Kelet-Magyarország, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-04 / 286. szám

Jártam az ország keleti peremén, Beregben. Erre a világra Vásárosnaménynál és Gergelyiugornyánál nyit kaput a Tisza-híd. Vásárosna- mény a járás székhelye. A tollászkodó nagyközségben a legfrissebb hír, szenzáció: már vizet ad a 8 millió forintos költséggel felépült törpe vízmű. A község 760 házából közel százban erre a új lehetőségre már fürdőszobát építettek.

Spisák András, a járási tanács elnöke a járási székhellyel kapcsolatban még más érdekességgeket is közöl.

— Megvettük a gergelyi- ugornyai tsz-től a strandnak használt Tisza-parti részt. Háromszázezer forintot fizettünk érte. Jövőre utat, kutat építünk oda és kempingházakat. A kempingházakat a ládagyárunk munkásai készítik. Rendezett, szép idegenforgalmi helye lesz a járásnak. A strand már most is országszerte ismert, egy- egy nyáron több mint százezer ember fordul ott meg, néhány külföldi kocsi is megáll. Azon leszünk, hogy a Tisza-kanyar még vonzóbb legyen. Ha sikerül, egy hajót is vásárolunk, amelyen a strandolok, üdülők hajókirándulásokat tehetnek. Foglalkoztat bennünket olyan terv is, hogy tisztasági fürdőt építünk. Ehhez a Krasz- na partján már jövőre meleg vizet keresünk.

A strandnál, fürdőnél azonban talán még érdekesebb, hogy jövőre hozzákezdenek a harmadik ötéves terv nagy létesítményének kivitelezéséhez, a forgácslemez gyár építéséhez. Termelőszövetkezeti társulással egy üzem is épül jövőre Vásárosnamény- ban. Szilvát, almát aszalnak majd a tervek szerint napi egy vagonnak

Vásárosnamény az új üzemekkel, tervezett létesítményekkel, a nemrég épült gimnáziummal, kétszáz ágyas kórházával egyre inkább megyénk egyik legrendezet- tebb községe. De Namény fejlődéséhez vajon hogyan zárkóznak fel a járás többi községei, amelyeket vasút hiányában csupán kövesút köt össze a világgal.

— Egyetlen község sincs — mondja Spisák András —, ahol ne tettünk volna már valamit, vagy ne tennénk valamit a jövőben. Emlékszem, rá, amikor a járásba kerültem, Kerecsenyben volt dolgom és térdig süllyedtem a sárba. Kivétel nélkül minden községben ez volt a helyzet. Ma már nincs sár a falukban, csak az elmúlt négy évben 10 ezer méter járdát építettünk. Villany 45 előtt csak két községben, Namenyban és Tarpán volt. Ma már mindenütt van. Az elmúlt négy évben öt kultúr- házat építettünk, és már csak öt olyan községünk van, ahol nincs kultúrház. Olcsvaapá- tiban, Lónyán jövőre épü: kultúrház. Csaroda gyógyszertárat kap. Aszalóüzem nemcsak Naményban, de még másik két községben is

a kezemben a termelőszövetkezetek adatait tartalmazó papírok. A korábbi években már előre fáztam, ha valahová kiküldött a főnököm. Sok olyan dolgot láttam, ami elkeserített, ami bosszantott. Most mái szívesen megyek, mert többnyire csak jót látok A heteiek például úgy kerülték el a mérleghiányt hogy egy olyan vállalkozásba kezdtek, amit eleinte túl merésznek találtam. Közölték, hogy tízezer pulykát akarnak felnevelni, és én a hitellel kapcsolatban azt firtattam, hogyan, hol és kikkel akarják felnevelni. Meggyőztek. Egy 32 vago- nos magtárat alakítottak át. ami az év nagy részében kihasználatlanul állt.

Négy kéményt építettek, négy cserépkályhát raktak íz épületbe és ott helyezték el a pulykákat. A gondozó- •"t a tsz elnöke képezte

ugyan ki ne ismerné a tar- pai, vagy a naményi termelőszövetkezetek eredményeit. A tarpai termelő- szövetkezet a melléküzemágak fejlesztésében nemcsak a járásnak, az országnak is jó példát mutat.

Az eredmények melleti persze akad egy-két negatívum is, amelyek felemlí téséről sem feledkeznek meg a járás vezetői.

— A termelőszövetkezet: gazdálkodásnál ott is előbbre kell lépnünk, hogy egyetértés legyen a vezetők között, a vezetők és tagok között. Már sokkal előbbre lennénk, ha nem lennének olyan esetek, hogy tsz-ve- zetők „marják” egymást, vagy nem lennének törvénysértések. A termelőszövetkezeti demokrácia még sokszor nem érvényesül Az viszont jó dolog,

szavai, aki azt mondta:

— Nagyon rossz időjárásunk volt az idén és régen, ha ilyen idő volt, akkor éheztünk, rongyosak voltunk.

A víz ebben az évben 13 millió forintot vitt el a közös gazdaságoktól. Ezen ,'alamelyest enyhített, hogy az állattenyésztés a tervezetten felül 3 milliót hozott. Bereg sötétsége eltűnt. Szegénysége emlék. Gazdagodnak a községek, gazdagodnak az emberek és egyre nagyobb lesz a gyarapodás, annak függvényében, ahogy kihasználják és hasznosítják a lehetőségeket.

Seres Ernő

1966. december 4A Tiszaszalk cpjavító Állomás dolgozói 10 millió forintos termelési tervüket december 20-ig teljesít' Junkakörülményeiket javította az új szerelőcsarnok, melyet nemrégen

avattak.

Hammel József felvételei

san mért és mérlegelt termelési, beruházási és egyéb adatai halmozódnak. Szűcs József észlelhető örömmel beszélt mappájának tartalmáról.

— A hozzám tartozó termelőszövetkezetekből idén egy sem lesz mérleghiányos.

Nagy sző. Ugyanis a beregi termelőszövetkezetek növénytermesztését erősen megtizedelte az idei esős időjárás. Az itteni földeknek kevés eső is elég, hogy a belvíz kárt okozzon, hogy ne lehessen művelést végezni. De hát hogyan is érte el Szűcs József hat termelőszövetkezete. hogy nem lesz mérleghiányos.

— A hat tsz közül itt van például a gelénesi. Ez a tsz sok éven át nem tudott az ötről a hatra jutni. Közrejátszott ebben az is, hogy' volt idő, amikor a tagok és a vezetők között nem volt meg az egyetértés. Az alapvető problémát mégis abban láttam, hogy a tagok idegenkedtek a tsz- től. Szilágyi Gyulával, aki most elnök, korábban állattenyésztési brigádvezető volt, sokat beszélgettem erről. A tagok véleménye ma már más a tsz-ről. A gazdasági eredmény őkel is meggyőzi, ebben az eredményben viszont nagy szerepe van Pável Jánosnak, aki három éve került fő- agronómusnak a tsz-be. A gelénesi termelőszövetkezetnek 800 ezer forintos kárt okozott a belvíz. Ilyen kár elég lett volna ahhoz, hogy mérleghiányosak legyenek. De terven felül 110 ezer forint értékű lóherét termeltek és csaknem 700 ezer forint költségmegtakarítást értek el különböző helyeken.

Szűcs József kifogyhatatlan a példákból. Amikor a heteiek esetét említi, szavait egy kis önvallomással is megtoldja.

— Tizenkét éve dolgozom a banknál. 1961 óta vannak

350 millió forintos költséggel épült fel Vásárosnamény» ban a beregi emberek egészségét szolgáló új kórház. Dr. Pásztor János igazgató főorvos és Magyar Jolán asszisztens a laboratóriumban.

ki. A vállalkozás olyan jól sikerült, hogy az átalakítási költség, az egész ráfordítás minimális ahhoz, hogy 600 ezer forintos árbevételt értek el. Jövőre már

15—20 ezer pulyka felnevelését tervezik.

Naményi utam során hallottam egy olyan kijelentést, hogy: csak lenne már egyszer jó időjárás, akkor megmutatnák, mit tudnak a beregi emberek. Szűcs József példái azonban azt mondatják: a beregi emberek ma már rossz időben is meg tudjak mutatni, mit tudnak. Mert

hogy csökkent a törvény- sértések száma, a törvény- sértések jellege is megváltozott, azonban gondatlanság még bőven adódik.

Bereg híres volt atoaradottságáról. Ha Szabolcs

megyét sötétnek nevezték, akkor az országnak e távoleső részére a koromsötét jelző illett. Esze Tamás kuruc ivadékainak évtizedeken át a mérhetetlen szegénység, a kulturálatlanság volt az osztályrészük. A szegénységet jól érzékelteti annak a fülpös- daróci öregembernek a

esak 37 ezer. Munkaképes férfit és nőt 23 268-at tartunk nyilván és ebből ténylegesen kereső csak 15 836. Ezen a gondunkon a tervezett új üzemek, a ládagyár bővítése, a Tiszaszalkai Gépjavító Állomás fejlődése csak enyhít. Tipikusan mezőgazdasági jellegű a mi területünk, s az emberek foglalkoztatását ténylegesen a mezőgazdasági üzemek fejlesztésével érhetjük el.

A járásban a mezőgazda- sági üzemek az elmúlt négy évben nagymértékben fejlődtek. A termelőszövetkezetek közös vagyona ma már több mint 400 millió forint. A közös gazdaságok össztermelése az elmúlt évben 18 százalékkal volt magasabb, mint négy évvel ezelőtt. 233 vagonnal termeltek több kenyérgabonát, vágósertésből

épül. Ezenkívül sok mindent szeretnénk még, de hát kevés a községfejlesztési alap. Azt szeretnénk elérni, hogy a járásban minden ember legalább egy nap társadalmi munkát végezzen és akkor még több mindenre futja erőnkből.

A tiszaháti emberek sorsát, életkörülményeit azonban csupán az új létesítményekkel nem lehet mérni. Igen érdekes, amit ezzel kapcsolatban Czakó János, a járási pártbizottság munkatársa mondott:

— Üj üzemek létesítésére, munkaalkalmak teremtésére nagy szükség van a járásban. Egyik égető problémánk, hogy 1960-ban a járásnak 45 ezer lakosa volt, jelenleg már

hétezerrel, vágómarhából 110 darabbal, vágóbaromfiból 1200 mázsával, tejből 12 ezer hektoliterrel értékesítettek többet, mint 1961-ben. Ezt az eredményt csak akkor lehet igazán érteni és értékelni, ha tudjuk, hogy a beregi síkság vályogtalaján egy-egy hold művelésére 8 normál- holdnyi erőt és energiát kell fordítani. De hát hogyan látják a járás vezetői a mezőgazdasági üzemek fejlesztésének további útját.

— Igen jó lehetőségeink vannak az állattenyésztés fejlesztésére. A járás legelőterülete 1961-hez viszonyítva közel 10 ezer holdról 11 400 holdra növekedett.

Üj kultúrházat avattak a közelmúltban Barabáson. Klubszoba, lemezjátszó, tv szolgálja a fiatalok szórakozási igényeit. °

Mégis a szarvasmarha-állomány több, mint 500 darabbal csökkent. Rétjeink és legelőink hozamának növelésére jó lehetőségünk a csőkutas öntözés, amelyből 64 darab van. Ezt kell tehát jobban kihasználnunk, megvan rá az adottságunk, hogy húszezer szarvas- marhát neveljünk, és azt a célt is könnyen elérhetjük, hogy az egy tehénre jutó tejtermelés megközelítse a háromezer litert.

A járás vezetői által elmondottakat igazolta találkozásom Szűcs Józseffel.

Szűcs József hitelügyi előadó, másszóval banktisztviselő. Van egy mappája, amelyben hat község, hat termelőszövetkezet gondoA naményi ládagyárban 1967 első felében több, mint egymillió ládát gyártanak. A ládagyárat tovább fej lesztik.

BEREG MA-ES HOLNAP