Kelet-Magyarország, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-30 / 307. szám
Januártól már az új tsz-nyugdíjakat fizetik Tájékoztató a nyugdíjak megyei folyósításáról A népköztársaság Elnöki Tanácsának 1966. évi 30-as számú törvényerejű rendeleté a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek tagjainak új nyugdíjazási rendszert, illetve nyugdíjbiztosítást ír elő. Ez megyénkben is már most több ezer embert érint, olyanokat, akik a korábbi nyugdíjtörvény alapján kapták nyugdijukat és olyanokat, akik a közeljövőben adják be nyugdíjkérelmüket. A rendelettel és magával az új nyugdíjtörvény alkalmazásával kapcsolatban már eddig is számos kérdésre kértek választ olvasóink. A kérdése?? megválaszolására Kada Lászlót, a SZOT Társadalombiztosítási megyei Igazgatóságának nyugdíjosztály vezetőjét kértük fel. — Mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy a nyugdíj nem azonos a termelőszövetkezeti járadékkal, az új nyugdíjtörvény ennek megfelelően mindkettővel külön külön foglalkozik. Az új nyugdíjtörvény 1967. január elsejével lép életbe és azt mi automatikusan alkalmazzuk. Tehát a tsz-nyugdí- jasok január végére nyugdíjaikat az új törvénynek megfelelően kapják. Alacsony összegű nyugdijak, házastársi pótlék — Az új törvényerejű rendeletnél nagyon sok embert közvetlenül az foglalkoztat, hogy az alacsony összegű régi nyugdíjak rendezése hogyan történik majd. A rendelet szerint január 1-től a korábban 400 forintnál kisebb összegben megállapított öregségi és rokkantsági nyugdíjakat havi 400 forintra kell felemelni. Ezt a munkát mi külön kérés nélkül elvégezzük. Ellenben az új rendeletnek lényeges része * a házastársi pótlék, amelynek összege havi 100 forint. Ennél azt kell tudni, ha a nyugdíjas nyugdíjösszege nem haladja meg az ezer forintot, akkor a házastársi pótlék kérhető. Visszamenőleg, akik ilyen házastársi pótlékot nem kaptak, azok kérésükkel a budapesti nyugdíjfolyósító igazgatósághoz (V. kerület Guszev utca 10.) fordulhatnak. Akik 1967 január 1-től jelentkeznek ilyen igénnyel, azoknak ügyét már mi intézzük automatikusan. A beszámítható idő módosulása — A termelőszövetkezeti tagok részére nagy kedvezmény, hogy míg korábban a nyugdíjtörvény szerint, ha a munkaviszonyba kétéves, vagy két évnél több megszakítás volt, akkor a két év előtti munkaviszonyt nem lehetett beszámítani a nyugdíjhoz szükséges időbe. Az új törvény szerint, mint az iparban, a két év őt évre módosul. Tehát azok is kaphatnak nyugdíjat, ilfetve igényt tarthatnak a jogfolytonosságra, akiknek három-ötéves megszakításuk volt. Ennek igazolását külön kérni kell. — Magyarázatra szorul bizonyos mértékben az új rendeletnek a nyugdíjévek számításával kapcsolatos része. Ennél azt kell tudni, hogy míg a korábbi rendelet a nyugdíjjogosultsághoz férfiak esetében 120, nők esetében 80 munkaegység teljesítését írta elő évenként, addig az új rendelet szerint a termelőszövetkezeti férfi tagoknak 150, nőknek évi 100 munkanapot kell munkában tölteni. A régi rendeletben, ha a termelőszövetkezeti tagok nem teljesítették az előírt feltételeket, úgy a nyugdíjazás szempontjából az év elveszett. Most ez nem fordulhat elő. Mert például annak, aki nem teljesíti az előírt munkanapokat, megvan rá a lehetősége, hogy a következő évben a hiányzó napokat megszerezze, vagyis a rendelet biztosítja, hogy a termelőszövetkezeti tag akár két év alatt is, de megszerezheti a nyugdíjévét Az éves munka tehát nem Vész el. Ehhez tartozik még, hogyha valaki betegség miatt keresőképtelen és azt az orvos igazolja, minden betegségben töltött nap tízórás munkanapnak számít, ami a nyugdíjév megállapításához beszámítható. 4 besegítő családtagok is kaphatnak nyugdijat — Fontos részé a nyug- j díjtörvénynek, hogy a besegítő családtagok is kérhe- 1 tik — függetlenül attól, hogy | nem tagjai a termelőszövet-1 kezeinek — a közös gazda-j Ságokban végzett munka í után az eltöltött idő nyugdíjévként történő beszámítását, ha a nyugdíjjárulékot! utólag befizetik. Ez azt jelenti, hogy azok is részesül- | hetnek nyugdíjban, akiknek erre eddig nem volt lehetősége. Ennek feltétele, hogy a termelőszövetkezetekben jobbá tegyék a könyvelést, illetve nyilvántartsák a családtagok végzett munkáját. A tényleges kereset szerint Ezután már a nyugdíj megállapításánál nem az általános 900 forint havi keresetet veszik alapul. Január 1-től nem általánosan, hanem egyénenként a tényleges kereset alapján határozzák meg a nyugdíj ösz- szegét. Ez 900-tól 5000 forintig terjedhet. Nem mindegy tehát, hogy mennyit dolgozik és teljesít a termelőszövetkezeti tag, hiszen a tényleges keresete képezi majd a nyugdíjmegállapítás alapját. —- Az új törvényerejű rendelet intézkedik a házastársi pótlék fizetéséről, a járadékosok esetében is. Ez a járadék 40 forintot tesz ki. Ennek folyósítását a jelenlegi járadékosok szintén Budapestről a nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól kérhetik. — Végül a rendelet azt is biztosítja, hogy akik ebben az évben beadták nyugdíj- igényüket, de még nem kapták meg az azzal kapcsolatos határozatot, ha számukra előnyösnek tekintik, igényüket visszavonhatják és januártól újra beadhatják, hogy nyugdíjukkal kapcsolatban már az új törvényt alkalmazzák. (S. E.) Ősz Ferenc: NEVETSÉGES KIS T egnap reggel arra ébredtem, hogy végre újra sütött a nap. Felhőtlen kék volt az ég és e látványtól olyan hangulatot éreztem, melyet a lírai költők ihletnek neveznek. Csakhogy én nem vagyok költő, kisember vagyok, akiben ez a természeti szépség felkeltette a vágyat, hogy ettől a naptól kezdve jobb, nemesebb, emelkedettebb lelkű legyen. Megfogadtam magamnak, hogy többé nem hazudok. Soha, semmi pénzért, önző érdekeimért, vagy egyszerűen sportból, netalán a tartalmatlan, felületes udvariasság kedvéért. Őszinte leszek, tiszta és átlátszó. Az elhatározástól fellelkesültem, vidáman, fütyü- részve indultam munkába. Lépteim ruganyosak voltak, éreztem, hogy az enyhe napsugár elégedetten és szeretettel simogatja arcomat> Ezt a kellemes, kissé önelégült hangulatot Topolyá- né törte szét: — De jó, hogy találkoztunk — harsogta túl a kanyarodó villamos kerekeinek •kutasát —, mi van magukkal? Miért nem jönnek mostanában hozzánk? Már éppen kezdeni akartam a szokásos mesét: — a sok munka, a feleségem gyengélkedik —, amikor eszembe jutott a fogadalmam. — Nézze, Topolyáné, megmondom őszintén, hogy nem szeretünk magukhoz menni... — Dehát miért? — ámuldozott. — Mert unjuk magukat! — Hogy milyen eredetien jópofa viccei vannak. Mindig kitalál valami mulatságosat. — Tréfára vette a dolgot. — Bocsánat! Ez nem tréfa. Unjuk, mert maguk azért hívnak vendéget, hogy bemutassák háztartásuk legújabb szerzeményeit. Maguknál a vendég csak tükör, akinek álmélkodásán lemérik az utolsó fizetés óta vásárolt holmik értékét — mondtam és csaknem megrészegültem az őszinteségemtől. Topolyáné sokáig kiabált utánam. Nem tántorodtam meg. Ezt kell tenni, még akkor is, ha az őszinteség fájdalmas. Előbb utóbb az emberek megértik és talán követnek is. A hivatalban Micike, a főnök titkárnője perdült elém: — Sokat adok a véleményére! Nos, milyen vagyok? Hogy áll az új ruhám? — Nézze Micike... Szóval... — kezdtem, de a pillanatnyi megtorpanás után, fogadalmamhoz híven folytattam: — Ez a ruha kifejezetten rossz. Magának jobb lenne, ha nem viselne ilyen kihívó holmikat. Amíg nem járt piros harisnyában, nem is volt feltűnő, hogy vastag és X a lába Ez a ruha csak kihangsúlyozza, hogy kicsi és kövér. Még fólytattain volna, de Micike elrohant. Nemsokára Karcaginé hozta a hírt: a könyvelésben Micike elmesélte, hogy ki akartam vele kezdeni és félreérthetetlen célzásokat tettem a csípőjére. Karcaginé izgatottan várta nyilatkozatomat. — Kedves Karcagi kartársnő, jobb lenne, ha a munkájával törődne. Egész nap intrikákat és pletykákat hord. Minket azért fizetnek, hogy dolgozzunk... Karcaginé visszarohant a könyvelésbe. Könnyű szívvel Életformák, családi gondok Legyen vagy ne legyen? Ami a dönle&ek mögött vttu Ha van emberi boldogság — életet adni, anyává lenni, az! De nem minden feltétel nélkül. A gyermeket vállalni is kell S erről dönteni, minden család, s mindenekelőtt az asszony legszemélyesebb ügye és joga. Ám minden nő életében egyszer eljön az idő, amikor legfőbb vagya a gygrmek, mert ez az emberi érzelmek között az egyik leghatalmasabb... S mégis, oly sokszor hangzik ei napjainkban a „ne legyen”; egyszer, kétszer, többször. Gyakran addig, amíg már késő. De miért? Akik szeretőének K-ék az Északi Alközpontban laknak. Nem fényűzően, de csinosan, ottho- san berendezett a lakásuk. Hatéves házasok, s mindketten dolgoznak. Télen-nyáron, ha esik, ha fúj, a kétéves Klárikát a városközpontban lévő bölcsődébe viszik mindennap. A szívük szakad meg, amikor kora hajnalban ki kell rángatni ágyacskájából a kicsit. De mit tehetnek? Nagymama nincs, s a lakótelepen még nincs bölcsőde. K-ék nagyon szeretnének még egy gyermeket. De jelenleg nerrt tartják lehetségesnek. Hová tegyék, amíg ők dolgoznak? Még ha sikerülne is a bölcsődében elhelyezni a második gyermeket, két kicsivel ugyanezt már nem tudják vállalni. M-né alig egy éve ment férjhez és a második terhességét is megszakították. — Borzalmasan rosszul voltam állandóan, nem bírtam — mondja nagyon halkan. — És most megint... Csak haza ne kellene mennem. Most derül fény a megszakítás igazi hátterére. És akik nem M-né elég rossz idegállapotban van. Együtt laknak férje anyjával, aki többször is kategorikusan kijelentette: „Nem tűrök meg itt gyereket! Különben is, minek az a mai modern embernek? Csak gond meg nyűg! Maradjatok magatoknak!” A valódi ok persze nem a fiatalok féltése a gondtól, hanem beteges ültem Íróasztalomhoz. Milyen jó, hogy az ember nem atakoskodik. Kellemes érzés. Délben hivatott a főnököm. Közölte, hogy súlyos panaszokat hall rólam. Nem dolgozom rendesen, zaklatom a kolléganőimet, sőt, állítólag félreérthetetlen politikai megnyilatkozásaim is vannak. Igazam tudatában derűsen mosolyogtam rá: — Butaság. Én azt tanácsolom a főnök kartársnak, hogy információit ne Micikétől szerezze be. Helyesebb lenne, ha időnként azzal is törődne, hogy mi történik a hivatalban. Láttam, hogy veresedik, de folytattam: — Ami a munkát illeti, úgyis tudja, hogy maga helyett is dogozunk, mert a főnök kartársat főleg a reprezentáció érdekli. Néztem az arcát. Eszembe jutott, hogy hányszor biztatott a merész, nyílt bírálatra. Nosza, itt van. — Maga azt hiszi, hogy aljas támadásokkal el tudja terelni a figyelmet piszkos kis üzelmeiről? Csakhogy engem nem téveszt meg. Láttam én már ilyen fickókat sírni — mondta ét megmutatta az ajtót. Hazafelé menet találkoztam újságíró ismerősömmel. Az illetőt kiváló férfiúnak tartom. Evek óta figyelem harcát az igazságért Cikkei kíméletlenek, féltékenység a fiára — saját nyugalmának, anyagi jólétének féltésé. Bár maga is dolgozik még, eddig a fiataloktól havi 800 form to. kapott. Pedig hát ők sem bö velkednek, s idejük sem volt még arra, hogy bérén dezkedjenek. Számítássá. S-ek szintén az Eszas.. Alközpont lakói. Mindketten üzemük büszkeségéi: nemcsak kiváló munkájukért, hanem azért is, mert példát mutatnak a művelődésben, a tanulásban is. Tavaly beiratkoztak a technikum esti tagozatára, s az első évfolyamot mindketten jelesen végeztek. Három eve házasuk. Gyerekük még nincs, pedig velük lakik a nagymama is, a köz- tiszteletben álló, mai gondolkodású asszony. Boldogan vállalna, hogy osztozzék a szülőkkel a kicsi nevelésében. Arról sosem volt vita a fiatalok között, hogy legyen-e gyerek vagy sem. Természetes, hogy legyen. De maguk akarják nevelni, ha befejezték a technikumot. Addig várni akarnak. H-ékat már vagy tíz éve ismerem, amióta megesküdtek. Mindketten értelmiségiek. Mindkettőjüknek nagyon nyomorúságosán telt a gyermekkora: ha jól tudom a férj lelencgyerek volt. Mióta összekerültek, hangyaszorgalommal fáradoztak lakásuk igazi otthonná tételén, s ma már nem hiányzik onSzerdan, a késő esti órákban, a Nyíregyházán 22 óra 38 perckor áthaladó nemzetközi gyorsvonattal elutazott a Szovjetunióba Száva János tiszavasvári lakos, hogy 25 évi távoliét után találkozzon testvéreivel és velük együtt ünnepelje az újévet. Mint arról lapunk korábbi számaiban már beszámoltunk, Száva Jánost gyermekkorában a második világháború viharai sodorták el szülőföldjéig őszinték. Ez az én emberem. Elmondtam neki önként vállalt missziómat. — Gratulálok... remek dolgot vállalt... Majd Írok magáról egy kis... valamit... De most, ne haragudjon, dolgom van... — Természetesen megértem... Nem akarom feltartani... az ön ideje... — mondtam meghatottan. — Igen... — felelte és elnézett a fejem felett _ Ha netán látná a feleségemet, ne mondja, hogy találkozott vdlem. En ugyanis most vidéken vagyok... — kacsintott rám és otthagyott. Éjjel nehezen aludtam eL Ebben annak is része volt, hogy este a feleségemmel egy kicsit összekoccantunk, amikor megmondtam neki, Ő sem kislány mát... — Értelek, drágám... Tökéletesen értelek... Bent, a hivatalodban ugyebár bakfisok vannak. Éppen este találkoztam Karcagi- néval. Tájékoztatott, hogy milyen nevetséges kis alak vagy. Mit akarsz attól a Micikétől? Nem veszed észre, hogy kopaszodsz?... Ez az őszinteség mellbevágott. Döntöttem. Holnaptól újra a régi vagyok. Tudom, hogy nehéz lesz, de bízom abban, hogy következetes lód ításaim eredményeként egyszer visszafogadnak a tisztességes em-j berek— nan semmiféle kényelmi cikk. Tavalyelőtt már kocsira is telt nekik. ízlésesen öltözködnek, s általában okosan, értelmesen einek. /alami, valaki mégis hiányzik otthonukból: a gyerek. Ok oem érzik a hiányát. Még oaratok között is nehéz ilyesmiről őszinteséggel beszélni. Mégis megpróbáltam a férjjel: — Nézd — mondja hdsz- szas tűnődés után —, te tudod, hogy imádom a gyerekeket. de magunknak nem akarok .. Hogy miért? Nem, persze, hogy nem az anyagiak miatt Azt hiszem — s most nyugodtan mondhatod, hogy kispolgárok lettünk —, nehezünkre esne vállalni a gyerekkel járó gondokat, a lekötöttséget, a törődést Korántsem auyagial íme néhány kiragadott eset. Alkalmasak-e bármiféle általánosításra a „legyen, vagy ne legyen” kérdés eldöntésének megíté-’ lésénél? Hisz ahány, ahy- nyiféle... Legyen, vagy ne legyen? Korántsem pusztán az anyagiakról van szó: mert nincs a segítségnek az a foka, amely pótolhatná vagy helyettesíthetné a gyermek utáni őszinte vágyat. Mint ahogy bines az a gond, aggódás, amelyért ne kárpótolna sokszorosan az Öröm, a boldogság, amelyet a gyermek a családba hoz. ről, Kasperovka ukrán faluból, s Szép Imre egykori magyar katona küldte haza Tiszavasváriba, így Magyar- országon nevelkedett, azóta semmit nem tudott hozzátartozóiról. A társadalmi Szervek és szovjet hatóságok közreműködésével sikerült testvéreit felkutatni, s ennyi idő után ez lesz az első találkozásuk szülői földön. Vele együtt utazott felesége és mint tolmács, Slgér Imre orosz szakos tanár Is. Száva Jánosékat elutazásuk előtt a Hazafias Népfront és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei vezetői búcsúztatták Nyíregyházán. A szívélyes hangulatú összejövetelen Koncz Károly, a Hazafias Népfront megyei titkára méltatta mindazon szervek: párt, tanács, népfront, MSZBT, szakszervezet, sajtó, szovjet hatóságok érdemeit, amelyek közreműködésükkel elősegítették, hogy viszonylag rövid idő alatt sikerült felkutatni Száva János hozzátartozóit. Gulyás Emilné dr. elnökhelyettes a megyei tanács végrehajtó bizottsága nevében kívánt kellemes utazást és boldog találkozást Száva Jánoséknak. Száva János meleg szavakkal köszönte meg a szervek képviselőinek azt a felbecsülhetetlen segítséget, amelyet kapott az elmúlt hetekben. Száva Jánosék csütörtökön este 22 óra után néhány perccel érkeztek meg a kijevi pályaudvarra, ahol — az előzetes program szerint — már vártók őt testvérei és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság képviselői. Orosz Szilárd Elutazott a Szov'etuníéba Száva János
