Kelet-Magyarország, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-13 / 293. szám
Nyereség és nyereségrészesedés az űf gazdasági mechanizmusban A gazdasági mechanizmus reformjának egyik fontos célkitűzése, hogy a szocialista vállalatok ne csak önállóan számoljanak el, hanem önállóan is gazdálkodjanak. Az önálló gazdálkodás idején a nyereség és nyereségrészesedés szerepe sokkal nagyobb lesz mind a dolgozók személyi anyagi érdekeltségének megvalósításában, mind a vállalat fejlődésében. El kell tehát érnünk azt, hogy a vállalat fejlődési lehetősége függjön a nyereség alakulásától, s a nyereség jelentős befolyást gyakoroljon a vállalat dolgozóinak személyi jövedelmére is. Az MSZMP IX. kongresz- szusának határozatai is kifejezésre juttatják, hogy a vállalatok dolgozói egyéni és kollektív erőfeszítéssel emeljék a vállalati jövedelmezőséget, s ehhez az eddigieknél jobban kapcsolódjék saját személyi jövedelmük. A nyereség, mint a társadalom tiszta jövedelmének egyik jelentős része, az állami költségvetés bevételei között is nagy szerepet játszik és elősegíti a társadalom közös szükségleteinek mind teljesebb kielégítését. A nyereség növelése tehát a vállalati dolgozók egyéni érdekének és a társadalom érdekeinek szolgálatát jelenti. De csakis a társadalmi érdekek szolgálata lehet az útja a nyereség növelésének. Nem futhat tehát egy vállalat sem öncélúan, vagy spekulatív módon — a társadalmi érdekek mellőzésével — a nyereség után. Az állam tulajdonosi jogánál fogva utasítással, vagy más adminisztratív beavatkozással (végső soron bűnvádi eljárással) elérheti, hogy a vállalatok vezetői a szocialista gazdálkodási elvek betartására ösztönözze. A szocialista termelés társadalmi célja természetesen nem a nyereség, hanem a társadalmi szükségletek minél jobb kielégítése. A helyes út és helyes cél az, ha a vállalatok a fogyasztók mennyiségi és minőségi igényeinek kielégítése mellett, tehát a társadalmi érdekek szolgálatával törekszenek nyereségük maximalizálására. Ugyanis minél nagyobb nyereséget tud elérni a vállalat, annál nagyobb összegű nyereség marad vissza nála. A vállalat által elért nyereség nagyobb része a gazdasági mechanizmus reformjának életbe lépése, azaz 1968. január 1. után is befizetésre kerül az állami költségvetésbe. A nyereség kisebb része, de az eddigieknél nagyobb hányada visszamarad a vállalatnál vállalatfejlesztésre, tartalékalap képzésére, a dolgozók személyi jövedelmének kiegészítésére és szociális, kulturális célokra. Központilag fogják szabályozni — előre hosszabb időre —, hogy a vállalat elért nyeresége mekkora hányadát köteles a költségvetés javára befizetni és mennyit tarthat belőle vissza. A vállalatnál visszamaradó részből alapokat kell képezni. Központilag határozzák meg, hogy a visszamaradó nyereség mekkora hányada kerül a vállalatfejlesztési alapba. A fejlesztési és amortizációs alapból kicse- rélhetők az elavult állóeszközök, bővíthetők az álló- és forgóalapok. Ebből az alapból a vállalat olyan fejlesztést hajt végre, amilyet a legcélszerűbbnek tart. Lehet ez olyan fejlesztés is, amely a jövőben a nyereség további növekedését segíti elő. A nyereség második része tartalékalapba kerül. Ennek az alapnak igen nagy lesz a szerepe. Mivel az áru és pénzviszonyok, a piac szerepe megnövekszik, önállóan ad és vesz, egy- egy üzleten veszteség is érheti a vállalatot. A jövőben nagyobb lesz a kockázat. A kockázat következtében jelentkező veszteség fedezésére szolgál majd a tartalékalap. A vállalatnál visszamaradó nyereség harmadik része bekerül a részesedési alapba. Ez a visszamaradó nyereség fogyasztásra fordítható része. A vállalat dolgozóira a nyereségnek ez a része lesz a legnagyobb ösztönző hatással. A részesedési alapból a vezetők és dolgozók pénzben jutnak a nyereség nagyobb részéhez béremelés, nyereségrészesedés, prémium, évközi jutalmazások formájában, tehát személyes bevételüket növeli. A részesedési alap további részéből biztosítja a vállalat dolgozói szociális, kulturális és sportigényének kielégítését. Azt, hogy a részesedési alapból menynyit költenek ilyen célokra, a vállalatok határozzák meg. A vállalat dolgozóit — ha látják, hogy jó munkájuk, a takarékos gazdálkodás nyomán növekszik személyes jövedelmük —, további jó munkára és takarékos gazdálkodásra fogja ez ösztönözni. A részesedési alap pénzben kifizetendő részénél fontos, hogy azonos irányba ösztönözze vezetőket és dolgozókat. Nem véletlen tehát, hogy a szocialista állami vállalatok tevékenységének fő iránytűje és mércéje a nyereség alakulása lesz. Sipos Sándor, a Nyíregyházi Marxizmus— Leninizmus Esti Egyetem tanára TANYAV1LAG líí is élnek emberek Virányos határát valamikor egy aranykulcsos föld- birtokos uralta. Cselédje volt itt mindenki. Nála szolgált évtizedekig az öreg kommunista, Szendeczki András is kerékgyártóként. Most hatvanöt esztendős. Negyven óta nem mozdult a tanyáról. Elsők között szervezte a pártot és ott volt a földmérésnél is. Szemtanúja és cselekvő részese a változásoknak. — Régen csak cselédlakások voltak e helyen. Rossz, embertelen körülmények. Vékával mérték a megélhetést. Lopni kényszerültünk, hogy éhen ne pusztuljon a családunk — emlékezik. Több mint két évtized telt el azóta. Lerombolták a cselédsors maradványait is. Ott fekszik a faluvá terebélyesedett település a Tokaj felé kígyózó vasút és kövesét jobbján. Apró, de már cseréptetős, világos ablakú házait ködbe bújt akácosok rejtik a szem elől a vonat ablakából. Esténként a házak ablakszemei villanyfényt szórnak. Három utcája van: a Petőfi, Rákóczi és a Deák Ferenc. Egy most van születőben, s ezért ideiglenes a neve: Uj utca... Régi iskoláját is az út mellé építették. Egy kilométer a tanyától. Több mint száz gyerek tanulja itt a tudományokat. Lélekszáma hatszáz. Tanácsa nincs. Tiszanagyfaluba mennek az emberek ügyesbajos dolgaikat intézni. Családtagokkal együtt százhú- szan dolgoznak a tisza- nagyfalui Uj Élet Tsz-ben. — Zöme nő, meg ilyen magamfajta öregember — mondja Szendeczki András. A fiatalok Tokajba és az iparvidékekre járnak. Sok a vasúti munkás is. Hiába, sokat számít a fix fizetés... Pedig szépen fejlődik a közös is. Természetbenivel 38 forint lesz az idén egy munkaegység értéke. Új utca születőben Pestről várunk színészeket Gondokkal, egyedül? Ha lassan is, de fejlődik Virányos. Változnak az itt élő emberek igényei is. Az újságelőfizetők száma 137. Nyolcvankét helyen szól már rádió, s kilenc helyen nézik a tv-t. Ifjú Joó ' Mihály, a vasúti megálló térközőr helyettese azzal dicsekedett, hogy Pestről várnak színészeket Virányosra. Kultúrházuk szépségre vetekszik a rakamazival. — Ott lesz a dalesten az egész család — mondta. — Ha akkorra kész lesz a kultúrház — újságolta Cser- nussi Endre, aki feleségestül Pestről került ide. O az iskola és a kultúrház igazgatója. Bosszankodik, mert a Tokaji Vegyes Ktsz tavasz óta építi, s még nem adták át. — Van a Nyírteleki Gépjavító Állomásnak egy brigádja, mely a MO- KÉP megbízásából filmeket vetítene, de tavasz óta ők sem voltak — mondja. — Tanya vagyunk, keveset törődnek velünk — kesereg Szendeczki bácsi. ö a virónyosi népfrontbizottság elnöke is. Fájlalják, hogy nem önállóak, de ha már nem is lehetnek azok, legalább több szívvel foglalkoznának ügyükkel. — Pártszervezetileg is a benti tsz-hez tartozunk — magyarázza. — Tizenhárom kommunista él és dolgozik itt. Ha bent . gyűlés van, kocsit küldenek értünk. Vagy gyalogolunk... De minek? Hiszen úgysem foglalkoznak a tanya problémáival. Hiába kértünk járdát. Azt válaszolták, nincs tehetségük hozzá. Pedig a virányosiak is fizetik a községfejlesztési járulékot Családonként százhúsz forintot. 170 család van több mint húszezer forint.’ ösz- szel a sárban, télen a hóban süllyed el az ember. A két tanítónő, Kónya Erzsébet és Ács Erzsébet: — Hófúvásban járnak ide ki a gyerekek a tanyából. Sokszor egybeolvad az út az árkokkal. Es az alsósok este kerülnek csaló haza. — Kértük azt is, hogy a település központjában épüljön egy iskola — szól közbe Szendeczki András. — Nincs rá pénz. A két tanítónő Nyíregyházáról jár ki mindennap. Száraz koszton vannak. Ilyenkor már családokat sem tudnak látogatni, akkora a sár. — Ha csuk a nehézségeket néznénk, nem vállalnánk — mondja egyikük. — De itt is élnek emberek és rászorulnak a segítségre. Fejlődik a település. Csak egy kicsit több segítséget várnak. Ezek az emberek joggal várják el, hogy egyszer már itt a tanyán tartson taggyűlést a tsz párt- szervezet vezetősége, ahol csak az ők gondjait beszélnék meg. — Mert a falubeliek többen vannak, s hiába kérünk mi a tanyának bármit, leszavaznak — mondja Szendeczki András. Pedig a virányosi kommunisták hatszáz tanyai ember érdekében szóinak. Farkas Kálmán Erőteljes ütemben halad a Nyíregyházi Gumigyár nagy építkezése. Idén összesen 60 millió forint kerül beépítésre. Az építkezést télen is — megfelelő körülmények b'ztosí- tásával - folytatják. Foto: Hammel József Téten is folytatják a munkát a nyíregyházi filmszínház építésénél Mór megkezdték a talplemezek és pillérek betonozását Ha egy kissé későn is, de megkezdték a tizenhárom- millió forintos költséggel épülő új nyíregyházi filmszínház építését a Lenin téren. A munkaterület átadásának elhúzódása miatt az építkezést csak november elején kezdhette meg az EM. Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat. Az alapozási munka gyors elvégzése tehát kétszeresen is sürgeti az épíŐsz Ferenc: Rómeó és Júlia j/ utalásaim kiderítették: Shakespeare Rómeó és Júlia című drámájában igaz eseményeket írt meg, de a történet végénél már nem ragaszkodott a valósághoz. Ha nem érezném tiszteletlenségnek a neves szerzővel szemben, azt is állítanám, hogy a könnyebb ellenállás útját választva, kitért az igazság elől. Capuleték valóban ellenezték, hogy Júlia lányuk Montague Rómeóval házasságra lépjen. Az is igaz, hogy ebből kellemetlenség származott, de minden ellenállás ellenére a fiatalok titokban frigyre léptek. Az is tény: a szerelmesek ön- gyilkosságot kíséreltek meg, de az már nem felel meg a valóságnak, hogy meghaltak. Lőrinc barát ugyanis kellő időben orvosért szaladt. és a gyors beavatkozás a fiatalok életét megmentette. Először mindketten nagyon kikaptak. A Capulet, Montague papák felháborodottan méltatlankodtak, mert ez a két kölyök ilyen szégyent hozott'tisztes fejükre. Aztán, hogy a kisvárosi pletykák további gyű- rüzését elkerüljék, megállapodtak : elismerik gyermekeik titokban kötött házasságát. Csupán ahhoz ragaszkodtak, hogy egy hetedhétországra szóló lagzit is csapjanak, hadd lássák ezek a veronaiak, hogy ők meg tudják adni a módját. A lagzi után a fiatalok elvonultak új otthonukba. A lakás kicsit szűkös volt, mindössze húsz szobából és néhány hold háztáji parkból állt, dehát a szerelmesek kis helyen is elférnek — vélekedett az öreg Capulet, aki a kastélyocskát hozományul adta. Mézesheteik felejthetetlenek voltak. Szobáról szobára szerették egymást, és amikor a húsz szoba elfogyott, elölről kezdték. Júlia fiatal kora ellenére, izzott ebben a minden akadályt legyőző hatalmas szerelemben. Rómeó gyengéd és tüzes és úgy érezte, hogy a mennyországba jutott. — Azt akarom, hogy mindig úgy szeress, mint az elején — pihegte egyszer a 16. szobában Júlia. — Úgy lesz — Ígérte Rómeó a 19-ben. Egy fél év telt el, amikor Júliának kezdett feltűnni, hogy Rómeó már nem áll az erkélye alá és mintha szerelmének heve is elábbhagyott volna. Egy esős éjszakán Júlia azt kérte, hogy ismételjék meg a híres erkély jelenetet, de Rómeó inkább aludni akart. Ezen összezördültek kissé, de végre Rómeó engedett és kiment az esőbe. A következő alkalommal azonban nem engedelmeskedett, hisz még a múltkori náthát is alig heverte ki. Ebből már csúnya veszekedés lett, melynek hevében Júlia azt találta mondani, hogy az apjának igaza volt. — Akkor szaladj az apádhoz — kiabálta Rómeó, akinek már régen gyanús volt, hogy anyósa tüzeli ellene Júliát. Júlia egy pendely- ben szaladt ki a házból és hamarosan Capulet mama terjedelmes keblén zokogta el bánatát. De hiába, a szerelem mindennél nagyobb erő, és Júlia két hét múltán visszatért. Újra nagyon szerettek egymást, mintegy tíz szobán át, amidőn Rómeó szóvá tette, hogy minden mellvértje berozsdásodott és egy szem szidol sincs a háznál. — Bezzeg szegény anyám mindig kifényesítette a vértemet — mondta és ezúttal Júlia küldte el férjét a mamához. Ettől kezdve egymást küldözgették, de azért a mindent elsöprő szerelem időnként újra egymás karjába hajtotta őket. Veronában már újra szóbeszéd tárgya lett Rómeó és Júlia esete. A jól értesültek — a dajka egy barátnőjének révén — tudni vélték, hogy Rómeó megismerkedett valami Juliette nevű nőszeméllyel, aki annyira tisztelte a híres férfiút, hogy nemi kívánta tőle az erkély alatti ostromot és a csatát, mindjárt a megadásnál kezdte. A dolog persze Júliának is a fülébe jutott Először szörnyen bánkódott, majd szomorúságát megosztotta egy nyalka keresztes vitézzel. Persze, akkoriban a válás nem volt olyan könnyű, különben is az emberek megszólták volna őket Ezért együtt éltek továbbra is, de Rómeó eljárt a kis Juliettához, míg Júliát a keresztes vitéz részesítette vigasztalásban... Még sok mindent tudnék mesélni róluk, de nem teszem. Mert rájöttem, Shakespearenak igaza volt. Ö azért szépítette meg az igazságot, mert az akkori emberek még nagyon ragaszkodtak az illúziókhoz. Ezért Shakespeare Vilmos 1 inkább őket „ölte meg” és I nem a szerelmet... tőket. Egyrészt még a hidegebb idő beálltával meg kell építeni a szint alatti nyolcvan darab alappillért. Ezzel munkaterületet tudnak készíteni az ácsoknak és vasbetonszerelőknek, s megfelelő körülményeket tudnak teremteni a betonozás továbbfolytatásához is. Sürgeti az alapozási munka gyors elvégzését a nagy költséggel járó talajvízszint süllyesztés is. Ha ezt december 20-ig meg tudják szüntetni, akkor mintegy háromszázhatvanezer forintot takarítanak meg az építkezésnéL A munka a kisebbnagyobb akadályok ellenére is —, jó ütemben halad. Az alapozás elvégzéséhez mintegy ötezer köbméter földet kell megmozgatni. Már csak 150 köbméter föld kiásása ’ van hátra. Közben — az elkészült alapgödrökben — tart a betonozás. Az ácsok munkája szinte egész télre biztosított hiszen összesen 12 ezer négyzetméter zsaluzást kell elvégezniük. Hidegebb idő esetén a betonozáshoz szükséges hőfok érdekében már a helyszínre szállítottak két nagy teljesítményű hőlégfuvót. Az építkezésen három szocialista brigád dolgozik. Mindannyian vállalták: ebben a hónapban a szombati napokon is dolgoznak, de ha szükséges, a vasárnapi munkát is vállalják Tartósabb hidegben a kőszivacs lapok készítését a jól fűtött felvonulási épületekben végzik.
