Kelet-Magyarország, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-05 / 262. szám

Tovább szilárdultak megyénkben a szocializmus alapjai, erősödött pártunk befolyása az élet minden területén Orosz Ferenc, a megyei pártbizottság szóbeli kiegészítését mondja. A pártunk Vili. kongresz. szusa óta eltelt négy esz­tendő alatt tovább szilár­dultak hazánkban, s me­gyénkben a szocializmus gazdasági alapjai, erősödött pártunk politikai befolyása a társadalmi élet minden területén. Erőteljes fejlődésnek in­dult megyénk ipara, szilár­dultak termelőszövetkeze­teink, előre léptünk a szo­cialista eszmék térhódításá­ban, javult népünk életszín. vonala. E négy esztendő eredményei azt bizonyítják, hogy pártunk politikai irányvonala helyes, megfe­lelően alkalmaztuk megyénk viszonyaira találkozott a dolgozók érdekeivel, egyet­értésével. Elismerésre méltó munkát végeztek megyénk munkásai, termelőszövetke. zeti parasztjai, értelmiségi dolgozói, akiknek soraiban a kommunisták élenjártak. Megyénk dolgozóinak po­litikai hangulata jó, bizako­dással tekintenek a jövőbe. Párttagságunk teljes egyet­értését fejezte ki a kong­resszusi irányelvekkel kap­csolatban. Az irányelvekben felvázolt, követendő politi­kát reálisnak, megalapozott­nak tartja. Megnyilvánulá­saik arra mutatnak, hogy készek ezt a politikát lelke­sedéssel végrehajtani. Megyénk gazdasági helyzete és a feladatok Megyénk ipari tevékeny­ségének értékelésénél a_II. ötéves terv időszakát vettük alapul. Az ipari termelés íöbb, mint 90 százalékkal növeke­dett.’ A tízezer lakosra Jutó iparban foglalkoztatott az 1960 évi 230-ról 363-re emelkedett. Ipari ...termelé­sünk értéke 1.965 végére ^el­érte _a 3,5 milliárd forintot, melyből a külkereskedelem­nek átadott termékek érté­ke 650 millió forint. _£z 4,6észer több, mint 1960-ban voll. Jelentősebb a fejlődés az élelmiszer-, a könnyű- és a vegyiparban. Az ipari ter­melés évi átlagos 'növekedé­si Illeme 14,6 százalék vQ'.t A foglalkoztatottak száma 580(Kfővel növekedett, s ma már meghaladja a húszezer főt-;' ........—..... A VIII. kongresszus meg­határozta hogy az ipari ter­melést legalább kétharmad­részben a munkatermelé­kenység fokozása útján nö­veljük. Ezt a feladatot tel­jesíteni nem tudtuk. Me­gyénkre az extenzív fejlődés volt a jellemző. Szocialista ioarunk a termelés növeke­désének 43.5 százalékát hoz­ta termelékenységből a II. ötéves terv átlagában. Je- ’entősebb változás a Köz­ponti Bizottság 1964 decem­beri határozata után követ­kezett be. 1965-ben már teljesítettük a kongresszus határozatát. Tapasztalataink alapján ez évben már a kongresszusi irányelvekben megjelölt termelékenységi mutatót tudjuk teljesíteni. Az eredmények elsősorban az ésszerűbb üzemi munka­rend kialakításának, a mű­szaki normák karbantartá­sának, a munkaszervezés és az anyagellátás javulásának köszönhetők. A munkaidő jobb kihasz­nálásával nagy tartalékaink vannak a termelékenység emelésében. Tovább kell szi­lárdítani a munkafegyelmet és mindenütt, ahol lehetsé­ges, emelni kell a teljesít­ménybérben dolgozók ará­nyát, és csökkenteni a mun­kaerők fluktuációját. A Központi Bizottság ha­tározata. óta . javult üze­meinkben a bér- és létszám- gazdálkodás. Pozitív a fejlődés az üze­mek vezetőinek, munkásai­nak szemléletében a gazda­ságosságra, a takarékos gaz. dálkodásra, a minőségi és korszerű gyártmányok ter­melésére való törekvésben. (Követendő példa a Nyír­egyházi Konzervgyár a Mezőgazdasági Gépjavító a Tiszavasvári Alkaloida, a Gumigyár, a Textilruházati Vállalat, stb.) A munka- versenyvállalásoknak is ezek képezik az alapját. Ez­zel függ össze ipari termé­keink exportarányának nö­vekedése is. Ipari üzemeinkben nagy a műszaki fejlődés. 1960-hoz viszonyítva a műszaki fej­lesztési alapok képzése megkétszereződött, a fel- használás pedig hétsze­resére növekedett. A fejlő­dés ellenére sok a megol­dásra váró feladat. Tpari vezetőink több műszaki fej­lesztési témát állítsanak be az éves tervbe, az előirány­zott összegeket rendeltetés­szerűen használják fel és a műszaki kádereket ne ad­minisztratív munkakörben foglalkoztassák. A vezetés színvonala Üzemeink vezetői, mű­szaki kádereink a termelő- eszközök jobb kihasználásá­ra keressék a vállalatok közötti kooperáció hatéko­nyabb módját. Az ipari vezetés színvo­nalában nagy fejlődés ta­pasztalható. Nagymértékben javult a vezetők szakmai, politikai képzettsége és számszerűleg is nőtt a fel­sőfokú végzettségű műszaki káderek aránya. Az egyete­met, főiskolát végzett mű­szakiak aránya három és félszer több, a technikumot végzetteké pedig ötszöröse az 1960. évinek. Az ipari vezetők között jele.ntősen nőtt a közgazdasági egyete­met, technikumot végzettek száma. 130 vezető állású végezte el a Marxista—Leni­nista Esti Egyetemet. Az ipari vezetők többsége helyi. Nagy szorgalommal sajátítják el a vezetéshez szükséges ismereteket. So­kan végezték el — párt­munkásokkal együtt — a kétéves ipargazdasági tanfo­lyamot. Csökkent a vezető káderek fluktuációja. Gaz­dasági vezetőink nagy több­sége jól látja el feladatát és alkalmas a gazdasági mechanizmus reformjából adódó új feladatok ellátá­sára örülnek annak, hogy a reform nagyobb önálló­ságot biztosít számukra, melynek során képességük, alkotókészségük jobban ki tud bontakozni. Ehhez vi­szont elengedhetetlen köve­telmény közgazdasági kép­zettségük fejlesztése. A társadalmi ösztöndíjak léte­sítésével sok fiatal tehetsé­ges műszaki került az évek során megyénk ipari életé­be. Gazdasági vezetőink egy részénél negatív jelenségek is tapasztalhatók. Bizonyos fokú lebecsülés mutatkozik az ideológiai, politikai mű­veltség iránt. Túlzott mér­tékű anyagiasság, nemtörő­dömség és kényelmesség is tapasztalható. Az utóbbi időben egészségtelen mér­tékben elterjedt mellékfog­lalkozások miatt egyesek saját vállalati munkájukat elhanyagolják, kevésbé ke­resik az újat, nem kezde­ményeznek. Vannak, akik az egyszemélyi felelős ve­zetést helytelenül értelme­zik és nem veszik kellően figyelembe a dolgozók vé­leményét. javaslatát. Megyénk életében új szín­folt a MTESZ keretén belül megvalósuló továbbképzés a műszakiak részére. Ezzel egyidejűleg a megyében je­lentkező műszaki problémák megoldásához is segítséget adnak. Szükséges, hogy va­lamennyi gazdasági vezető, műszaki káder ismerje fel a továbbképzésbe való be­kapcsolódás fontosságát. A beruházások A szocialista szektor ál­ló alapjainak növelésére öt év során mintegy 6,3 mil­liárd forintot fordítottunk. Ennek több, mint 78 szá­zalékát a termelő ágazatok fejlesztésére. A megvalósult beruházás 61 százaléka épí­tési jellegű volt. (Az orszá­gos arány 44,6 százalékos.) A nagy építési arány azért van, mert megyénk ipari, kulturális és egészségügyi vonatkozásban viszonylag elmaradott, és a fejlődés el. lenére most is az utolsó helyen áll. A termelői ágazatok fej­lesztésén kívül művelődési, kommunális és egészségügyi beruházásokra közel 1,3 milliárd forintot ......fordítot­tunk. Leraktuk Nyíregyháza város gyorsabb iparosításá­nak. kulturáltabb életének alapjait, az egységes vízmű, a városi szennyvízcsatorna és derítőtelep építésével. A beruházások megvalósí­tása során több problémával kellett megküzdeni. Állan­dóan jelentkezett a létesít­mények komplex terveinek hiánya; a dekoncentrációs jelenségek; a beruházások előkészítése és kivitelezése során jelentkező bürokrácia, a kivitelezői kapacitás hiá­nya; esetenként a kivitelező helytelen állásfoglalásából eredő lemaradások; terv. szolgáltatási és területátadá­si késedelmek; az anyag és szállítási kapacitás elégte­lensége; valamint egyes ese. tekben a rossz tervezés. En­nek következtében évről év­re nem tudtuk határidőben létesítményeinket átadni, s a fel nem használt összeget vissza kellett fizetni a nép­gazdaságnak. A kapacitás késedelme viszont népgaz­dasági károkat okozott. A beruházásoknál előfor­dult lemaradások megszün­tetésére a III. ötéves terv során párt-, állami és gaz­dasági szerveinknek az ed­digiektől nagyobb figyelmet kell fordítaniuk, s nagyobb felelősséget kell érezniük beruházási feladataink ha­táridejének megvalósítá­sáért. Az építőipar Az építőipar helyzetével szorosan összefügg a beru­házások megvalósítása. Épí­tőipari problémáink hang- súlyozása annál is inkább indokolt, mert az építési jellegű beruházások aránya nem fog csökkenni me­gyénkben. A megye építőipara 1965- ben 8737 főt foglalkoztatott. Évi kapacitása közel 1,2 milliárd forint. A megyei pártbizottság több esetben foglalkozott az építőipar helyzetével és megfelelő határozatokat ho­zott a dolgozók szakmai és politikai képzettségének nö­velésére valamint az építő­ipari kapacitás fejlesztésére. Ennek végrehajtása során a párt kezdeményezésére jöttek létre a termelőszö­vetkezeti építőipari közös vállalkozások, bővült a szö­vetkezeti és sokat javult a minisztériumi és tanácsi épí­tőipar munkája, szervezett­sége. Az építőipar fejlesztésé­nek meggyorsításában a Központi Bizottság 1964 feb­ruári határozata fontos ha­tárkövet jelent. A szemmel látható fejlő­dés ellenére építőiparunk még mindig elmarad a je­lentkező igényektől. Megol­dásra váró feladatok a mű­szakiak számának növelése, a szakmunkások arányának további javítása, s ezzel összefüggésben az utánpót­lás tervszerű biztosítása. A korszerű építési módszere­ket a lakásépítkezéseken kívül más területeken is meg kell valósítani. A ren­delkezésekre álló és megfe­lelő típusterveket nagyobb mértékben szükséges fel­használni. Pel kell számolni a munkaszervezésben he­lyenként mutatkozó lazasá­gokat, javítani a műszaki előkészítést és csökkenteni az építőipari munkások fluktuációját. Törekedni kell az állásidő kiküszöbölésére, a gépek jobb kihasználására, a léte­sítmények határidőben tör­ténő átadására. Az építési jellegű beruházások megva­lósítása szükségessé teszi az építőipari kapacitás kon­centrált felhasználását. A feltételek megteremtésével a limit alatti és feletti túlzott megkötöttségeket fel kell oldani. A kisebb volumenű közületi és lakossági építési igények kielégítésébe a szö­vetkezeti építőipar mellett a tsz-közi építőipari válla­latokat is be kell vonni. 1961-ben az állami építő­ipari vállalatnál önálló pártbizottságot hoztunk lét­re és megerősítettük a töb­bi építőipari pártszerveze­teket. Ennek következtében szervezettebbé, hatékonyab­bá vált a dolgozók között végzett politikai nevelő munka mely kedvezően érezteti hatását a termelés­ben. Az építőipari munkások politikai és kulturális neve­lése. valamint szociális igényei kielégítése az eddi­gitől jobb munkát Igényel az építőipar párt- és gaz­dasági vezetőitől, a KISZ és szakszervezetektől. Az iparfejlesztés feladatai A megye gazdasági, poli­tikai, kulturális, szociális helyzete, a lakosság életszín­vonalának növelése múlha­tatlanul szükségessé teszi az iparosításnak az eddigiektől is gyorsabb ütemét. A megyei pártvezetésnek a jövőben is a legnagyobb gondot okozza a foglalkozta­tottság problémája és an­nak megoldása. A munkaképes korú, de nem foglalkoztatottak szá­ma igen magas, elsősorban falun. A munkaigényes kul­túrák arányának növelése a mezőgazdaságban csak rész­ben csökkentették a foglal­koztatottsági gondjainkat. A IX. kongresszus várható határozatai a gyenge szö­vetkezeteknél a foglalkozta, tottság növelését, a jól mű­ködőknél pedig bizonyos munkaerőfelesleg-emelke- dést vonnak maguk után. A jelentkező munkaerőfeles­legben különösen nagy számban vannak fiatal lá­nyok és asszonyok. Kívánatos és szükséges lenne családi, szociális, po­litikai és más egyéb szem­pontból csökkenteni a mint­egy 35 000 főnyi eljáró munkások számát. Sok az idényjelleggel foglalkozta­tott munkaerő, akiknek évenkénti felvétele és el­bocsátása nehezíti politikai munkánkat. Évenként 13—15 000 fiatal végzi el a VIII. általános iskolát, amely jelentősen szaporítja a munkaerőfeles­leget. A szakmunkásképző, valamint a középfokú isko­lákban történő beiskolázás alig éri el a 40 százalékot. Feltétlenül szükséges meg­oldani, hogy nagyobb ré­szük válhasson szakmunkás­sá. ben alapvetá-a_Éolilíkái Bi­zottság 1965,-augusztus 31.-J határozata, amely kimondja, hogy "Szabolcs megye még hosszú .időn—át mező gazda­sági jellegű... marad ugyan, de szükséges_az ipar gyor­sabb fejlesztése és egyben meghatározta a fejlesztés irányát is. A további iparosításhoz megyénkben minden felté­tel adott. A munkaerő mel­lett nyersanyagforrásunk is jelentős. A helyi nyers­anyagbázison kívül a Po­litikai Bizottság határoza­tának megfelelően országos szerveinknek meg kell vizs­gálni, hogy a Záhonyon át jövő szovjet importanya­gokból melyeket lenne a legcélszerűbb megyénkben feldolgozni. Energiaforrá­sunk biztosított (villamos távvezeték gáz, olaj stb.) Az iparfejlesztéshez a feltételek különösen adottak az élel­miszer-, vegyi-, könnyű-, faipar, ruházati ipar; épí­tő-, építőanyag- és gép­ipar terén. Az iparfejlesztéshez szük­séges szakemberképzést megyén belül jórészt meg tudjuk oldani. Ennek érde­kében további lépések szűk. ségesek a technikus-. és szakmunkásképzés fejleszté­sében. A megyében az ipartele­pítést decentralizálva helyes megvalósítani. Nyíregyháza mellett elsősorban Máté­szalka, Kisvárda és Vásá- rosnamény körzetében kell fejleszteni. Tanácsaink rész. ben a Budapestről kitelepí­tendő egyes üzemek fogadá­sa, másrészt új ipari üze­mek létesítése érdekében az előfeltételek megteremtését tervszerűen végezzék (vil. lány víz, közművesítés, út­hálózat stb). Következetesen kell megvalósítani az építő­ipari kapacitások fejleszté­sét. A Politikai Bizottság ha­tározatának végrehajtásában az eddigiektől sokkal terv­szerűbb és nagyobb segít­séget várunk az egyes or­szágos szervektől. A fent felsorolt érvek s ennek megfelelő számítá­saink alapján egyértelműen bizonyítjuk, hogy a megye iparosítása nemcsak szüksé­ges, hanem gazdaságos, ki­fizetődő a népgazdaság szá­mára is. Mezőgazdaságunk helyzete és feladatai Megyénk mezőgazdasága a termelőszövetkezeti moz­galom győzelme óta egész­ségesen fejlődik. Fiatal, szocialista nagyüzemeink az egész társadalom segítségé­vel leküzdötték a nagyüze­mi gazdálkodásra való át­térés kezdeti nehézségeit és már fejlődésük első sza­kaszában olyan eredménye­ket értek el, melyre a kis­paraszti gazdálkodás idején nem volt példa. öt év alatt a megye me­zőgazdaságában 2,9 milliárd forint értékű beruházást va­lósítottunk meg, . amelyből több mint 2 milliárd forint termelő jellegű. Többek kö­zött építettünk 12 ezer hold dohánytermés be fogadására alkalmas pajtateret 24 ezer szarvasmarha, 114 ezer ser­tésférőhelyet Mezőgazdasági gépállományunk 2646 trak­torral, 293 kombájnnal 1730 pótkocsival bővült. Jelenleg egjf traktoregysésre 109 hold jut. 32 ezer hold területet részesítettünk talajjavítás­ban. ..Ezek a nagyarányú beru­ruházások lehetővé tették a kisparaszti termelő eszkö­zök nagyrészének maga­sabb szintű pótlását, a me­zőgazdaság termelő alapjai­nak bővítését. korszerűsí­tését. A tervidőszak alatt megduplázódott a műtrá­gyahasználat, mintegy tíz­szeresére nőtt az öntözött terület és többszörösére a növényvédő és gyomirtósze­rek felhasználása. Jelentősen és kedvezően módosul megyénk mezőgaz­daságának termelésszerke­zete. 80 százalékkal növeke­dett a dohány, 34 százalék­kal a zöldség, 39 százalékkal a gyümölcs. 65 százalékkal a pillangósok vetésterülete. A második ötéves tervben 22 ezer hold új gyümöl­csöst telepítettünk, melynek több ‘mint 70 százaléka téli alma. Olyan sivár futólio- ritököS Területek változtak, vagy változnak virágzó gyümölcsösökké, ahol a te­lepítés előtt holdanként 2—3 mázsa rozs termett. Termőre forduláskor ezekről a területekről holdanként 20—30 ezer forint értékű gyümölcsöt fogunk betakarí­tani. A gyümölcstelepítés képezi egyik alapját a fa­lusi fiatalok szakmunkássá képzésének, falun maradá­sának, biztos jövőjének. A Vili. kongresszus ha­tározata egyik legfontosabb feladatnak az ország ke­nyérgabona-szükségletének hazai termésből való bizto­sítását jelölte meg. E ha­tározatból megyénkre eső feladatokat évről évre tel­jesítettük. Érdemes megje­gyezni, hogy 1965-ben 23 ezer holddal kevesebb terü­leten annyi kenyérgabonát termeltünk, mint 1960-ban és a felvásárlási tervet is teljesítettük. A kenyérgabonához ha­sonló súllyal vetődik fel a takarmányalap megteremté­sének szükségessége. Me­gyénkben a kukorica vetés- területe a legmagasabb. Átlagtermése az utóbbi években 12—13 mázsa kö­(Folytatás a 3. oldalon.) 1966- november 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom