Kelet-Magyarország, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-01 / 283. szám
Kedd délutáni felszólalások Totíor Zsévkov: Teljes az egyetértés a BKP és az MSZMP között Kedves elvtársnők és elvtársak! Kedves barátaim! Nagy örömmel veszünk részt a testvéri Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának munkájában. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága, a bolgár kommunisták, valamennyi bolgár dolgozó legszívélyesebb üdvözletét tolmácsoljuk önöknek, a Magyar Szocialista Munkáspárt hűséges harcosainak — kezdte felszólalását Todor Zsiv- kov. Üdvözlő szavait a kongresszus lelkes tapssal fogadta. — Azok az eredmények, amelyeket a magyar nép pártja vezetésével az utóbbi években elért — mondotta — örömmel töltenek el minden bolgár kommunistát, minden bolgár dolgozót. A testvéri Magyar- ország sikerei bizonyítják, helyes az a politika, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt és Központi Bizottsága a magyar nép kipróbált fiának, a nemzetközi kommunista mozgalom neves harcosának, Kádár János elvtársnak a vezetésével folytat. (Nagy taps.) Todor Zsivkov ezután kiemelte: teljes az egyetértés és az egység a Bolgár Kommunista Párt és a Magyar Szocialista Munkáspárt között korunk fő problémáinak megítélésében. — Pártjaink, népeink hű fegyvertársak a békéért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért és a szocializmusért vívott harcban. Felszólalása további részében beszélt a két országnak az utóbbi évekbe Dug Tho: ben bővülő gazdasági, műszaki tudományos együttműködéséről. Továbbiakban arról beszélt, hogy fenntartás nélkül támogatják a hősiesen harcoló vietnami népet. Rámutatott: amikor arról beszélünk, hogy a vietnami népnek együttes segítséget kell nyújtanunk, nem hallgathatjuk el, hogy a Kínai Kommunista Párt vezetői nem hajlandók egységesen fellépni az Egyesült Államok vietnami agressziója ellen. A kínai vezetőknek ez az álláspontja objektive az imperializmust, a világreakciót szolgálja. A kínai vezetők eltérése a marxizmus—leniniz- mus elveitől lényegében nacionalista és kalandor irányvonala komoly gondot és aggodalmat kelt a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban. Komoly gondot és aggodalmat okoz sorainkban az általuk kezdeményezett szovjetellenes kampány. A Bolgár Kommunista Párt nagy vezére, a nemzetközi kommunista mozgalom ismert harcosa, és kiváló internacionalistája, Georgi Dimitrov, örökül hagyta ránk, hogy drága kincsként védjük barátságunkat es egységünket a szovjet néppel. Együttműködésünket a Szovjetunió Kommunista Pártjával. Ma még nagyobb erővel hangzanak . szavai, amelyek szerint a szocializmus iránti hűség próbaköve a Szovjetunióhoz, Lenin pártjához, a munkásosztály érdekeihez fűződő viszony (Taps.) Valóban, népeink és az egész emberiség nagy szerencséje, hogy a szovjetek nagy országa óriási gazdasági és katonai erővel rendelkezik és a nemzetközi haladás élén jár. A Szovjetunió Kommunista Pártjának és kipróbált vezetőinek lenini politikája, taktikája és türelme, a soraink egységének helyreállítására tett erőfeszítései és kezdeményezései méltán vívták ki a testvérpártok elismerését és támogatását. A kommunisták a jövőben is határozottan fellépnek a szocialista világ- rendszer, a nemzetközi kommunista mozgalom és az egész antiimperialista front tömörítéséért. A szocialista világrend- szerhez tartozó országok, az összes tetvéri kommunista és munkáspártok, az egész antiimperialista tábor közös erőfeszítései megoldhatják korunk alapvető feladatát: a nukleáris katasztrófa veszélyének elhárítását a világ feje felől, a szocializmus és a kommunizmus győzelmének biztosítását. Mindezt szem előtt tartva, a Bolgár Kommunista Párt IX. kongresszusán pártunk és a legtöbb testvérpárt kifejezte azt a véleményét, hogy mind jobban érlelődnek egy nemzetközi kommunista tanácskozás összehívásának feltételei. A testvérpártok közötti kapcsolatok és együttműködés minden kipróbált formáját fel kell használni, hogy még jobban hasznára legyünk népeinknek, a kommunizmus ügyének. Ez legszentebb internacionalista kötelességünk. A kongresszus részvevői hosszantartó, lelkes tapssal fogadták Todor Zsivkov elvtárs felszólalását. A magyar nép segítsége igazi internacion Le Due Tho, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára beszédének elején méltatta azokat az eredményeket, amelyeket a magyar nép a szocializmus építése során elért. Kifejezte a vietnami nép örömét e sikerek fölött. Mint önök valameny- nyien tudják — folytatta, — az amerikai imperialisták intervenciójuk és agressziójuk során Vietnamban megmutatták barbár gyarmatosító arculatukat. Az elmúlt 12 évben rengeteg gaztettet követtek el Dél-Vietnam népe ellen. Felhasználják a legkegyetlenebb tömegpuszfító eszközöket, a B—52-es repülőgépeket, napalmbombákat, mérgező vegyi anyagot és gázt. Ezzel olyan helyzetet teremtettek, hogy Dél-Vietnamban szinte nincs olyan család, ahol ne gyászolnának. Bszak-Vietnam ellen is csaknem két éve kegyetlen, pusztító légi és tengeri háborút folytatnak. Súlyos károkat okoznak ezzel tízéves munkánk eredményeiben. Iskolákat, kórházakat, templomokat, városokat és sűrűn lakott településeket pusztítottak el. Még olyan öntözőműveket és gátakat is rombolnak, amelyek több millió embert védenek az ártól. Országunk mindkét részében nap mint nap olyan gaztetteket követnek el, amelyeknek kegyetlensége felülmúlja az egész emberiség által elítélt Hit- ler-fasizmus gaztetteit is. A felperzselt föld e politikájának az a célja, hogy térdre kényszerítse a vietnami népet. Ebben a helyzetben a vietnami népnek nem volt más útja; felkelt és szembeszállt velük, hogy megvédje függetlenségét, szabadságát. A hazáját szerető és az ellenséget gyűlölő mindkét országrészünk népe elszánta magát, hogy vereséget mér az amerikai imperialisták hódító terveire, megvédi Észak-Vietnamot, felszabadítja a délt, egyesíti hazáját, A Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front zászlaja alatt a dél-vietnami nép politikai és fegyveres harcot vív a támadók ellen, városban és falun egyaránt. Szüntelenül támadja az ellenséget politikailag, katonailag. A sokoldalú népi háború demoralizálja az ellenséget. Ez népünk legyőzhetetlen fegyvere az amerikai imperializmus legmodernebb háborús eszközeivel szemben. Ezzel mérünk vereséget az ellenség minden politikai és katonai tervére. Vietnam, a vietnami nemzet egy. Folyóink, kiapadhatnak, hegyeink elkophatnak, de az örök igazság sos^pi változik meg. A vietnami nép két hosszú, áldozatos, nehéz, honvédő háborút élt át egy emberöltő alatt. Nem azért harcól, hogy országát végül kettészakítva lássa és belenyugodjon abba, hogy az ország felének népe visszasüllyedjen a szolgaságba. Annak idején puszta kézzel indultunk szent ellenállási háborúra a francia gyarmatosítók és amerikai segítőik ellen. E harc végén döntő győzelmet arattunk, amely az 1954-es genfi egyezményhez vezetett. Ez határozottan kinyilvánította Vietnam szuverénitását, egységét és területi sérthetetlenségét. Az elmúlt tizenkét év alatt a dél-vietnami nép hősi harca során szétzúzta az amerikai imperialisták és kiszolgálóik országrabló, illetve hazaáruló terveit. Bármennyire is fokozzák az amerikai imperialisták ezt a háborút, akárhogy ki is szélesítik, ha négy-ötszázezres, vagy akár annál nagyobb hadsereget is küldenek földünkre, akármilyen embertelen módon pusztítják is Észak- Vietnamot, népünk, Ho Si Minh elnök felhívása szeript addig harcol, amíg meg nem semmisíti az amerikai agresszorok terveit, s el nem éri most is a végső győzelmet. Ha kell folytatjuk a harcot akár öt-tíz évig, vagy még tovább is, amig csak ki nem vívjuk alapvető szent nemzeti jogainkat, szabadságunkat és függetlenségünket. Ezzel szemben az amerikai imperialisták Vietnam elleni háborúja igazságtalan. Az egész haladó emberiség, az amerikai nép is, élesen ellenzi. Az amerikai imperialisták még soha nem szigetelőd- tek el annyira, mint most. Az imperialista tábor belső ellentétei mélyülnek, az imperialista országok kapcsolatai mind zavarosabbak, az amerikai katonák harci szelleme egyre rosszabb. Ezek azok az alapvető feltételek, amelyek lehetővé ■ teszik, hogy végül mégis legyőzik az Egyesült Államok támadó hadseregét, annak nagy anyagi és katonai ereje ellenére. Miközben az amerikai imperialisták fokozzák és kiszélesítik a Vietnam elleni háborút, ezzel párhuzamosan csalárdul ismételgetik „békés” tárgyalási készségüket. A vietnami harctér tapasztalatai bizonyít ják, hogy valahányszor az amerikaiak a háború újabb kiterjesztésére készülnek, mindig eljátsz- szák ezt a komédiát. Goldbergnek, az USA ENSZ delegációja vezetőjének legújabb fellépése az ENSZ-ben, Johnson és Rusk szólamaival együtt, továbbá az úgynevezett manilai értekezlet nyilatkozata ugyanezt a célt szolgálja. Ezek a hazug és szemérmetlen szólamok azonban nem tudják félrevezetni a vietnami népet. A vietnami népet nem lehet megfélemlíteni! Több mint húsz éve szenved az imperializmus pusztító agresszív háborújától. Ez a nép szenvedélyesen kívánja, hogy újra felépíthesse országát a vietnami kérfjfő/ies Lajos: dés békés megoldása azonban nem tőlünk, hanem az amerikai imperialistáktól függ. Ha valóban abbahagyják támadó politikájukat és kitakarodnak országunkból, a béke azonnal visszatér. De az amerikai imperialisták soha nem akarják őszintén a békét. Az imperializmus lényege nem a béke, hanem az agresszió. A békét csak kemény ellenállással lehet kicsikarni. Az . igazi békének együtt kell járnia a valóságos függetlenséggel. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának négypontos, valamint a Délvietnami Nemzeti Felszabadítási Front ötpontos javaslata testesíti meg az 1054-es, Vietnamról szóló genfi egyezmény alapvető előírásait, amely a vietnami kérdés megoldásához a leghelyesebb alapot nyújtja. Ez az igazi békés álláspont. Az amerikai imperializmus az agresszor. Nincs joga, hogy feltételt szabjon a vietnami népnek. Az ENSZ-nek sincs semmiféle joga, hogy beleavatkozzék a vietnami kérdésbe. Amíg az amerikai imperialisták nem hajlandók elfogadni ezt a helyes ál- lásiDontot, addig a békés tárgyalásokról szóló furfangos szólamaik hazugok, az emberek becsapására irányulnak. Amig az amerikai imperialisták nem hagynak fel agressziójukkal, addig mi elszántan harcolunk, egészen a végső győzelemig. Beszéde befejező részében Le Dúc Tho méltatta a segítséget, amelyet Vietnamnak a magyar nép nyújt. Megköszönte a IX kongresszus Vietnammal kapcsolatos állásfoglalását és kifejezte párija, kormánya, népe őszinte és mély háláját ezért a magyar népnek, a Magyar Szocialista Munkáspártnak. Mi úgy tekintjük ezt a segítséget és támogatást — hangsúlyozta, — mint baráti szolidaritást, a proletár internacionalizmus ragyogó megnyilvánulását, amely már régóta megvan pártjaink és népeink között. Ebből az alkalomból őszinte köszönetét mondok a Szovjetuniónak, Kínának és a többi testvéri szocialista országnak, a kommunista pártoknak, a világ munkásosztályának és népeinek a nagy támogatásért és segítségért, amelyet igazságps harcunkban nyújtanak. Szilárdan hisszük, hogy ezzel a támogatással és segítéssel a vietnami nép le fogja győzni az amerikai ag- resszorokat, meg tudja védeni szent nemzeti jogait, Délkelet-Ázsia és a világ békéjét. A Vietnami Dolgozói? Pártja ígéri, hogy hű marad a marxizmus— leninizmushoz, a proletár internacionalizmushoz, minden ereiével harcol a szocialista tábor és a nemzetközi kommunista mozgalom egvségéért. Le Dúc Tho ezután átadta a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottsága Ho Si Minh elvtárs által aláírt levelét a kongresz- szusnak. Tervezzünk és cselekedjünk együtt Amikor az ifjúság választ keres fejlődésünk különböző kérdéseire, fel kell ismernünk, hogy ez az ő társadalmi aktivitásának első megnyilvánulása. Ezt az érdeklődést fojtja el az, aki a problémákat elbagatelizálja, de az is, aki felnagyítja azokat, vagy minden hibát a társadalmi fejlődés szükség- szerű következményeként állít be. Igaz, hogy az ifjúság kritikai állásfoglalása csaknem mindig magá- < ban hordozza az egyoldalúságot. Életkorából eredően türelmetlen, de észrevételei, bírálatai többnyire valóságos fogyatékosságokat ostoroznak. Okos szóval és türelemmel le kell faragni a túlzásokat, de azt az energiát, ami a kritikák mögött feszül, fel kell használni a ténylegesen meglevő ellentmondások, fogyatékosságok leküzdésére. Csakis a gyakorlati harcban, az építő munkában való részvétel fokozásával érhetjük el, hogy az ifjúság tömegei nap mint nap érezzék: számítanak rájuk, szerepük van társadalmunk értékeinek fejlesztésében. Ez a felismerés szülte ez évi jelszavainkat is. A „Tervezzünk és cselekedjünk együtt”! jelszóval arra buzdítjuk tagságunkat, hogy tevékenyen vegyenek részt a közösség előtt álló feladatok megoldásában. E helyről is kérjük a pártszervezeteket, hogy segítsék ebben fiatalságunkat. Az elmúlt hónapokban a „Vádoljuk az imnerializ- must!” politikai akcióban a magyar fiatalok szerte az országban kifejezték harcos szolidaritásukat a hősiesen küzdő vietnami néppel. A magyar fiatalok hitet tettek amellett, hogy barátainkkal, testvéreinkkel vagyunk és leszünk a jövőben is örömben, bánatban, munkában, harcban egyaránt Tisztelt kongresszus! Befejezésül engedjék meg, hogy' elmondjam: a fiatalok nagy várakozással figyelik pártunk IX. kongresszusának munkáját. Ifjúsági szövetségünk mindent elkövet majd, hogy a kongresszus határozatainak szellemében nevelje, a határozatok végrehajtására mozgósítsa az ifjú nemzedéket A KISZ KB első titkára a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség és az úttörőszövetség csaknem kétmilliós tagsága nevében köszöntötte a párt IX. konresszusáh a magyar kommunisták legfelsőbb fórumát. Beszámolt arról, hogy a Szervezeti Szabályzat tervezete felelősségteljes megbízatással bővíti az ifjúsági szövetség alapszervezeteinek jogkörét, amikor javasolja, hogy „Ha a pártba KISZ-tagot vesznek fel, egyik ajánló a KISZ-alapszervezet taggyűlése lehet.” Központi Bizottságunk a KISZ iránt megnyilvánuló bizalom újabb nagyszerű jelének tekinti ezt a javaslatot és minden erejével azon lesz, hogy növelje a KlSZ-szer- vezetek felelősségét és aktivistáit az ifjú kommunisták párttaggá nevelésében. További teendőink meghatározásakor abból a lenini megállapításból kell kiindulnunk, mely szerint: minden kor ifjúsága „Szükségszerűen másképpen kénytelen a szocializmushoz közeledni, nem azon az úton, nem abban a formában, nem olyan viszonyok között, mint apái.” A felszabadulás előtti ifjú nemzedék a kapitalizmus társadalmi valóságban született, amely alapvetően meghatározta életkörülményeit. Számára a szocializmus a jövő ideálja volt, mint eszme létezett és hatott. A ma ifjú nemzedékének viszont a szocialista termelési és tulajdonviszonyok jelentik a társadalmi valóságot, amelybe beleszületett, amely társadalmi élményeit adja, amely gondolatvilágát formálja, mig a kapitalizmus« egyre inkább elvont fogalommá válik számára. Mindehhez az is hozzátartozik, hogy társadalmunk az átmenet időszakában fejlődik, a szocializmus új hatásai mellett sok még a régi, é* sok olyan ellentmondás létezik, amely feloldásra vár. A valósághoz jobban igazodó nevelőmunkában a közoktatás területén két jelentős változást is hozott az elmúlt négy esztendő. Az első a származás szerinti kategórizálás eltörlése az egyetemi és főiskolai felvételeknél. Az osztályviszonyokban, társadalmi valóságunkban végbement változásokkal állt volna ellentétben a régebben jogos megkülönböztetés fenntartása. A KISZ Központi Bizottsága hangsúlyozza azt a véleményét, hogy a jövőben nagyobb gondot kell fordítani a középiskolákban a fizikai dolgozók gyermekeinek a segítésére, az egyetemi felvételeknél pedig a felkészültség mellett jobban figyelembe kell venni az erkölcsi-politikai magatartást is. A másik fontos intézkedés, amely helyzetünk reális megítélését tükrözi, azt célozza, hogy közoktatásunkat jobban összhangba hozzuk a népgazdaság szükségleteivel, hogy minél több, az iparhoz és a mezőgazdasághoz jól értő szakmunkást, technikust, mérnököt képezzünk ki. Ez teljes mértékben megfelel az ifjúság érdekeinek is. Méhes Lajos hangoztatta: a gazdaságirányítás reformja méginkább lehetővé teszi, hogy az ifjúság megtalálja egyéni boldogulását is,
