Kelet-Magyarország, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-23 / 276. szám

XXin. ÉTFOLT AM, 276. SZÄM ÄRA: 50 Fillér 1966. NOVEMBER 23, SZERDA A LAP TARTALMÁBÓL: NEB-vizsgálal a kereskedelemben------ (3. oldal) Határsértőt fogott a jegykezelő i (5. oldal) | Totó tanácsadó v (4. oldal)! Történelmi felelősség A Pravda keddi száma vezércikkben foglalkozik a kommunista világmozga­lom egységének problémái­val. Megállapítja, hogy a kommunisták nemzetközi hadseregének egységéért folyó harc napjainkban az igazi internacionalizmus és hazafiság, a marxista—le­ninista érettség és a tör­ténelem iránti felelősség £ó ismérve. A lap rámutat a továb­biakban: mennyire szük­ség van a szolidaritásra, az állandó elvtársi kap­csolatra a testvérpártok között. A közvetlen kap­csolatok, a nemzetközi helyzet alakulása időszerű kérdéseinek kollektív meg­vitatása elősegíti egymás jobb megértését, a közös politikai vonal, a közös stratégia és taktika megha­tározását a nemzetközi kommunista mozgalomban. Az ilyen kollektív munka napjainkban sürgető szük­ségszerűség. Nem véletlen, hogy több testvérpárt is hangoztatta az utóbbi idő­ben: megértek a feltételek a kommunista- és munkás­pártok új nemzetközi ta­nácskozásának összehívásá­hoz. A nemzetközi események alakulása különösen az utóbbi években fontos kö­vetkeztetést sugallt a mar­xista-leninista pártoknak: ott, ahol a szocializmus erői sikeresen izmosodnak, ahol ezek az erők össze­fognak és egybehangoltan cselekednek, ott az impe­rializmus számításai kudar­cot vallanak. Ezt szemlél­tetően tanúsítja az európai helyzet. Európában az im­perializmus alapvető erői­vel szemben áll a Varsói Szerződésben tömörülő szocialista államok szilárd és egységes frontja. Ezzel szemben ott, ahol az im­perialista agresszorok az egység lanyhulását tapasz­talják a forradalmárok so­raiban, a békét és a né­pek szabadságát veszély fenyegeti — írja a Pravda. A forradalmi egység ügyének komoly kárt okoz a Kínai Kommunista Párt vezetőségének szakadár po­litikája — folytatja a lap. — Egyre nyilvánvalóbban az imperialista agresszorok őszére játszik az a körül­mény, hogy a kínai veze­tők visszautasítják az SZKP és más kommunista- és munkáspártok többször megismételt javaslatát: együtt, egybehangoltan lépjenek fel legalábbis egy kérdésben, a hős Vietnam megsegítésében. A kommunisták nem nézhetik közömbösen, hogy a kínai vezetők párt- és állami politikája egyre inkább szűk nacionalista céloknak van alárendelve. A Kínai KP vezetőinek szakadár vonalát egy re jobban visszautasítják a testvérpártok, amelyek tö­retlenül haladnak az egy­ségnek az osztályharcok tüzében megjelölt útján — írj» befejezésül a lap. Egymilliárdos szovjet-magyar árucsereforgalom Bíró József küikereskedelmi miniszter nyilatkozata Moszkva (MTI) A Szovjetunió és a Ma­gyar Népköztársaság kor­mányküldöttségei között a barátság és a kölcsönös egyetértés szellemében lefolytatott sikeres tárgya­lások eredményeként folyó év november 22-én Moszk­vában aláírásra került a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti, az 1967. évi kölcsönös áru- szállításokról szóló jegyző­könyv. A jegyzőkönyvet a Magyar Népköztársaság kormánya megbízásából Bíró József külkereskedel­mi miniszter, a Szovjetunió kormánya megbízásából N. Sz. Patolicsev külkereske­delmi miniszter írta alá. Az aláírt jegyzőkönyv alapján a kölcsönös áru- szállítások volumene meg­haladja az egymilliárd ru­belt és 1966-hoz viszonyít­va több mint 16 százalék­kal növekszik. Bíró József külkereske­delmi miniszter fogadta Pi- rityi Sándort, az MTI moszkvai tudósítóját és Nemes Jánost, a Népsza­badság moszkvai tudósító­ját, s a kedden aláírt köl­csönös árucsereforgalmi jegyzőkönyvről többek kö­zött a következőket mondta: A most lezajlott tárgya­lás feladata az volt, hogy pontosítsa és bővítse a hosszúlejáratú előirányzato­kat a konkrét igényeknek megfelelően. Örömmel álla­píthatjuk meg, hogy az or­szágaink közötti külkereske. delmi kapcsolatok évről év­re töretlenül fejlődnek. Magyarország számára a nemzetközi gazdasági együtt, működésnek és a külkeres­kedelmi kapcsolatoknak kü. lönösen nagy jelentősége van. A külkereskedelem részaránya a nemzeti jöve­delemben megközelíti a 40 százalékot. Ez egyrészt ab­ból következik, hogy orszá­gunk természeti adottságai­nál fogva nyersanyagokban igen szegény, másrészt vi­szont fejlett feldolgozó ipar­ral rendelkezünk, amelynek termékeit, külső piacokon kell elhelyezni. Gazdasági felemelkedésünkben tehát döntő súllyal szerepel or­szágunk külkereskedelmi te­vékenysége. Magyarország több mint 100 országgal folytat kül­kereskedelmet. Teljes kül­kereskedelmi forgalmunk­nak mintegy 70 százaléka esik a szocialista országok­ra. Legfontosabb külkeres­kedelmi partnerünk a Szov­jetunió. A Szovjetunióval bonyolítjuk le egész külke­reskedelmi forgalmunknak több mint egyharmadát. A Szovjetunióval folytatott ke. reskedelem Magyarország számára azért is előnyös, mert a Szovjetunió — fi­gyelembe véve hazánk ter­mészeti adottságait — hoz­zájárul a kölcsönösen szállí­tott áruk olyan összetételé­hez, amely országaink szá­mára leginkább kedvező. A Szovjetunió nyersanyag, szállításai több cikkben igé. nyeink nagy részét fedezik. Évről évre növekednek gépvásárlásaink is a Szov­jetunióból. Igen hasznosak például mezőgazdaságunk gé­pesítésében a szovjet kom­bájnok, traktorok és más mezőgazdasági gépek. A ma­gyar szántóföldeken jól be­váltak az SZK—4 típusú ga­bonakombájnok, az MTZ tí­pusú traktorok, stb. 1967-ben tovább bővül vá. sárlásaink volumene fo­gyasztási cikkekben is. A magyar vásárlók körében igen kedveltek a szovjet elektromos háztartási gé­pek, tranzisztoros rádiók, fényképezőgépek, órák. Ma­gyarország a Szovjetunió 5. legnagyobb külkereskedelmi partnere. Szállításaink, ha szerény mértékben is, hoz­zájárulnak a Szovjetunió népgazdasági célkitűzései­nek megvalósításához, a la­kosság könnyűipari és me­zőgazdasági cikkekkel való ellátásához. Kivitelünk több mint 50 százalékát gépek és berendezések teszik. Ez­zel biztosítjuk gépiparunk — de általában iparunk — szá­mára a folyamatos, nagy szériájú, több évre szóló termelést, amely évek óta biztosítja a foglalkoztatott­ságot, az életet. A fentieken kívül terme­lési struktúránknak és a szovjet fél igényeinek meg­felelően könnyűipari, mező- gazdasági és gyógyszeripari cikkeket szállítunk, úgy mint konfekciót, kötött árut, cipőt, továbbá különféle szö­veteket, szőnyeget, kesztyűt, sálakat és más divatcikke­ket, bútort. GyógyszerszáB lításunk értéke 1967-ben el­éri a 38 millió rubelt. Nagy megelégedéssel tölt el ben­nünket az a körülmény, hogy a szovjet egészségügyi szer­vek elégedettek gyógyszer­ipari termékeinkkel. Mező- gazdasági termékekből friss gyümölcsöt, zöldségkonzer­vet, gyümölcskonzervet, bort, dohányt, rumot, vágott ba­romfit és más termékeket szállítunk. Elégtétellel és örömmel ál­lapíthatjuk meg tehát, hogy az 1967-re megkötött ma­gyar—szovjet árucserefor­galmi megállapodás a két ország között folyamatosan fejlődő gazdasági kapcsola­tok elmélyülésének és bő­vülésének újabb fontos lánc­szeme, újabb tanusógtétel or. szágaink szoros és megbont­hatatlan testvéri barátsága mellett. Kongresszusi hetet kezdtek megyénkben A pártkongresszus tiszte­letére indított szocialista munkaverseny eredményei­nek i fokozására megyénk számos üzemében és vala­mennyi kisipari szövetkeze­tében hétfőtől ünnepi hetei tartanak. Megyénkben első. nek az öntödei Vállalat kis- várdai gyáregységének dol­gozói jelentették csatlakozd, sukat az országos kezdemé­nyezéshez. Céljuk, hogy a mintegy négymillió forintos terven felüli vállalásukat év végére legalább öt és fél millió forintra emelik. Lé­nyeges feladata még a kong­resszusi műszakoknak a se­lejt további csökkentése. Vállalásuk sikere érdekében versenyre hívták ki a vál­lalathoz tartozó összes gyár­egység dolgozóit. Az első nap eredményei biztatóak: a selejt máris a vállalt szint alatt van. A Nyíregyházi Vasszerke­zeti- és Gépipari Vállalat Jelentés az üzemekből dolgozói hármas célt tűztek a kongresszusi hétre. Olyan termelésfelfutást akarnak el­érni, hogy a jelenlegi adós­ságukat a minimálisra csök­kentsék. Ugyanakkor terven felül végeznek exportmun­kákat, mivel idei export- megrendeléseiknek már ko­rábban eleget tettek. A kongresszusi héten jelentős társadalmi munkára is vál­lalkoztak a dolgozók. Ennek fő célja az üzem területén fellelhető hulladékok ösz- szegyűjtése, a munkahelyek tisztántartása. Kongresszusi hetet kezdtek még többek között a MÁV nyíregyházi állomás-, és a nyírbátori rtö. vényolajgyár dolgozói is. A kongresszus napjának közeledtével fokozódik a verseny megyénk kisipari szövetkezeteiben is. Az ered­mények fokozására elsőnek a Kisvárdai Vas- és Gépipari Ktsz jelentette be a kong­resszusi hét megtartását. Felhívásukat eljuttatták minden szövetkezethez, ahol a kezdeményezést elfogad­ták. Hétfőtől kezdődően így mind a 41 kisipari szövet­kezetben megkezdték az ün­nepi műszakokat A Nagykállói Épületsze­relő- és Karbantartó Ktsz például vállalta, hogy a kongresszust megelőző héten a lakossági javító-szolgálta­tó tevékenységnél a tervet időarányosan ötven száza­lékkal túlteljesítik. Ugyan­akkor az egy munkásra ju­tó termelési érték tervét tíz százalékkal növelik. A Rakamazi Vegyes Ktsz-nél 20—23 százalékos terven fe­lüli eredményjavulást vál­laltak a szocialista brigádok az ünnepi műszakok alatt. Terven felüli eredmények el. érésére vállalkoztak a Ti- szavasvári Vegyes-, a Nyír­egyházi Fényképész-, és a Fodrász Ktsz-ek dolgozói is. Javítják a lakossági szolgáltatást — határozta ei tegnapi ülésén a városi tanács végrehajtó bizottsága A helyi iparpolitikai terv végrehajtását és a követke­ző év feladatait vitatta meg keddi ülésén a Nyíregyhá­zi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Megállapították, hogy a város központjában általában kielégítő a javító, szolgáltatói tevékenység. Nem mondható ugyanez el az egyre jobban épülő perem­részeken és a tanyavilágban A részletes vitában beszá­moltak arról, hogy a szak­ember-utánpótlás biztosí­tott. Minden évben megfe­lelő létszámú ipari tanulót vesznek fel. Néhány szak­mában azonban szinte egyáltalán nincs utánpótlás. Tetőfedő például egyetlen van a városban, s tanuló egysem. Nehezen lehet a vízlevezető csatornákat is megjavíttatni. Ugyanez a helyzet a vízvezetékkel. Pe­dig a közművesítés hálóza­tának fejlesztésével egyre fokozottabban jelentkezik majd a lakosság, sőt a kö- zületek részéről is ez az igény. Bővíteni kell a ház­tartási gepek, a rádió is televízió, az autójavító te­vékenységet, mert az elmúlt években e területen történt javulás nem állt arányban a beszerzésekkel. Közismert, hogy a háztartási gépek, te­levíziók, autók, motorok száma állandóan gyarapo­dik, az évek során elhasz­nálódik. A végrehajtó bizottság szerint a tanács illetékes szakosztályainak, a helyi­ipari vállalatoknak, ktsz- eknek, KIOSZ-nak az eddi­ginél is jobban együtt kell működni, hogy a szükséges igényeket minden tekintet, ben kielégítsék. Már a kö­zeljövőben az északi és a déli alközpontban új szol­gáltatóházat létesítenek. KlSZ-yezetők és népművelők tanácskozása Nyíregyházán A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség és a művelődési otthonok együtt­működéséről tanácskoztak kedden délelőtt megyénk nép­művelői és a KISZ kulturális életének irányítói Nyíregyhá­zán a József Attila Megyei Művelődési Házban. A tanácskozáson részt vett Orosz László, a KISZ KB kulturális osztályvezetője, Figula György, a megyei tanács vb. művelődési osz­tályának helyettes vezetője, Keresztes Zsuzsa, a KISZ megyei bizottság nevelési osztályvezetője, több KISZ. bizottság politikai munka­társa, valamint járási nép­művelési felügyelők és mű­velődési ház igazgatók. Vi­taindító előadást tartott Ub. rizsi László, a megyei ta­nács vb. művelődési osztá­lyának főelőadója. Elmond­ta, hogy egyes művelődési ház igazgatók nem kérik a fiatalok véleményét a tervezésnél, pedig az érdek­lődés felkeltése, ötletgazdag­ság biztosíthatja, hogy a fiatalok szívesen eljárnak a művelődési házakba. Gyak­ran találkozunk olyan he­lyekkel, ahol teljesen külön utakon jár a KISZ és a népművelés. A falusi népművelési munka gerincét az ismeret, terjesztés képezi. A fiatal­ság részére olyan isiheret- terjesztő szakköröket kell szervezni, amelyek kellő ér­deklődésre tarthatnak szá. mot. A lakosság igényei, így a fiatalságé is állandóan változnak, s ezekhez a vál­tozó igényekhez kellene megkeresni a megfelelő új formákat. Megjutalmazták a legjobban dolgozó kisiparosokat Ülést tartott a KIOSZ megyei választmánya Kedden ülésezett a KIOSZ megyei választmánya Nyír­egyházán. A tanácskozáson — többek között — megje­lent; Nagy János, a KIOSZ országos vezetősége elnöké­nek első helyettese, Nagyja Gábor, az MSZMP megyei bizottsága ipari osztályának munkatársa, Oláh Géza, a KISZÖV megbízottja. A ve­zetőség beszámolóját Kosz­tin Sándor megyei titkár tartotta. A beszámoló megállapí­totta: a beszámolási idő­szakban a megye kisiparos­sága többségében teljesítette a helyi iparpolitikai ter­vekben meghatározott fela­datokat. Probléma, hogy még mindig sok azoknak a községeknek a száma, ahol nem megoldott a javítás­szolgáltatás. Az elmúlt öt év alatt a magánkisiparosok száma több, mint nyolcszázzal csők. kent a megyében. A fon­tosabb szakmáknál — sza­bó, építő, fodrász, műsze­rész, lakatos és bádogos — összesen 182 község nincs ellátva. Különösen nagy a hiány az építő szakmában, amelynél az ellátatlan köz­ségek száma több, mint negyven. A vita után jutalmazásra került sor. A könnyűipar kiváló dolgozója kitüntetést kapta: Bajáik Kálmán be­tonáru készítő kisiparos. Négyen kapták meg a tíz­éves jó munkájuk jutalmá­ul a dicsérő oklevelet. Egy kisiparos kiváló minőségi munkájáért kapott okleve­let. Több kisiparos tárgy, és pénzjutalomban részesült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom