Kelet-Magyarország, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-12 / 267. szám

Kérés a megyei építőipari vállalathoz Negyvenegy év a volánnál Egyik munkatársunk, Kárik Mihály, a Tiszavasvá- ri Gépjavító Állomás dol­gozója, hat éve építette fel otthonát, amelynek értéke hozzávetőleg 100 ezer fo­rint. Sajnos, nem éppen a legalkamasabb helyre, mert a terület lapályos, s az idei nagy esőzések következtében feljött a talajvíz. A mellék- épületeket már támasztani kellett, hogy a falak ki ne dőljenek. De már a lakóház fala is süllyedni kezd. Mun­katársunk mér több szerv­hez fordult segítségért, munkahelyünk vezetősége is támogatta ebben, de az eredmény elmaradt. Iskolai pillanatkép Első osztályos kisfiámmal várom a tanítás kezdetét jelző csengőszót a II. szá­mú iskola udvarán. Sétál- gatás közben azon gon­dolkozom, milyen csoda, hogy az udvaron lévő sok gödör, hibás betonozás okozta mélyedés nem szüli a balesetek tömegeit. Egyszerre nagy zajra leszek figyelmes, egy 10— 12 éves kislányt látok vé­res arccal. A gyermekek körülveszik, viszik a csap­hoz, de úgy látszik nem mernek a csúnyának lát­szó sebhez hozzányúlni. Továbbviszik az udvar vé­gében lévő szobába. Elmú­lik néhány perc, a gyer­mek ugyan úgy kerül visz- sza az udvarra. Csodálatos, hogy senki nincs megijed­ve, talán megszokott kép ez már? A körben álló pedagógusokat sem zavar­ja. Ekkor jön az első osztályosok tanitónénije. Azonnal pártfogásba veszi a kislányt. Érdemes volna az illetékeseknek körülnéz­ni ebben az iskolában. Van e itt baleseti felelős, van­nak e kötszerek? A gyer­mekek egészsége drága kincs. Érdemes volna a WC-t is ellenőrizni, mert úgy látszik, hogy tisztoga­tó kéz oda ritkán látogat Pedig ez az egyszerűnek látszó kérdés igen fontos tényező az egészségvéde­lemben, s főképp az iskolá­ban. P. I.-né Nyíregyháza Sorkimenő kerestetik Nemrég olvastam a Ke- let-Magyarországban, hogy hazai iparunk megkezdi a hordozható televízió gyár­tását. Számomra ez nem új. Nemrég vásárolt készü­lékemet, annak ellenére, hogy hálózati típus, már régen hordozom. GELKA- tól a lakásomig és vissza. De jelen pillanatban nem is ezt sérelmezem. Meg­közelítően egy hónapja, hogy nem kell a tv-t ci­pelni, ott porosodik a GELKA-szervizben. Ismé­telt érdeklődésemre ismé­telten közölték, hogy nem kapnak sorkimenő alkat­részt, amit minden pilla­natban várnak. Az Orion és a székesfehérvári gyár — szerény megítélésem szerint — mielőtt a hor­dozható televíziók gyártá­sához kezd, jól tenné, ha a már korábban gyártott típusok alkatrészellátásá­ra is gondolna, hogy a nem hordozható televíziót ne hordozzák lépten nyo­mon a szervizbe az embe­rek. Csak azért mert sorki­menőt elfelejtettek gyárta­ni! S. E. Nyíregyháza, Békeház 1925-ben szerezte meg gépkocsivezetői jogosítvá­nyát Jámbor Imre. Azóta 41 évet töltött a volán mellett. Több mint 30 mil­lió kilométert vezetett balesetmentesen. Foglalko­zását nem szakmának, ha­nem élethivatásnak tekin­tette. Tizennyolc éve dolgozik autóbuszvezetőként az 5. sz. AKÖV-nél. Munkájáról felettesei, munkatársai min­dig az elismerés hangján beszéltek. Az utóbbi évek­ben a Fehérgyarmat—Milo- ta—Magosliget között köz­lekedő járaton teljesített szolgálatot. A közismerten rossz úton is jelentős üzemanyagot takarított meg hónapról hónapra. November 1-től nem ül már volán mögé, nyugdíj­ba vonult. Lelkiismeretes munkája után megérdemli, hogy nyugodt, jó pihenést kívánjunk neki. Foto és szöveg Darabos László Fehérgyarmat Dombrádi pajtások a vörös zászló hőseinek útján EGESZIISE KI Községünkben él egy idős ember, aki részt vett a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalomban. Az el­ső világháborúban fogság­ba került, s hadifogoly társaival jelentkeztek a Vörös Hadseregbe. Ezre- dük parancsnoka a szom­bathelyi születésű Horváth István volt. A harcokban kitűnő magyar ezred pa­rancsnokát egy alkalom­mal magához rendelte Moszkvába Lenin. Bütykös Bertalan elkísérhette pa­rancsnokát erre a megtisz­telő találkozóra, a Kreml­be. Bütykös Bertalan most a község úttörőinek és kisdobosainak mesél élmé­nyeiről, akik magnetofon­szalagra vették fel az elbeszéléseket. Úttörőink részt vesznek a vörös zászló hőseinek útján moz­galomban. Több román és szovjet katona fekszik a dombrádi földben. Az út­törők most nyomozást folytatnak, meg akarják tudni, hogy kik ezek a hősök, akik életüket ad­ták a magyar szabadsá­gért. Sírjaikat már gondo­zásukba is vették. Szabó Endre Dombrád RUHATÁRAT! a nyíregyházi állami áruházból TEKINTSE MEG KIRAKATAINKAT ÜJ DIVAT — JÓ ÍZLÉS — NAGY VÁLASZTÉK <140(162) MEGNYÍLT NYÍREGYHÁZÁN AZ ÜJ HELYISÉGÉBEN a 12. számú háztartási, vegyi illatszer - bolt Zrínyi Ilona utca 3—5. szám (az új bérház alatt.) MŰANYAG HÁZTARTÁSI CIKKEK IS ÓRIÁSI VÁLASZTÉKBAN Nyitva: reggel 7 órától 18 óráig. ÉLELMISZER KISKERESKEDELMI VÁLLALAT. ÉLETEMRŐL (kedd, 17,55) dokumentumfilm dr. Mün- nich Ferenc életéről, 80. születésnapja tiszteletére. A munkásmozgalom kiemelke­dő egyéniségéről készült filmről a szerkesztő Varga Zsuzsa mondja: — Esemé­nyekben rendkívül gazdag pályafutást örökítettünk meg a celluloidszalagon. A még ma is töretlenül dolgozó Münnich Ferenc egész élet­útját igyekeztünk fe’elevení. teni, gyermekkorától — napjainkig. Drámai küzdel­mekkel teli életének első nagy eseménye az 1. világ­háború volt. A fronton át egész századát magával vit­te az oroszokhoz. A Ta­nácsköztársaság megalaku­lása már itthon találta, az ellenforradalmárok elleni harc egyik parancsnoka, a tiszántúli hadseregek cso­portvezetője, majd — a fel­vidéki harcok során — is­mét az élen jár. Ahol a fasizmus ellen folyt a harc dr. Münnich Ferenc nem hiányzott a sorból, küzdeni- tudása vitte a spanyol sza­badságharc hős katonái kö­zé, a sztálingrádi csatába, és ez a lelkesedés határozta meg a felszabadulás utáni munkáját is. A filmet, ame. lyet sok fényképpel és il­lusztrációval dokumentál­tunk. maga Münnich Fe­renc kommentálja színesen, érdekesen. SZEGET SZEGGEL (kedd, 19,05) kétrészes színmű. Közvetítés a Madách Szín­házból, a Pécsi Nemzeti Színház vendégjátéka, A fordító, Mészöly Dezső: — A darab Bécsben ját­szódik — Shakespeare Wien- nát írt — persze inkább eg.v képzeletteli mintsem valódi Bécsben. Egyébként, azt hi­szem, Shakespearenek ez az egyetlen drámája, amely ben a magyarokról is em­lítést tesz. Rögtön a darab elején: „adjon Isten nekünk békét, de nem a magyar ki­rály békéjét” —, nem túlsá­gosan hízelgő királyainkra és Miksa császárra, akire feltehetően vonatkozik a kitétel. Ezt a művét Cinlhio, olasz író novellája alapján írta — akinek egy másik elbeszéléséből az Otelló készült. A vígjáték komor színekkel indul: a hamis bíró a halálraítélt húgának azt ígéri, ha az övé lesz, bátyját nem fejezteti le. ígéretét azonban nem tart­ja be. A balladák sokszor megírt tragikus történetét fejleszti Shakespeare remek szatírává. Az első magyar fordítást —az Arany Já­nos szerkesztette Shakes- peare-gyüjtemény számára — Greguss Ágost végezte. ARTUR ‘ RUBINSTEIN Budapesten (szombaton 21,00). A Budapesti Zenei Hetek vendégeként hazánk­ban járt világhírű művész­ről készült dokumentum­film. A szerkesztő, Vecser­nyés János: — Érkezésétől elutazásáig kísértük kameránkkal Ru­binsteint, vele voltunk a repülőtéri fogadástól a vá­rosnézésekig és a próbákig. Felvételeket készítettünk — a közönség ennek nem volt tanúja — az első, a Sem­melweis utcai próbáról, ahol először találkozott Ferencsik Jánossal, és a Magyar Ál­lami Hangversenyzenekar­ral. Ezt az Erkel Színházi próba követte, ahol külön a tv felkérésére játszott egy Chopin művet. Interjút is készítettünk vele Messner Mihály révén. Az idős mű­vész ekkor számolt be éle­téről, pályájáról kortál sai- ról. Mibennünk — a tv munkatársaiban — a pár napos egy Uttlét alatt légin, kább az a meleg emberség maradt meg emlékül róla, amellyel percek alatt olyan közvetlen légkört tudott va­rázsolni maga köré. ARSENE LUPIN vissza­tér (vasárnap 20,55). Ma­gyarul beszélő francia film. A magyar szöveg írója, Bánki Stella mondja: — Ez a film is egyik ré­sze a végeláthatatlan so­rozatnak, amelyben a fran­cia filmesek a legendás Ar- sene Lupint, pontosabban csínytevéseit mutatják be a nézőknek. Egyet már mi is láttunk az elmúlt évben és azt hiszem, ez az újabb is hasonlóan jó szórakozást fog nyújtani. A Maurice Leblanc terem, tette kitűnő figurának ez­úttal egy román nővel való kalandját kísérhetjük fi­gyelemmel, szó van ebben a kalandban három — külön­böző helyekén fellelhető — képről is, amelyek a rejtély kulcsát, no, és a kincset je­lentik, amelyről Lupin... De- hát ezt már inkább meg kell nézni. Arsene Lupint — miként a sorozat valamenv. nyi darabjában — a kitűnő Robert Lamoureux alakítja, magyar hangja Avar Ist­ván. 12 OOO^rel emelik a KeSet"K1agyarország példányszámát Sajtótér vesztési értekezlet Nyíregyházán November 10-én saj­tóterjesztési értekezletet tartottak Nyíregyházán a postás kultúrotthonban. Megjelent többek kö­zött Gönczi Balázs, a me­gyei pártbizottság munka­társa, és Voss Henrikné, a Hírlapkiadó Vállalat helyet­tes igazgatója. Az értekezleten Farkas Pál, a Szabolcs megyei Lap­kiadó Vállalat igazgatója számolt be arról a széles körű társadalmi megmozdu­lásról, amelynek célja, hogy a megyei lap példányszómát 12 ezerrel emeljék. Elmondta: most 22 éve, hogy a Kelet-Magyarország elődje, a Magyar Nép első ízben megjelenhetett. 22 év alatt az akkori néhány száz példányos lap utódja a Ke- let-Magyarország ma már több, mint 30 ezer példány­ban jelenik meg. A fejlődés azonban nem állhat meg. A napi események, a fonto­sabb politikai. társadalmi és kulturális kérdések irán­ti érdeklődés, nap mint nap szélesebb körben jelentke­zik. Feladatunk, hogy szélesít­sük azoknak a táborát, akik naponként rendszeresen ol­vassák napilapjainkat. Az MSZMP megyei Vég­rehajtó Bizottsága ezért széles körű szervező, fel­világosító munkát indít • megyei lap előfizetői szá­mának jelentős növelésére. Bejelentette azt is, hogy ezt a munkát november el­sejével megkezdték. Ebben részt vesznek a párt-, taná­csi- és tömegszervezetek. Megalakultak a lap terjesz­tését segítő társadalmi bi­zottságok, melynek tagjai és az aktívák tanácskörzeten­ként végzik az agitáció« munkát. Ebben a nagyarányú ter­jesztési munkából részt vál­lalnak a postás dolgozók is. A vitában felszólaltak: Nagy Domonkos, a nyíregyházi postahivatal vezetője. Kardos László né, a MEHIV vezető­je. Bodnár József kisvárdai, Mátrai Károly tiszalöki, Pfapp Béla nagykállói, Fel­hős Ernő vásárosnaméeyi Freund Dezső fehérgyarma­ti, Papp János nyírbátori, Koleszár Sándor mátészal­kai, Beregszászi József ra- kamazi postahivatal vezető, Palicz János a postásszak­szervezet megyei titkára és Juharos Dezső MEHIV dol­gozó. Vass Henrikné, a Hír­lapkiadó Vállalat helyettes igazgatója ismertette a ter­jesztés jelentőségét. majd dr. Deák Ignácz, a Debre­ceni Postaigazgatóság veze­tője jelölte meg a postások feladatait. <—P) ATY -ben látjuk Meg lehetne menteni az épületet, s meg is kell egy munkáscsalád otthoná­ról van szó. A gépjavító állomás több szocialista brigádja fel is ajánlotta se­gítségét, de csupán embe­ri erővel semmire se me­gyünk, gépekre lenne szük­ség. A megyei építőipari vállalat dömperei és rako­dógépei itt dolgoznak az Alkaloidában, megfizetnénk a munkadíját, s a többit már elvégeznék a szocialis­ta brigádok. Segítséget ké­rünk! Szép István Tiszavasvári Gépjavító Ál­lomás dolgozója

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom