Kelet-Magyarország, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-15 / 295. szám
MINDENNAPJAINK DEMOKRÁCIÁM fi.) Miért szocialista? A gimnázium negyedik osztályos tanulói arról vitáztak, mi az „igazi" demokrácia? „Mindenki azt csinál, amit akar; nem parancsolnak az embernek, ha nem alázzák meg, hanem mindenki egyforma, jól élhet, ha becsületesen dolgozik, a nép van uralmon, ha nincs magán- tulajdon”, a gyerekek véleményét — tévedéseit is! — hosszan sorolhatnék. Akadt olyan, aki az obiigát példázva hozakodott elő, az angol „demokrácia” Hyde parkjával. ahol „bál-miről lehet szónokolni.” Nagy nevetésbe fulladt azután a dolog, mert valaki közbeszólt: te miről beszélnél? És csak vállvonogatás volt a válasz. Mások — és szép számmal voltak ilyenek is — azt fejtegették, hogy a demokrácia az egyén teljes szabadsága, függetlensége. Kissé csa1ódottan hallgatták e csoport tagjai osztályfőnökük összefoglalóját, amelyben a demokrácia feltételei, s az általa nyújtott jogok mellett tekintélyes hely jutott a kötelezettségeknek is. A serdülő fiatalok tájékozatlansága, s ugyanakkor ösztönös ráérzése tükre szüleik véleményének: igaz, a politikatörténet egyik legvitatottabb fogalmáról van szó. Mítoszok, félreértések szándékos félremagyarázások, történelmi ferdítések — mi minden kavarog egyetlen szó körül! Marx már 1848-ban világosan meghatározza, hogy nem létezik „tiszta” demokrácia: ameddig osztályok léteznek, addig a demokrácia is osztálytartalmú. Lenin ezt továbbfejlesztve, már a proletárdemokrácia létrejöttének, s gyakorlásának feltételeit határozza meg. Bárki nézeteivel vitatkozzék is — Akszelrodéval, Martinovéval, Kautskyéval — újra és újra hangsúlyozza, hogy a proletárdiktatúra egyben a történelem legteljesebb demokráciája is, mert a többség gyakorolja és élvezi. A szocialista demokrácia magasabbrendűségét, tartalmának lényegét valóban ez határozza meg: a munkásosztály, a megszerzett hatalommal a legszélesebb néptömegek jogait biztosítja. Olyan választási rendszert teremt, amelyben a nép maga határozza meg a hatalom gyakorlásának formáit, s az azokban helyet foglalók személyét. A legteljesebben érvényesül az alulról jövő ellenőrzés, S bárki, bármilyen tisztségből visszahívható. A dolgozók a maguk soraiból választják képviselőiket, s ezért a sajátjuknak érzik államhatalmi és államigazgatási intézményeinket; az egész nép mindinkább részt vesz a kormányzásban, a történelemben először teremti meg a nemzetet átfogó akarategységet, ami feltétele a szocializmus teljes felépítésének. A párt, mint a munkás- osztály élcsapata, mindenkor következetes harcot folytatott a szocialista demokrácia kibontakoztatásáért. A Lenin által „a legnagyobb szabású történelmi találmánynak” nevezett proletárállam hazánkban formáiban és tartalmában egyaránt a legdemokratikusabb államrendet építette ki, megszüntette a kizsákmányolást, minden állampolgárnak egyenlő jogokat biztosított. Nagyszerű múlt ez, s legjobb biztosítéka, hogy az eddigieknél is gyorsabban, hatékonyabban érvényesítjük a társadalmi és a gazdasági életben egyaránt a szocialista demokráciát; a választási rendszer továbbfejlesztésével, az új gazdasági mechanizmus megvalósításával, a helyi szervek önállóságának fokozásával. És azzal, hogy mindezek következményeként a legszélesebb néptömegek ne csak sajátjuknak érezzék, hanem cselekvőén közreműködve formálják, alakítsák is a „legnagyobb szabású történelmi találmány", a proletárdiktatúra mindennapjaink demokráciáját. (M) Hogyan lett Cliassan Vladimírból Hafnal Vladimir Puskint és Lermontovot tanult Odesszában. Itt érettségizett a kereskedelmiben. Egy évig járt a Keleti Akadémiára. Aztán vége- szakadt mindennek. A háború őt is a frontra szólította. Alig volt tizennyolc esztendős. Vladimírból, a hadifogolyból Vladimír bácsi lett. így ismeri mindenki Nyírbátorban. Barakk-kórházból a Bániba Hatvankilenc esztendős. Haja tiszta fehér. Kora, az idő vasfoga nem viselte meg. Pedig sokszor kellett rettegnie. Harminc évig élt úgy, mint Chassan Vladimir. Hazátlanul. Végül 1946-ban megkapta a magyar állampolgárságot. Azóta Hajnal Vladimir. Nyugdíjas. Éppen az irodába indult, amikor meglátogattam. — Szokatlan a pihenés, hiszen mióta hadifogságba kerültem azóta dolgozom. Megszakítás nélkül. Gondolataim most is a szövetkezethez kapcsolódnak. Nem tudok szabadulni én már ettől! Asztal mellé telepedtünk és egy küzdelmes, nem mindennapi életsors szálait bontogatta. — Engem is a háború sodort el hazámból 1917-ben. Sebesülten kerültem fogságba. Nyíregyházán, az akkori barakk-kórházban kezeltek. Egy orosz hadifogoly orvos, Zsorniczki gyó- gyítgatott. Szerencsémre ő is odesszai volt, az apját ismertem, gyógyszerész volt. Amikor felépültem, a raktárba kerültem könyvelni, így kezdtem az életet itt, s a hazámban tanultakat alkalmazni a gyakorlatban. Kerestek hadifoglyokat munkára. Jelentkezett. így került a híres Bóni-telepre tisztviselőnek. Bizonyítványt mutat róla. Szolgálja a Tanácsköztársaságot. A telepre küldött termelési biztossal, Halásszal Nagy- kálló mellett harcol civil ruhában. — Erről nem szólhattam, csak Halász elvtárs tudta. A bukás után rettegtem, hogy kitudódik, de úgy látszik szerencsés csillagzat alatt születtem — mondja derűsen. „Jószívű Vladimír“ Sokszor félt, de nem mutathatta. Próbálták besúgni is a németeknek. — Akkor nagyon féltem, marxista könyvek voltak a lakásomon, s volt egy kis csoport, értelmiségiek, akiknek vittem a hírt, hiszen rendszeresen hallgattam Moszkvát. Volt egy kis bádogkályha a lakásomon. Mikor megtudtam, hogy jelentettek a németeknek, el akartam égetni a könyveket, de a vastag könyvek sehogy sem akartak tüzet fogni. Ládába raktam őket elástam a kertben. Együtt bontotta fel a felszabadító szovjet katonákkal. Felszabadulás előtt dolgozott bankban is. Két hónap alatt megtanulta a váltójogot és a zálogjogot. Említi, hány és hány szegény paraszt ember kereste fel, hogy a váltóját hosz- szabbítsa meg. Dugdosta, néhány helyett kifizette a kamatot. Jószívű Vladi- mirnek hívták, aki ha teheti, segít a bajbajutottakon. Csak szólni nem mert sehol. Honvágy gyötörte, de nem fordulhatott segítségért senkihez. Meg kellett húzódnia. — Engem, orosz embert is a hazám fiai szabadítottak fel — jegyzi meg. És amikor a földművesszövetkezeti mozgalmat szervezték, a párt ide küldte. 1948 óta főkönyvelője a nyírbátori fmsz-nek. van. Nála nem napra, hanem „órára” kész könyvelést talált mindig a revízió. — Pedig én nem az előírásos könyvelést alkalmaztam — mondja. — Itt járt Mikus elvtárs, a neves számviteli ember, aki könyvet is írt. Mondta, hogy át kell térni a rendeletben előírt könyvelésre. Én azt mondtam, hogy vállalom a felelősséget ezért. És később az én szisztémámat alkalmazták... Igaz, hogy nem előírásos könyvelés, de megbízható. Egyesítettem benne több évtizedes tapasztalatomat. És ma is e szerint könyvelnek. ö tanította Szűcs Károlynét, a mostani főkönyvelőhelyettest és másokat. — Asztalhoz már nem ülök, ha bemegyek. Megnézem, mit hogyan csinálnak, csak záráskor segítek. Szabad idejében olvas, tv-t néz, s elégedetten mondja, nem üresek a napjai. Élete összefonódott a mozgalommal. És hazája után, hazára lelt. Becsülik, szeretik és nagy-nagy tisztelet övezi Hajnal Vladimírt Farkas Kálmán Az Egészégügyi Minisztérium válasza a Kelct-Masvarországnak Öt év alatt százmillió forint egészségiig^ trillázásokra Lassan javul a szakrendelés Lapunk több cikkben foglalkozott olvasóink panasza nyomán megyénk hiányos orvosi, egészségügyi ellátottságával. Az Egészségügyi Minisztériumtól az alábbi választ kaptuk: Szabolcs-Szatmár megye egészségügyi ellátottságainak hiányosságai előttünk ismeretesek, éppen ezért arra törekedtünk és törekszünk, hogy a helyzeten az átlagosnál nagyobb fejlesztések révén rendszeresen javítsunk. A hiányosságok alapvető oka abban rejlik, hogy a megye korábbi teljes mező- gazdasági jellege miatt nagyon kevés volt a társadalombiztosításba bevontak száma, s így a társadalom- biztosítási szerveknek nem volt indítékuk az egészség- ügyi intézmények létesítésére, illetőleg fejlesztésére, így például a mintegy 6 százalékos lakosságszám mellett 1950-ben csak 1539, azaz 3 százalék volt a megye területén a gyógyintézeti ágyak, napi 94,5, azaz 1,3 százalék volt a szakren*:!e- lési orvosi órák száma. Ez utóbbi szolgáltatást akkor, természetesen csak a csekély számú biztosított vehette igénybe. 1965. év végére már 2860 gyógyintézeti ágy működött a megye területén, a fejlődés 85,8 százalék volt, ami az összes ágyból a részesedést 3,7 százalékra emelte; a szakrendelési orvosi órák száma 595-re nőtt, — tehát meghatszorozódott, — s így az országos részesedés is 2,3 százalék lett, miközben a lakosság számaránya 5,4 százalékra módosult, de majdnem teljes egészében biztosítottá vált Az elért fejlődés ellenére — amelynek folyamán a megye területén 1955-ben Nyírbélteken és Kecsordon, 1958-ban Mándokon, Vásá- rosnaményban és Gacsályon, 1963- ban Fehérgyarmaton, 1964- ben Nyíregyházán (tbc) létesült új fekvőbetegeket ellátó gyógyintézet és jelentősen bővült a megyei kórház, a kisvárdai, a nagy- kállói, a vásárosnaményi kórház, — a 10 000 lakosra jutó általános ágyszám tekintetében. — Pest megyét nem számítva, — 1965. év végén az utolsó helyen állt a megyék között. Hasonló a helyzet a szakrendelési orvosi órákkal való ellátottság tekintetében is, bár a fogászati szakrendeléseken az egy kezelési esetre jutó idő — 15,6 perc — a vidéki (15,4) és a budapesti (13,9) felett van. Különösen rossz a helyzet a szemészeti és a laboratóriumi vonalon, amelyek óraszáma 1955 óta nem emelkedett. A fekvő betegellátás tovább javul a III. ötéves terv során is. Bővült a megyei kórház, a nagykállói kórház; megkezdődik a kisvárdai kórház bővítésének II. üteme, a mátészalkai kórházat i «konstruálják. E munkálatokra 1970 év végéig kereken 80 millió forint beruházási hitel szerepel a tervekben. Nyírbátorban új rendelőintézet épül a tervidőszak végén, bővült a nyíregyházi és vásárosnaményi rendelő- intézet. Ezenfelül az elhelyezési és az orvosok letelepítési lehetőségeitől függően, évről évre órafejlesztést fo gunk a megye rendelkezésére bocsátani. Egyes szakokban azonban orvoshiány van, jelenleg pl. a szemészeten, így — a válogatási lehetőségeiket figyelembe véve — olyan helyen vállalnak állást, ahol a megfelelő körülmények részükre vonzást jelentenek. Az ilyen körülményeket a tanácsszerveknek kell megteremteniük, elsősorban természetesen lakásról és munkahelyről kell gondoskodniok. A megyének, az állami lakás- építési kontingensen felül, KÖFA és több mint 20 millió forint egészségügyi beruházási keret áll rendelkezésre a III. ötéves tervben a kisebb egészségügyi beruházásokra. Sajnos a megyében sok a betöltetlen orvosi állás, pl. a múlt év végén 14 üres körzeti orvosi állás volt, így ezek betöltése s ezenfelül az újonnan szervezendő állásokra további orvosok letelepítése csak lassú folyamat eredménye lehet, ezért — bár már egy sze- mészorvos beállítása is javulást eredményezhetne — a szak rendelési orvosi ellátás területén gyors javulásra nem lehet számítani. Dr. Aczél György főosztályvezető „Órára kész" könyvelés Kevés olyan főkönyvelő dolgozik a mozgalomban, aki 18 esztendeig megszakítás nélkül szolgált volna. Es ő ezek között említhető. Az első olyan számviteli szakember volt, akit kitüntettek. Minden fillérjére vigyázott a szövetkezetnek. Szeme láttára keze alatt nőtt, terebélyesedett a bátori fmsz. Alapítója volt. Azóta 360 dolgozója és 140 üzemegysége Guruló crMGc&ke 4 Beloiannisz téren megálltak. — Fél óra alatt gyalog is odaérnénk. Az asszony mutatta a lábát; szorító körömcipöjé- ből máris kidagadt a bokája. — Megint két forint. Vártak. Az úton piros autó futott. — Majd ha nekünk is meglesz. — Wartburg de Luxé — tette hozzá a férj. — Még 15 ezer forint hiányzik, az pontosan nyolc hónap. Begördült a sóstói vekker. A férj utat könyökölt a tömegben és elfoglalt két helyet. Lihegett. Az asszony a fogát szívta, valaki a lábára taposott A padok között is álltak az utasok. A kalauznő Utat tört és kérte a jegyeket — Fogódzkodjunk. — Mibe, szabad érdeklődnöm? — mordult fel egy férfi. — Ebbe a kocsiba száz év alatt se tudtak fogantyút szerelni. A férj pénzt halászott elő, jobb tenyerén tartotta. Lódult a kocsi, valaki meglökte a kezét. Markát Idejében összeszorította, csak egyetlen pénzdarab gurul a pad alá. — Az annya! — bosszankodott a férj. Megváltotta a jegyeket, aztán lehajolt, keresgette a pénzt. — Hagyd a csudába! — mondta az asszony. — Áh, megvan! Látod, ott? — mutatott egy kerek fényesre a pad alatt. Odalépett, benyúlt érte. Ekkor kanyarodott a szerelvény, valaki ismét meglökte és a férj az olajos padlóra támasztotta bal térdét. — A ruhád! Piszkos lesz a ruhád! — Már meg is van! — mosolygott bíztatóan a férj. De tévedett. Amit látott, az egy kopott csavar volt, s azt nem tudta kihúzni a padlóból. — Gyere, ülj vissza a helyedre! A férj szinte nem is hallotta a hívást. Izzadt. Ha lehajolt, mindig nagyon fejébe tódult a vér. Kivörösödött. Lihegett a szokatlan mozgástól, szédült is. Mégis kereste a pénzt. Tenyerével vaksin végigtapogatta az olajos padlót, de nem találta. Közben kezébe akadt egy csinos diáklány bokája is. A lány megriadt, de aztán elnézően mosolygott A férj megszállottan kutatott tovább. A szerelvény fékezett, az állók előre billentek. Egy idős férfi megbotlott a férj lábában. Csodálkozva kérdezte: — Mit keres maga ott a pad alatt? Az utasok nevettek. A férj most fejét is bedugta az ülőke alá. A kocsi rán- dult egy nagyot, az idős férfi átesett a férj lábán, de olyan sokan voltak, hogy nem tudott a padlóra zuhanni. Kavarodás támadt, egy nő a harisnyáját sikította, az emberek kapkodtak a levegőben, tántorogtak, a szerelvény ránga- tódzott.. A férj boldog mosollyal emelkedett ki az utasok alól. — Megvan! Olajos tenyerén ezüstösen kacagott az ötfilléres. Kun István Ab NDK-ból érkéz ett a mátészalkai tejüzemben Mussfeld Ludvig mér nők (balról). Az ottani élelmiszeripari gépgyár egyik kés zítményét, egy túrócentrifugát hozott magával. A kísérleti g ép óránként 4—5 ezer liter aludttejet dolgoz fel. A nyert krémtúró további feldolgozásra kerül. A német mérnök mellett a gép szálkái kezelője Zsoldos Miklós áll. Hammel József felv.
