Kelet-Magyarország, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-21 / 300. szám
MINDENNAPjAINK DEMOKRÁCIÁM (5.) Nem cél: eszköz A kisváros értelmiségi ** klubjában még a záróra sem vetett véget a vitának: az utcán, lassan ballagva folytatták. A gazdaságirányítás új rendszeréről beszélgettek, vitatkoztak, s arról, hogy sokan — közülük is — összetévesztik a célokat és az eszközöket. Még nem mindenki érti — fejtegette egyikük, aki történetesen az egyetlen nagyüzem főmérnökeként közvetlenül is részese a reformnak —, hogy céljainkban semmiféle változás nincsen, hogy az új mechanizmus csak jobb, ha. tékonyabb eszköz céljaink megvalósítására. Okos, helyes szavak, s valóban lényegre tapintók. A párt politikája, az abban foglalt gazdaságitársadalmi célkitűzések immár hosszú esztendők óta változatlanok. Eszközeink „öregedtek el”, váltak korszerűtlenné, azok az eszközök, amelyekkel e célok megvalósítását szolgáltuk. A megszokott felcserélése az újjal soha nem könnyű, s főként nem akkor, ha ilyen, társadalmi méretű „eszközökről” van szó. Ám hamar közel kerül az emberekhez, értelmileg és érzelmileg egyaránt, ha sikerül világosan, áttekinthetően megfogalmazni feladatainkat A gazdasági mechanizmus esetében ez történt: a vállalati munka jövedelmezőségének fokozása, az egyén anyagi érdekeltségének kiemelése, az önálló munka lehetőségének biztosítása — mindenki számára vonzó. Hatás és kölcsönhatás törvényszerű folyamata ez: az új mechanizmus erősítője, kiszélesítője a szocialista demokráciának, s ugyanakkor a növekvő demokratizmus, a dolgozók fokozott bekapcsolódása a feladatok meghatározásába és megvalósításába termékenyítőén visszahat mind a gazdasági, mind a társadalmi életre, ösztönözve annak magasabb szintjét, tartalmi és formai gazdagodását. Téved tehát az — és vannak ilyenek — aki azt hiszi, hogy a vállalati nyereség növelésének szorgalmazása, az egyén anyagi érdekeltségének hangsúlyozása, a vezetők önállóságának fokozása valamiféle anyagias, semmi mással nem törődő szemlélethez vezet A leglényegesebbet, történetesen azt nem érzékelik éppen e nézet vallói, hogy — kiszólással élve — csak „lovat” cseréltünk: új paripánkon továbbra is eredeti célunkhoz, a szocializmus teljes felépítéséhez igyekszünk. Mi köze a demokráciának ahhoz, hogy egyik vagy má. sik üzem milyen nyereséggel dolgozik? — vetheti közbe valaki. Nos, nagyon is sok köze van. Ahol megteremtődik az élő, aktív üzemi demokrácia légköre, ahol valóban a kollektíva határoz, s cselekszik, ott a siker sem maradhat el. És az első eredmény még inkább serkent, hogy a dolgozók feltárják a nehéz- j ségeket, az akadályokat, új ] megoldásokat, jövedelme- ' zőbb eljárásokat keresse- ' nek, hatékonyabb szervezési-irányítási módszereket alkalmazzanak. És mindez nemcsak az üzemek falain belül érvényes, hanem másutt is. A név szerinti jelölés és választás például elősegítője választók és tanácstagjuk, képviselőjük közvetlen kapcsolatának, s ugyanakkor a megválasztottak nagyobb felelősségérzetét is megteremti. Lenin, több mint ötven esztendeje, az októberi forradalom előestéjén látnoki erővel állapította meg: a dolgozó tömegek számára a hatalom teljességét csakis a proletárdiktatúra biztosíthatja. E teljesség azonban csak fokról fokra, hatás és kölcsönhatás állandó dinamikájában valósulhat meg. Társadalmi fejlődésünk legutóbbi két évtizede jól érzékelteti e fokozatosságot: lépésről lépésre haladtunk előre, s ma eljutottunk addig, hogy életünk valamennyi területén általános jellemzővé tegyük a szocialista demokráciát, hogy gazdasági és társadalmi életünkben egyaránt minden tekintetben a hatalom teljességét gyakorolja és élvezze a dolgozó nép. <M) Szocialista mun ka verseny ben A Nyírségi Ruházati Kts* egyik munkaszalae.íáné! R-- tha Mária és Balabán Júlia. A pártkongresszus tiszteletére szocialista munkaversenyben vettek részt. A kollektíva most tovább folytatja a vers enyt. Vállalták, megemelt tér vük ellenére exportmegrendelésüket december 21-re, a belföldi kötelezettségüket 29 -re teljesítik. A szövetkezet Idei termelési értéke így meg közelíti a 20 millió forintot. A ktsz idén 60 ezer darab ruhát készít exportra. 1967-ben ez a szám közel háromszoros ára emelkedik. Foto: Hammel József. 1200 vagonnal lobb kukorica Takarmánytápesere bonyolítása keretében a megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat a negyedik negyedévben 3 ezer vagon, májusi morzsoltnak megfelelő csöves kukoricát vesz át szövetkezeti gazdaságoktól. Ez 1200 vagonnal több a tavalyinál, ami mindennél jobban bizonyítja az idei jó kukoricatermést. A tárolásra alkalmas csöves kukorica górékba kerül, a többi folyamatos morzso- lásra, szárításra, illetve keverékfeldolgozásra, hogy minőségi romlás ne következzen be, s a tsz-ek az eddiginél is jobb takarmánytápot kapjanak. A felvásárló vállalat azzal is készült a nagymérvű csere jó lebonyolítására, hogy a tavalyi 22 vagonról 30 vagonra növelte nyolc szárítóüzemének napi kapacitását. S zürkendi Elemér, a2 Asztalkendő Fodrozási Ktsz irattárosa, hat éve lottózik. Minden csütörtökön, az utolsó pillanatban, két kitöltött szelvényt dob a szerencseládába. Az egyiket személyesen tölti ki, a beforduló busz száma, az elrobogó taxik összege, a még zsebben maradt cigaretták száma kerülnek erre a szelvényre. A másik lottócédulára azonban minden héten ugyanazok a számok kerülnek. Ismeretlen erő, rejtélyes kabala vezérli, amikor hat esztendeje, minden alkalommal ugyanazt az öt számot húzza át. Hitvese immár évek óta könyörög: — Elemikém, miért ragaszkodsz ehhez a buta öt számhoz? Látod, a másik lottón mégis csak nyerünk olykor-olykor valamit, de ezt az öt számot, ezt megátkozták. Évente 170 forint! Hiába beszélt Adelheide ilyen ékesszólóan, érveinek Fok űzni kell a belvízvédekezést Kevés tsz készít v zrendezési tervet A népi ellenőrzés vizsgálta: Az ár- és belvíz szinte minden évben komoly feladatok elé állítja a szakembereket. A jól megszervezett védekezéssel sok millió forintot menthetnek meg a népgazdaságnak. Érthető volt tehát a Népi Ellenőrzési Bizottság célja, amikor a vízrendezést, a belvízvédelem jelenlegi helyzetét és a vízkárok elhárításának hatékonyabbá tételét tűzte a vizsgálat napirendjére. Megnézték többek között, hogy az 1961—65-ben létesült beruházások hogyan segítik elő a belvízvédekezést, a különböző létesítmények kivitelezése, a kivitelezések sorrendisége, fenntartása megfelel-e a műszaki követelményeknek és a termelési érdekeknek. A vizsgálat megállapította, hogy az igazgatóság a felügyelete alá tartozó területeken a vízrendezés céljából létesített főcsatornák és műtárgyak kivitelezését a műszaki követelményeknek megfelelően végzi. A karbantartásra azonban nem minden esetben fordítanak kellő gondot, csak a szivattyútelepekre. Hiba, hogy a Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság nem készít TMK- tervet, így a gépek kijavítása csak akkor kezdődhet meg, ha a gépkezelő jelenti, hogy nem zavartalan az üzemeltetés. Az utóbbi két esős esztendő igazolta, hogy a hordozható szivattyúk kapacitása kevés. A vizsgálat 19 termelőszövetkezetre és két állami gazdaságra is kiterjedt. Az érintett négy járásban megállapították, hogy tervszerű víz- rendezési és vízkárelhárítási munka csak a tiszavasvári és Csengeri Állami Gazdaságnál, valamint a tiszadadai Vörös Csillag Termelőszövetkezetnél van. A fehér- gyarmati, csengeri és vásá- rosnaményi járásokban 1965- ig a vízkár elhárításával nem sokat törődtek. Ezért a múlt évi, erősen csapadékos időjárás ezekben a járásokban okozott a legnagyobb bevételi kiesést. Ennek hatására a csaholci, gergelyiugornyai, gulács-tivadari és a jándi December 27-én és 28-án termelőszövetkezetek készítettek öt évre szóló vízrendezési terveket. A megvizsgált 21 üzemből nyolcban folytatnak öntöző gazdálkodást. Az 1965-ös esztendő bebizonyította, hogy az öntözőtelepek építésével [ nincs mindenhol összhang- ! ban a vízrendezési építkezés. ! A tiszakóródi Béke Termelőszövetkezetnél 816 holdas öntözőtelepet építettek, s a régi levezetőcsatornák egy j részét szétrombolták. Az elkészült új csatornák a levezetést nem tudják megoldani, ígv mindkét esztendőben a terület belvizes maradt. Hasonló a helyzet a Tiszavasvári Állami Gazdaságnál is, ahol magas vízállás esetén a Királyér főcsatorna nemhogy befogadná a vizei* hanem elöntést is okoz. A vizsgálat tapasztalatai alapján a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megtette a szükséges határozati javaslatokat. Bogár Ferenc békeltóScsöR' ssrsáás Az Országos Takarék, pénztár december 27-én és 28-án tartja az év utolsé államkölcsön húzásait a II. a III. és a IV. Békekölcsön 1966. második félévi sorsolását, az OTP Nádor utcai kultúrtermében. Kedden délután 13 órai kezdettel a II. Békekölcsönt sorsoljál«, 112 000 kötvényre 31,6 millió forintot. Szerdán délelőtt tíz órai kezdettel először a III. Békekölcsön 442 000 kötvényére 64,2 millió forintot, majd a IV. Békekölcsön 270 500 kötvényére 39,4 millió forintot sorsolnak ki. A kétnapos húzáson tehát összesen 824 500 kötvényre 135,2 millió forint jut nyeremény és törlesztés formájában. A kisorsolt kötvények beváltását január 9-én kezdik meg. Mit vár az úf évtől a tanácselnök ? Művelődési ház, út, járda, jobb közlekedés Év végén betelnek a határidős naplók, a még megoldásra váró feladatok bekerülnek az új naptárba. Kövér József, a Kállósem- jéni Községi Tanács elnöke is feljegyzett néhány fontos problémát, egy részét a tanácstagok, a lakosság javaslatai teszik ki. — Egyik szívós gondunk az yt és járdaviszonyok. Aki gépkocsival keresztülment már Semjénen, tapasztalhatja, hogy itt jobban kell vigyázni, mint másutt, a gyalogosok az úttesten közlekednek. Megépítjük a község főutcáján az eddig hiányzó járdát, a házak előtti kis kerteket megrövidítjük, ezzel az örökös baleseti veszélyt elhárítjuk. Hisz 900 iskolás Olvasónk ír iát Abbamaradt kezdeményezes Egy hasznos kezdeményezés született 1964-ben Kisvárdán, amely a megyében működő történelmi és honismereti szakkörök találkozóit kívánta cserelátogatások, és közös rendezvények alapján kiszélesíteni. Az 1964. májusában, Kisvárdán megtartott első találkozón minden megyei középiskola képviseltette magát. Az elsőt még két találkozó követte, s utána minden abbamaradt. Nagy kár, hogy e szép kezdeményezés feledésbe merül. Az lett volna a célja, hogy évenként kétszer a megye más-más történelmi nevezetességű helyén összegyűljenek a szakkörök, s mire az elsős diák eljut az érettségiig, megismeri megyénk műemlékeit, történeti nevezetességeit. Vincié Péter Kisvárda Nádass József: S-zuikendiík őfőie vaslogikája sem Használt semmit. Szürkendi kitartott az állandó öt szám mellett, bármennyire is szidalmazta derék hitvese. A másik lottón néhányszor két találata, sőt egyszer hármasa is volt —328,50 forintot kaptak kézhez. A másik öt számot azonban szívósan elkerülte a szerencse. Es ekkor, egy pénteken, beütött a csoda. A rádió bemondónője Szürkendi Elemér öt számát csicseregte, azt a bizonyos ötöt, amelyhez hat évig hűségesen ragaszkodott. Az Asztalkendő Fodrozási Ktsz irattárában « péntek délután bizonyos hiányosságok mutatkoztak. Szürkendi hivatalát nem látta el olyan pontosan, ahogyan egyébként, harminc éven át. Délután négykor telefonált és igazolták, hogy valóban az ő öttalálatos szelvénye nyerte az 1 673958,— forintot. Szürkendi taxin ment haza, otthon hitvesével rögvest leültek. — Elemikém, Aliszkának veszünk egy hűtőszekrényt és egy tv-t. — Szó se lehet róla. Tizenöt éve éneklecke címén itt skálázik minden este a szomszédban... nem kap tőlem semmit. Még azt a rongyos tizenkétezer forintot is sajnálod, amikor több mint másfél milliót nyertem? — Megáll az ész! Hogyhogy nyertem? — Talán te nyerted? Hat éve, minden héten elmondod, hogy hagyjam ezeket a hülye számokat. Ha rád hallgatok, már régen abbahagytam volna... Es még te mered mondani, hogy nyerted! — Ugyan, ugyan Elemi... Ha én nem rágom a füled, hogy ne tedd meg azt az öt számot, már régés régen abbahagytad volna. Végeredményben mégis nekem köszönheted... Nincs igazam? gyerekünk van, akik az úttesten járnak iskolába, a szülők aggodalma jogos. — A járdaépítés több éves munkát es „penziói'- taieitoiást” igényéi, meg- javüinaK az utviszonyuK a Vasvári, a Mező, a ttaKoczi es az Ady Endre utcuKoan. A község egyiK nagy proo- lémaja a tanyaviiag útviszony uinaK javítása ezáltal közelebb nozasa a Községhez. A Pétemaiuii tanya, ahol csaicnem ötszázan élnek, 3 Kilométerré fekszik a községtől, megKo- zelíteni ha csapadékos az időjárás, szinte lehetetlen. 720 hold földje van ott a tsz-nek es a tszcs-knei«, a termés betakarítása igen körülményes. Jó lenne a íöldutat, makedámuttal felcserélni — mondja a tanácselnök. — Az utóbbi években szépén fejlődött a község, a tanyák is különböző létesítményeket kapta«. A Nemeserdő, a Pétjrhal- mi tanya, az ojszo- lőskert televíziót, a Peter- halmi és a Forrás tanya tavaly orvosi rendelőt. Gt- venhét óta 16 kilometer hosszúságú villamos vezetéket építettünk. A tanácstagi fogadóórákon mindig figyelembe vettük a dolgozók igényeit és a községfejlesztési és a központi beruházási összegek mértéke szerint igyekeztünk törleszteni a gondokat. Néhány dolog azonban még áthúzódik a 67-es és a következő évekre. Nincs például művelődési házunk, saját erőnkből számításunk szerint — 1970-re sikerülne felépíteni. A Forrás és az Ujszőlőskert villamosítása is gondot okoz nekünk, hiányzik két mélyfúrású kút, hogy csak a nagyobb feladatokat említsem. — Jövőre a szorgalmas munka újabb gyümölcsöt érlel a 20 holdas friss telepítésű málna is „belép” a pénzforrások közé. A Virágzó Föld Tszcs dohánypajtákat, irodát épít, száz holdon pedig gyümölcsöt telepít, állami hitellel. — Ha sikerülne előbbre hozni, 1968 helyett 67-re a beruházásokat, megrövidítenénk az éveket, előbb hozna hasznot a gyümölcsös, több jutna a tagoknak — fejezi be Kövér József tanácselnök, aki nem személyes gondjait, hanení a község életének problé- máit mondta el, melyek megoldása a jövőtől f főképp az emberek igyekezetétől várható. iá
