Kelet-Magyarország, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-12 / 267. szám
Apró Antal — Engedjék meg, hogy e nagy jelentőségű törvényjavaslat néhány fő vonásával, társadalmi jelentőségével foglalkozzam — kezdte beszédét Apró Antal, majd így folytatta: — Közismert, hogy az elmúlt években népköztársaságunk politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális élete jelentősen fejlődött; erősödött szocialista rendszerünk, erősödött államhatalmunk, a proletár diktatúra állama, gyarapodott és fejlődött, javultak az emberek életviszonyai és munkakörülményei; dolgozó népünk eredményei növelték hazánk nemzetközi tekintélyét is. Az elért eredmények, a politikai és gazdasági életünkben bekövetkezett változások lehetővé és szükségessé teszik, hogy a népi államunk demokratizmusának további erősítéseként, most új választójogi törvényjavaslatot terjesszünk a tisztelt országgyűlés elé- Továbbiakban rámutatott: Államunk és rendszerünk alapvető jellemzője a szocialista demokratizmus, amely mind jobban áthatja egész közéletünket, állam- apparátusunkat. A szocialista demokratizmusnak jelentős szerepe van a gazdasági életben, az üzemekben, a termelőszövetkezetekben és más területeken is. Magasabbrendüsége elsősorban abban van, hogy széles lehetőséget biztosít a dolgozó emberek számára az őket érintő állami, gazdasági döntések meghozatalában. Szocialista államunk és rendszerünk demokratizmusa nyllváhul meg a képviseleti szervek munkájában. az állampolgárok részvételében, a közügyek intézésében, az ellenőrzésben, az állampolgárok jogegyenlőségébenHazánkban az országgyűlésnek — amelyben a dolgozó nép választott képviselői hozzák a törvényeket —■ kiemelkedően fontos politikai szerepe Van. — AZ országgyűlés feladata, hogy államunk és rendszerünk szocialista demokratizmusát tovább mélyítse A törvényjavaslat teljes mértékben érvényesíti az az alkotmányban foglalt választási elveket — mondotta, 8 ismertette ezeket. Apró Antal ezután összehasonlította az új választójogi törvényjavaslatot a felszabadulás előtti idők Választójogi rendszerével, amikor annyira szűkítették a választásra jogosultak számát, hogy a munkásság és a sze- gényparaszlság nagy tömegeit mindig megfosztották véleményük kinyilvánításának lehetőségétől. Vegyük ehhez hozzá — mondotta — a falvakban hosszú időn át alkalmazott nyílt szavazást, a csendőrszuronyok árnyékában folyó ellenzéki és csendőri oltalom alatt folyó kormánypárti korteskedést és máris érthető, miért nem a nép képviselői ültek any- nyi évtizeden át ebben a terembenE kis visszapillantást csupán azért tettem, — folytatta — mert egyre nő azoknak a fiatal választóknak és képviselőknek a száma, akik a Horthy-rendszert személyes tapasztalataik alapján nem ismerik. Nem kell bizonyítanom, mert köztudott, hogy választójogunk eddig is demokratikus volt, s a Hortliy-Magyarország idején ilyen széles körű választójogról — amelyet most továbbfejlesztünk — álmodni sem lehetett. A felszabadulás után milliók kaptak lehetőséget arra, hogy a választások útján gyakorolják egyenlő állampolgári jogaikat. Hazánkban a választópolgárok száma 1963-ban több volt, mint 7 100 000, vagyis a lakosság 70,6 százaléka. Ez az arány Sokkal magasabb, mint bármelyik tőkés államban. 1925-ben például — amikor az ellenforradalmi Magyar- országon választójogi törvényt hózták a lakosságnak mindössze 27 Százaléka Vélt választásra jogosult! Nálunk ma a IS éven felüli egész lakosság rendelkezik választójoggal — Apró Antal felszólalását mondja. kivéve azt a csekély töredéket, akiket a törvény rendelkezései kizárnak. A kapitalista országokban a választópolgárok távolról sem élnek választójogukkal annyian, mint nálunk, és az uralkodó párt, vagy pártok éppen csak, hogy elnyerik a szavazatok többségét. Nem szólva most a tőkés választás és kortes- hadjárat ezernyi csalásáról. A szocialista rendszer erejét, a választóknak a politikánkkal való egyetértését viszont mutatja, hogy 1963- ban a választók több. mint 97,0 százaléka élt választójogával és a megjelentek több, mint 98 százaléka a Hazafias Népfront jelöltjeire adta le szavazatát. Az, hogy egy választási rendszer demokratikus-e. vagy sem, az a társadalmi rendszertől függ, a törvény mindig csak ennek tükröződése. Amikor hazánkban megszűnt a kizsákmányoló osztályok uralma és a hatalmat a nép vette kezébe, válasz- tójogosültak lettek a munkások, a dolgozó parasztok, közüttük a nők és a fiatalók milliói. Lehetővé vált. hogy a dolgozók képviselőiket azzal a megbízással küldjék az államhatalom választott testületéibe, hogy ott a nép érdekében tevékenykedjenek. így kerültek ezekbe a padsorokba munkások és munkásnők, dolgozó parasztok és parasztasszonyok, a néppel tartó értelmiségiek és a népből származó politikai és társadalmi vezetők. Igv vált lehetővé, hogy a megyék, a városok, a községek Vezetése, a tanácsok százezrek számára biztosítják a közügyekbe való beleszólást. Ezután Apró Antal hangsúlyozta: mostani törvény- javaslatunk fő célja, hogy oly módon tegyük még de- mokratikusabbá választási rendszerünket, hogy választópolgáraink nemcsak a politikánkra szavazhassanak, hanem közvetlenül a politikát képviselő személyre isA képviselők és a választópolgárok kapcsolatát közvetlenebbé teszi, és a képviselők felelősségét jelentős mértékben növeli az egyéni választókerületi rendszer. E rendszer alapján — az országgyűlésben végzett tevékenység mellett — a képviselői megbízatás egyben állandó kapcsolatot jelent a képviselő és választói között. Része ennek a kapcsolatnak az is, hogy a képviselő rendszeresen beszámol választóinak. A választók személyesen is felkereshetik képviselőjüket közügyékben és egyéni ügyekben egyaránt. A képviselő amennyiben ä parlamentben és á Választókerületében nem. tesz eleget kötelességének, vagy megbízatására más okból méltatlanná válik, visszahívható. Az egyéni választókerületi rendszerre való áttérés nagymértékben megnöveli a jelölés munkájának fontosságát. Uj választójogi törvényünk még inkább biztosítja azt, hogy olyan embereket jelöljenek és válasszanak meg. akik élvezik a választók bizalmát. Milyen programot kell képviselniük azoknak, akik a választók bizalmát freg akarják nyerni? Szilárd meggyőződésem, hogy társadalmunkban az új törvény alapján is csak az kaphatja meg a választók többségének szavazatát aki a párt, a Hazafias Népfront politikájával, a szocializmus építésének programjával áll választói elé. A jelöltek között lesznek munkások parasztok, értelmiségiek, párttagok és pár- tonkívüllek, a szocializmus építésével egyetértő vallási személyiségek, de mind_ nyáján a Hazafias Népfront jelöltjei. Lehet, hogy egyes választókerületekben több jelölt is lesz, de a politika, amit képvisel, a program, amivel fellép egy és ugyanaz. Nálunk nincs többpártrendszer, nálunk egy párt van — a Magyar Szocialista Munkáspárt, amely szervezi és vezeti népünk harcát a szocialista társadalom felépítéséért, a Magyar Nép- köztársaság felvirágoztatásáért, a nemzet felemelkedéséért. Nálunk a politikai fejlődés úgy alakult, hogy a többpártrendszer lekerült a napirendről és egypártrend. szer alakult ki. Pártunk programja kifejezi és képviseli valameny- nyi dolgozó osztály érdekeit és töretlenül harcot azok megvalósításáért. Ma társadalmunk a szocializmus építésében egyaránt érdekelt baráti osztályokból és rétegekből áll. A történelmi fejlődés úgy alakult, hogy hálunk visszalépést jelentene a több politikai irányzat, több párt működése. Ez azonban nem jelenti, hogy a szocializmus építése kizárja a többpártrendszert. Egyes szocialista országokban ma is több politikai párt működik, de ezekben az országokban is a szocializmus építésének közös platformján működnek együtt a pártok. Azt pedig, hogy a mai kapitalista országokban hogyan lesz majd a szocializmus építése idején, eldöntik ezen országok népei. Feltehetően azokban az országokban, amelyekben a klasszikus parlamentális demokráciának nagy hagyományai vannak több párt tevékenykedik majd a. szocializmus építése idejéh, eldöntik ezen országok népei. Feltehetően azokban az országokban, amelyekben a klasszikus parlamentális demokráciának nagy hagyományai Vannak, több párt tevékenykedik maid a szocialista társadalomban is. Mi meggyőződéssel állítjuk, hogy a többpártrendszer nem ismérve a demokráciának. A Horthy-Mágy&ror- szágon volt többpártrendszer, ennek ellenére nem ütötte meg a polgári demokrácia mértékét sem. A burzsoá országokban ma is vannak különböző pártok, de senki sem állíthatja, hogy ott nem a tőke parancsol. Azt, hogy a burzsoázia politikai pártjai között milyen kevés a különbség, tapasztalhatta az. aki a legutóbbi USA elnökválasztásnál Johnson elnökségére szavazott, és mégis lényegében Goldwater politikája került .megvalósításra, Mit változtat az angol tőkések hatalmán az, hogy pillanatnyilag őfelsége volt ellenzéke, az Angol Munkáspárt kormányoz. Azoknak a burzsoá politikusoknak és újságíróknak, akik tőlünk a többpártrend- szert kérik számon, nem oz fáj, hogy nálunk egy párt vak, hanem az, hogy ez a párt a munkásosztály, a dolgozó nép pártja a kommunista párt. A demokrácia első ismérve, hogy melyik osztály- var. hatalmon. A burzsoá és földesúri hatalom csak a vagyonosoknak biztosit demokráciát. Nálunk a munkásosztály, a dolgozó nép van hatalmon és ez biztosítja a legszélesebb tömegek részvételét a választásokban, a törvényhozásban, a közügyek intézésében, a vállalatok és Intézmények, a társadalmi szervek sokirányú tevékenységében. Társadalmunk ezernyi módon teszi lehetővé hogy az állampolgárok beleszóljanak a közügyekbe. Mégin„ ícább így lesz ez a jövőben a gazdaságirányítás új rendszerében, a tanácsok és a parlament szerepének, hatáskörének növekedésével, a szocialista demokrácia fejlődésével. A mi rendszerünkben húsz év alatt kialakult egy ésszerű politikailag hasznos munkamegosztás a párt, az állami szervek és a tömegszervezetek között. Pártunk IX. kongresszusa irányelveiben nagy súlyt helyezünk állami életünk demokratizmusának fejlesztésére. Abból indulunk ki, hogy a legfontosabb „az alapvető dolgozó tömegek politikai iudalának fejlesztése, rendszeres, sokoldalú tájékoztatása és olyan politikai légkör megteremtése, amelyben kötelességüknek érzik, hogy mint az ország gazdái, részt vegyenek min. den fontos kérdés eldöntésében”. Az előttünk lévő törvény ennek a célkitűzésnek a megvalósítását segíti elő. Mindnyájan tudjuk, hogy a szocializmus teljes felépítése hosszabb távú programot jelent. Az előttünk álló új feladatok azonban máris szükségessé teszik, hogy az országgyűlés munkáját tovább fejlesszük. Az új választójogi törvényjavaslat nemcsak választási rendszerünk további demokratizálódásának a feltételeit teremti meg, hanem a képviselők, a tanácstagok aktívabb részvételével erősíteni fogja államszervezetünket is, amely az országgyűléstől, az Elnöki Tanácstól és a Minisztertanácstól kezdve a helyi tanácsokig egységes egészet alkot, —■ biztosítva pártunk politikájának érvényesülését a szocialista társadalom felépítéséért folytatott harcban. A napirenden lévő, s az eddiginél lényegesen demokratikusabb választójogi törvénnyel azonban nem állunk meg a szocialista demokrácia fejlesztésének útján. Szükségesnek tartjuk az országgyűlés szerepének, hatáskörének növelését. Véleményünk Szerint szocialista építésünk, fejlődésünk mind több kérdését kell az ofszággyűlés elé vinnühk. Meggyőződésem, hogy most, amikor egész állami életünkben — az országgyűléstől a helyi tanácsokig — az építőmunka kerül előtérbe, lényegesen növekedni fog az országgyűlés szerepe. Az országgyűlés fontos fóruma lesz a különböző törvények előkészítésének, megalkotásának az új gazdasági mechanizmus gyakorlati végrehajtása ellenőrzésének. A gazdaságirányítás reformja és az üzemi önállóság, az üzemi demokrácia fejlesztése maga is elősegíti a demokratizmus általános fejlődését. Növekedni fog a dolgozók közvetlen beleszólási joga az üzemek életébe, növekszik az üzemek vezetőinek önálló döntési joga és bővül, szélesedik a szakszervezetek jogköre. Megnő az üzemi pártszervezetek hatásköre és felelőssége is. A tervezés módszerének korszerűsítése és az állami hatóságok gazdaságirányító tevékenységének lényeges módosulása is a demokrácia fejlődésének irányába hat. Mindent egybevetve, nyugodtan állíthatjuk, hogy új választójogi törvényünk — ha a tisztelt országgvülés elfogadja —- a szocialista választójogi törvények sorában a legkorszerűbbek közé emelkedik. Ilyen választójogi törvényjavaslatot csak olyan társadalmi rendszer kormánya terjeszthet elő, amely szilárdan maga mögött érzi a tömegek támogatását, mert politikája másfelei a nép érdekeinek, Mindenki tudja — sőt kevésbé elfogult ellenfeleink sem tagadják — hogy, hazánkban pezsgő eleven, demokratikus a közélet. A rni rendszerünkben száz és százezer aktív közéleti ember van, sok százezer patrióta, kommunista és pár- tonkívüli, aki szívén viseli az ország fejlődését, városa, községe ügyeit és szívesen végez érte munkát, nem fizetségért, hanem szocialista hazafiasságból. Milliók ürülnek őszintén, ha felépül egy új modern lakónegyed, egy új gyár, üzem. vagy iskola. Amikor 1964-ben az Erzsébet-bidat felavattuk, heteken, hónapokon át a budapestiek és vidékiek százezrei járlak csodájára —, most pedig százezrek büszkék, Örülnek az Emke aluljárónak. Ebben a közéleti érdeklődésben, aktivitásban, ebben a hazafias büszkeségben hatalmas teremtő erő rejlik. Segíteni kell hogy ez az erő fejlődjön és torét kapjon a kezdeményezésben a szocialista építőmunkában, egész népünk javára. Tisztelt országgyűlés! E hónap végén ül össze pártunk IX. kongresszusa. Szocialista hazánk életében, továbbfejlődésében mindig fontos állomást jelentenek a párt kongresszusai. A párt legfelsőbb fórumán megvizsgáljuk építőmunkánk eredményeit, á munkában felmerült nehézségeket, és szocialista fejlődésünk főbb irányát. Pártunk kongresszusi céljai, egyetértésre találtak az ország dolgozói között. Egész közvéleményünk állásfoglalása az, hogy folytassuk az eddigi politikát, a gazdasági mechanizmus reformjának végrehajtásával határozottabban következetesebben szilárdítsuk, fejlesszük tovább országunk* ban a szocialista termelési viszonyokat. Fejlesszük tovább, korszerűsítsük szocialista tervgazdálkodásunkat, hogy az ország rendelkezésére álló szellemi és ar.yagi erőforrásokat még ésszerűbben használhassuk fel fejlődésünk, a dolgozó nép életkörülménye'nek további javítása érdekében. Apró Antal befejezésül aláhúzta, hogy az új törvény szocialista társadalmunk, államunk demokratizmusát fejleszti tovább. Apró Antal nagy tapssal fogadott beszéde után a vitában felszólalj, dr. Deseő Jenő Borsod megyei képviselő, Becki Sándor a SZOT titkára, dr. Zsismond László Vas megyei, Oláh György Heves megyei, Vída Miklós budapesti képviselő. Ezután szünet következezett. majd az elnöklő dr. Beresztéczy Miklós Erdei Ferencnek, az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szóló tör- v ,'nvjavaslat előadójának adta meg a szót. Erdei Ferenc bejelentette, hogy a vitában két további módosító javaslat hangzott el. Ezek közül az egyiket, amely arra vonatkozott, hogy a képviselői választó- kerületek kialakításánál a járásokat és a járási jogú városokat is vegyék figyelembe, a törvényjavaslat végrehajtásáról szóló rendeletijén hasznosítják. A másikkal pedig, amely a képviselők visszahívásával foglalkozott, a jogi, igazgatós' és igezságügyi bízott á < módosító javaslatát egészítik ki. Ezek szerint 32 országgyűlési képviselőt akkor hívhatják vissza, „amennyiben megbizatósá- nak valamilyen oknál fogva nem tud eleget tenni, vagy arra méltatlanná vált”. Az országgyűlés előbb a módosító javaslatokat, majd — a módosító javaslatokkal együtt — az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szóló törvény- javaslatot egyhangúlag elfő gadta. Az országgyűlés ezután áltért a második napirendi pont tárgyalására, az interpellációkra. Interpellációk Dr. Pesta László Jegyző felolvasta dr. Ajtai Miklósnak, az Országos Tervhivatal elnökének írásban megadott válaszát Kantor Lajosné Borsod megyei képviselő korábbi ülésszakon elhangzott interpellációjára. A képviselőnő — mint ismeretes — a pálSiáZai peflitbánya fejlesztését és a Bodrog-közben mezőgazdasági feldolgozó üzem létesítését szorgalmazta, A válaszból kitűnt, hogy a perlit nem tartozik a legolcsóbb hőszigetelő anyagok közé, alkalmazása csak ott ésszerű, ahol más helyettesítő anyag nem használható. A Bodrog-közben és a Hegy-közben a harmadik ötéves terv időszakában nem számolnak nagyobb élelmi- szeripari létesítmény építésével, ugyanakkor e terület lakóinak foglalkoztatásán javítani fognak. Részben a meglévő üzemek bővítésével, részben újak létesítésével. A választ az interpelláló képviselő nem fogadta el, mert — mint mondotta — csak részben kapott megnyugtató feleletet, Di-. Beresztóczy Miklós az országgyűlésnek szavazásra tette fel dr. Ajtai Miklósnak az interpellációra adott válaszát. A választ az országgyűlés szavazattöbséggel — 51 nemleges szavazat ellenében — elfogadta. Ezután Dobos József, Baranya megye képviselője terjesztette elő interpellációját a földművelésügyi miniszterhez az állami gazdaságok dolgozóinak lakáshelyzetéről. Az interpellációra válaszolva Losonczi Pél elmondotta. hogy a Földművelés- ügyi Minisztérium már eddig is tett erőfeszítéseket az állami gazdasági dolgozók lakás viszonyának javítására, de kizárólag állami erőforrásokból a problémát nem lehet teljesen megoldani. Az állami gazdasági dolgozók jogos igényeinek kielégítéséhez mintegy húszezer lakásra lenne szükség. Tízezer lakás létesítésére — részben régi épületek teljes korszerűsítésével — állami eszközökből biztosítanak fedezetet, a további tízezer lakás felépítésére pedig a Földművelés- ügyi Minisztérium családi ház építési akciót kezdeményezett. Az akcióban résztvevők számára kamatmentes OTP-kölcsönt és meghatározott idejű állami gazdasági munkaviszony után bizonyos hítelelengedést javasolt, A kedvezmények miatt szükségessé váló hitelfedezet-többlet biztosítása érdekében az illetékes főhatóságokkal most folynak az egyeztető tárgyalások. A földművelésügyi miniszter válaszát mind a2 interpelláló képviselő, mind az országgyűlés tudomásul vette. Inokai János, Fejér megyei képviselő Ajtai Miklóshoz, az Országos Tervhivatal elnökéhez fordult interpellációjával: mit kíván tenni az Országos Tervhivatal annak érdekében, hogy a tervezett székesfehérvári alumíniumöntöde és dugattyugyár beruházásai megvalósuljanak? Ajtai Miklós válaszában rámutatott, hogy a székesfehérvári telepítésre Vonatkozó indítványon kívül javaslat fekszik az illetékesek előtt a Veszprém megyei Inotára, illetve a Komárom megyei Tatabányára történő telepítésre. A gazdasági bizottság kötelezte az Országos Tervhivatalt és az Országos M " önki > Fejlesztési Bizottságot, hogy — tekintettel a kérdés jelentőségére — még ebben az évben a számok tükrében teljes egyértelmű;- - • gél tisztázza a telepítés cé'- szerűségét: gazdaságossági és piaci szempontok alapján. A döntés tehát attól függ, hogy a gazdaságosságot, a hatékonyságot, a népgazdaság érdekeit illetően mit mutatnak a számok Inokai János a választ tudomásul vette. Az ülésszak ezzel véget ért Végezetül az elnöklő Beresztóczy Miklós további eredményes munkát kívánt a képviselőknek és az ülésszakot be zárta. (MTI)
