Kelet-Magyarország, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-05 / 262. szám
Tovább szilárdultak megyénkben a szocializmus alapjai, erősödött pártunk befolyása az élet minden területén Orosz Ferenc, a megyei pártbizottság szóbeli kiegészítését mondja. A pártunk Vili. kongresz. szusa óta eltelt négy esztendő alatt tovább szilárdultak hazánkban, s megyénkben a szocializmus gazdasági alapjai, erősödött pártunk politikai befolyása a társadalmi élet minden területén. Erőteljes fejlődésnek indult megyénk ipara, szilárdultak termelőszövetkezeteink, előre léptünk a szocialista eszmék térhódításában, javult népünk életszín. vonala. E négy esztendő eredményei azt bizonyítják, hogy pártunk politikai irányvonala helyes, megfelelően alkalmaztuk megyénk viszonyaira találkozott a dolgozók érdekeivel, egyetértésével. Elismerésre méltó munkát végeztek megyénk munkásai, termelőszövetke. zeti parasztjai, értelmiségi dolgozói, akiknek soraiban a kommunisták élenjártak. Megyénk dolgozóinak politikai hangulata jó, bizakodással tekintenek a jövőbe. Párttagságunk teljes egyetértését fejezte ki a kongresszusi irányelvekkel kapcsolatban. Az irányelvekben felvázolt, követendő politikát reálisnak, megalapozottnak tartja. Megnyilvánulásaik arra mutatnak, hogy készek ezt a politikát lelkesedéssel végrehajtani. Megyénk gazdasági helyzete és a feladatok Megyénk ipari tevékenységének értékelésénél a_II. ötéves terv időszakát vettük alapul. Az ipari termelés íöbb, mint 90 százalékkal növekedett.’ A tízezer lakosra Jutó iparban foglalkoztatott az 1960 évi 230-ról 363-re emelkedett. Ipari ...termelésünk értéke 1.965 végére ^elérte _a 3,5 milliárd forintot, melyből a külkereskedelemnek átadott termékek értéke 650 millió forint. _£z 4,6észer több, mint 1960-ban voll. Jelentősebb a fejlődés az élelmiszer-, a könnyű- és a vegyiparban. Az ipari termelés évi átlagos 'növekedési Illeme 14,6 százalék vQ'.t A foglalkoztatottak száma 580(Kfővel növekedett, s ma már meghaladja a húszezer főt-;' ........—..... A VIII. kongresszus meghatározta hogy az ipari termelést legalább kétharmadrészben a munkatermelékenység fokozása útján növeljük. Ezt a feladatot teljesíteni nem tudtuk. Megyénkre az extenzív fejlődés volt a jellemző. Szocialista ioarunk a termelés növekedésének 43.5 százalékát hozta termelékenységből a II. ötéves terv átlagában. Je- ’entősebb változás a Központi Bizottság 1964 decemberi határozata után következett be. 1965-ben már teljesítettük a kongresszus határozatát. Tapasztalataink alapján ez évben már a kongresszusi irányelvekben megjelölt termelékenységi mutatót tudjuk teljesíteni. Az eredmények elsősorban az ésszerűbb üzemi munkarend kialakításának, a műszaki normák karbantartásának, a munkaszervezés és az anyagellátás javulásának köszönhetők. A munkaidő jobb kihasználásával nagy tartalékaink vannak a termelékenység emelésében. Tovább kell szilárdítani a munkafegyelmet és mindenütt, ahol lehetséges, emelni kell a teljesítménybérben dolgozók arányát, és csökkenteni a munkaerők fluktuációját. A Központi Bizottság határozata. óta . javult üzemeinkben a bér- és létszám- gazdálkodás. Pozitív a fejlődés az üzemek vezetőinek, munkásainak szemléletében a gazdaságosságra, a takarékos gaz. dálkodásra, a minőségi és korszerű gyártmányok termelésére való törekvésben. (Követendő példa a Nyíregyházi Konzervgyár a Mezőgazdasági Gépjavító a Tiszavasvári Alkaloida, a Gumigyár, a Textilruházati Vállalat, stb.) A munka- versenyvállalásoknak is ezek képezik az alapját. Ezzel függ össze ipari termékeink exportarányának növekedése is. Ipari üzemeinkben nagy a műszaki fejlődés. 1960-hoz viszonyítva a műszaki fejlesztési alapok képzése megkétszereződött, a fel- használás pedig hétszeresére növekedett. A fejlődés ellenére sok a megoldásra váró feladat. Tpari vezetőink több műszaki fejlesztési témát állítsanak be az éves tervbe, az előirányzott összegeket rendeltetésszerűen használják fel és a műszaki kádereket ne adminisztratív munkakörben foglalkoztassák. A vezetés színvonala Üzemeink vezetői, műszaki kádereink a termelő- eszközök jobb kihasználására keressék a vállalatok közötti kooperáció hatékonyabb módját. Az ipari vezetés színvonalában nagy fejlődés tapasztalható. Nagymértékben javult a vezetők szakmai, politikai képzettsége és számszerűleg is nőtt a felsőfokú végzettségű műszaki káderek aránya. Az egyetemet, főiskolát végzett műszakiak aránya három és félszer több, a technikumot végzetteké pedig ötszöröse az 1960. évinek. Az ipari vezetők között jele.ntősen nőtt a közgazdasági egyetemet, technikumot végzettek száma. 130 vezető állású végezte el a Marxista—Leninista Esti Egyetemet. Az ipari vezetők többsége helyi. Nagy szorgalommal sajátítják el a vezetéshez szükséges ismereteket. Sokan végezték el — pártmunkásokkal együtt — a kétéves ipargazdasági tanfolyamot. Csökkent a vezető káderek fluktuációja. Gazdasági vezetőink nagy többsége jól látja el feladatát és alkalmas a gazdasági mechanizmus reformjából adódó új feladatok ellátására örülnek annak, hogy a reform nagyobb önállóságot biztosít számukra, melynek során képességük, alkotókészségük jobban ki tud bontakozni. Ehhez viszont elengedhetetlen követelmény közgazdasági képzettségük fejlesztése. A társadalmi ösztöndíjak létesítésével sok fiatal tehetséges műszaki került az évek során megyénk ipari életébe. Gazdasági vezetőink egy részénél negatív jelenségek is tapasztalhatók. Bizonyos fokú lebecsülés mutatkozik az ideológiai, politikai műveltség iránt. Túlzott mértékű anyagiasság, nemtörődömség és kényelmesség is tapasztalható. Az utóbbi időben egészségtelen mértékben elterjedt mellékfoglalkozások miatt egyesek saját vállalati munkájukat elhanyagolják, kevésbé keresik az újat, nem kezdeményeznek. Vannak, akik az egyszemélyi felelős vezetést helytelenül értelmezik és nem veszik kellően figyelembe a dolgozók véleményét. javaslatát. Megyénk életében új színfolt a MTESZ keretén belül megvalósuló továbbképzés a műszakiak részére. Ezzel egyidejűleg a megyében jelentkező műszaki problémák megoldásához is segítséget adnak. Szükséges, hogy valamennyi gazdasági vezető, műszaki káder ismerje fel a továbbképzésbe való bekapcsolódás fontosságát. A beruházások A szocialista szektor álló alapjainak növelésére öt év során mintegy 6,3 milliárd forintot fordítottunk. Ennek több, mint 78 százalékát a termelő ágazatok fejlesztésére. A megvalósult beruházás 61 százaléka építési jellegű volt. (Az országos arány 44,6 százalékos.) A nagy építési arány azért van, mert megyénk ipari, kulturális és egészségügyi vonatkozásban viszonylag elmaradott, és a fejlődés el. lenére most is az utolsó helyen áll. A termelői ágazatok fejlesztésén kívül művelődési, kommunális és egészségügyi beruházásokra közel 1,3 milliárd forintot ......fordítottunk. Leraktuk Nyíregyháza város gyorsabb iparosításának. kulturáltabb életének alapjait, az egységes vízmű, a városi szennyvízcsatorna és derítőtelep építésével. A beruházások megvalósítása során több problémával kellett megküzdeni. Állandóan jelentkezett a létesítmények komplex terveinek hiánya; a dekoncentrációs jelenségek; a beruházások előkészítése és kivitelezése során jelentkező bürokrácia, a kivitelezői kapacitás hiánya; esetenként a kivitelező helytelen állásfoglalásából eredő lemaradások; terv. szolgáltatási és területátadási késedelmek; az anyag és szállítási kapacitás elégtelensége; valamint egyes ese. tekben a rossz tervezés. Ennek következtében évről évre nem tudtuk határidőben létesítményeinket átadni, s a fel nem használt összeget vissza kellett fizetni a népgazdaságnak. A kapacitás késedelme viszont népgazdasági károkat okozott. A beruházásoknál előfordult lemaradások megszüntetésére a III. ötéves terv során párt-, állami és gazdasági szerveinknek az eddigiektől nagyobb figyelmet kell fordítaniuk, s nagyobb felelősséget kell érezniük beruházási feladataink határidejének megvalósításáért. Az építőipar Az építőipar helyzetével szorosan összefügg a beruházások megvalósítása. Építőipari problémáink hang- súlyozása annál is inkább indokolt, mert az építési jellegű beruházások aránya nem fog csökkenni megyénkben. A megye építőipara 1965- ben 8737 főt foglalkoztatott. Évi kapacitása közel 1,2 milliárd forint. A megyei pártbizottság több esetben foglalkozott az építőipar helyzetével és megfelelő határozatokat hozott a dolgozók szakmai és politikai képzettségének növelésére valamint az építőipari kapacitás fejlesztésére. Ennek végrehajtása során a párt kezdeményezésére jöttek létre a termelőszövetkezeti építőipari közös vállalkozások, bővült a szövetkezeti és sokat javult a minisztériumi és tanácsi építőipar munkája, szervezettsége. Az építőipar fejlesztésének meggyorsításában a Központi Bizottság 1964 februári határozata fontos határkövet jelent. A szemmel látható fejlődés ellenére építőiparunk még mindig elmarad a jelentkező igényektől. Megoldásra váró feladatok a műszakiak számának növelése, a szakmunkások arányának további javítása, s ezzel összefüggésben az utánpótlás tervszerű biztosítása. A korszerű építési módszereket a lakásépítkezéseken kívül más területeken is meg kell valósítani. A rendelkezésekre álló és megfelelő típusterveket nagyobb mértékben szükséges felhasználni. Pel kell számolni a munkaszervezésben helyenként mutatkozó lazaságokat, javítani a műszaki előkészítést és csökkenteni az építőipari munkások fluktuációját. Törekedni kell az állásidő kiküszöbölésére, a gépek jobb kihasználására, a létesítmények határidőben történő átadására. Az építési jellegű beruházások megvalósítása szükségessé teszi az építőipari kapacitás koncentrált felhasználását. A feltételek megteremtésével a limit alatti és feletti túlzott megkötöttségeket fel kell oldani. A kisebb volumenű közületi és lakossági építési igények kielégítésébe a szövetkezeti építőipar mellett a tsz-közi építőipari vállalatokat is be kell vonni. 1961-ben az állami építőipari vállalatnál önálló pártbizottságot hoztunk létre és megerősítettük a többi építőipari pártszervezeteket. Ennek következtében szervezettebbé, hatékonyabbá vált a dolgozók között végzett politikai nevelő munka mely kedvezően érezteti hatását a termelésben. Az építőipari munkások politikai és kulturális nevelése. valamint szociális igényei kielégítése az eddigitől jobb munkát Igényel az építőipar párt- és gazdasági vezetőitől, a KISZ és szakszervezetektől. Az iparfejlesztés feladatai A megye gazdasági, politikai, kulturális, szociális helyzete, a lakosság életszínvonalának növelése múlhatatlanul szükségessé teszi az iparosításnak az eddigiektől is gyorsabb ütemét. A megyei pártvezetésnek a jövőben is a legnagyobb gondot okozza a foglalkoztatottság problémája és annak megoldása. A munkaképes korú, de nem foglalkoztatottak száma igen magas, elsősorban falun. A munkaigényes kultúrák arányának növelése a mezőgazdaságban csak részben csökkentették a foglalkoztatottsági gondjainkat. A IX. kongresszus várható határozatai a gyenge szövetkezeteknél a foglalkozta, tottság növelését, a jól működőknél pedig bizonyos munkaerőfelesleg-emelke- dést vonnak maguk után. A jelentkező munkaerőfeleslegben különösen nagy számban vannak fiatal lányok és asszonyok. Kívánatos és szükséges lenne családi, szociális, politikai és más egyéb szempontból csökkenteni a mintegy 35 000 főnyi eljáró munkások számát. Sok az idényjelleggel foglalkoztatott munkaerő, akiknek évenkénti felvétele és elbocsátása nehezíti politikai munkánkat. Évenként 13—15 000 fiatal végzi el a VIII. általános iskolát, amely jelentősen szaporítja a munkaerőfelesleget. A szakmunkásképző, valamint a középfokú iskolákban történő beiskolázás alig éri el a 40 százalékot. Feltétlenül szükséges megoldani, hogy nagyobb részük válhasson szakmunkássá. ben alapvetá-a_Éolilíkái Bizottság 1965,-augusztus 31.-J határozata, amely kimondja, hogy "Szabolcs megye még hosszú .időn—át mező gazdasági jellegű... marad ugyan, de szükséges_az ipar gyorsabb fejlesztése és egyben meghatározta a fejlesztés irányát is. A további iparosításhoz megyénkben minden feltétel adott. A munkaerő mellett nyersanyagforrásunk is jelentős. A helyi nyersanyagbázison kívül a Politikai Bizottság határozatának megfelelően országos szerveinknek meg kell vizsgálni, hogy a Záhonyon át jövő szovjet importanyagokból melyeket lenne a legcélszerűbb megyénkben feldolgozni. Energiaforrásunk biztosított (villamos távvezeték gáz, olaj stb.) Az iparfejlesztéshez a feltételek különösen adottak az élelmiszer-, vegyi-, könnyű-, faipar, ruházati ipar; építő-, építőanyag- és gépipar terén. Az iparfejlesztéshez szükséges szakemberképzést megyén belül jórészt meg tudjuk oldani. Ennek érdekében további lépések szűk. ségesek a technikus-. és szakmunkásképzés fejlesztésében. A megyében az ipartelepítést decentralizálva helyes megvalósítani. Nyíregyháza mellett elsősorban Mátészalka, Kisvárda és Vásá- rosnamény körzetében kell fejleszteni. Tanácsaink rész. ben a Budapestről kitelepítendő egyes üzemek fogadása, másrészt új ipari üzemek létesítése érdekében az előfeltételek megteremtését tervszerűen végezzék (vil. lány víz, közművesítés, úthálózat stb). Következetesen kell megvalósítani az építőipari kapacitások fejlesztését. A Politikai Bizottság határozatának végrehajtásában az eddigiektől sokkal tervszerűbb és nagyobb segítséget várunk az egyes országos szervektől. A fent felsorolt érvek s ennek megfelelő számításaink alapján egyértelműen bizonyítjuk, hogy a megye iparosítása nemcsak szükséges, hanem gazdaságos, kifizetődő a népgazdaság számára is. Mezőgazdaságunk helyzete és feladatai Megyénk mezőgazdasága a termelőszövetkezeti mozgalom győzelme óta egészségesen fejlődik. Fiatal, szocialista nagyüzemeink az egész társadalom segítségével leküzdötték a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés kezdeti nehézségeit és már fejlődésük első szakaszában olyan eredményeket értek el, melyre a kisparaszti gazdálkodás idején nem volt példa. öt év alatt a megye mezőgazdaságában 2,9 milliárd forint értékű beruházást valósítottunk meg, . amelyből több mint 2 milliárd forint termelő jellegű. Többek között építettünk 12 ezer hold dohánytermés be fogadására alkalmas pajtateret 24 ezer szarvasmarha, 114 ezer sertésférőhelyet Mezőgazdasági gépállományunk 2646 traktorral, 293 kombájnnal 1730 pótkocsival bővült. Jelenleg egjf traktoregysésre 109 hold jut. 32 ezer hold területet részesítettünk talajjavításban. ..Ezek a nagyarányú beruruházások lehetővé tették a kisparaszti termelő eszközök nagyrészének magasabb szintű pótlását, a mezőgazdaság termelő alapjainak bővítését. korszerűsítését. A tervidőszak alatt megduplázódott a műtrágyahasználat, mintegy tízszeresére nőtt az öntözött terület és többszörösére a növényvédő és gyomirtószerek felhasználása. Jelentősen és kedvezően módosul megyénk mezőgazdaságának termelésszerkezete. 80 százalékkal növekedett a dohány, 34 százalékkal a zöldség, 39 százalékkal a gyümölcs. 65 százalékkal a pillangósok vetésterülete. A második ötéves tervben 22 ezer hold új gyümölcsöst telepítettünk, melynek több ‘mint 70 százaléka téli alma. Olyan sivár futólio- ritököS Területek változtak, vagy változnak virágzó gyümölcsösökké, ahol a telepítés előtt holdanként 2—3 mázsa rozs termett. Termőre forduláskor ezekről a területekről holdanként 20—30 ezer forint értékű gyümölcsöt fogunk betakarítani. A gyümölcstelepítés képezi egyik alapját a falusi fiatalok szakmunkássá képzésének, falun maradásának, biztos jövőjének. A Vili. kongresszus határozata egyik legfontosabb feladatnak az ország kenyérgabona-szükségletének hazai termésből való biztosítását jelölte meg. E határozatból megyénkre eső feladatokat évről évre teljesítettük. Érdemes megjegyezni, hogy 1965-ben 23 ezer holddal kevesebb területen annyi kenyérgabonát termeltünk, mint 1960-ban és a felvásárlási tervet is teljesítettük. A kenyérgabonához hasonló súllyal vetődik fel a takarmányalap megteremtésének szükségessége. Megyénkben a kukorica vetés- területe a legmagasabb. Átlagtermése az utóbbi években 12—13 mázsa kö(Folytatás a 3. oldalon.) 1966- november 5.
