Kelet-Magyarország, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-03 / 285. szám

(Folytatás a 3. oldalról) szabadság önkéntesei, akik hatvan országból jöttek. Köztük volt a magyar nép több mint ezer fia és ezek­nek csaknem fele spanyol földben nyugszik, köztük a legendás Lukács tábor­nok: Zalka Máté. Itt, eb­ben a teremben szeretett Münnich Ferenc elvtár­sunkkal, a legidősebb ve­teránnal együtt, jelen van egy része azoknak, akik a harcok során életben ma­radtak. Szóljon nekik és rajtuk keresztül a többi­eknek is szívből jövő har­cos üdvözletünk! — mon­dotta. Felszólalása befejező ré­szében a kínai vezetők szovjetellenes. egységbontó cselekedetét ítélte el: — A Szovjetunió és Le­nin pártia a mi legszilár­dabb erősségünk, védőbás­tyánk, s ez magyarázatot ad arra. miért elsőrendű célja a kínai vezetők egy­ségbontó stratégiájának, hogy ellene irányítsák leg- dühödtebb rágalmazó tá­Ernest Dec osterd: madásaikat. A kínai veze­tők azonban tévednek és kudarcot fognak vallani természetellenes, esztelen terveikkel. Mi is osztjuk azt a véleményt, hogy el kell menni a kommunista- és munkáspártok értekez­letére. meg kell vizsgálni, hogyan tömörítsük jobban erőinket és erőfeszítésein­ket vietnami testvéreink hatékonyabb megsegítésé­re. Ha pedig egyesek a semlegesség kényelmes ál­láspontján kívánnak ma­radni, ám tegyék, de vi­seljék ezért a felelősséget. Mi, spanyol kommunisták úgy véljük, hogy amikor hősi harcában meg kell segíteni a vietnami népet, amikor meg kell védeni a nemzetközi kommunista mozgalom egységét. ami­kor nagy kommunista hadseregünk számára jobb harci feltételeket kell te­remtenünk, hogy betöltse küldetését és eltemesse az imperializmust akkor kö­zöttünk nem lehetnek sem­legesek. A magyarok eredményei segítenek a Svájci Munkapártnak Ernest Decoslerd, a Sváj­ci Munkapárt Központi Bi­zottságának tagja elmond­ta: — Kívánjuk, hogy kong­resszusuk gyümölcsöző le­gyen, hogy erősítse a szo­cializmust Magyarországon, és egyre nagyobb sikereket elérve, haladhassanak mind­nyájunk közös célja, a kommunizmus felé — mon­dotta, majd hangsúlyozta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt minden ered­ménye jelentős segítséget jelent a Svájci Munkapárt­nak. Felszólalása befejező ré­szében a nemzetközi mun­kásmozgalom egységének szükségszerűségéről szólott. — Jogos a . reményünk, hogy egy napon véget ve­tünk a nézeteltéréseknek. Természetesen nem ringat­juk magunkat illúziókban arra nézve, hogy mennyi időre és mennyi türelemre lesz szükség ahhoz, hogy a helyes marxista—leninis­ta elvek alapján visszaál­lítsuk az annyira fontos egységet. Ilyen szemszögből nézve értékeljük érdemének megfelelően a Szovjetunió Kommunista Pártja, az önök pártja, és más szocialista országok pártjai eddigi és jövőbeni erőfeszítéseit, an­nak érdekében, hogy elke­rülve a meddő polemizá­lást, újból felvegyük a hasznos párbeszédet a Kí­nai Kommunista Párt V€* zetőségével. Befejezésül átadta a Svájci Munkapárt jókíván­ságait. Henning Nilsson: A svéd párt szocialista megújhodást akar Ezután Henning Nilsson, a Svéd Kommunista Párt Politikai Bizottságának tag­ja bevezetőben hazája dol­gozóinak helyzetével fog­lalkozott. — Az állandóan emelke­dő árak megnehezítik a kis jövedelmű néprétegek helyzetét, — mondotta, majd arról beszélt, a Svéd KP a jövő évben lesz 50 éves. Szólott a közelmúlt­ban eredményesen befeje­zett nehéz választásokról. Ezután kijelentette: — További fontos feladatunk „a harmadik világ” szabad­ságmozgalmainak fokozott támogatása. Növelnünk kell az éberséget a Nyugat-Né- metországban állandóan nö­vekvő fasiszta veszély miatt. Pártunk a svéd politi­kában szocialista megújho­dást akar. Arra törekszünk, hogy az ország összes ha­ladó erőit egyesítsük a nagytőke reakciós politiká­ja elleni harcban. Hazánk sajátos viszonyai közepette igyekszünk megtalálni a szocializmushoz vezető utat. Kongresszusuknak és a magyar népnek sok sikert kívánunk a szocialista tár­sadalom felépítésében — mondotta befejezésül Hen­ning Nilsson. George Jeff ares: Írország; együttérez Vietnammal George Jefjares, az Ír Dolgozók Pártja Központi Bizottságának tagja átadta pártjának testvéri üdvözle­tét majd elmondta, hogy az ír nép az idén emléke­zik meg az angol imperia­lizmus elleni felkelés 50. évfordulójáról. Nemzetközi kérdésekről szólva hangsúlyozta, hogy Írország mindig fenntartot­ta semleges álláspontját. Nem tagja a NATO-nak és 1966. december 3. a köztársaságban nincsenek katonai támaszpontok. — A vietnami népnek a nemzeti függetlenségért folytatott harca Írország népében is együttérzést és csodálatot keltett — jelen­tette ki. A vietnami nép elleni amerikai agresszió állandóan növekszik s ez­által fokozódik a világbé­két fenyegető veszély. Két­ségtelen, hogy az USA nem merne tovább haladni ezen a bűnös és veszélyes úton, ha az imperialistaellenes erők, mindenekelőtt a nem­zetközi kommunista moz­galom nem lenne megoszt­va. Ha a Kínai Kommunis­ta Párt ilyen veszélyes helyzetben az SZKP ellen irányítja támadásait. ez csak az imperialistáknak használ. Minden pártnak halaszthatatlan kötelessége az egység mielőbbi helyre­állítása. Pártom egyetérte­ne egy olyan nemzetközi konferenciával, amelyet azért hívnak össze, hogy testvéri eszmecserékkel tisz­tázza az egység helyreál­lításának legjobb módját. Az ír küldött végül sok sikert kívánt a magyar népnek és az MSZMP-nek. A gyenge termelőszövetkezetek megszilárdulásának feltételei: Szviridov Ivánnénak, az ófehértói Búzakolász Tsz elnökének felszólalása A kongresszusi vitában utolsónak Szviridov Ivánné, az ófehértói Búzakalász Tsz elnöke kapott szót a délutáni ülésen'. A gyenge termelőszövetke­zetek problémájáról szólva elmondotta, hogy a kedve­zőtlen természeti viszonyok között gazdálkodó szövetke­zetekben az az egyik legfőbb probléma, hogy a jövedelem kicsi és bizonytalan, s ezért kevés munkabíró tag marad a szövetkezetekben. Vélemé­nye szerint ezen a garantált pénzbeni díjazás, s az ezt biztosító munkadíjalap be­vezetésével lehetne segíteni. Megoldásként javasolta a je­lenlegi hitelrendszer olyan módosítását, amely lehetővé teszi, hogy a gyenge tsz-ek hitelt kaphassanak a mun­kadíjalap létesítésére. A továbbiakban a terme­lőszövetkezetek állami támo­gatásának rendszeréről szólt. Véleménye szerint a terme­lőszövetkezeteknek termelé­sük arányában, annak nagy­ságától függően kellene tá­mogatást kapniuk. Ez előse­gítené, hogy a szövetkezetek mindent, amit csak lehet, ki­hozzanak a földből. — A termelőszövetkezetek megerősödése — folytatta — természetesen nemcsak az állam pénzügyi támogatásán múlik, hanem a vezetők és a tagság kapcsolatán, a poli­tikai munkán is. Igen fontos, hogy a termelőszövetkezeti pártszervezetek céltudatos hatékony politikai nevelő munkát végezzenek, de ezt nehezíti, hogy éppen a gyen­ge termelőszövetkezetek egy részében alacsony színvonalú a pártalapszervezet irányító munkája. Befejezésül a gazdaságirá­nyítási rendszer reformjáról beszélt, amelytől — mint mondotta — a termelőszö­vetkezetek is igen sok prob­lémájuk megoldását várják. — Remélem — mondotta befejezésül —, a párt legkö­zelebbi kongresszusán már azt jelenthetjük, hogy az ófehértói Búzakalász Tsz a gyengék közül az erős szö­vetkezetek közé került. Az elnöklő Méhes Lajos ezután bejelentette, hogy a Központi Bizottság, a Köz­ponti Revíziós Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizott­ság beszámolója, valamint a Szervezeti Szabályzat módo­sítása feletti' vita befejező­dött. Felkérte azokat a kül­dötteket, akik hozzászólásra jelentkeztek, de nem kaptak szót, hogy hozzászólásukat írásban juttassák el a meg­választandó Központi Bizott­sághoz. Ezután szünet következett. Szünet után Komócsin Zol­tánnak, a Politikai Bizottság tagjának elnökletével folyta­tódott az ülés. Komócsin Zoltán bejelen­tette, hogy Biszku Béla, Hor­váth András és Nógrádi Sán­dor elállt a zárszótól, mert a Szervezeti Szabályzat terve­zetével. továbbá a Központi Revíziós Bizottság és a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság je­lentésével kapcsolatban vá­laszt igénylő probléma nem merült fel. Ezután nagy taps közben Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára lépett a szónoki emel­vényre, s mondott vitazáró beszédet. Kádár elvtárs beszédét va­sárnapi lapunkban közöljük. A Központi Bizottság el­ső titkárának hosszantartó, nagy tapssal fogadott be­széde után határozathoza­tal következett. A kongresszus a Közpon­ti Bizottság beszámolóját, Kádár János vitazáró be­szédét és az írásban benyúj­tott határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. Ugyancsak egyhangúlag elfogadta a kongresszus Biszku Béla előadói beszé­dét és a párt Szervezeti Szabályzatának módosítá­sát.. Egyhangú határozattal fogadta a kongresszus a Központi Revíziós Bizottság jelentését. A Központi Ellenőrző Bizottság jelentését a kong­resszus szintén egyhangú­lag fogadta el. Az elnöklő Komócsin Zoltán ezután a Központi Bizottság, a kongresszus elnöksége és a küldött­csoportok megbízatása alapján javaslatot terjesz­tett elő arra, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt IX. kongresszusa kü­lön nyilatkozatban is ítél­je el az Egyesült Államok vietnami agresszióját. A nyilatkozattervezethez — amelyet a kongresszusi kül­döttek előzetesen kézhez kaptak — módosító javas­lat nem érkezett. A nyilatkozat a követke­zőket mondja: 11 Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának nyilatkozata az Egyesült Államok vietnami agressziójáról A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa kife­jezve a magyar kommunisták, a szocializmust építő magyar nép érzéseit és akaratát, a leghatározottabban elítéli az Ame­rikai Egyesült Államok Vietnam elleni bűnös háborúját, s testvéri internacionalista szolidaritásáról biztosítja az agresz- szió ellen védekező hős vietnami népet. Az amerikai imperialisták vietnami agressziója korunk egyik legszégyenteljesebb háborúja. Az Egyesült Államok kormánya felrúgva az 1954. évi genfi egyezményeket, sárba tiporva a nemzetközi jog elemi normáit, fegyveres erőszak­kal avatkozik be a vietnami nép belső ügyeibe, a kommunis­ta terjeszkedés megfékezésének hazug ürügyén több százezres haderővel megszállta és pusztítja a tőle sok ezer kilométer távolságra eső Dél-Vietnamot, elfojtja a dél-vietnami nép szabadságharcát, bombázza a Vietnami Demokratikus Köz­társaság területét. Az amerikai szoldateszka barbár vietnami tettei, ártatlan emberek ezreinek és tízezreinek brutális le- gyilkolása kimeríti a népirtás nemzetközi bűntettét. Az ame­rikai imperialisták agresszióját megvetéssel ítéli el az egész haladó világ. A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa úgy véli, hogy a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének ez évi júliusi bukaresti nyilatkozata jogosan mutatott rá a Vietnamban folyó agressziós háború egyre veszélyesebb jel­legére. Az utóbbi hónapok eseményei teljes mértékben igazol­ták e nyilatkozat megállapításait. Az Egyesült Államok kor­mánya nem törekszik a vietnami kérdés békés és igazságos megoldására, ellenkezőleg, miközben békeszólamokat hangoz­tat, szélesíti a vietnami agressziót. Az Egyesült Államok ka­landor vietnami politikája nemcsak Délkelet-Ázsia békéjét veszélyezteti, hanem a világbékét is. A világ békeszerető százmillióit csodálattal tölti el a viet­nami nép hősies harca, amelyet az amerikai agresszorok el­len, szabadságáért, hazája egyesítéséért, a haladásért folytat. Ezt a küzdelmet támogatják a szocialista országok, minden haladó, a béke ügyét szívén viselő ember. Világszerte mind szélesebbé és erőteljesebbé válik a vietnami nép harcát segítő mozgalom. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Nép- köztársaság népe egységesen áll a megtámadott vietnami nép oldalán. Pártunk és népünk lehetőségeinkhez mérten támo­gatja a vietnami nép harcát, s politikai, diplomáciai, gazda­sági és katonai jellegű segítséget ad számára, és bízik abban, hogy a hős vietnami nép igazságos harcát teljes siker koro­názza. A magyar nép határozottan támogatja a Vietnami De­mokratikus Köztársaság négy- és a Dél-vietnami Nemzeti Fel- szabadítási Front ötpontos követelését és Ho Si Minh elnök 1966. július 17-i felhívását. Az Egyesült Államoknak haladék­talanul és feltétel nélkül meg kell szüntetnie a Vietnami De­mokratikus Köztársaság bombázását, ki kell vonnia saját és csatlósai fegyveres erejét Dél-Vietnam területéről, a dél-viet­nami nép egyetlen törvényes képviselőjének kell elismernie a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítás! Frontot, meg kell szün­tetnie mindennemű beavatkozást Vietnam belügyeibe és hiánytalanul meg kell tartania az 1954. évi genfi egyezménye­ket. A vietnami kérdést csakis ezeknek a követeléseknek a teljesítése alapján lehet megoldani. A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa szük­ségesnek tartja erősíteni a harcot az amerikai imperialisták vietnami agressziója ellen. Mindazoknak, akik felelősséget éreznek népük és a béke sorsáért, össze kell fogniok az ame­rikai agresszorok megfékezésére, az agressziós háború terjedő és mind jobban fenyegető tüzének eloltására. A szocialista országok, a kommunista és munkáspártok akcióegységének megteremtésével a világ minden békeszerető, haladó erejé­nek a tömörítésével le kell fogni az imperialista agresszorok kezét! Ez napjaink legfontosabb feladata. Vietnam népe igaz ügyért harcol. A magyar nép hisz ab­ban, hogy győzni fog! Ezután határozathozatal következett. A kongresszus a benyújtót^ nyilatkozat­tervezetet egyhangúlag ha­tározattá emelte. A IX. kongresszus pénte­ki tanácskozását az elnök­lő Komócsin Zoltán zárta be. A IX. kongresszus világvisszhangja A világsajtó továbbra is részletesen beszámol az MSZMP IX. kongresszusá­nak munkájáról — jelen­tik az MTI tudósítói: A pénteki szovjet újsá­gok „A testvériség és a ba­rátság demonstrációja”. A testvéri barátság gyűlése', és más hasonló címek alait számolnak be a budapesti Beloiannisz gyárban ren­dezett gyűlésről amelyben Brezsnyev, az SZKP főtit­kára is felszólalt. A Rudé Pravo a kong­resszus csütörtöki vitájából Szirmai István felszólalását ismerteti. A lap különtudó- sítója beszámol a CSKP küldöttségének Nógrád me­gyében tett látogatásáról. A lap beszámol Brezs­nyev Beloiannisz-gyári be­szédéről is. A péntek reggeli lengyel lapok közlik Franciszek Waniolka, lengyel küldött­nek a budapesti kongresz- szuson elhangzott üdvözlő felszólalásét. A Tribuna Ludu ismerteti Szirmai Ist­ván, Péter János, Czinege Lajos beszédeit. A román lapok az Ager- pres kiküldött munkatársá­nak jelentése alapján köz­lik, milyen témákról esett szó az MSZMP kongresszu­sának negyedik napján. A jugoszláv lapok pén­teki számaikban Fock Jenő, Kállai Gyula, Péter János és Gáspár Sándor felszó­lalásait ismertetik. A bolgár újságok nagy teret szentelnek a szovjet- magyar barátsági gyűlés­nek, amelyen Brezsnyev is felszólalt. A párizsi L Humanité Pé­ter János külügyminiszter beszédét ismertetve idézi azokat a szavakat, amelyek szerint a Duna-völgye új típusú együttműködést tesz lehetővé a különböző tár­sadalmi rendszerű államok között a Német Szövetségi Köztársaságtól a Szovjet­unióig. A lap közli Péter János beszédének Vietnam­ra a francia—magyar és az osztrák—magyar kap­csolatokra vonatkozó ré­szét is. Az amerikai lapok ugyancsak foglalkoznak a budapesti tanácskozással. A washingtoni Evening Star ismerteti Péter János be­szédét és címében úgy ér­telmezi, hogy „A magyar külügyminiszter felszólítot­ta az új nyugatnémet kor­mányt, hogy vessen véget a megkülönböztetés politi­kájának a kommunista or­szágokkal szemben”. A római Messeggero Pé­ter János beszédét kom­mentálva megállapítja: „A beszédből kitűnik, hogy a Kádár-kormány egy olyan európai biztonsági rendszer érdekében kíván munkál­kodni, amely a két német állam együttműködésén ala­pul”. A Corfiere Della Se- , ra című tekintélyes torinói polgári napilap Péter János és Szirmai István beszédé­nek leglényegesebb megál­lapításait ismerteti. Az Uni­té ismerteti az DKP-kül- döttség vezetőjének, Artúré Colombinak a csütörtöki ülésen elhangzott felszóla­lását. Tanácskozik a kongresszus

Next

/
Oldalképek
Tartalom