Kelet-Magyarország, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-12 / 267. szám
Sönil. ÉVFOLYAM, 267. SZÄM Ara: 50 fillér 1966. NOVEMBER 12, SZOMBAT Elfogadta az országgyűlés a képviselők és tanácstagok választásáról szélé törvényjavaslatot Pénteken délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Dobi István, az Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Somogyi Miklós és Szirmai István, a Politikai Bizottság tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta elhunyt képviselőkről: Köteles Jenőről és ár. Molnár Erikről. Nevüket az országgyűlés jegyzőkönyben örökítette meg, s az országgyűlés néma felállással adózott emléküknek. Beresztóczy Miklós bejelentette, hogy az elhalálozások folytán megüresedett képviselői helyekre az országgyűlés elnöke a Hajdú-Bihar megyei választókerületből Mocsári Sándort, a Heves megyei Dr. Erdei Ferenc választókerületből Szűcs Lászlóné pótképviselőket hívta be. Bejelentette továbbá, hogy a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke törvényjavaslatot nyújtott be az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról. A törvényjavaslatot előzetes tárgyalásra megkapta az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága, s szétosztották az országgyűlés tagjai között. Kézhez kapták a képviselők az Elnöki Tanács jelentését is, amely az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletekről számol be. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését jóváhagyólag tudomásul vette. Beresztóczy Miklós ismertette a bejegyzett interpellációk tárgyát, majd javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát A napirend a következő: 1. Az országgyűlési kép viselők és a tanácstagok választásáról szóló törvény java slat megtárgyalása. 2. Interpellációk. előadói beszéde Ezután dr. Erdei Ferenc, a törvényjavaslat előadója emelkedett szólásra. Bevezetőben beszámolt ar_ ról, hogy az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága — amely behatóan megtárgyalta a törvénytervezetet — a javaslathoz és annak indokolásához néhány módosító indítványt fűzött, egészében azonban úgy foglalt állást, hogy választási rendszerünk javaslatban foglalt reformja szükséges, időszerű és jelentős. A bizottság ezért teljes elvi egyetértéssel helyesléssel terjeszti azt az országgyűlés elé. Az előadó ezután ismertette, hogy a benyújtott törvényjavaslat milyen elvipolitikai jellegű változásokat tartalmaz a jelenleg érvényben lévő választójogi törvényhez képest. Kiemelte; egyik legfontosabb új vonása a törvényjavaslatnak, hogy az országgyűlési képviselők választásánál lajstromos megyei választókerületek helyett — a tanácstagok választásához hasonlóan — egyéni választó- kerületeket vezet be. Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy jelenleg a szocialista országok közül az NDK-ban, Lengyelországban és nálunk van érvényben lajstromos rendszer. A lengyelországi azonban elvileg különbözik a másik kettőtől. mert ott kisebb választókerületek vannak, három, nyolc képviselővel és úgynevezett nyílt lajstrommal, ami annyit jelent, hogy kétszer annyi jelölt neve szerepel a listán mint ahány képviselői hely van. — Hazánkban 1945 óta van érvényben a jelenlegi Választókerületi rendszer, ami a többi szocialista országokban is szinte általános volt a munkás—paraszt hatalomért folytatott harcok időszakában. A nagyobb vá. lasztókerületekre kiterjedő lajstromos rendszer a pártkoalíciók jellegzetes for. mája volt: történeti szükségszerűségnek tekinthető tehát, hogy letérjünk róla A következő alternatíva kínálkozik: vagy az egyéni válasűó’':c öletek rendsze. afct, vagy a lengyelországiDr. Erdei Ferenc beszédét mondja. hoz hasonló rendszert vezetjük be. A törvényjavaslat előkészítését megelőző jogtudományi viták. majd az előkészítés alkalmával folytatott eszmecserék során az az álláspont alakult ki, hogy a nyomosabb érvek az egyéni választókerületek mellett szólnak. Ezek közé tartozik például, hogy az egyéni választókerületi rendszer szorosabb személyes kapcsolatokat tesz lehetővé a kép. viselők és a választók között, lehetőséget nyújt az országgyűlési tagok területi felelőssége elvének érvényesítésére, elvi lehetőséget biztosít a több jelöltre és egységet teremt az országgyűlési választások valamint a tanácsi választások rendszere között. Erdei Ferenc ezután vázolta, hogy a törvényjavaslat milyen fejlesztést indítványoz a választási szervek munkájában. Mint mondta, e szervek tevékenysége lényegében a korábbihoz hasonló lesz; változást jelent azonban, hogy a választási elnökségek nemcsak a választás, hanem az egész ciklus idején fennállnak majd. Ezt az indokolja, hogy pótválasztások alkalmával ezeket a szerveket nem kell újból létrehozni. Újdonság az is, hogy választókerületi bizottságok — amelyek eddig csak tanácsi választókerületekben mű. ködtek — az országgyűlési választókerületekben is létrejönnek, s a választási elnökségekhez hasonlóan megbízatásuk az egész ciklus idejére szól. A választási elnökségek igazgatási egységek szerint létesülnek, s funkciójuk a választásokkal kapcsolatos adminisztratív irányító és ellenőrző feladatok ellátása, döntés vitás kérdésekben és kifogások esetén stb. A választókerületi bizottságok — amelyeket választókerületenként hívnak életre — közvetlenül szervezik a választásokat. A szavazatszedö bizottságok — ezek szavazókörönként jönnek létre — a választások idején működnek, s szervezik és lebonyolítják a szavazást. Változatlan marad az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a tanácsi végrehajtó bizottságok és a Hazafias Népfront szerveinek szerepe, bár ez utóbbiak féladata a jelöléseknél valamelyest módosul. — A törvényjavaslat fontos eleme több jelölt állításának elvi lehetősége — folytatta Erdei Ferenc. — Az úgynevezett kötött lajstromnál — tehát eddigi választási rendszerünkben — ez csak a tanácsoknál volt meg. A szocialista demokratizmus fejlődése azonban meg. követeli, hogy az országgyűlési képviselőválasztásoknál is legyen ilyen lehetőség. Világosan látni kell, hogy a szocialista államban a több jelölt elvi lehetősége nem ugyanolyan értelmű, mint a tőkés országokban. A polgári demokráciákban a választás abban dönt, hogy milyen politikai rezsim kezében legyen az államhatalom akár gyökeresen eltérő politikai rendszerek versengenek egymással, akár nem. A lényeg a párok versengése a szavazatokért és a személyi jelölés a pártok belső ügye. — A szocialista demokráciában a munkásosztály és a parasztság forradalmi úton vívta ki a hatalmat, amely a népnek — a nagy többség létérdekeit szolgáló — saját államhatalma. Nem állíthat tehát a választásokon olyan alternatívát a választók elé, hogy más politikai rendszert válasszanak, mert ez közvetve, vagy közvetlenül a régi népelnyomó hatalom restaurációjának útját nyitná meg. A hatalom kérdését mégis a választók elé viszi, de népszavazásszerűen; igennel felelnek, akik a törvényesen állított és a választópolgárok gyűlésein javasolt jelöltekre — a jelöltek bármelyikére — adják szavazatukat. Ezzel érthetően más értei, met nyer a jelölt személye: az válik konkrét választási kérdéssé, hogy a választok megítélése szerint ugyanazon politikai rendszert ki képviseli jobban, személy szerint ki alkalmasabb a nép érdekeinek országgyűlési, vagy tanácsi képviseletére. Ezért megnövekszik a jelölési eljárás szerepe is s ebből következik, hogy legtöbbször már a jelölés során eldől a választók megítélése abban, hogy ki képviselje őket. Szavazásra tehát már csak annak a jelöltnek a személyét kell bocsátani, akiben a jelölés során megegyezett a választópolgárok illetőleg az érin. tett népfrontbizottságok véleménye. — A szavazás ennek ellenére nem formális, mert a szavazók két lényeges kér. désben nyilvánítanak véleményt. A szavazás állásfoglalás a jelölt által képviselt néphatalommal kapcsolat- ban, egyszersmind a szavazók nyilatkozata a jelölési eljárás során állított jelölt személyére nézve. 1954 óta ez a rendszer a tanácsi választásokon, s ezt terjeszti most ki a törvényjavaslat a képviselőválasztásokra is. A törvényjavaslat előadója a továbbiakban hangsúlyozta, hogy az új egységes választójogi törvénytervezet alapjában az eddigi formájában hagyta meg a jelölési eljárást, de néhány olyan módosítást is tartalmaz amely továbbfejleszti azt. Ezzel egyidejűleg megnöveli a Hazafias Népfront szerepét és felelősségét is. A továbbiakban is úgy lesz jelölt valaki, ha az illetékes népfrontszerv jelöltként bejelenti a megfelelő választási elnökségnek, tanácstagok esetében a választókerületi bizottságok, nak. Az idáig vezető út méginkább alkalmassá válik arra, hogy a választó- polgárok akarata érvényesüljön. lényegében egyértelműbbé teszi a jelölési eljárást. Az új fogalmazás kimondja, hogy a jelöltekre a választópolgárok gyűlései tesznek javaslatot. Ezeket a lakóterületeken és az intézményekben hívják össze. A gyűléseket — a választási elnökségek, illetve bizottságok közreműködésével — a Hazafias Népfront szervezi. — A gyűléseken a társadalmi szervezetek — a párt, a KISZ, a szakszervezet, a népfrontbizottság az illető intézmény és minden választópolgár javasolhat jelöltet. Az előadó kitért arra, hogy a jelöltre vonatkozó javaslatot, amely a választópolgárok javaslataként a gyűlés vitájában alakul ki, a gyűlés elnöksége terjeszti az illetékes népfrontbizott. Sághoz. Rámutatott: Ez az eljárás amely lényegében változatlan, demokratikust ugyanakkor nagyobb lehetőséget ad a kellő mérlegelésre. A választópolgárok javaslatainak egyeztetése és rangsorolása a népfrontbizottságban történik. Ennek fórumán a párt képviselői és a pártonkívüliek tanácskoznak, s foglalnak együtt állást. — Mi a helyzet akkor, ha több jelöltről van szó? — tette fel a kérdést ezután Erdei Ferenc, s így válaszolt: — A jelölési eljárásnak politikailag fontos mozzanata, hogy több jelölt esetén is ugyanannak a politikának a képviselőiről van szó. A jelölés során tehát nem politikai irányzatok versengenek. Ez azt is jelenti, hogy nem a régi korteskedés elevenedik fel, hanem a közös politika érdekében folytatott agitáció a személyi ailkalmasság és érdemesség demonstrálása. val egészül ki. — A törvényjavaslat elő. adója a továbbiakban elmondta hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bízott, sóg ülésén egyetlen kérdésről, a képviselők visszahívásáról folyt többé kevésbé elvi jellegű vita. Erdei Ferenc a továbbiak, ban hangsúlyozta: a jogi, igazgatási és igazságügyi bi_ zottság fenntartás nélkül helyeselte, hogy az új, egységes választójogi törvény tervezete megteremti az országgyűlési és tanácsi választások elvi és eljárási egységét. Ugyanakkor ennek az egységnek a még következetesebb megvalósítására elfogadott néhány kisebb módosító javaslatot. Ezért ajánlotta, hogy egységesen fogalmazzák meg a megbízatás megszűnésének okait. Ugyanígy a teljes elvi és eljárási egységet juttatta kifejezésre azzal is, hogy mind a képviselőknél, mind a tanácstagoknál kiemelte a beszámolás rendszerességét. A törvényjavaslat előadó, ja végül a bizottság néhány egyéb módosító javaslatát indokolta. Elmondta: a közvélemény óhajának meg. felelően indítványozzák, hogy a kifüggesztésre kerülő választói névjegyzékekben ne tüntessék fel az életkort. Javasolták, hogy a városokban mérsékeljék a tanácsta. gi választókerületek illetve tanácstagok számának alsó határát. Az eredeti elképzelések szerint ugyanis jónéhánv esetben túlságosan felduzzasztottak volna a tanácsok választott testületét, nem állt arányban a lakosság és a tanácstagok száma. Ugyancsak a bizottságban helyet foglaló képviselők kezdeményezésére javasolják: a végleges megfogalmazásban adjanak nagyobb hangsúlyt annak, hogy a szavazatszedö bizottságok — hivatásuknak megfelelően — gondosan őrködjenek a választás törvényessége fölött. Ez azzal kapcsolatban merült fel, hogy a választók nem mindegyike él a titkos szavazás jogával. Utalt arra, hogy a bizottság helyesnek tartaná, ha módosítanák a törvényjavaslat 32. parag. rafusának fogalmazását. s egyértelműbben mondanák ki: a képviselő, vagy tanácstag jelölt a saját választókerületének választási elnökségében, választókerületi illetve szavazatszedő bizottságában nem vállalhat tisztséget. Hangsúlyozta: A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság helyesnek tartja, hogy a megüresedett képviselői. illetve tanácstagi helyek betöltésére évente kétszer tartsanak pótválasztásokat. Az egyéni választóke_ rületi rendszerben ugyanis nem lesznek pótképviselők. Erdei Ferenc végül kérte az országgyűlést, hogy az új, egységes választójogi törvény tervezetét a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság módosító javaslataival együtt fogadja el. ■ Az elnöklő dr. Beresztóczy Miklós ezután szünetet rendelt el. Szünet után Pólyák János elnökletével folytatódott az ülés. A törvényjavaslat vitájában elsőként Horváth Ká- rolyné budapesti képviselő szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy az új választójogi törvény tervezete mind tartalmában. mind céliában . a szocialista társadalmi viszonyok továbbfejlesztését, a közéleti demokratizmus szélesítését szolgálja; A törvényjavaslatot a képviselő elfogadta és az országgyűlésnek is elfogadásra ajánlotta. Ezután Apró Antal a Minisztertanács e’nökhelyette- se, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja emelkedett szólásra. (Folytatás a 3. oldalon.)