Kelet-Magyarország, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-11 / 292. szám

Megőrizni a partnert A vevő letette a kagylót, s ki akarta fizetni a tele­foni génybevétel díját. Erre m boltvezető: „Csak tessék hagyni, hozzátartozik az üz­lethez...” A vevő, aki férfi volt, s azt tudakolta meg feleségétől, mit vásároljon vacsorára, csodálkozott: ilyen is van? Más. Uj ház­tartási bolt, Zrínyi Ilona utca: több tétel a pulton, s a vásárlónál nincs táska, most hogy boldogul? Szól­na is a fiatal kiszolgálónak, nem lenne-e egy nagyobb papír, miközben látja: a pult másik oldalán már rakja is az ifjú segéd egy nagy zacskóba az apróbb dolgokat. így elegánsabb — mosolyog a kékköpenyes fiatalember. Ugyanez nap este újabb kellemes megle­petésben volt része a nyír­egyházi vevőnek, ahogy be­kapcsolta a televíziót. Lát­hatta, hogy a fővárosi Pa­tyolat két, tatarozás miatt zárva tartott helyiségéből díjtalanul szállítja házhoz a kitisztított ruhaneműt: mégcsak a telefondíjat is megtéríti az ügyfelének. E mindinkább tapasztal­ható jelenség mutatja, hogy az ipar, a kereskedelem egyre nagyobb gondot for­dít ügyfeleire, üzleti part­nereire. önmagában nem tűnik jelentős dolognak a házhozszállítás, a boyszol- gálat néhol már megszo­kott, természetes. Viszont ha több irányból érkezik az ilyen igyekezet, lényegesen kedvezőbb lesz a megrende­lő, az ügyfél, a vásárló vé­leménye a pulton belül, — az íróasztal .mögött lévőről. Megérdemli a figyelmet ez a törekvés amiatt is, hogy — kicsiben ugyan — elő­jele a bevezetésre kerülő új gazdasági mechanizmus­nak. A várható versengés, az egészséges konkurrencia igazi „győztese” a vevő, a partner lesz, akit, ha elve­szít egy bolt, egy üzem, megérzi azt a kisebb ered­ményben. Az a lakos pél­dául, akinek a kívánságát csak akkor teljesítette vol­na az egyik nyiregynázi szolgáltató műhely, ha a néhány filléres anyagot ma­ga veszi meg a szaküzlet­ben, aligha nyomja le még egyszer az említett műhely kilincsét. Egy embernél ta­lán csak 10—20 száz em­bernél viszont már ezer— kétezer forint bevételtől esik el az ilyen műhely. Lássuk az ellenpéldát: bi­zonyára megfigyelték már, hogy a fodrászüzletben egyik mesternél sorállás van, míg a másik tétlenül marad. Nem mindig a na­gyobb kézügyesség, szaktu­dás miatt van ez. Amig a kedvelt fodrász szívélyes, körültekintő, s megkérdezés nélkül nem rakja fel a drága kellékeket a hajra, addig a másik rideg, kap­kodó, a végtelenségig drá­gítja a műveletet. Érthető, hogy menekülnek tőle a vendégek, míg a másik fod­rászt áthelyezéskor is kö­vetik a „kuncsaftok”. Igazuk van azoknak, akik úgy vélik, hogy a gazdaságirányítás vál­tozása új követelmé­nyeket támaszt az em­beri kapcsolatokkal szem­ben is. (a) Elhárult az utolsó akadály is A dominó, mint agyközpont Ez is a korszerű vasútépítéshez tartozik. A hézag nélküli .ínpálya szerelésének utolsó mozzanataihoz tartozik, a szelvé­nyek hézagainak beöntése. Szórádi János csoportvezető, Gaval­lér József és Biró Gyula ötletes készülékkel és speciális anyag­ból összeállított keverékkel a helyszínen rövid idő alatt beönti a hézagokat- Ezután a leöntött részt simára csiszolják. Ez is géppel történik. Foto: Hammel József Kelet és észak „szívét“ összekötötték Olyan feladatra vállal­koztak, amely egyedülálló a magyar vasút történetében. Egy 50 kilométeres vasúti szakaszt egy év alatt villa­mosítanak, vágányokat, ál­lomásokat korszerűsítenek. Megtörtént. Kelet szívét, Nyíregyházát ma már az ország legmodernebb vasút­vonala köti össze észak köz­pontja Miskolccal. Az építésben a finis, a premier előtti izgalmas mun­ka, december 9-én zajlott. December 10-én 0 órától fe­szültség alá helyezték a ve­zetékeket. Munkások, műsza­kiak és az építésben részt vevő több mint húsz vállalat dolgozóinak pártkongresszusi vállalása teljesült. Együtte­sen vállalták, hogy két hét­tel a határidő előtt az épí­tést befejezik. December 9-én Tokajban és Rakamazon jártunk. Ra- kamaz állomáson a dominó rendszer szerelőit találtuk nagy munkában. A dominó a vasút agyközpontja, érhá­lózata. Az automata vonato­kat fogad és indít, váltókat állít, sorompókat nyit és zár, ember csak a vezérlőterem­ben kell, hogy a jelzésekre figyeljen- Az üzembiztonság száz százalékos, halasét tel­jesen lehetetlen. Juhász Fe­renc építésvezető, technikus rajzok és műszerek tömke­legéből szabadulva tőmonda­tokban adott helyzetjelentést. — A dominó rendszer sze­relésén négy szocialista bri­gád dolgozik. Két műszerész, egy kábelfektető és egy la­katosbrigád. Szeptember elején kezdtük a munkát, az átadás első határideje 1967. február 31-re szólt, módosult 1966 december 31-re, végül december 14-én déli 12 órá­tól a dominó rendszert üzembe állítjuk. — Hogy mi a titka a gyors" munkának? Talán az, hogy a brigádtagok átlagos élet­kora 25 év. Vagy talán az hogy amit mindenki vállalt, az átadás határidejének előbbrehozatalát, az nekünk is szívügyünk. Az is sokat jelentett, hogy a telefongyár szintén határidő előtt szál­ennek az állomásnak az építését, korszerűsítését, de már a végén járunk. Decem­ber 14-én, amikor az első próbamenetnek meg kell tör­ténni, akkorra mi is készen leszünk. Kovács József leltárszám­adó, párttitkár ehhez még hozzáteszi: — Ezen az építkezésen tényleg megmutatták dol­gozóink, mit tudnak, mire képesek. Volt néhány kriti­kus napunk, de egyetlen esetben sem fordult elő, hogy a brigádjaink miatt vonat­feltartóztatás következett volna be. A sinek között Piros La­jossal a 3. számú építő veze­tőjével is találkoztunk- Ő is megmondta tömören a véle­ményét : — Nagy dolgot vállaltak a brigádok, de teljesítették. Üj volt számukra a gépesített munka gyorsan megtanulták és most ennek eredménye, hogy a kongresszusi vállalást teljesítve Sóstó és Kemecse között még ebben az évben hat kilométeres vágányt ké­szíthetünk el. A brigádok, a vasútszakasz villamosításán és alépítmé­nyén dolgozó több mint ezer ember, állták a szavukat. 17-én sor kerülhet az ünne­pélyes megnyitására. Ennek hatását már az ünnepek el­töltésére utazók is érezhetik majd. A mentesítő vonatok gyorsabban közlekedhetnek, a 120 kilométeres sebességet biztosító vágányokon pedig korszerű, higiénikus kocsik­ban utazhatnak. Az új vasút megépült. Jó volt hallani, hogy e nagysze­rű tettnek a legtöbb résztve­vője szabolcsi. Seres Ernő Újjá varázsolják a Bessenyei könyvesboltot Háromszázezer könyv — Önkiválasztás Antikvárium Tavasszal kezdik az ABC áruház építését Városunk lakossága öröm­mel értesült arról, hogy Nyír­egyháza ÁBC áruházat kap. A tervek elkészültek, a vá­rosi tanács vb építési és köz­lekedési osztálya kiadta a szükséges engedélyeket. Sza­nálták a húsboltot és a szom­szédságában lévő kisebb épületeket. Megtörténtek a szerződéskötések is, melyek értelmében az ÉM Szabolcs- Szatmár megyei Állami Épí­tőipari Vállalatnak már ez év végére közel egymillió forin­tot kellett volna beépítenie. A munka azonban addig nem kezdődhet, amíg a te­rületet teljes egészében ren­delkezésünkre nem bocsát­ják — mondja Somorjai Béla mérnök. A beruházó már módosí­totta a programot is- Ennek alapján az építkezés csak a következő év márciusában, vagy áprilisában kezdődhet. A megyei tanács vb. terv­osztályán elmondták: a terü­let egy jelentékeny része fel­szabadult, de már ott van a képkeretező és üveges mű­hely, amely részére a tanács már a kijelölt egy helyiséget a Dózsa György utcában. Mi­helyt rendbehozzák, a kép­keretezőrészleg azonnal átvo­nul, és akkor az utolsó aka­dálya is megszűnik az ÁBC áruház kivitelezésének. <bf) lította a berendezéseket. Rakamaz állomáshoz ké­pest Tokajban december 9-én még gigászi mértékű volt „a felfordulás”. Dömperek tö­mege hordta a homokot, ka­vicsot, robbantották a Ko­pasz hegy állomás alá nyúló gránitoszlopait, hegesztették a síneket több mint 150 em­ber sürgött, tevékenykedett. Örendi Mihály építésvezető azonban megnyugtatásképpen közölte: — Rendkívül nehéz kö­rülmények között kezdtük A nyíregyházi könyvke­reskedelem egy évi kény­szerhelyezete után hamarosan újra megnyílik a korszerűen átalakított Bessenyei köny­vesbolt a város központjá­ban. A műszaki átadás január 10-én lesz. Február elején a közönség előtt is megnyílik az új üzlet. A nyitás pillanatában közel 300 ezer kötet könyv várja a vásárlóközönséget. A másfél milliós költséggel átalakított könyvesbolt a megye leg­korszerűbb kultúrcikk üz­lete lesz. A hagyományos árusítási rendszert önkivá­lasztás váltja fel, Modern vonalú speciális berendezé­seit — gondolatpolcait, galé­riáját — a Nyíregyházi Asz­talosipari Ktsz készíti, öt ki­rakata háttér nélkül készül, ezzel a bolt egészét kirakattá teszik. A megye egyre fejlődő kulturális igényei már rég­óta sürgetik egy nyíregyházi antikvárium megnyitását is- Az új üzlet átadásával fel­szabaduló két ideiglenes bolt­helyiség egyikét alakítják át erre a célra, s a tervek sze­rint még 1967-ben megnyílik az antikvárium a megye- székhelyen. sz. Miért öltek meg egy asszonyt ? A múlt és a jelen Nyírtasson 11. A bűn véletlen, de a bűn okai szükségszerűek. Nyírtass tele van ellentmondásokkal. Ezt a kettősséget — hogy a régi már kimúlt, de az új még nem született meg, — nem is jelképezhetné jobban semmi a grófi kastélynál. A sportpálya felőli oldalon ott van még a kilencágú korona, a grófi címer. A homlokzat­ra a kastély másik oldalára népi államunk címere ke­rült, mellé a fölirat: Általá­nos Iskola- A kastély is két­arcú már, akárcsak a falu. + Egy hónapja függetlenített könyvtárost kapott a község. Váradi Magdolna így beszélt első benyomásairól: — Nem is ismerhetem még az embereket, amivel azonban máris találkoztam, az a pasz- szivítás. Egyelőre a fiatalo­kat is csak a tánc érdekli. De hát én dolgozni jöttem és megpróbálok tenni valamit. Passzivitás... Régi nyírtas­sak magyarázták meg, miért van ez. A gyökerek 1919-ig nyúlnak vissza. Akkor becsü­letes emberek megalakítot­ták a községben a direktó­riumot. A bukás után néhá­nyat agyon is vertek közü­lük. És az emberek útja még a demokráciában is görön­gyös volt, nemhogy Horthy 25 éve alatt. A község zsellérfalu volt. Hét kastély és három tem­plom tornyosult az emberek fölé- Sokan már nem szíve­sen gondolnak vissza az ak­kori nyomorúságára, a négy, meg hatpitvaros cselédlaká­sokra, melyeken a nádtető már rangos volt. Közülük emlékeztetőnek sem maradt, könyörtelenül lebontották mindet. Persze akad még, ami em­lékeztet, jócskán akad. Két templomot például — több­száz évvel ezelőtt — mester­séges dombra építettek. Ta­lán azért, hogy az egész falu az árnyékukba kerüljön. A dombokat biztosan a temető­ből hordtak össze, mert a földjük ma is tele van em­beri csontokkal. Mintha a két templom is elhalt embe­rek verejtékéből állott vol­na össze. Jártam az ország legro- mantikusabb óvodájában. Ez a Vay grófok kastélya mel­lett áll. Azt hittem, új épü­let, de fölvilágosítottak, hogy nem, — ez régen a gróf ver­senylovainak volt az istálló­ja. Ma világos, parkettás te­remben szöszke gyermekek énekelnek, s nem értik, mit mutogatnak kísérőim: hogy itt álltak, — ahol most gyer­mekjátékok pihennek, — a lovak boxai, emitt meg a nyergesek folyosója húzó- dot... Az óvodát három éve avatták. Hetekig nem volt elég jelentkező. Ma 11 gye­rekkel több ismerkedik a kö­zösségi élettel, mint ameny- nyire tervezték, s tavaszra máris annyian jelentkeztek, hogy nem tudják majd hova tenni a csöppségeket- Kiala­kult egy újfajta igény. De az óvoda alakítja a szülőket is. Ide már mindenki rendesen járatja, öltözteti, gondozza a gyermekét, akin — ha is­kolába kerül, — meglátszik az óvodai nevelés. Az iskolá­ban legjobban az elsőosztá­lyosokkal törődnek. Ha rossz tanuló a gyerek, a szülő tu­domásul veszi; ha meg jó a bizonyítványa, akkor magá­tól elrendez mindent. Az ilyen gyermekre áldoznak a szülők, tanuljon tovább, le­gyen több, mint az apja volt, és — menjen el a faluból. Kialakult a „többnek lenni” igénye is. Nem tehetségtelen emberek a nyírtassiak. Húsz év alatt számos diplomást adtak az országnak, mérnököt, orvost, meg tanárt, és most Is 70 középiskolás jár Kisvárdára. Bár itt — a pedagógusok a megmondhatói — nehéz a tanulás meg a tanítás. Kilenc tanterem a község hat pont­ján. A pedagógusok a szü­netben próbálják utolérni mentrend szerinti órájukat — sok gyaloglással. A köz­ség 600 tanulójának égetően szüksége lenne egy iskolára. Igazira­★ Azt mondják, nem véletlen, hogy oly sokan isznak a köz­ségben, hanem egyenes kö­vetkezménye a múltnak. A cselédek kommencióban csak néhány pengőt kaptak. Egész évben hitelbe vásárol­tak a fűszeresnél, aztán ha az árenda nem lett elég, még terménnyel is fizettek. Pénzük sosem volt. Most még gyenge a tsz-' hétezer forint az átlagkere­set (a gazdaságban több mint kétszerannyi!), de ez hamarosan megváltozik. Ter­mőre fordul a tsz 200 hol­das gyümölcsöse, amit már közösen telepítettek. Az em­bereknek azonban most is van pénzük, jobban, mint régen- És a korábban egysé­ges zsellérfalu két részre sza­kadt: az egyik réteg még nem tudja mihez kezdjen a pénzével; a másikban pedig már igény támadt az emberi élet iránt. A falu kettősségét jellemzi az is, hogy hiába volt a két kocsmának az utóbbi másfél hónapban 330 ezer forintos forgalma, a község lakói mégis több mint 2 millió fo­rintot őriznek takarékban. És van 12 magángépkocsi, 76 tv, 400 rádió, 1800 motorke­rékpár, évente 5—6 ház épül... Házból nincs is többre szükség. 2500 fölött van a la­kosság, ugyanannyi, mint a háború előtt, de négyszázzal kevesebb, mint 1960-ban. Lakás meg éppen kétszer annyi, mint húsz éve. Bomlik már a zárt élet­forma Is. Megértik, mit je­lent a társadalmi munka, s a novemberi útépítésnél már olyasmi is történt, ami koráb­ban sohasem: az Árpád ut­cából átmentek segíteni a Kossuth utcába. S ez Nyír­tasson nagy eredmény. ★ A bűn véletlen volt, de az okok még benne élnek a nyírtassi emberekben. Az ország egyetlen közsé­gében sem húzódott olyan sokáig a földosztás, mint itt. 1944-ben elzavarták ugyan a hazatérő Vay grófot, de a földet csak nagyon kevesen merték elfogadni. A cseléd­emberek első, igazi honfog­lalása négy évig tartott, bár akadt olyan is, aki csak 1952-ben szánta el magát a grófi föld vállalására­Hosszabb ideig tartott a földosztás, mint másutt, és tovább húzódik az emberek átalakulása, a tudat válto­zása, a szellemi birodalom bevétele, — a második hon­foglalás is. Ha lassan is, de érezhető a fejlődés, és ezt még az sem tudja eltakarni, ha néha tragédiákat szül az emberekben élő múlt. Kun István

Next

/
Oldalképek
Tartalom