Kelet-Magyarország, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-29 / 306. szám
sím Évfolyam, see. szám Ara: 50 fillér 1966. DECEMBER 29, CSÜTÖRTÖK A LAP TARTALMÁBÓL: Gyorslista a III. és IV. Békekölcsön sorsolásáról (4—5. oldal) Emlékezés és előretekintés ír la: Pel hő Tibor, m Országos Béketanács atetnőke SZOVJET SEGÍTSÉGGEL 1975-RE magyar atomerM létesül A jelenlegi nemzetközi helyzet és a békéért folyó küzdelem központi kérdése az Egyesült Államok vietnami háborúja. A helyzetet 1966 végén az jellemzi, hogy az Egyesült Államok tovább fokozza katonai erőfeszítéseit, másrészt, hogy jelentősen kiszélesedett a vietnami háború megszüntetését követelő tömegmozgalom. Nap nap után világszerte nagyszabású szolidaritási tüntetéseknek vagyunk tanúi, amelyeken a békéért harcoló erők még fokozottabb támogatásukról biztosították a hős vietnami népet Megmozdult „a másik Amerika” is, erősödött az a mozgalom amelynek jellemző vonása a katonai behívóparancsok megsemmisítése, a tartalékosok szolgálati könyveinek elégetése. A közvéleménykutató intézetek adatai szerint hivatalban lévő amerikai elnök népszerűsége még sohasem volt oly alacsony, mint Lyndon B. Johnsoné. A béke helyreállításának útja csakis a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front ismeretes pontjainak elfogadása. A Béke-világtanács legutóbbi genfi ülésén napnál világosabbá vált az, hogy e cél eléréséhez elengedhetetlen a nemzetközi munkásmozgalom akcióegységének létrehozása és a békemozgalom befolyásának kiszélesítése. Ha egyre növekszik a jelentősége az amerikai nép háborúellenes megmozdulásainak — márpedig nyilvánvaló, hogy a vietnami háború megszüntetésének kérdésében rendkívül fontos szerepe van az amerikai békeharcosoknak — akkor ez annak következménye, hogy a BVT- hez tartozó és a BVT-n kí'■ vüli amerikai szervezetek egyre több közös akcióban vesznek részt A vietnami nép hősi küzdelmének leghatásosabb támogatása a nemzetközi békemozgalom részéről az egész világra kiterjedő, még az eddiginél is erőteljesebb megmozdulások szervezése amihez elengedhetetlen a szorosabb együttműködés, a más alapokon álló, de a közös célért egyaránt harcoló szervezetekkel. Európában a fő kérdés az európai biztonság létrehozása. A helyzet alapvető jellemvonása, hogy — a bonni kormányváltozás ellenére — a nyugatnémet imperializmus változatlanul a fő veszélyt jelenti Európában. Ugyanakkor tény az, hogy minden országban erősödik a felismerés: haladéktalanul hozzá kell kéz. deni az európai biztonsági rendszer megteremtéséhez. Az európai biztonság problematikájába új elemeket vitt de Gaulle francia elnök látogatása a Szovjetunióban és Koszigin szovjet miniszterelnök decemberi látogatása Franciaországban. Ezenkívül a BVT ez év júniusi genfi ülésén javasolták, az európai biztonság Magna Charta-jának kidolgozását, másrészt határozott programot adott a Varsói Szerződés tanácskozó testületének júliusi bukaresti értekezlete. Kétségtelen, hogy az utóbbi időszakban olyan események történtek tehát, amelyek az enyhülés folyamatának fontos elemeit hozták magukkal és általában az európai helyzet pozitív megváltozásának irányában hatnak. A fejlődés, amely most kezdetét veszi, nemcsak azt a földrészt érdekli, hanem döntő hozzájárulást jelent a nemzetközi biztonsághoz is. Az új fejlődést meghatározza az a tény, hogy az európai nemzetek tudatára ébrednek politikai és kulturális egyéniségüknek és hogy gazdasági erejükre és politikai személyiségük érzésére támaszkodva felteszik maguknak a kérdést, miképp tudnának hozzájárulni eredeti módon földrészünk jövőjének alakításához. Az európai államoknak, a békéért küzdő összes társadalmi erőknek együttes erő. feszítésével — tekintet nélkül az ideológiai nézetek, j vallási és egyéb meggyőző-1 dések különbözőségére —, meg lehet oldani az európai í biztonság problémáját. Bi-1 zonyítja ezt, hogy Európa minden országában magában a Német Szövetségi Köztársaságban is, növekszik azoknak az erőknek a befolyása, amelyek síkra- szállnak a feszültség enyhítéséért, az államközi kapcsolatok átfogó fejlesztéséért, országaik teljes függetlenségéért és nemzeti arculatának megőrzéséért. 1966 karácsonya nehéz helyzetben köszöntött rá az emberiségre. A 48 óra lejárta után ismét eldördülnek a fegyverek Vietnamban, hullanak a romboló bombák a VDK városaira és falvaira. Feszült a helyzet a Közép-Keleten és aggodalomra okot adó jelenségek mutatkoznak a latinamerikai térségben is. Mégis, az ellentmondásos és bonyolult helyzetben a nemzetközi békemozgalom eredményei bizalommal töltik el az emberiséget. A békés együttélés eszméje és gyakorlati politikája a nehézségek ellenére is továbbfejlődött. Előtérbe került az európai biztonság ügye, előrelépés történt a kozmikus térség atommentesítésének kérdésében és fokozódott az Egyesült Államok diplomáciai elszigetelődése. Hazánk céltudatos békepolitikája újabb eredményekre vezetett. Nőtt Magyarország tekintélye, politikánk megbecsülést és újabb barátokat szerzett nekünk. Bizonyítja ezt Kállai Gyula miniszterelnök és a magyar kormányküldöttség utazása több ázsiai és afrikai országba Couve de Murville és Haekkerup francia, illetve dán külügyminiszterek, valamint Reza Pahlavi, iráni sah magyar- országi látogatása. Népünk követendő útját kijelölte az MSZMP IX. kongresz- szusa: „A cél, amely felé eredményesen törünk: népünk, nemzetünk további felemelkedése, hazánk felvirágoztatása békénk biztosítása.“ .Apró Antal nyilatkozata a magyar—szovjet együttműködési megállapodás aláírásáról A Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormánydelegációi december 23-tól 28-ig Budapesten tárgyalásokat folytattak az atomenergia békés célú fel- használásáról Magyarország népgazdasági szükségleteinek kielégítésére. A barátság és kölcsönös megértés szellemében lefolyt tárgyalások eredményeként megállapodást írtak alá a Magyarországon építendő 800 megawatt összkapaci- tású atomerőmű létesítésében történő együttműködésről. Az atomerőmű a magyar és szovjet szervezetek szoros együttműködésével valósul meg. A szovjet szervezetek műszakilag közreműködnek az atomerőmű tervezésében, építésében, szerelésében, üzembe állításában, továbbá Magyarországra szállítják a szükséges berendezések, műszerek és anyagok nagy részét. A magyar szervezetek végzik az atomerőmű építkezési és szerelési munkálatait, továbbá elkészítik a berendezések, műszerek és anyagok egy részét. Az atomerőmű üzembe helyezését 1975-re tervezik. A megállapodást szerdán a Parlament épületében a magyar kormány megbízásából Apró Antal, a minisztertanács elnökhelyettese, a szovjet kormány képviseletében V. N. Novikov, a minisztertanács elnökhelyettese írta alá. A Magyar Távirati Iroda munkatársa megkérte Apró Antalt fejtse ki, mit jelent Magyarország számára az első atomerőmű építése, és a most aláírt magyar—szovjet kormányközi egyezmény. — Nagy jelentőségűnek tartjuk a most aláírt kormányközi egyezményt, amely lehetővé teszi, hogy korszerű atomerőművet vásároljunk a Szovjetuniótól és szovjet segítséggel üzembe helyezzük Magyarországon — mondotta Apró Antal. Napjainkban világszerte mind fokozottabb mértékben növekszik az országok villa- mosenergia-igénye. Hazánkban a szocialista iparosítás, a gyors ipari fejlődés követelményeként évente átlagosan 7—9 százalékkal nő az igény a villamos energia iránt. Ma már sok szakember jelentős technikai bázissal dolgozik szerte a világon új energiaforrások feltárásán, mindenekelőtt az atomenergia ipari méretű felhasználásán. — Magyarország köztudottan rendkívül szegény alapenergia hordozókban és ezek kitermelése a hazai geológiai adottságok következtében költségesebb, mint sok más országban. Ezért számunkra különös jelentősége van annak, hogy már kialakultak a klasszikus hőerőművekkel versenyképes atomerőmű típusok. Ilyen típusú az az erőműreaktor is, amelynek szállítására a Szovjetunióval most irtuk alá az államközi egyezményt. Megkönnyíti az atomerőmű építését az a fontos körülmény, hogy a Szovjetunió kormánya hosszúlejáratú hitelt nyújt — kedvező feltételek mellett — az által» szállítandó berendezésekre. A 800 megawatt teljesít* ményű első magyar atomerőmű üzembe lépésekor a magyar villamosenergiaigénynek mintegy IS—16 százalékát lesz képes kielégíteni. — Hiba lenne azonban az atomerőmű építését kizárólag az energiafogyasztás szemszögéből vizsgálni. Magyarország számottevő energetikai gépgyártó iparral rendelkezik és ennek jövőjéről is szó van. Olyan ország, amely nem kapcsolódik be az atomerőművek számára szükséges berendezések gyártásába. nem számíthat komoly szerepre az energetikai gépgyártó ipar fejlesztése terén. Magyarországnak több évtizedes hagyományai, jó szakemberei vannak ezen a területen. Mivel az első atomerőmű berendezésének egy részét a magyar ipar fogja gyártani. megindulhat a magyar ipar, a magyar tervezők, mérnökök és munkások fokozatos be- kavcsolódása az at.omerő- művi berendezések fejlesztésébe, gyártásába. Panorámakép a Holdról Moszkva (TASZSZ): December 26-án, moszkvai idő szerint 16,30 órai kezdettel a Luna—13 száz percen át sugárzott televíziós felvételeket a Holdról. Lebegyinszkij professzor a Holdról közvetített panoráma képéről elmondotta, hogy a száz perces adási idő alatt a televíziókamera teljes fordulatot tett a tengelye körül. A tengely hajlásszöge lehetővé teszi, hogy az állomás kamerája mintegy megközelítse a talajt és ezért a panorámakép legközelebbi részei nem egészen egy méteres távolságból készültek és láthatóak rajtuk a talaj struktúrájának milliméteres elemei. Ugyanakkor a kép felső részén látható kövek, amelyek kicsinyeknek tűnnek, a valóságban nagyobbak, mint az előtérben nagynak látszó elemek. A Luna—13 egy mélyedésben, feltehetően egy kisebb kráterben helyezkedik el, hasonlóan a Luna—9-hez, amely első ízben hajtott végre sima leszállást a Holdon. A Luna—13, csakúgy, mint annak idején a Luna—9, a „Viharok tengerének” területén szállt le, de a főképpen teleszkó- pikus megfigyelések alapján összeállított térképekből ítélve különböző jellegű a két állomás leszállásának színhelye. A Luna—9 azon a határterületen ereszkedett le, ahol a „tengeri birodalmat” felváltja a „kontinentális” terület. A Luna—13 viszont olyan térségben ereszkedett le, amely tipikusan . „tengeri” sajátosságokkal rendelkezik. E térségek mikrodomborulatainak összehasonlítása nagy tudományos jelentőséggel bír. tf lést tartott az SZMT Szerdán délelőtt nyíregyházi székházában ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsa. Az ülésen megjelent Koncz Károly, a Hazafias Népfront megyei titkára is. Kovacsics Gyula SZMT-elnök megnyitó szavai után Kanda Pál, az SZMT vezető titkára ismertette a párt J.X. kongresszusa határozataiból aaó. dó feladatokat, majd Veres Menyhértné, az SZMT titkára számolt be a megye szakszervezeteinek 1986. évi munkájáról. Beszámolójának második részében a szakszervezeti mozgalom jövő évi feladatait ismertette. Harmadik napirendkent a jövő évben esedékes szak- szervezeti választások lebonyolításáról és végrehajtásáról tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit az SZMT vezető titkára. Felhívta a résztvevők figyelmét arra, hogy a választások lebonyolításánál a szakszervezeti aktívák segítsék a tanácsi és az országgyűlési képviselőválasztásokat, továbbá az ugyancsak jövő év első felében sorra kerülő KlSZ-kong- resszus előkészületeit. Célkitűzéseink — hangsúlyozta Kanda elvtárs — megegyeznek a pártkongresszus határozatában foglaltakkal. Ezekre a feladatokra már 1967-ben úgy kell mozgósítani, hogy azok megvalósítása a dolgozók érdekeit. a népjólét emelését szolgálják itt, Szabolcs-Szat, már megyében is. A Luna—13 jelzésű szovjet automata űrállomás felvétele a Hold felületérőL (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat)
