Kelet-Magyarország, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-13 / 268. szám
A boldogulás menetrendje Uj, korszerű szabolcsi termékek Kongresszusi versenyben Jövőre is több új termékkel bővül a tanácsi ipar gyártmánylistája. Uj termék lesz a Nyíregyházi Vasszerkezeti és Gépipari Vállalatnál a dömper alkatrész. Ennek az új profilnak az átvétele már meg is történt. Ez évben készült el a vállalatnál már korábban ■ gyártott MOTA négykerekes változatának prototípusa. Sorozatgyártását — a kereslettől függően — szintén 1967-ben kezdik meg. Ugyanakkor a jövő évben kezdik meg az üzemi felsőpályás anyagmozga. tó — az úgynevezett kon- vejor — gyártásának műszaki előkészületeit. Előreláthatóan jövőre már megkezdik az üveggyöngybetétes szűrők sorozatgyártását a Szabolcs- Szatmár megyei Építőanyagipari Vállalat szintén 1967-ben elkészülő, új üveg- technikai üzemében. Ugyan, itt nagyobb lehetőség nyílik az eddig gyártott termékek választékának bővítésére is. Jövőre kezdik meg az idén már kikísérletezett formaikid mázas falburkoló lapok üzemszerű gyártását. A gyártásfejlesztés keretében a kerámiaüzemben különleges anyagú és alakú égetési segédeszközöket szereznek be. Formatervezéssel módosították a Nyírbátori Vastömeg cikkipari Vállalatnál a GELLERT típusú napel- lenzők kivitelezését. A nullszéria gyártása a jövő évben kezdődik. Jövő évi gyártmányfejlesztési téma még a villamos kábeldobok, fénycsőarmatúrák és az ipari gázégők készítése is. A Talajerőgazdálkodási Vállalatnál a nagy fokú gépesítés révén felszabaduló munkaerő foglalkoztatására 540 tehergépkocsi motorfelújítására kötöttek szerződést különböző vállalatokkal. Ezzel mintegy 12—13 millió forintos termelési értéket érnek el jövőre. A faipari vállalatok 1967. ben elsősorban a gyártmányok minőségi színvonalának emelésére törekednek. A bútorok többségénél bevezetik a poliészteres fényezést. A Szatmárvidéki Faipari Vállalatnál új típusú kombinált szekrény gyártását tervezik. Ez a jelenleg gyártott BALASSA típusú bútor modernebb változata lesz. Megkezdik egy modern dolgozószoba prototípusának előállítását. Újdonság lesz a vállalatnál az ÉRDÉRT Vállalatnál kifejlesztett MODUL víkend- házak készítése. Ezt teljes berendezéssel hozzák majd forgalomba. A víkendházak gyártását a Tiszalöki Faipari Vállalat is tervezi. Tóth Árpád A Gépjavító Vállalat esztergályosai, marósai a kongresz- szus tiszteletére termelési tervük teljesítése mellett a jobb minőségre és a selejt csökkentésre tettek vállalást. E célért kifogástalan munkát végez Csomortányi László marós. Hammel (elv. Egy névtelen panaszon levél nyomában Intézkedést a baktat erdészeti munkások érdekében Az egyik szabolcsi termelőszövetkezet 12 főnyi párt- alapszervezetének taggyűlésén az új vezetőség programjáról vitatkoztak. A tagság jó néhány észrevételt tett a programra, de amit az új vezetőség a demokratikus légkör továbbélesztéséről, ki- teljesedéséről javasolt, azt mindannyian helyeselték. A hozzászólók elismerték, hogy közösségük az utóbbi esztendőben jelentős lépéseket tett a demokrácia útján. Szabadabbá vált a tervezés, a döntésekbe is mindinkább beleszól a tagság. Azelőtt a tsz-vezetés nem sokat törődött bizonyos indokolt formaságokkal, gyakran .hozott alapszabályellenes határozatokat is a tagok megkérdezése nélkül. Nem volt meghatározott munkarend, nem volt fegyelem, hiányzott a közösség sajátos arculata, a rend. A boldogulásnak nem volt pontos menetrendje. Egymást keresztezték a vezetők intézkedései, a hibák felelőseit nem találták, nem is keresték. Ilyen légkörben nemigen fejlődhet a demokrácia, s a kommunisták sem lehettek urai a helyzetnek. Inkább csak védekeztek, magyarázkodtak, nem volt erejük irányt szabni a cselekvéseknek. „Ez szerencsére ma már nincsen így. megértettük, hogy a demokrácia nem szabadosságot jelent, hanem nagyon is feszes rendet, amelyben mindenkinek megvan a pontos helye, meghatározottak a jogok s a kötelességek” — ezt mondta az egyik hozzászóló, majd azt is hozzáfűzte, hogy az általa elmondottak még nem váltak az élet szerves részévéi Példaként említette az ellenőrzés hiányát. Kifogásolta az ellenőrző bizottság rossz működését, kutatva az okokat, vajon miért nem találja meg ez a fontos testület a helyét, hiszen jó munkája nélkül nem lehet tsz-demokráciáról beszélni. S a vitázók sorra vették az okokat: a bizottság tagjainak ..felkészületlenségét, a sértődékenységet, amellyel a tsz-vezetők a bizottság észrevételeire reagálnak, a bizonytalanságot és a megalkuvást, ami eddig az ellenőrző bizottság munkáját jellemezte. Szóljunk — ne szóljunk, állandóan ezen té- pelődnek, s ez arra mutat, hogy az igazi demokratikus légkör kialakítása még a jövő feladata. Hiszen még a fundamentum, a harcos köA Kisvárda és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet jelentős bolthálózatfejlesztést és korszerűsítést végez ebben az esztendőben a hozzátartozó tíz községben. így többek között a közeli napokban kerül átadásra Ajakon, a Bocskai úton az új élelmiszerbolt. Ugyancsak ebben az esztendőben készül el. Fényeslitkén az önkiválasztó jellegű élelmiEgyetlen ellenszavazat sem szólt ellene. Megérdemli? Méltó rá? — nézett szembe önmagával. Debreceni nyolc tagú. félárva proletárcsalád tagjaként került korán az élet útjára. Legmakacsabb kísérőként a nélkülözés szegődött hozzá és fokozódó veszélyként az elnyomó hatalom árgus szeme. Mert bátran megmondta a véleményét akárhol, akárkinek. Ez pedig akkor, egyszerű ember számára rossz bizonyítványt jelentett. De nem ezzel törődött, inkább emberi meggyőződésével és fogyhatatlan optimizmusával. így dolgozott mór 1938-ban Mátészalkán, egy tőkés igényű vállalkozó ecetkészítő üzemében. A felszabadulás után földosztási ügyeket rendez, munkába állítható, uradalmakban hagyott traktorok után kutat, új gazdák részére akciós vetőmagért utazik a fővárosba. Közben szervezi a zösségi öntudat se szilárd. Pedig a közös érdekeket csak ezen az alapon lehet tüzön-vizen át képviselni. j Űjabb gondolatok támadtak. Szó esett arról is, hogy a tsz-ben sokan félreértik a demokrácia fogalmát. Azt hiszik, annyi az egész, hogy mostantól fogva sok mindent megtehet az egyén és a közösség is, amit eddig nem tehetett meg. Igaz — szőtték i tovább a gondolatot —, az értelmetlen tiltások felszámolása, a bürokratikus sorompók felnyitása, a vélemények szabadabb, eredményesebb megnyilvánulása is a demokrácia fogalmához1 tartozik. A demokrácia fogalma azonban a tsz-ekben, is sokkal mélyebb jelentősé- | gű, sokkal igényesebb követelményeket támaszt ennél, jóval szélesebb alapok lerakását kívánja. Elsősorban a cselekvési lehetőségek tágulásáról van szól. Arról, I hogy ezután felsőbb utasítások, szájbarágások nélkül a közösség mint gazda dönt saját tennivalóiról, saját jövendőjéről. S ebben a helyzetben a demokrácia nem csupán több szabadságot, hanem több felelősséget is jelent. A kitágult látóhatár, a megnövekedett lehetőségek tettekért kiáltanak, több munkát, több helytállást követelnek. A mostani de- j mokratikus légkörben nem | lehet azzal takarózni, hogy ezt parancsolták, nem tehettünk mást. Gondolkozni, töprengeni kell, felelősen dönteni és vállalni a tettek kockázatát. Azt is okosan látták a tanácskozók, hogy a demokratikus légkört nem lehet egyik napról a másikra, rendeleti úton, valamilyen határozat alapján bevezetni. Ezt a légkört meg kell teremteni. Fel kell rá készíteni az embereket tudásban, felelősségben egyaránt, nehogy valaki félreértve a dolgot, azt gondolja, hogy most már nyugodtan sütkérezhet, esetleg a közös vagyont is bátrabban csipkedheti. A szövetkezeti demokratizmus mindenki jó ötleteit, kezdéményezését, bölcsességét: mindenki tetteit, felelősségérzetét és áldozatvállalását jelenti. Jól döntött a párt- alapszervezet, amikor elhatározta, hogy a jövőben ezeknek az erényeknek a kibontakoztatása alkotja majd nálunk a pártmunka gerincét. (k.) szer és iparcikk szakűzlet, valamint Dögén egy korszerű élelmiszerbolt. De jó ütemben halad Papon is az élelmiszer és iparcikkbolt építése. Ezekben a községekben a földművesszövetkezetek vezetői és tagsága jelentős társadalmi munkával segítettek az építési, korszerűsítési munkákban. Hován József Pál Kisvárda mezőgazdasági termékek és ipari cikkek vidéki lehetőségét, a földművesszövetkeze- tet. Minisztériumi javaslatra egyéves tanfolyamon vesz részt a távoli Dunántúlon. Ott van Szabolcs-Szatmár megye szinte valamennyi állami gazdaságának szervezésénél, indításánál. Balkány, Űjfehértó, Barabás, Nyírtass, Csaholc a hosszabb ideig (egy-két évig) tartó állomások. Csaholcon éri az ötvenhatos ellenforradalomi kísértet gyilkos, romboló őrülete. Bátran ellene szegült a köztulajdont, termést, gyümölcsöt, jószágállományt fenyegető veszélynek. 1960-ban a gazdálkodók összefogásának, az egységben rejlő erő lehetőségének a Az iskolai füzet lapjaira írott hatoldalas levél lényege: „Dolgoztatják az embereket éjjel nappal, nem törődve azzal, bírják-e... Többször ott kunstor- gurtk, a betonra fekszünk és a mosdóra, lócára, az asztalra... Ha valakit baleset ér, azt addig törik, míg ki nem szorítják hogy az nem üzemi baleset... A telep munkásai közül igen kevesen kaptunk egy kis padlódeszkát. Osztottak egy kis pénzt, de hogy jött már az a dolog ki, hogy mi a tervet még jobban teljesítettük, mint akinek a jutalmat adták. Úgy kellett volna, hogy valami mindenkinek jusson...” Berendelték őket éjszakára és.~ A levél névtelen. De akikkel erről beszélgettünk, azoknak leírjuk nevét. Pap p Péter, csoportvezető, munkavédelmi felelős: — Nem egészen úgy van, ahogy a levélben írták. Én és a vezetők másról sem beszélünk, mint arról, hogy ne legyen baleset. Az viszont igaz, hogy a múlt hetekben a munkamenet eléggé rendetlenül történt szószólója Tiszakerecseny- ben. El sem engedik a faluból, míg a közö's gazdálkodós indulásához két évre el nem vállalja a tsz-elnöksé- get. Csak ezután került Ho- dászra, az állami gazdaságba. Ötödik éve jár naponta kerékpárral Mátészalka és Hodász között. Feleségének nagyon szívéhez nőtt az összekuporgatott pénzen épített szálkái lakás, udvarán a maguk ültette gyümölcsfákkal, kis szőlővel, amelyek az' évek során szépen megerősödtek, kifejlődtek. Innen kelt szárnyra a négy gyerek is tanárnak, katonatisztnek, géplakatos-szerelőnek, irodai szakdolgozónak... Most ötödik esztendeje raktárosa a hodászi gazdaBerendeltek bennünket délután, éjszakára vagonrakodáshoz. Én is aludtam a lócán, betonon, hallottam az embereket zúgolódni. Ez nem jól‘'várí‘ Tgy. Jujalmat nem kaptám, de áz éh véleményem is az, hogy azért mindenkinek kellett volna adni. Sérelmezem azt is hogy a brigádtagok számát nyolcról hatra csökkentették, mert nyolcán csak biztonságosabban tudtunk dolgozni a vagonokban. Mágyók István munkás, munkavédelmi őr, szakszer, vezeti vezetőségi tag: — Negyedik éve dolgozom és valóban megtörténik, hogy néha nagyon feszített a munka. A mi brigádunk is rakodott vagont, és szerintem sem jó, hogy bejövünk, jelzik a vagont, várunk és nem jön. Jutalmat én sem kaptam de az a véleményem, akik kapták, megérdemelték. „A rendszertelenségben van a hiba“ Darabos János munkavezető, szakszervezeti titkár: — Igaz, többször berendeltük az embereket és ez azután történt, miután már ledolgozták a nyolc órájukat. Kénytelenek voltunk vele, Ságnak. Milliós értékeket j tart számon, vigyázza helyze- | tűket. Idén tizenkétmillió forintot jelent ez az érték. Tudta nélkül fillér sem veszhet el belőle. S a tervek? Egyetlen mondatban így sűríthető: a párt| eszméinek hirdetése, felad.a-; tainak megvalósítása, szer- ■ vezni és ellenőrizni a terme- j lési tervek teljesítését, ezért; mindig tanulni és állandóan ! foglalkozni a dolgozókkal. Tartalmas mondat. Bírja-e még ötvennégy, évével? A pártszervezet kommunistái, akik párttitkárukká választották, azok csak tudják... Asztalos Bálint mert jelezték, hogy vagon érkezik. Volt olyan nap, hogy 72 vagont állítottak be de volt úgy is, hogy két hétig egyetlen vagon sem érkezett. Én ebben a rendszertelenségben látom a hibát. Sokan kerestek fel ezekkel a problémákkal és én próbáltam megmagyarázni. Persze az embereknek is igazat kell adni, mert nem megnyugtató az, hogy miután munkából hazamentek, vidékről újra behívjuk őket, s az itt-tartózkodásuk idejét legnagyobb részt rossz körülmények között, várakozással töltik. Kazinczi Ferenc rakodókezelő, pártvezetőségi tag. — A levélben sok az olyan felvetés amelyen el kell gondolkodni. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy ki vagyunk szolgáltatva Záhonynak. Ha iderendelnek negyven vagont, vagy mikor mennyit, azt ki kell rakni. Vállalati érdek, mert egy órára egy vagon után 8 forint a fek- bér és ez óráról órára növekszik. Egy kocsi után 240 forintot is fizethetünk. Persze az is baj, hogy fiatal még az üzem, a munkások összetétele is változékony, van olyan dolgozónk, aki 12 munkahely után kötött itt ki. Akad egy-két hangadó is, aki nem megmagyarázza, hanem félremagyarázza a dolgokat A telepvezető: „Lesz változás“ Gál Sándor, telepvezető: — A telepen 220 ember dolgozik. Évi 80 ezer köbméter fát forgalmazunk. A legtöbb problémát ténylegesen az okozza, hogy rend- szertelenül érkezik az ára, a vagonok kirakását legtöbb esetben csak túlórában tudjuk elvégeztetni. Fekbért eddig nem fizettünk. Nem rendelkezünk jelenleg olyan brigáddal, amelynek a feladata a vagonok kirakása lenne. Nincs rá létszámkeret. Ezért kell az embereket éjszakára is berendelni. A vagonok viszont legtöbbször nem érkeznek meg a jelzett időben, várni kell rájuk és ténylegesen szociális ellátottságunk olyan, hogy a berendelt emberek nem a legjobb körülmények között várakoznak, éjszakáznak. A szociális helyzetünket a Szakszervezetek Megyei Ta. nácsa is többször kifogásolta és tudomásom van róla, hogy a következő évben nagyobb összegű beruházással ezen változtatunk. A munkaszervezésben is lesz változás. Uj szervezeti séma szerint dolgozunk majd, rakodóbrigádokat is beállítunk. A rakoncapallók árusításával az az igazság, hogy összegyűlt vagy kétszáz mázsa összeírtuk a névsort, hogy kinek keil, de nem tudtunk mindenkinek adni. A jutalmazásról csak azt mondhatom, hogy igazságosabban a kapott pénzt nem lehetett elosztani. Szociális létesítmények nélkül A nevek után írt sorok nem rögzítik a teljes beszélgetést, hiszen sokmir.- denról szó esett még. Egy biztos, amit a névtelen levélíró megfogalmazott — néhol túlzással, — abban sok az igazság. A Nyírségi Erdőgazdaság baktalóránt- házi fenyőgömb telepén sok olyan dolog akad, amely kifogásolható. Igaz, hogy nem fizettek fekbért, de a munkások az elmúlt három hónapban átlag napi 12 ólát dolgoztak és nem szervezett munkamenetben, hanem rendszertelenül. Nem firtatjuk, mi a jobb: közel kétszáz embert három hónapon át 53151 órában túlóráztatr.i, vagy fekbért fizetni. Jobb minden esetre az lett volna, ha ügyelő vagonkirakó brigádokat szerveznek. Márcsak azért is, mert akiket délután és éjjel munkára berendeltek, azokat a túlórában is csak sima órabérben fizették. Kétségtelen, a MÄV-nak is oda kell hatni, hogy a jelzett vagonokat a jelzett időre pontosan juttassák a telephely iparvágányaira, így nem teremtődhet olyan kényelmetlen helyzet hogy nem a munkába, a várakozásba fáradnak bele az emberek, padlón, mosdón aludva. Az igazsághoz az is hozzátartozik; nem annyira fiatal a vállalat, hogy korábban ne gondolhatott volna arra, hogy megfelelő szociális létesítményekkel enyhítsenek a kritikus helyzeten. A legfőbb tanulság azonban, a telephelyen úgy kell' szervezni a munkát, hogy az szolgálja a vállalat érdekeit, de a dolgozók érdekeivel összhangban! Seres Ernő Olvasónk írja: Vidéki üzletek helyi erőből Méltó a bizalomra
