Kelet-Magyarország, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-08 / 289. szám
Az eladósodott Bököny — ma... Mit tényképez a tanácselnök? Téglakészítés emkeri kéz érintése nélkül Két év múiva már termel Fehérgyarmaton; az ország legnagyobb automata téglagyára; Ünnepet tartanak a faluban. A tanácsháza előtt dobszóra várva beszélget a fél falu. Az idősebb asszonyokon nagykendő bekecs, ködmön, bőrből és posztóból. öregemberek fején Kossuth-kalap. A középkorúak öltözéke kevert, hagyományos és a legújabb divatú. A fiatalok szivacskabátban, tűsarkú cipőben. Ez a kép is sokat mond, de talán ettől még többet: — Van itt a községben olyan tisztes parasztember is, aki még mindig fatengelyes ekével szánt Ellenben az egyik gazdálkodó kijelentette: — Nem leszek bolond két zsák kolompár áráért 18 kilométert gyalogolni. Ugyanis egy hold föld felszántása traktorral — a gazda kiszámolta — két zsák burgonya áráért történik, de ha ő áll az ekeszarvához, egy hold szántásáért 18 kilométernyi barázdát húz. Fatengelyes eke és traktor, szivacskabát és ködmön?! A banknak dolgoztak Epizód: Legutóbb a községi tanács állandó bizottsági ülésén Taskó Mihály (60 éves gazdálkodó) javasolta: — Vegyük meg az Arany János és a Petőfi utca sarkán azt a házat, 400 öles telke van és építsünk oda egy óvodát. — Akkor tegyünk már oda a térre ennek a két nagy magyarnak két kicsike szobrot — mondta Lakatos Miklós — összeadjuk az árát. Javaslatok és gondok. Az „olajos” Bökönyben (Az olajos jelzőt valamikor a lenézés jeleként ragasztották a falu lakosainak, mert csak olajjal főztek, olajra tellett) mindig voltak gondok. De milyen gondok? Szoták Mihály tszcs-elnök szavait idézve: — Itt a nép borzasztóan el volt adósodva. A banknak dolgoztak. A földvevés volt az oka. A föld. A bökönyi határ 20 százaléka futóhomok. 45 barna, 35 százalék fekete kötött. Az ötezer hold szántó fele nagybirtok, papi birtok volt. A java föld. Ebből következett, hogy a lakosság háromnegyedrésze cseléd, és a falu házainak 95 százaléka szalmatetős A részletekkel igyekeznek megismerkedni a szabolcsi falvak dolgozói, szövetkezeti vezetői. így van a jármi Alkotmány Tsz-ben is. — Már az idei nyáron életbe léptetett családi és egészségügyi rendezés nagyon jó hatást váltott ki a faluban — állapítja meg Varga Antal, a tsz főkönyvelője. — Az viszont, hogy a következő években tovább fejlesztik a szövetkezeti tagság szociális és nyugdíj juttatásait, még nagyobb megelégedésre talált. A párt politikája növeli az önbizalmat és számos kihatására lehet számítani. Közülük feltétlen említést érdemel a szövetkezeti demokrácia erősödése, hogy a tagság teljesebb jogot formáljon a közös gazdálkodással és boldogulással szemben. De feltétlen javulni fog a munkafegyelem, a termelési eredmények növelésének lehetősége is. 1960 óta van szövetkezetben az egész falu, s kezdettől jó tsz a jármi Alkotmány. 28 forintot egyetlen volt. 1920-tól 45-ig csupán két parasztfiú szerzett tanítói oklevelet. A község értelmisége akkor 5 tanító, egy orvos, egy pap és két jegyző volt. Hat szalmatető Ma összesen hat szalmatetős házat lehet találni Bökönyben. Az egyik előtt nyári délutánokon Végső Mihály ül, aki elmúlt 80 éves és mesél. A tanácselnök őt és a há2át is lefényképezte. — Szeretem hallgatni az öreget Olyan jóízű történeteket mond. Á tanácselnök azért fényképezi a szalmatetős házakat és az egyéb, ma már kuriózumként ható dolgokat, hogy emlékként megőrizze őket. Szenvedélyének kielégítésében egyre nehezebb a dolga. A múltat gyorsan szippantja fel, tünteti és homályos! t ja el a jelen. A község jelenéről köteteket lehetne írni. Ma harminc nevelő tanítja a gyermekeket, orvos, gyógyszerész, három kertésztechnikus, hat könyvelő és tmég nagyon sok olyan ember él a községben, aki értelmiséginek számit. Tíz olyan mérnök, technikus lakik ott, akik a Hajdúsági Iparműveknél dolgoznak. Az elmúlt húsz évben megközelítően százan érettségiztek szereztek diplomát. 860 iskolaköteles gyermek van, és járnak iskolába, nincs hiányzás. A múltban az iskolaköteleseknek egy- harmada, ha elvégezte az iskolát — Csináltunk egy szaktanfolyamot. Akik arra jelentkeztek, lopakodva léptek a terembe. A pletyka miatt. Az járta; na jelentkezett az iskolába, mert nem akar tovább dolgozni, vezető akar lenni. Volt, aki jelentkezett és szégyellte mások előtt, hogy felnőtt fejjel tanút 30 ezer — családonként Lopakodva kezdték és a legutóbbi évek statisztikája: 64-ben 42 fő végezte el a dolgozók iskoláját, 65- ben 22 fő, jelenleg 18 tanul. Felnőtt szakmunkás- tanfolyamon 36-an már levizsgáztak, 43-an 1967-ben végeznek. Manipulációs tanfolyamon (az új telepítésű gyümölcsös kiszolgálására) 35 fiatal szerez képesítést. esztendőben ért a munkaegység, máskor 40 forintnál mindig többet. — De ez sem a végső határ — jelenti ki a könyvelés vezetője. Csak bizony, sok volt a kötöttség, felsőbb szervektől, vállalatoktól való függések szála. Mi azonban eddig is igyekeztünk a magunk lábán járni. Tervszerűen azt termeltük „a kötött növények mellett”, ami több jövedelmet biztosított Elmondja Varga elvtárs például a málna esetét. Régebb idő óta hagyománya van Jármiban ennek a kerti gyümölcsnek a termelésében. Közös telepítését szinte először valósították meg a megyében. Egyenesen Budapestre szállítottak, s jó pénz került a közös kasszájába. Ebben az évben pedig már inkább a földieper termelését szorgalmazták, 15 holdról az 1965-ben 1966-ban 26 TIT- előadást tartottak, egy-egy előadást átlag 124 ember hallgatott meg. Több mint háromezer kötetes könyvtára van a községnek, évente hétezernégyszáz- hetvenkét kötetet forgalmaz. Naponta 585 sajtótermék jut el a lakosokhoz. 410 rádiót 24 tv-t tartanak nyilván. (1938-ban két rádió volt a községben és talán húszán sem olvastak újságot.) Mindent leírni szinte lehetetlen. A község és a lakosság fejlődését, gazdagodását sokminden jelzi. Csapos kút, szolgálati lakások, bekötő utak és az is, hogy 1969. végére 220 ezer forintért új kultúrház épül. De talán mindennél többet mond, hogy ma már átlag 30 ezer forint családonként az évi jövedelem. Lesz több is. Hazatérők — A tszcsrnek jelenleg 18 millió forintos a vagyona. Hat erőgépünk van munkagépekkel, három rapid- tox két cséplőgép, két pajtavárosunk 30 pajtával. A borzasztóan''eladósodott népre csak az idősebb emberek emlékeznek. A fiatalok viszont azt tartják számon, hogy 1961—1966-ig a tszcs 500 holdon telepített szőlőt, gyümölcsöst, hogy dohányt —* jól jövedelmez — 600 holdon termelnek, meg azt, hogy a harmadik ötéves tervben tovább gazdagodik majd a község, amit jelez a 12 millió forintos beruházási költség is, amit erre az időszakra előirányoztak. 1969-re minden gyümölcsös termőre fordul és építenek egy 400 vagonos hűtőtárolót, 500 ezer literes borpincét komplett felszereléssel. készül két csőváza« almatároló, sőt gyümölcslé feldolgozó üzem is. — A tszcs, a nagyüzemi gazdálkodás már sok embert hazaszippantott a városokból. Az utóbbi időben 170 ember jött haza. De lesz itt mindenkinek munka, mert új üzem- •ágakat akarunk kialakítani, fűrészüzemet, darálót és fejleszteni akarjuk a ma még háromholdas szőlőiskolánkat. Nemrég a községnek egy három évtizede külföldre szakadt szülötte látogatott haza. Azt hitte rassz helyen jár. Nem csoda. előirányzott 28 ezer forinttal szemben 412 ezer(!) forintot vételeztek be. Mi eddig is próbáltunk számolni valamilyen gazdaságirányítási igénnyel és nem vártunk minden megoldást csak fentről. De most, hogy hivatalosan is előtérbe került ez a politika, még inkább hasznunkra válik. A kettő egységes kialakítására, helyesebben megvalósítására van szükség. Erre is mondhatok példát Jó helyzete van nálunk a sertéshízlalásnak- 1300 hold közös szántó után 360 sertés hizlalására kötöttünk ez év elején szerződést. Év közben további 50 darabot pótszerződtünk, sőt, még ezenkívül 30 darabot értékesítettünk szabadon földművesszövetkezetek részére. Önfegyelme, rugalmassága nyomán az eddigi keretek között is ma ott tart a tsz, hogy egyetlen fillér A növekvő igények, s a gazdaságosabb termelés miatt határozta el az EM. nagyobb kapacitású, újabb hat automata téglagyár építését. Ezek közül — ebben a típusban — a fehérgyarmati lesz a legnagyobb és egyben a legmodernebb is. Az építkezést ez évben kezdték meg és 1968 őszén — évi 48 milliós kész tégla kapacitással — a gyár mór meg is kezdi a termelést, Az új automata téglagyár érdekessége, hogy az egész gyártási folyamat zárt egységben, egyetlen hatalmas csarnokban megy végbe. A csarnok méreteire jellemző, hogy az alapterültet 5670 négyzetméter, hossza 105, szélessége pedig 54 méter — vagyis megfelelne egy közepes méretű labdarúgó-pálya méretének. Ebben a hatalmas, vasbetonból készült csarnokban helyezik el a présgépeket, a szárító- és az égető alagutkemencéket. A bányából az agyagot itt már nem csillékkel, hanem szállítószalagokkal továbbítják a présgépekbe, nyolc méter magasba. A présgépekből a nyers tégla — emberi kéz érintése nélkül — a két, kilencven méter hosszú, egymás mellett párhuzamosan megépített alagut- száritóba kerül. Az automatákkal irányított, nyerstéglákkal megrakott csillék negyven óra alatt teszik meg a közel száz méteres útszakaszt. A csarnokban elhelyezett gépek, berendezések működését egyetlen, erre a célra műszerekkel berendezett, vezénylőteremből irányítják. Az automatizálás természetszerűen megköveteli az ott dolgozók magasabb fokú, műszaki képzettségét. Szükség lesz egy mérnökre és nyolc gépész-, illetve elektrotechnikusra. Vállalati viszonylatban jelenleg egymillió tégla előállításához hét ember szükséges. Az automata téglagyárban csupán kettő. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a téglagyárban jelentős munkaerő feleslegessé válik, hiszen a gyár kapacitása hatszorosára emelkedik. Megszűnik az idényjelleg is. Egy évben a gyár tizenegy hónapon át — tehát télen is — három műszakban. éjjel nappal termel. Kapacitására jellemző, hogy a sokáig Európa esedékes tartozása sincs: a teljes esztendőre szóló hosz- szú-, közép- és rövidlejáratú kölcsönel rendezve vannak. A banki számlán közel kétmillió forint áll rendelkezésére, minden eddigi időszaktól több. De még az esztendő hátralévő rövid ideje alatt is, pontosan 1 millió 130 ezer forint bevételre számít az alig kétszáz állandó munkaképes tagot számláló tsz. A pártkongresszusi irányelvek ismerete, vitatása tovább növeli a munka- és életkedvet, nagyobb lendületet ad a gazdálkodásra, a tervezésre. — Az a legnagyobb feladatunk, hogy mi magunk is minden erőnkkel munkálkodjunk a pártkongresz- szus szellemében, segítsük határozatai valóra váltását. Ezzel készülünk legjobban az új mechanizmusra Is, s a kettő együtt jelenti a falu még erőteljesebb fejlődését Asztalos Bálint legnagyobb téglagyárának ismert mályi üzem jelenlegi teljesítményétől — éves viszonylatban — mintegy hárommillióval lesz több. Elkészülnek a járulékos beruházások is. Megépítenek egy 1400 méter hosz- szú iparvágányt Egy kétszintes épületben helyezik el a karbantartó műhelyt. Az emeleten fürdő-öltöző és iroda lesz. Jellemző, hogy a karbantartó műhely létszáma megközelítőleg annyi lesz, mint a vállalat 15 téglagyárát jelenleg ellátó központi javítóműhelyé. Az automata téglagyárban elsősorban műszakiakra és szakmunkásokra lesz szükség. A közel százmillió forintos beruházás összegéből csak 35 milliót költenek építkezésekre, a többit gépek beszerzésére. (tóth) Örvendetes, hogy a szabolcsi termékek ma már eljutnak Európa szinte minden részébe. A pontos szállítás, jó minőség tovább öregbíti iparunk hírnevét a külföldi partnerek előtt. A MNEB 27 népi ellenőre kilenc üzemet, vállalatot, ktsz-t keresett fel annak megállapítására: milyen intézkedéseket tettek az idei exporttervek teljesítéséért? A vizsgált üzemek 21 millió forinttal több exporttermelést terveztek, mint az elmúlt évben. Előreláthatólag ezt év végére 10 százalékkal túlteljesítik. A feladatokat még a múlt év végére, de legkésőbb ez év januárjában megkapták, így a szerződés- kötéseknek, a termelés megszervezésének nem volt különösebb akadálya. Ugyancsak nem szerepelhetett gátló tényezőként a szakmunkáshiány, vagy tapasztalatlanság. Helyenként probléma van a szállítási szerződésekkel. A Tiszalöki Faipari Vállalatnak a LIGNIMPEX kötelezően előírja a termelendő cikk mennyiségét és választékát, azonban a szállításra csak akkor kerülhet sor, ha külföldi vevő jelentkezik. Tehát a vállalat saját veszélyére és költségére huzamosabb időn keresztül tárolni kénytelen a legyártott terméket. A vállalatnál jelenleg is mintegy háromezer köbméter zárléc értékesítése látszik bizonytalannak, miután a termékek iránt csökkent az érdeklődés. A gépek és egyéb berendezések — de különösen a szerelőcsarnokok — hiánya Is hátrányosan befolyásolja a termelést. Például a NyirAz újítások, találmányok körüli viták és huzavonák sok esetben szegik kedvét az alkotni vágyó embereknek. Az egyszerű munkásember javaslata olykor szinte elvesz a bürokrácia útvesztőiben. Az Országos Találmányi Hivatal éppen ezért — más megyékhez hasonlóan — Szabolcs-Szat- márban is rendez iparjogvédelmi tanácsadást az újítók és feltalálók részére. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa a javaslatot elfogadva ez év márciusában rendezett első ízben ilyen tanácsadást, ahol az Országos Találmányi Hivatal jogtanácsosa válaszolt a kérdésekre. UgyanMeg jegyzést Vizet prédikált... Egy szabolcsi üzemben egyik részlegvezető a telepre érkező idegen tehergépkocsi vezetőjét kérte meg, nem vinne-e részére ki néhány munkadarabot. A gépkocsivezető ráállt. „Elfér az üres kocsin az a néhány darab, csak dobják fa'.” — ennyit fűzött hozzá. Csakhogy a portán megállították. Ekkor nagyot nézett, s próbálta megmagyarázni mi történt. Kérdezték tőle, ki kérte erre. Hivatták a részlegvezetőt. És minden kiderült. X. Y. részlegvezető olyan ember, aki szavakban úgy vigyáz a közösség vagyonára, mint a szeme fényére. A tettei azonban ezt nem igazolják. Hamarosan fegyelmileg vonják felelősségre az üzem vezetői. Megbüntetik. De vajon napirendre térhelnek-e végleg a vizet prédikáló és bort ivó részlegvezető ügye fölött? Hiszen a részlegvezető nemcsak saját becsületével kufárkodott. Vásárra vitte, vagy vihette volna az idegen. jóhiszemű gépkocsivezető becsületét is, akit csak egy kis „szívességre” kért. F. K. bátori Vastömegcikkipari Vállalatnál a motoros napellenzők szerelése a szabadban történik, kitéve az időjárás viszontagságainak, Hiányzik az emelődaru is, mely a be- és kirakodást gyorsítaná. Legtöbb helyen nincs megfelelő raktár, ahol a készárut szakszerűen tárolhatnák. Az anyagellátás — egy-két szervet kivéve — jónak mondható. Probléma elsősorban a ruházati iparban van különösen segédanyagoknál, mint például cérna, gomb, Cipzár. Másik nehézség hogy a központi anyagkiutalás a szükségletnek mintegy harmadát fedezi, a többit hosszas utána járással lehet csak beszerezni. A vizsgálat arra is kiterjedt, hogy az exportterv teljesítése nem befolyásolja-e hátrányosan a belföldi igények kielégítését. A tapasztalat: ahol export és belföldi termelés van, ott az exporttervek túlteljesítése mellett elmarad a hazai igény kielégítése. A Nyírségi Ruházati Ktsz-nél például több, mint 1,2 milliós túlteljesítés van külföldi megrendelésekben, de számottevő az elmaradás a belföldi termelésben. Okát a szövetkezet azzal magyarázta, hogy nem kapta meg a szükséges alapanyagot. Az exporttermelés bővítését akadályozzák a korszerűtlen gépek, szerelőcsarnokok hiánya, a munkahelyek szűk befogadóképessége. Általában nagyobb gondot kellene fordítani a hulladékanyagok felhasználására. Célszerű lenne anyagilag ösztönző módszereket kidolgozni. b. r. akkor ismertette az ezekkel kapcsolatos újító- és találmányi rendeleteket. A hasznosnak ígérkező, sok panaszra választ adó tanácsadást legközelebb december 13-án rendezik meg újra az SZMT Bethlen Gábor utcai székházában, délelőtt 9 órától. Ezt megelőzően az Országos Találmányi Hivatal megbízottja december 12-én este részt vesz a székházban működő újítóklub foglalkozásán is. Az iparjogvédelmi tanácsadási ezúttal nemcsak az iparban, hanem a kisipari szövetkezetekben és a mezőgazdaságban dolgozók részére is rendezik. Seres Ernő Kongresszus után Jármiban A NEB MEGVIZSGÁLTA Exportálás — hiányos feltételekkel Iparjogvédelmi tanácsadás Nyíregyházán
