Kelet-Magyarország, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-04 / 286. szám
XXIII. ÉVFOLYAM, 386. SZÁM ÁRA: 80 fillér 1936. DECEMBER 4, VASÄRNAP Befejeződött az MSZMP IX. kongresszusa, megválasztották a párt vezető szerveit, a Központi Bizottság vitazáróját Kádár János elvtárs ismertette A kongresszus határozata A Magyar Szocialista Munkáspárt 1966. november 28. és december 3. között megtartott IX. kongresszusa felmérte az ország négyéves fejlődését, megvizsgálta, miben értünk célt, miben maradtunk el, elemezte párttagságunk, a dolgozó tömegek munkában, harcban szerzett’ tapasztalatait. A IX. kongresszus a helyzet reális felmérése alapján meghatározta a következő évek legfontosabb politikai, társadalmi, gazdasági és ideológiai feladatait. A kongresszus a Központi Bizottság beszámolóját jóváhagyta és megállapította: Visszatekintve az elmúlt évekre, a kongresszus azt a fő következtetést vonta le, hogy a párt és az ország a VIII. kongresszuson megjelölt úton haladt, politikánk eredményesnek bizonyult A Magyar Szocialista Munkáspárt politikai irányitó tevékenysége, a kommunisták és pártonkí- vüliek összefogása, a munkások, a parasztok és az értelmiségiek hazaszeretete, küzdelmes munkája, tudása és lelkesedése, .szorgalma és alkotó energiája nagy eredményeket hozott. A két kongresszus közötti időszakban tovább erősödött szocialista rendszerünk, államhatalmunk, a proletárdiktatúra állama. Az ország gazdasága gyarapodott, az emberek életviszonyai javultak. Dolgozó népünk eredményei, elvi engedmények nélküli, következetesen szocialista kül- és belpolitikánk növelték hazánk tekintélyét a világban. A bonyolult nemzetközi viszonyok között pártunk érvényesítette a VIII. kongresszuson elfogadott irányvonalat, védte és fejlesztette a nép szocialista vívmányait, támogatta a szocializmus és a béke nemzetközi erőit. Ebben a sok irányú harcban, alkotó munkában megerősödött, edzettebb és egységesebb lett pártunk is. A párt VIII. kongresszusa megállapította, hogy hazánkban leraktuk a szocializmus alapjait és célul tűzte ki a szocialista társadalom teljes felépítését. Az azóta eltelt időszakban előre léptünk ennek megvalósításában. A legközelebbi négy esztendőben is a szocializmus teljes felépítése marad pártunk és népünk történelmi feladata. I. A nemzetközi helyzet és külpolitikánk A legutóbbi négy év alatt világméretekben növekedtek a szocializmus, a nemzeti függetlenség, a demokrácia és a béke erői. Az Imperialisták — mindenekelőtt az Egyesült Államok — kétségbeesett erőfeszítéssel, fegyveres fellépésekben is megnyilvánuló növekvő agresszivitással igyekeznek feltartóztatni a szocializmus és a haladás erőinek történelmileg szükségszerű előrenyomulását. Ez kiélezte és bonyolultabbá tette a nemzetközi helyzetet. 1. Korunk legfőbb forradalmi ereje a szocialista világrendszer. Minden forradalmi és haladó erő, a kommunista és munkáspártok, a haladó és demokratikus mozgalmak, a nemzeti függetlenségükért harcoló nemzetek, az egész emberiség békéje számára elsőrendű érdek a szocialista világrendszer léte és erősödése. A szocialista országok ipari termelése eléri a világtermelés 38 százalékát. A Szovjetunió és a szocialista országok katonai ereje a világbéke fenntartásának, a szocialista országok védelmének, nemzeti függetlenségének biztos támasza. A szélesedő és formáiban is gazdagodó politikai, kulturális, gazdasági és katonai együttműködés fokozza a szocialista világ- rendszer erejét és befolyását. Az egyes szocialista országok között keletkezett átmeneti ellentmondások és nézeteltérések alapvetően néni Változtatnak a nemzetközi erőviszonyok alakulásán, dé nehezítik az imperializmus agressziójával szembeni egységes fellépést. A szocialista világ mind nagyobb befolyást gyakorol az emberi társadalom fejlődésére és a világesemények menetére. 2. A szocialista országok nagy történelmi feladata a béke védelme. Ebben fontos szerepet játszik a Varsói Szerződés politikai ereje és annak katonai szervezete. Napjainkban az Amerikai Egyesült Államok irányításával több agresszív katonai szövetség és csoportosulás működik, közülük legfontosabb a NATO. Amíg az imperialisták támadó Jellegű katonai tömbjei fennállnak, a Varsói Szerződés katonai szervezetének fenntartása és erősítése mellett vagyunk. A Magyar Néphadsereg szoros fegyverbarátságban és elvtársi szövetségben működik együtt a szovjet hadsereggel és más szocialista országok hadseregeivel, biztosítja hazánk védelmét, békés építőmunkánkat. 3. A szocialista országok közötti szélesedő gazdasági együttműködés alapja a szocialista nemzetköziség, a termelési viszonyod, a társadalmi célok és az alapvető gazdasági érdekek azonossága. A Magyar Szocialista Munkáspárt elvi álláspontja, hogy az egyes szocialista országok érdekeit összhangba lehet és kell hozni az egész szocialista világrendszer közös érdekeivel. A gazdasági együttműködés gyorsabb ütemű fejlesztése a kölcsönös előnyök és kölcsönös segítség elvei alapján, a KGST-ben folyó, illetve a két vagy több or* szág közötti együttműködés kiszélesítése és az ennek útjában álló nehézségek leküzdése az egész szocialista világközösségnek és valamennyi szocialista országnak külön külön is érdeke. 4. Az utóbbi években új jelek mutatják, hogy tovább súlyosbodik az imperialista világ általános válsága. A fejlett tőkés országokban hatalmas sztrájkok és politikai harcok bizonyítják, hogy éleződik a tőkés világ legfőbb belső ellentéte, a munka és a tőke közötti ellentét. A harcok béremelésekért, mind gyakrabban átfogó gazdasági és politikai követelések teljesítéséért folynak. Hatalmas megmozdulások zajlanak le a béke védelmében, az imperialisták háborús kalandjai ellen. A tőkés gazdaság egyenlőtlen fejlődése következtében kiéleződtek egyes kapitalista hatalmak ellentétei. Ennek egyik legfőbb Jele a NATO válsága. Az európai tőkés államok a második világháború után különböző mértékben amerikai függőségbe kerültek. Az ötvenes években azonban ismét erőre kaptak, növekedett súlyúk a tőkés világgazdaságban. Ennek nyomán egyre inkább felszínre kerültek nemzeti, függetlenségi törekvések az USA monopóltőkés befolyásával szemben. Az imperialisták a növekvő válságból agresszivitásuk fokozásával keresnek kiutat. Erőszakot alkalmaznak a világ különböző térségeiben feltörő forradalmi mozgalmakkal szemben, kalandor módon provokálják a szocialista országokat, • felújítják fenyegetéseiket a szocialista Kuba ellen. A fokozódó agresszivitásnak legdúrvább megnyilvánulása az amerikai kormány szennyes gyarmati háborúja Dél-Vietnamban. Az Amerikai Egyesült Államok a nemzetközi jogot megsértve sorozatos dúrva agressziót követ el a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. Ez nemcsak Délkelet-Ázsia, hanem az egész világ békéjét veszélyezteti. Elsősorban a Szovjetunió és a szocialista országok, köztük a Magyar Népköztársaság is, segítséget nyújtanak a hősiesen harcoló vietnami népnek. A segítség hatékonysága az összes szocialista ország közös összehangolt fellépésével növekedne. Ezért a szocialista országok akcióegységének létrehozására törekszünk. Európa békéjét és biztonságát fenyegeti a nyugat-németországi imperialisták politikája. A szocializmus és a béke erőinek fokozott éberségét követeli a sajátos kétoldalú katonai szövetség az Egyesült Államok és a Német Szövetségi Köztársaság vezető körei között. Az amerikai és a német monopoltőke Nyugat-Németországot a Szovjetunió, a szocialista országok, Európa minden népe békéjét, biztonságai veszélyeztető támaszponttá építi ki.- A bonni állam nem hajlandó számolni azzal a nyilvánvaló realitással, hogy létezik a szocia lizmust sikeresen építő békeszerető Német Demok ratikus Köztársaság. Az európai biztonság megköveteli Európa összes haladt erőinek összefogását, a nyv gatnémet monopóliumot revanstörekvéseinek, atomfegyver-igényeinek visszautasítását. A jelenlegi helyzetben az európai béke és biztonság megőrzése Európa minden, népétől, minden békeszerető erőtől még nagyobb eltökéltséget és aktivitást kíván.. 5. A nemzeti. felszabadító mozgalom feltartóztathatatlanul halad előre. A még meglevő gyarmatok népei elkeseredett harcot folytatnak jogaikért. Egyes felszabadult országok az igazi nemzeti függetlenség kivívásáért a társadalmi haladás, a nem kapitalista fejlődés útjára téptek. Társadalmi reformokat hajtanak végre, imperialistaellenes külpolitikát folytatnak. Az imperialisták nem tudják régi formájában visszaállítani az összeomlott gyarmati rendszert. Ezért az újonnan függetlenné vált országokat igyekeznek a kapitalista fejlődés útjára terelni és az ottani reakciós erőkkel összefonódva próbálják megvalósítani az újgyarmatosítást. Erőszakos beavatkozással, katonai pucs- csokkal, diverzióval, a belső reakciós erőket támogatva igyekeznek a haladó kormányokat megdönteni, amint ezt Indonézia, Ghana, Dominika és más országok példája mutatja. A szocialista országok, közöttük a Magyar Nép- köztársaság, szolidárisak a függetlenné vált és az imperializmus ellen' harcoló országokkal, megadnak nekik minden tőlük telhető erkölcsi, politikai, gazdasági segítséget, egészen a fegyveres harc támogatásáig. A szocialista országok • és a fejlődő országok között új típusú kapcsolatok alakultak ki, amelyek a teljes szuverénítá- son, az érdekek kölcsönös figyelembe vételén és a baráti segítségen alapulnak 6. A Magyai Népköztársaság külpolitikája a magyar dolgozó népet, a szoeializ- nust valamennyi nép békéjét és függetlenségét szolgálja. A Magyar Népköziár- -aság külpolitikája az elmúlt években aktívabb, kezdeményező és eredményes volt. Harcolunk az imperializmus agresszív erői ellen, a világháború megakadályozásáért. Nemzetközi . kapcsolatainkban elsőrendű célunk az. hogy erősítsük a szocialista világrendszer országainak egységét és összeforrottságát. növeljük, politikai gazdasági és katonái súlyát. Szolidárisak vagyunk a tőkés országokban élő, harcoló osztálvtestvéreinkkel. támogatjuk a kapitalista országok munkásosztályának a demokratikus jogokért, a békéért. a kizsákmányolás ellen; a szocializmusért vívott harcát. Segítjük a nemzeti felszabadítómozgalmakat: fejlesztjük az együttműködést és szolidaritást Ázsia. Afrika és Latin-Amerika független országaival; törekszünk a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének megvalósítására. Az elmúlt években még szorosabbra fűztük kapcsolatainkat a szocialista világ- rendszer országaival. A párt- és kormányküldöttségek cseréje, a több szocialista országgal folytatott két és többoldalú tanácskozás, új megállapodások és egyezmények megkötése elmélyítette a barátságot és szorosabbra fűzte az internacionalista együttműködést. Évről évre erősödnek és mind bensőségesebbé, barátibbá válnak a Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió kapcsolatai. Országaink és pártjaink teljesen egyetértenek mind a nemzetközi helyzet, mind a nemzetközi kommunista mozgalom kérdéseinek megítélésében. Pártunk elvi álláspontja; hogy az internacionalizmusnak napjainkban is próbaköve a világ első és leghatalmasabb szocialista országához, a Szovjetunióhoz fűződő viszony. Több magas színtű kölcsö* nős látogatás, több új egyezmény és az országunk által nyújtott támogatás különböző formái javították és sto1 (Folytatás a 2. oldalon!
