Kelet-Magyarország, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-11 / 292. szám
Megőrizni a partnert A vevő letette a kagylót, s ki akarta fizetni a telefoni génybevétel díját. Erre m boltvezető: „Csak tessék hagyni, hozzátartozik az üzlethez...” A vevő, aki férfi volt, s azt tudakolta meg feleségétől, mit vásároljon vacsorára, csodálkozott: ilyen is van? Más. Uj háztartási bolt, Zrínyi Ilona utca: több tétel a pulton, s a vásárlónál nincs táska, most hogy boldogul? Szólna is a fiatal kiszolgálónak, nem lenne-e egy nagyobb papír, miközben látja: a pult másik oldalán már rakja is az ifjú segéd egy nagy zacskóba az apróbb dolgokat. így elegánsabb — mosolyog a kékköpenyes fiatalember. Ugyanez nap este újabb kellemes meglepetésben volt része a nyíregyházi vevőnek, ahogy bekapcsolta a televíziót. Láthatta, hogy a fővárosi Patyolat két, tatarozás miatt zárva tartott helyiségéből díjtalanul szállítja házhoz a kitisztított ruhaneműt: mégcsak a telefondíjat is megtéríti az ügyfelének. E mindinkább tapasztalható jelenség mutatja, hogy az ipar, a kereskedelem egyre nagyobb gondot fordít ügyfeleire, üzleti partnereire. önmagában nem tűnik jelentős dolognak a házhozszállítás, a boyszol- gálat néhol már megszokott, természetes. Viszont ha több irányból érkezik az ilyen igyekezet, lényegesen kedvezőbb lesz a megrendelő, az ügyfél, a vásárló véleménye a pulton belül, — az íróasztal .mögött lévőről. Megérdemli a figyelmet ez a törekvés amiatt is, hogy — kicsiben ugyan — előjele a bevezetésre kerülő új gazdasági mechanizmusnak. A várható versengés, az egészséges konkurrencia igazi „győztese” a vevő, a partner lesz, akit, ha elveszít egy bolt, egy üzem, megérzi azt a kisebb eredményben. Az a lakos például, akinek a kívánságát csak akkor teljesítette volna az egyik nyiregynázi szolgáltató műhely, ha a néhány filléres anyagot maga veszi meg a szaküzletben, aligha nyomja le még egyszer az említett műhely kilincsét. Egy embernél talán csak 10—20 száz embernél viszont már ezer— kétezer forint bevételtől esik el az ilyen műhely. Lássuk az ellenpéldát: bizonyára megfigyelték már, hogy a fodrászüzletben egyik mesternél sorállás van, míg a másik tétlenül marad. Nem mindig a nagyobb kézügyesség, szaktudás miatt van ez. Amig a kedvelt fodrász szívélyes, körültekintő, s megkérdezés nélkül nem rakja fel a drága kellékeket a hajra, addig a másik rideg, kapkodó, a végtelenségig drágítja a műveletet. Érthető, hogy menekülnek tőle a vendégek, míg a másik fodrászt áthelyezéskor is követik a „kuncsaftok”. Igazuk van azoknak, akik úgy vélik, hogy a gazdaságirányítás változása új követelményeket támaszt az emberi kapcsolatokkal szemben is. (a) Elhárult az utolsó akadály is A dominó, mint agyközpont Ez is a korszerű vasútépítéshez tartozik. A hézag nélküli .ínpálya szerelésének utolsó mozzanataihoz tartozik, a szelvények hézagainak beöntése. Szórádi János csoportvezető, Gavallér József és Biró Gyula ötletes készülékkel és speciális anyagból összeállított keverékkel a helyszínen rövid idő alatt beönti a hézagokat- Ezután a leöntött részt simára csiszolják. Ez is géppel történik. Foto: Hammel József Kelet és észak „szívét“ összekötötték Olyan feladatra vállalkoztak, amely egyedülálló a magyar vasút történetében. Egy 50 kilométeres vasúti szakaszt egy év alatt villamosítanak, vágányokat, állomásokat korszerűsítenek. Megtörtént. Kelet szívét, Nyíregyházát ma már az ország legmodernebb vasútvonala köti össze észak központja Miskolccal. Az építésben a finis, a premier előtti izgalmas munka, december 9-én zajlott. December 10-én 0 órától feszültség alá helyezték a vezetékeket. Munkások, műszakiak és az építésben részt vevő több mint húsz vállalat dolgozóinak pártkongresszusi vállalása teljesült. Együttesen vállalták, hogy két héttel a határidő előtt az építést befejezik. December 9-én Tokajban és Rakamazon jártunk. Ra- kamaz állomáson a dominó rendszer szerelőit találtuk nagy munkában. A dominó a vasút agyközpontja, érhálózata. Az automata vonatokat fogad és indít, váltókat állít, sorompókat nyit és zár, ember csak a vezérlőteremben kell, hogy a jelzésekre figyeljen- Az üzembiztonság száz százalékos, halasét teljesen lehetetlen. Juhász Ferenc építésvezető, technikus rajzok és műszerek tömkelegéből szabadulva tőmondatokban adott helyzetjelentést. — A dominó rendszer szerelésén négy szocialista brigád dolgozik. Két műszerész, egy kábelfektető és egy lakatosbrigád. Szeptember elején kezdtük a munkát, az átadás első határideje 1967. február 31-re szólt, módosult 1966 december 31-re, végül december 14-én déli 12 órától a dominó rendszert üzembe állítjuk. — Hogy mi a titka a gyors" munkának? Talán az, hogy a brigádtagok átlagos életkora 25 év. Vagy talán az hogy amit mindenki vállalt, az átadás határidejének előbbrehozatalát, az nekünk is szívügyünk. Az is sokat jelentett, hogy a telefongyár szintén határidő előtt szálennek az állomásnak az építését, korszerűsítését, de már a végén járunk. December 14-én, amikor az első próbamenetnek meg kell történni, akkorra mi is készen leszünk. Kovács József leltárszámadó, párttitkár ehhez még hozzáteszi: — Ezen az építkezésen tényleg megmutatták dolgozóink, mit tudnak, mire képesek. Volt néhány kritikus napunk, de egyetlen esetben sem fordult elő, hogy a brigádjaink miatt vonatfeltartóztatás következett volna be. A sinek között Piros Lajossal a 3. számú építő vezetőjével is találkoztunk- Ő is megmondta tömören a véleményét : — Nagy dolgot vállaltak a brigádok, de teljesítették. Üj volt számukra a gépesített munka gyorsan megtanulták és most ennek eredménye, hogy a kongresszusi vállalást teljesítve Sóstó és Kemecse között még ebben az évben hat kilométeres vágányt készíthetünk el. A brigádok, a vasútszakasz villamosításán és alépítményén dolgozó több mint ezer ember, állták a szavukat. 17-én sor kerülhet az ünnepélyes megnyitására. Ennek hatását már az ünnepek eltöltésére utazók is érezhetik majd. A mentesítő vonatok gyorsabban közlekedhetnek, a 120 kilométeres sebességet biztosító vágányokon pedig korszerű, higiénikus kocsikban utazhatnak. Az új vasút megépült. Jó volt hallani, hogy e nagyszerű tettnek a legtöbb résztvevője szabolcsi. Seres Ernő Újjá varázsolják a Bessenyei könyvesboltot Háromszázezer könyv — Önkiválasztás Antikvárium Tavasszal kezdik az ABC áruház építését Városunk lakossága örömmel értesült arról, hogy Nyíregyháza ÁBC áruházat kap. A tervek elkészültek, a városi tanács vb építési és közlekedési osztálya kiadta a szükséges engedélyeket. Szanálták a húsboltot és a szomszédságában lévő kisebb épületeket. Megtörténtek a szerződéskötések is, melyek értelmében az ÉM Szabolcs- Szatmár megyei Állami Építőipari Vállalatnak már ez év végére közel egymillió forintot kellett volna beépítenie. A munka azonban addig nem kezdődhet, amíg a területet teljes egészében rendelkezésünkre nem bocsátják — mondja Somorjai Béla mérnök. A beruházó már módosította a programot is- Ennek alapján az építkezés csak a következő év márciusában, vagy áprilisában kezdődhet. A megyei tanács vb. tervosztályán elmondták: a terület egy jelentékeny része felszabadult, de már ott van a képkeretező és üveges műhely, amely részére a tanács már a kijelölt egy helyiséget a Dózsa György utcában. Mihelyt rendbehozzák, a képkeretezőrészleg azonnal átvonul, és akkor az utolsó akadálya is megszűnik az ÁBC áruház kivitelezésének. <bf) lította a berendezéseket. Rakamaz állomáshoz képest Tokajban december 9-én még gigászi mértékű volt „a felfordulás”. Dömperek tömege hordta a homokot, kavicsot, robbantották a Kopasz hegy állomás alá nyúló gránitoszlopait, hegesztették a síneket több mint 150 ember sürgött, tevékenykedett. Örendi Mihály építésvezető azonban megnyugtatásképpen közölte: — Rendkívül nehéz körülmények között kezdtük A nyíregyházi könyvkereskedelem egy évi kényszerhelyezete után hamarosan újra megnyílik a korszerűen átalakított Bessenyei könyvesbolt a város központjában. A műszaki átadás január 10-én lesz. Február elején a közönség előtt is megnyílik az új üzlet. A nyitás pillanatában közel 300 ezer kötet könyv várja a vásárlóközönséget. A másfél milliós költséggel átalakított könyvesbolt a megye legkorszerűbb kultúrcikk üzlete lesz. A hagyományos árusítási rendszert önkiválasztás váltja fel, Modern vonalú speciális berendezéseit — gondolatpolcait, galériáját — a Nyíregyházi Asztalosipari Ktsz készíti, öt kirakata háttér nélkül készül, ezzel a bolt egészét kirakattá teszik. A megye egyre fejlődő kulturális igényei már régóta sürgetik egy nyíregyházi antikvárium megnyitását is- Az új üzlet átadásával felszabaduló két ideiglenes bolthelyiség egyikét alakítják át erre a célra, s a tervek szerint még 1967-ben megnyílik az antikvárium a megye- székhelyen. sz. Miért öltek meg egy asszonyt ? A múlt és a jelen Nyírtasson 11. A bűn véletlen, de a bűn okai szükségszerűek. Nyírtass tele van ellentmondásokkal. Ezt a kettősséget — hogy a régi már kimúlt, de az új még nem született meg, — nem is jelképezhetné jobban semmi a grófi kastélynál. A sportpálya felőli oldalon ott van még a kilencágú korona, a grófi címer. A homlokzatra a kastély másik oldalára népi államunk címere került, mellé a fölirat: Általános Iskola- A kastély is kétarcú már, akárcsak a falu. + Egy hónapja függetlenített könyvtárost kapott a község. Váradi Magdolna így beszélt első benyomásairól: — Nem is ismerhetem még az embereket, amivel azonban máris találkoztam, az a pasz- szivítás. Egyelőre a fiatalokat is csak a tánc érdekli. De hát én dolgozni jöttem és megpróbálok tenni valamit. Passzivitás... Régi nyírtassak magyarázták meg, miért van ez. A gyökerek 1919-ig nyúlnak vissza. Akkor becsületes emberek megalakították a községben a direktóriumot. A bukás után néhányat agyon is vertek közülük. És az emberek útja még a demokráciában is göröngyös volt, nemhogy Horthy 25 éve alatt. A község zsellérfalu volt. Hét kastély és három templom tornyosult az emberek fölé- Sokan már nem szívesen gondolnak vissza az akkori nyomorúságára, a négy, meg hatpitvaros cselédlakásokra, melyeken a nádtető már rangos volt. Közülük emlékeztetőnek sem maradt, könyörtelenül lebontották mindet. Persze akad még, ami emlékeztet, jócskán akad. Két templomot például — többszáz évvel ezelőtt — mesterséges dombra építettek. Talán azért, hogy az egész falu az árnyékukba kerüljön. A dombokat biztosan a temetőből hordtak össze, mert a földjük ma is tele van emberi csontokkal. Mintha a két templom is elhalt emberek verejtékéből állott volna össze. Jártam az ország legro- mantikusabb óvodájában. Ez a Vay grófok kastélya mellett áll. Azt hittem, új épület, de fölvilágosítottak, hogy nem, — ez régen a gróf versenylovainak volt az istállója. Ma világos, parkettás teremben szöszke gyermekek énekelnek, s nem értik, mit mutogatnak kísérőim: hogy itt álltak, — ahol most gyermekjátékok pihennek, — a lovak boxai, emitt meg a nyergesek folyosója húzó- dot... Az óvodát három éve avatták. Hetekig nem volt elég jelentkező. Ma 11 gyerekkel több ismerkedik a közösségi élettel, mint ameny- nyire tervezték, s tavaszra máris annyian jelentkeztek, hogy nem tudják majd hova tenni a csöppségeket- Kialakult egy újfajta igény. De az óvoda alakítja a szülőket is. Ide már mindenki rendesen járatja, öltözteti, gondozza a gyermekét, akin — ha iskolába kerül, — meglátszik az óvodai nevelés. Az iskolában legjobban az elsőosztályosokkal törődnek. Ha rossz tanuló a gyerek, a szülő tudomásul veszi; ha meg jó a bizonyítványa, akkor magától elrendez mindent. Az ilyen gyermekre áldoznak a szülők, tanuljon tovább, legyen több, mint az apja volt, és — menjen el a faluból. Kialakult a „többnek lenni” igénye is. Nem tehetségtelen emberek a nyírtassiak. Húsz év alatt számos diplomást adtak az országnak, mérnököt, orvost, meg tanárt, és most Is 70 középiskolás jár Kisvárdára. Bár itt — a pedagógusok a megmondhatói — nehéz a tanulás meg a tanítás. Kilenc tanterem a község hat pontján. A pedagógusok a szünetben próbálják utolérni mentrend szerinti órájukat — sok gyaloglással. A község 600 tanulójának égetően szüksége lenne egy iskolára. Igazira★ Azt mondják, nem véletlen, hogy oly sokan isznak a községben, hanem egyenes következménye a múltnak. A cselédek kommencióban csak néhány pengőt kaptak. Egész évben hitelbe vásároltak a fűszeresnél, aztán ha az árenda nem lett elég, még terménnyel is fizettek. Pénzük sosem volt. Most még gyenge a tsz-' hétezer forint az átlagkereset (a gazdaságban több mint kétszerannyi!), de ez hamarosan megváltozik. Termőre fordul a tsz 200 holdas gyümölcsöse, amit már közösen telepítettek. Az embereknek azonban most is van pénzük, jobban, mint régen- És a korábban egységes zsellérfalu két részre szakadt: az egyik réteg még nem tudja mihez kezdjen a pénzével; a másikban pedig már igény támadt az emberi élet iránt. A falu kettősségét jellemzi az is, hogy hiába volt a két kocsmának az utóbbi másfél hónapban 330 ezer forintos forgalma, a község lakói mégis több mint 2 millió forintot őriznek takarékban. És van 12 magángépkocsi, 76 tv, 400 rádió, 1800 motorkerékpár, évente 5—6 ház épül... Házból nincs is többre szükség. 2500 fölött van a lakosság, ugyanannyi, mint a háború előtt, de négyszázzal kevesebb, mint 1960-ban. Lakás meg éppen kétszer annyi, mint húsz éve. Bomlik már a zárt életforma Is. Megértik, mit jelent a társadalmi munka, s a novemberi útépítésnél már olyasmi is történt, ami korábban sohasem: az Árpád utcából átmentek segíteni a Kossuth utcába. S ez Nyírtasson nagy eredmény. ★ A bűn véletlen volt, de az okok még benne élnek a nyírtassi emberekben. Az ország egyetlen községében sem húzódott olyan sokáig a földosztás, mint itt. 1944-ben elzavarták ugyan a hazatérő Vay grófot, de a földet csak nagyon kevesen merték elfogadni. A cselédemberek első, igazi honfoglalása négy évig tartott, bár akadt olyan is, aki csak 1952-ben szánta el magát a grófi föld vállalásáraHosszabb ideig tartott a földosztás, mint másutt, és tovább húzódik az emberek átalakulása, a tudat változása, a szellemi birodalom bevétele, — a második honfoglalás is. Ha lassan is, de érezhető a fejlődés, és ezt még az sem tudja eltakarni, ha néha tragédiákat szül az emberekben élő múlt. Kun István