Kelet-Magyarország, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-16 / 245. szám

Szeplők a város arcán örvendetes, hogy a város- rendezés nehéz és felelősség- teljes munkájában ma már képzőművészek is részt vesz­nek. A közelmúltban alakult meg Nyíregyházán egy eszté­tikai bizottság, melynek fela­data a városkép, utcakép ki­alakításában, terek kiképzé­sében, szobrok elhelyezésé­ben véleményt mondani. Két­ségtelen, hogy a városrende­zésnél, egy-egy jelentősebb épület, létesítmény elhelye­zésénél sok tényező játszik közre, mégsem nem lehet utolsó szempont az esztétikai hatás, a város „közérzeté­nek”, hangulatának figye­lembe vételei Sablon lakóházak Soltész Albert festőmű­vész, a bizottság egyik tagja már noteszébe gyűjtött né­hány észrevételt. Nyíregyhá­za arculatának szeplőiről, melyekkel naponta találko­zunk. Ezek egy része éppen abból származik, hogy a vá­rosrendezés nem mindig szá­molt az új lakónegyedek, ut­cák kialakítása során az esz­tétikai elvekkel. A sablon la­kóházépítkezés jegyeit ma­gukon viselő épületek mel­lett találkozunk vonzó, mo­dern épületek egész sorával mind a Déli, mind az Északi Alközpontban. — Sajnos azonban a Déli Alközpont sugárútja, ahol a legtöbb új épületünk emel­kedik összhatásában nem a legkedvezőbb. A házak kap­csolódása, az utcakép hangu­lata árnyékos. Hiányoznak a földszinti kirakatok is, me­lyek nemcsak egészséges esz­tétikai hatást keltenek, ha­nem nagyvárosias külsőt is adnak az épületeknek. Bizony az úttest közepére tervezett csíkpark csak részben segít ezen. A város egyik új nagy sugárútjának kialakítása az útkeresés jegyeit viseli ma­gán. Kedvezőbb a helyzet az Északi Alközpontban, itt a te­rek kialakításával, az épü­letek színezésével vannak problémák. Nem sikerült el­érni, hogy minden kisebb épületegység más-más téri variációban, más-más han­gulatot árasszon, az épületek színezésében a rideg, hideg színek uralkodnak. Belvárosi tűzfalak Külön figyelmet érdemel a belváros rendezése, ahol a régi városkép megőrzésével szüksége^ új épületeket emel­ni, a foghíjakat eltüntetni. S itt is vannak megjegyzései a képzőművésznek: a Kossuth tér, a város egyik központi helye, rendezése napirenden van, s ez az építészeti felada­tokkal együtt esztétikai gon­dokat is felvet. Különösen ér­zékeny területe ez a város­nak. A tűzfalak, a régi épü­letek maradványainak el­tüntetése nehéz feladatot ró a városrendezőkre. Nem hanyagolhatok el a szobrok sem, elhelyezésük közrejátszik abban, élvezhe- tő-e az alkotás, vagy elsiklik a szem fölötte. Vonatkozik ez a felállítandó szobrokra első­sorban, de a jó környezeti hatás miatt nem lenne szent­ségtörés jobban gazdálkodni a már felállított szobrokkal. Móricz Zsigmond szobráról sok szó esett már, jelenleg az Erdő soron áll. Mennyivel jobb hely lenne számára az Északi Alközpont egyik tér­sége. Nem megfelelő a sóstói Pihenő nő szobrának elhe­lyezése sem, a nagy fák alatt nem érvényesül a szobor, kedvezőbb helye lenne az ó- strand előtti téren, ahol kö­rüljárható, szem előtt lenne ez a szép szobor. A követke­zőkben az esztétikai bizott­ság foglalkozik azokkal a képzőművészeti díszítőmun­kák pótlásával is, melyek az új lakónegyedeket érintenék. Nyilvánosságot a terveknek! Helyes lenne nagyobb nyil­vánosságot adni a városren­dezési terveknek, makette­ken bemutatni a létesítendő utcákat, utcarészleteket mi­előtt azok elkészülnek, hogy a szakembereken kívül a nagyközönség is véleményt tudjon alkotni és mondani a kialakítandó városképről, egyúttal formálni is lehetne a város dolgozóinak esztéti­kai ízlését, növelni érdeklő­dését. Páll Géza Október 25-én tanácskozik a megye ifjúságának parlamentje A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Szabolcs- Szatmár megyei Bizottsága rendezésében október 25-én kedden Nyíregyházán, az úttörőház nagytermében összeül a megye ifjúsága küldötteinek parlamentje, hogy jelentést adjon a pártnak a két kongresszus között végzett munkájáról. Járásonként 10—12 fiatal képviseli az alapszerveze­teket, az ifjúsági munka­brigádokat, akik előtt Bá- nóczd Gyula, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja, a megyei KISZ-bi- zottság első titkára tart vitaindító előadást. Ezt követően a résztvevők összegezik az ifjúság által kezdeményezett akicók hasznát a termelőszövetke­zetek megsziládítására, a termelő munka minőségé­nek javítására, a gazdasá­gosság fokozására. Beszá­molnak a fiatal küldöttek arról is, miként sikerült teljesíteniük a párt közel­gő kilencedik kongresszusa tiszteletére tett vállalásai­kat Fél évvel határidő előtt Mátészalka: új társasházak 600 nyíregyházi háztartás kap gázt december elején A crfolsá szakaszba lé­pett Nyíregyháza egyik legfontosabb új létesítmé­nyének, a gázvezeték háló­zatának építése. Ez a negy­venmilliós beruházás a Ro­mániából jövő gázvezeték­ből biztosítja majd —• egyelőre több, minit 600 lakáshoz — az olcsó fűtő­anyagot (amivel azonban előreláthatólag nem fűté­sek; csak főznek majd a háziasszonyok). A mérőállomás már elké­szült az ipari gyűjtőút tor­kolatánál, belső berendezé­sei, műszerei is a helyükön vannak. Hasonlóan kész van az egész hálózat szíve, a fogadóállomás is a Deb­receni út és a vasút találko­zásánál. A Siófoki Kőolajvezeték Vállalat a hónap végére készül el a távvezeték és a mérőállomás közti sza­kasszal. Ezután végzik el a műszerek beállítását, az üzempróbákat a hajdúszo- boszlóiak. így december ele­jén már kinyithatják a gáz­tűzhelyek csapját a házi­asszonyok és főzhetnek is a vezetékes gázzal. így az eredetileg tervezett időpont­nál csaknem fél évvel koráb­ban készülnek el a munkák­kal az építők. A mérőállomáson túl, a város felé, már csak ki­sebb munkák befejezése hi­ányzik. Egy-két nap alatt elkészülnek a Debreceni út és a vasút alatti átvezetés­sel. A mérő és a fogadóállo­más közötti szakaszon hi­ányzik néhány helyen a vé­dőcső „bevarrása”. A vége felé közeledik a „B” és í,C” jelű nyomásszabályzók szerelése a Petőfi és a Széna téren. Hiányzik az átvezetés a Bethlen utca alatt a Me­ző utcába vezető részen. Erre az építők még nem kapták meg a kétnapos forgalomkorlátozási enge­délyt, de ezzel a munkával ennyi idő alatt el is tud­nak készülni. Másutt már mindenütt készen, a föld alatt van a gázvezeték. A hiányzó sza­kaszon a siófoki korszerű, nagy teljesítményű gépekkel végzik az árokásást és temetést, így a leghosszabb — hatszáz méteres — hi­ányt is hamarosan pótol­ják. (kun) Hammel József felvétele Cf-éli illő kilőmiteiköúék Ki érti, miért kell ünne­peim egy alig több mint négy kilométeres útszakasz elkészültét? Pedig Tibor- szálláson csütörtökön ünne­peltek. Marhákat, sertése­ket vágtak, számtalan üveg bor és számolatlan mennyi­ségű sör fogyott. Az út lát­szólag semmiben nem kü­lönbözik más utaktól. Jó­részt egyenes, innen indul, T iborszállásról, s Halmos tanyáig fut. Mit ér ez az új út a falu­nak? — kérdeztem az Üj Élet Tsz nagy gazdasági ud­varán cukorrépát rakodó idősebb embereket. — Hogy mit ér? — Póta József valami nagyot akart mondani. — Hát Tiborszál- lás, ezzel az úttal legalább kétmillióval többet ér! Valamikor öt traktor von­ta egymást, mégse boldo­gultak ezen a különös tala­jon. Rakott pótkocsis von­tató felborult, szerte hul­lott az alma. A fogatok ka­sába alig terheltek valamit, a parasztok szíve úgyis majd meghasadt szegény állatokért — Kínzás volt az, lónak, embernek egyaránt. — Gróf Károlyi idejében egy-egy földdarab mindkét végében állott gőzerőgép, s drótkötéllel húzták az ekét. De ez a föld ontja a ter­mést. Ldpi föld. Olyan a cu­korrépa is, amit az öregek rakodnak, mintha egyen­ként koromba mártogatták volna. — Ez a kotu — magya­rázzák. — A láp talaja. Megesik, hogy a száraz ta­lajba is kerékagyig süpped a föld. Forró nyárban meg itt-ott kigyúl. Mintha most is hadakozna az ember el len, aki kordába, termőbt- kényszerítette a vad vizeket. Bényei János az apja emlékeit idézi: — Apám idejében még itt a faluig terjedt a láp. A Csicsós, Sárvár dombig. — Sárvár valami papi rend sárból vert vára volt, he­lyén ma is találnak régi pénzeket. Az ecsediek jár­tak le eddig, csikásztak, halásztak. Az apám a grófnak pásztorkodott, de akkor még tanya se volt itt, Tiborszállás kis tanyája akkor alakult, amikor a Krasznát építették. Az apám is részt vett benne. Évtizedekkel se lehet számlálni, mikor fejlődött községgé. Főterét alig talál­ni, a tanáccsal szemben a tsz gazdasági udvara van mint valami vásártér. De a tervek már szépek. Érde­mes. Előtte halad az új út. De nemcsak kotu itt a talaj. Másik része az úgy­nevezett „pillanat” talaj, ami ha esőt kap, ingovány, ha kiszárad, kőbánya. Meg kell találni a pillanatát, amikor rámehet a művelő gép. De fizet az embernek az emberfeletti munkáért. Egy kiló nyolcvan dekás sárga­répa terem itt. A magken­der 117 holdon holdanként tízezer forint tiszta hasz­not ad, és burgonyát any- nyit, hogy nehéz rá vagont keríteni. A burgonya főként a mérkieké. Összesen mint­egy ezer vagon termést ad ez a határrész, amit ezután az új úton szállítanak ^z állomásra. De eddig? Osváth Sándor, a tsz fő­könyvelője számításai sze­rint az út húsz százalékkal csökkenti a termelőszövet­kezet költségeit. De további költségcsökkentési lehetőséget is ad, például, hogy az ál­Októberi pártnapok NYÍREGYHÁZI JÁRÁS Orosz Ferenc Rakamaz Cipész Ktsz 25-én, Babos Zoltán Vasme- gyer 28-án, dr. Pivarnyik János Demecser üzem 25-én, Vincze Jó­zsef Nagyhalász Kendergyár 25- én, Mádi Lajos Nyírbogdány üzem 26-án, Juhász Sándor Tisza- bercel téglagyár 26-án, Novák Sándor Kemecse Állami Gazda­ság 26-án, Polcz János Nyírtelek Állami Gazdaság 27-én, Rácz András Nyíregyháza Járási Rend­őrkapitányság 27-én, Kohári Fe­renc Nyíregyháza Járási Tanács 27- én, Tóth Ernő Nyíregyháza fmsz. 28-án, Béres János Ibrány 28- án, Nyitrai Gábor Timár 28-án. NAGYKÁLLÖI JÁRÁS Dr. Dergács Ferenc Nagykálló 21-én, Nemes Imre Balkány 28- án, Csepelyi Tamás Nagykálló Gépjav. 27-én, Radóczi János Kál- lósemjén 28-án, Nagy Ernő Csá­szárszállás tsz 27-én, Enyedi Sán­dor Vadas tanya Rákóczi Tsz 27- én, Nagy Jenő Kállósemjén Petőfi Tszcs 28-án, Benke Gyula Kállósemjén Virágzó Föld Tszcs 28- án, Babosi János Biri 28-án, Madarász Istvánná Balkány Álla­mi Gazdaság 28-án, dr. Bumberák József Balkány Koczog ta­nya 28-án, Balogh Ferenc Balkány Perkedpuszta 28- án Bujdosó Sándor Balkány Abapuszta 28-án, Kovács Péter Szakoly 28-án, Bernáth Béla Geszteréd 28-án, Rabatin János Geszteréd Nyíri tanya 26-án, Ta­más János Geszteréd Lovas ta­nya 26-án, Madarász István Bö- köny 28-án, Szabó István Érpatak 28-án. FEHÉRGYARMATI JÁRÁS Biró Lászlóné Sonkád 24-én, Vi­da Kálmán Kölese 24-én, Mezei János Botpalád 24-én, Serfőző Ernő Kispalád 24-én, Bancsi Sán­dor Panyola 24-én, Deli István Kérsemjén 24-én, Kormos János Nábrád 24-én, Széles Lajos Fe­hérgyarmat Állami Gazdaság 24- én, Gulácsi Sándor Kisar 25-én; Gál Ferenc Nagyar 25-én, Szap- lonczai István Penyige 25-én, Ti­sza Miklós Kömörő 25-én, Kővári Sándor Mánd 25-én, Kocsis Ká­roly Tunyogmatolcs 25-én, Hor­váth István Turistvándi 25-én, Széles Lajos Szatmárcseke 26-án, Kövér Tibor Tiszakóród 26-án, Szilágyi Bertalan Tiszacsécse 26- án, Szántó Lajos Milota 26-án, Csorvási Sándor Tiszabecs 26-án, Károly László Uszka 26-án, Sza­kács József Magosliget 26-án, Deli István Fehérgyarmat Vegyesipari Vállalat 26-án, Gál Ferenc Cé- gánydányád 27-én, Kotvász And­rás Gyügye 27-én, Tamás János Szamosújlak 27-én. Forgács And­rás Zsarolyán 27-én, László Béla Kisnamény 27-én, dr. Kertész Ist­ván Jánkmajtis 27-én, Gulácsi Sándor Fehérgyarmat Kórház 27- én, Mezei János Fehérgyarmat fmsz. 27-én, Csorvási Sándor Kis­szekeres 28-án, Tisza Miklós Nagyszekeres 28-án, Szaplonczai István Vámosoroszi 28-án, Né­meth Sándor Csaholc 28-án, Fal- csik József Túrricse 28-án, Ser­főző Ernő Fehérgyarmat Győzhe­tetlen Tsz 28-án, Kormos János Fehérgyarmat Állami Gazdaság 28-án, Tisza Miklós Fehérgyarmat Ktsz 28-án, Kotvász András Fe­hérgyarmat Üj Élet Tsz 31-én, Mezei János Fehérgyarmat Tég­lagyár 31-én, Bancsi Sándor Fe­hérgyarmat pedagógus 31-én. TISZALÖKI JÁRÁS Kocsis László Tiszalök községi 26-án, Diósi József Tiszadob terü­leti 24-én, Vasváry Miklós Tisza­dob Gyermekváros 24-én, Viszo- kai István Tiszalök Faipari Válla­lat 25-én, Csikós János Tiszalök Kultúrterem 25-én, Alexa Sándor Tiszavasvári Alkaloida (Kultúr­terem) 25-én, Szabó Mihály Ti­szavasvári Gépjavító Állomás (Kultúrterem) 26-án, Maczkó Gá­bor Tiszavasvári párthelyiség 28-án. Készül a megye új térképe Belterületek rögzítése légi fényképezés segítségével A felszabadulás óta el­telt 21 év alatt a sok építkezés, a mezőgazdaság szocialista átszervezése nagymérvű változásokat hozott. Mindezek szüksé­gessé tették, hogy teljes felmérés alapján új térkép lásson napvilágot a me­gyéről. A kormány már 1957- ben hozott olyan határo­zatot, hogy a községekben kezdjék meg az új térké­pek készítését. Idáig 78 községnek készült el az új térképe, amit felmérés­sel, részben pedig eredeti térképfelújítással végeztek. A jövő év végéig további 24 község térképének el­készítését vették tervbe. A belterületek térképei­nek készítéséhez, felújítá­sához 1962-ben kezdtek hozzá. Jelenleg már 83 köz­ségben fejezték be a mun­kálatokat. Gyorsítja a mun­kát a légi fényképezés al­kalmazása- Egy-egy fény­kép 1:2880 arányban ki­csinyítve ad megfelelő tá­jékozódást a község fek­véséről, alakjáról és az épületek, utcák elhelyezke­déséről. A megye új térképének összeállítását a további 132 községnek újonnan való felmérése, feltérképezése alapján fogja elkészíteni a Budapesti Geodéziai Vál­lalat. A térképezések, be­mérések igen gondos, hosz- szantartó munkát igényel­nek. Az új térkép megje­lenése 1980 körül várható. Uj várostérképet kap Nyíregyháza is. Folynak az előkészítő bemérési mun­kálatok A térkép: 1:1000 kicsinyítésben készül. A városi térkép előrelátható­lag 1975-ben kerül a nyilvánosság elé. (m. m.) Szüretelik Szabolcs „aranyát“ Kiváló minőség — Már 6500 vagon az eredmény Az idei almaszüret min­den eddiginél szervezetteb­ben, a legmegfelelőbb idő­ben kezdődött meg a megye tsz-eiben, háztáji gazdasá. gaiban. Korábban általában másfél, két hét lemaradás is volt az állami gazdaságok mögött, mosit velük egy szinten történik mindenütt lattenyésztésüket átteszik ide, Halmos tanyára, ahol major épül, a takarmány­termő területre. Tiborszállás viszonylag kis település. Hol vannak még a többiek, végig a lá­pon? Mert az út tovább megy, körívet ír le, negy­venöt kilométer hosszan, s könnyíti a parasztok mun­káját Nagyecseden, Mérken, Ököritón, Tyúkodon, Urán és tovább. De ez még a jö­vő programja. Az út Halmos tanyán végződik, egy artézi kút előtt éppen, amelyből örökké ömlik a jó ízű víz. De a pusztán már fehérle­nek az előre letett kilomé­terkövek. Ura Börvely ta­nya irányában. A láp, a „pillanat” földje kevesebb keserűséget okoz­hat majd az embernek, s több örömet. Az út pedig, mint a dolgos kéz, kinyúlik egyik falu határából a má­sikba, s összefonódik. Sipkay Barna Szabolcs „aranyának” össze­gyűjtése. A szövetkezeti gazdaságok­ban a szedés munkája ez idő szerint 80 százalékban van elvégezve, ami 6500 vagonnak felel meg. A fel­vásárlás közel 4 ezer vagon­nál tart A szüret előrelátható­lag egy hét múlva fejeződik be, míg a 7200—7500 va­gon felvásárlása november 10-ig várható. Eddig kiváló az idei mi­nőség- A tavalyi nagymér­vű fusikládiumfertőzés is­métlődése céljából nagy gon. dot fordítanak a termelő egységek gyümölcsöseik gondozására 17—20-szor is permeteztek, a legdrágább védőszerekkel, s az ered­mény nem maradt el: a bel­földi ellátás mellett az export- terv is teljesítve lesz. Az átvétel a felvásárló részéről — a tsz-ek kívánságának megfelelően — ezúttal még- inkább a helyszínen, az al­máskertekben történik a minősítéssel együtt. Mintegy 40 tsz pedig azt a lehetősé­get is kihasználja, hogy ma­ga válogatja, csomagolja és küldi exportra saját termé­sét. Tekintve, hogy az alma vásárlása, szállítása most tetőzik, a MÁV lehetőleg biztosítja a szükséges vagon­mennyiséget. Naponta 150—* 200 vagonra van szükség, de például 12-én is az igé- nyeltnél 50 vagonnal kapott kevesebbet az almafelvásár. lás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom