munkáját nagy szakértelemmel és hozzáértéssel, kifogástalanul végzi, de megköveteli érte jogos járandóságát. Lakatosunk nincs és nem is lehet tekintettel arra, hogy van-e a vállalatnak bérkerete. túlórafizetésre engedélye. A munka kapcsán neki is mint nagyon sok dolgozónak, nem az az első kérdése, hogy mit kapok érte, hanem az. hogy hogyan végezheti el a vállalat és a népgazdaság érdekeit szolgáló feladatokat. A munkások magasfokú Öntudatáról tanúskodik az a tény. hogy ma még nem ritkán közvetlen anyagi érdekeikkel ellentétben is tisztességesén dolgoznak (pl. ellenszolgáltatás nélküli túlórák!) Mennyivel inkább ügy dolgoznak majd akkor, ha tevékenységük és érdekeik között megszűnik minden ellentét, ha — a rendkívüli eseményektől eltekintve — mind ritkábbon kerülnek olvan dilemma elé, hogy pénzért.“ vagy öntudatból. Már ma elemezni A jövőben azzal. hogy továbbfejlesszük a vállalatok és dolgozók anyagi érdekeltségi rendszerét, nem csökken, hanem ellenkezőleg, tovább javul és erősödik a dolgozók politikai öntudata. Ez a folyamat annál gyorsabb lesz, minél hamarabb mérséklődik az érdek és öntudat szembenállása, sok konfliktust előidéző birkózása. Érdemes hát a gazdasági reform elveivel összhangban a nyereségérdekeltség elvének megfelelően már ma elemezni és felülvizsgálni ,a vállalaton belüli bérezési és anyagi ösztönzési formákat. hogy 1968-tól az új gazdasági mechanizmusban azok valóban minden szempontból ösztönözzenek a jól felfogott személyes érdekekkel és a népgazdaság szükségleteivel összhangban álló tevékenységre. K. 1. felettébb udvarias lesz. Elolvassa a kéziratot, finoman megmosolyogja, majd közli: „Nem én, az építési osztály- vezető, követtem el a hibákat.” E szakkonzultáció után újra eltelik fél esztendő, s akkor elkezdik a felvételeket (általában ez az az •dőpont, amikor úgy döntenek, hogy mégsem készítik el a filmet, s feltéve, hogy az Illetékes jóváhagyó személyiségeknek nincs kifogásuk a forgatókönyv ellen) általában szokot lenni kifogásuk, a forgatás rövid idő alatt lezajlik. A rendezők és operatőrök ugyanis elfoglalt és nagyratörö emberek. A jó filmrendező dühöng, ha három egymás utáni éjszaka nincs dolga a műteremben, s így kénytelen otthon üldögélni. Úgy érzi ilyenkor, hogy a tehet- -«■Hneon hever. — Nem i-vel, anélkül, Nyírség Ruházati Ktsz, úgy írjuk. A Vasvári Pál utcai üzemben Csutkái László elnök kíséretével először a szabászatba nyitottunk be. Ott három asszonyt es egy férfit találtunk. Az asz- szonyok a nagy asztalodra kartonanyagokat teregettek, míg a férfi, Tóth János vágó-szabász a kétszázas rétegekbe rakott anyagot villany meghajtású géppel idomodra vágta. — Hány ruha anyagát szabja Ki naponta? — 800—1200 ruháét. — Volt már selejtje? — Az még nem. De megtakarítást mar értem el. A „szalagon" mellett A nagy munkateremben, ahol töoo, mint 140 varrógép zümmög, mar elevenebb a kép. Asszonyok, lányok négy hosszú sorban ülnek a „szalagok” mellett. Az egyik szalagon fekete selyemblúzok készülnék, a másikon nyári kartonruhák. A kiválasztás nem véletlen, tudatos. Előbb Nagy Sándornéval, a Hámán Kató szocialista brigád vezetőjével váltok szót. Csak pár percig, a szalag nem állhat meg. — Hány tagja van a szocialista brigádnak, megvannak elégedve a munkájukkal, hogyan keresnek? — A brigád 16 tagú, harmadik éve vagyunk együtt. Szeretjük a munkát és jól is keresünk vele. Az órabérünk változó, négy forinttól hét forint 50 fillér- ig. A kereset a szalag teljesítményétől függ. Nagy Sándornéval párhuzamosan fiatal lány, Jankovics Gizella, a Zrínyi Ilona ifjúsági. szocialista brigád vezetője dolgozik, 22 éves. A brigád amit vezet, 14 tagú. Helytállásban, munkában, mégcsak most. esnek át a tűzkeresztségen, hiszen alig egy éve, hogy együtt dolgoznak. Es bíznak: — Reméljük, hogy elnyerjük a szocialista címet. A teljesítményünk átlag 103— 104 százalék volt Több kellene a hazai piacra Palkó Sándomé szalagvezetővel már a kollektíva egészéről beszélgettünk. — Most, nem úgy mint tavaly ilyenkor, simán meglesz a 100 százalékos teljesítés. Javult a minőség is. Fele annyi a baj. mert azok az asszonyok. akik az elmúlt évben kerültek Ide, ma már szinte egyenrangúak a munkában a régi dolgozókkal. A forgatás után természetesen még nincs kész a film, hanem az úgynevezett utógyártás stádiumába kerül. Most jön még a zeneszerző, illetve várják, de nem jön, mert elfelejtette, s amikor végül megérkezik, nincs szabad műterem, ahol fel lehetne venni a zenét, stb. Közben a dramaturgok még alkalmat találnak, hogy beleszóljanak a rendező és a vágó munkájába is, de már, bármennyire fájlalják Is, nincs más hátra, elkészült a film. És ha az illetékes jóváhagyók semmi kivetnivalót nem találtak benne, nincs akadálya a bemutatónak. Mindössze két év és négy hónap és egy héttel azután, hogy szerzőnk a gépébe fűzte a tiszta papírt. Fordította: Zilahi Judit Az elnök később az aznapi postával érkezett rendeléseket mutatta. Jere vánból, Harkovból, Bakuból, Karagandából, Vitebszk- ből, Luganszkból küldték a megrendelő lapokat. — Tehát Közel- és Távol- Keletre, a messze Szibériába is eljutnak a nyíregyházi ruhák? — Nemcsak oda, a HUN GAROTEX közvetítésével szállítunk Ausztriába, Belgiumba, Nyugat-Németor- szágba, Franciaorszába és általában a skandináv államokba. Az idei export megrendelésünk 165 ezer ruha. 1964-ben még egyetlen ruhát sem készítettünk exportra. 1964-ben 4 ezret, az elmúlt évben már 87 ezret. Elmúlt évi termelésünk 55 százalékát exportáltuk, idén az exportarány 75 százülék — Mi jut akkor belföldre és mi a megyének? •—Sokkal több, mint tavaly, vagv azelőtt. A KELET-TEXTIL részére 500 leányka és bakfisnadrágot, 500 flanell női ruhát. 1000 matrózbluzt, 1160 bakfisru- hát készítünk. Gép és gép Beszélgettünk a gazdaságosságról is. Arról, hogy 1965-ben csupán 623 ezer forint volt az üzem nyeresége, az össztermolé=nek 4,8 százaléka. 1966-ban már 2 millió forint feletti nyereséggel zártak. A dolgozók az elmúlt évi jó munka alapján idén már közel egy havi nyereségrészesedést kapnak. Erre még nem volt példa. —. Pedig az elmúlt évet nehéz körülmények között kezdtük. Januárban 60 százalékos volt a tervteljesítés. A bajok orvoslása nem kis gondot okozott a pártszervezetnek, a szocialista brigádoknak, az alapíJarmár végén megyénk minden községi tanácsa ülésen értékeli a legutóbbi négy évben végzett munkál. Számot adnak választóiknak a többi között arról a nagy fejlődésről is, amely az egészségügyet jellemzi. A számokkal és tényekkel gazdagon illusztrált anyag, amely a közeljövőben füzetben is elkerül a községekbe, megmutatja, hogy az életkörülmények változásával hogyan lett mind egészségesebb a sza- bolcs-szatmári lakosság. Néhány kifejező adat: megyénk 1965-ben érte el először, hogy a csecsemőhalandóság alacsonyabb, mint az országos átlag. A természetes szaporodás arányszáma ebben az évben nyolc és fél százalékos volt — hat százalékkal haladta meg az országos átlagot. Négy év alatt nyolcvannal nőtt a megyében dolgozó orvosok száma, s a tízezer lakosra jutó orvosi arány már megközelíti az országos — az európai államok helyzetéhez képest is igen előkelő — szintet. A tanácsok erőfeszítései nyomán nagy arányokban fejlődött az egészségügyi hálózat. Általános kórházi ágyaink ez időben négyszázharminccal gyarapodtak. A legjelentősebb beruházások közé tartozik a fehérgyarmati 260 ágyas új kórház és rendelő, a korszerű és százhúsz ággyal bővült vásárosnaménvi kórház, a ktsvárdai hetven- ágyas új gyermekosztály, s a nyíregyházi megyei kór ház nagyarányú bővítése. Megyénk lakosságának kilencvennégy százaléka élvezi a társadalombiztosítás előnyeit. Ennek megfelelően úi rendelőintézetet avattak tó tagoknak, amikor leültünk megbeszélni, a „hogyan tovább "-ot. A dolgozók keresete alacsony volt. Ezért vezettük oe az új bérezési formát, a szalagterv teljesítésétől függő órabérelosztást, plusz prémiumot. A dolgozók vállalták ezt az új rendszert, és azt is, hogy a két műszak melegváltással veszi at a munkát. Így történhetett, hogy míg az első negyedévet 72 százalékos tervteljesítéssel zártuk, a Harmadik negyedév végére időarányosan már teljesítettük tervünket, sőt törlesztettük az adósságot is — Mi a biztosíték orra, hogy az elmúlt évi gondok idén már nem jelentkeznek? — Igaz, hogy nagyobb mennyiséget gyártunk exportra és 10 millió forinttal növekedett a termelési terv, de ennek teljesítésére már biztosíték, hogy akik tavaly állták munkába több, mint 100 asszony, már m-g- tanulták a szakmát. Aztán tovább gépesítünk, A kézi munkát szinte 100 százalékosan felváltja majd a gép. Az export növekedése után nagyobb mértékű deviza visszatérítést kapunk, s ebből mi korszerű, speciális gépeket vásárolunk. így egyre inkább megteremtődik annak a feltétele, hogy nagyipari szinten termeljünk. Az üzem, amely Nyíregyházán, a Vasvári Pál utcában van, aránylag rövid múltú. A mag, 1949-ben egy fehérnemű szövetkezet volt, amely 30 fővel alakult. Ez a mag gondokkal, bajokkal, de szépen fejlődött. Ma már 360 emben-k, többségiben asszonynak állandó kereseti lehetőség. Ss az út még mindig nyitva a további fejlődés előtt. .Seres Ernő Nagykállóban, Fehérgyarmaton, Csengerben. Minden járásban működik mar gyermekgyógyászati, szülésit, nőgyógyászati és íogszaKor- vosi rendelő. Néhány nőnapja működik már a nyíregyházi városi rendelőintézet is, amely lényegesen enyhítette az addigi zsúfoltságot, s színvonalasabb gyógyító munkát tesz lehetővé. Jelentősen fejlődött at anya és csecsemővedelem, A felszabadulás előtti helyzetet gyökeresen megváltoztatta a kétszázhetven új gyermekágy, amely kórhazainkban létesült, s a nyíregyházi kórházban újabb százötven ágyas gyermek- osztály építése folyik. A járásokban szülészeti-nőgyógyászati osztályok, illetve szülőotthonok vannak. Sikerült elérni, hogy a szülések majdnem kivétel nélkül intézetekben történnék. Terhes és csecsemő- gondozásunk minden községre. tanyára kiterjed. A „szabolcsi népbetegség’’, a tbc ma már nagymértékben Visszaszorult: a szűrések, a gyógyintézetek ea gondozók munkája nyomán négy év alatt háromezerrel csökkent a nyilvántartott beteg, s szinte eltűnt a tizennégy éven aluliak megbetegedése. Hat szociális otthonban hétszáz Idős embert gondoznak A győrteleki otthont most bővítik Nyíregyházán pedig új intézményt építenek. Ezeken kívül Tar- pán. Fehérgyarmaton. lb- rányban és Tisza vasváriban nyitották meg az öregek napközi otthonát, ahol kulturált köriilménvek közöli gondozzák és étkeztetik a magános, rászoruló időt lakosokat Lothar Kusche: Mennyi idő kell egy filmhez ? Jelentősen fejlődött megyénk egészségügye
